Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

3 Vasárnap, 1961. január 15. Ifjúsági brigádokat szerveznek — Szőlőt és gyümölcsöst telepítenek a fiatalok—Sokirányú segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek Tanácskoztak megyénk if júsági vezetői menjenek és 180 hold szőlőt telepi- szövetkezetekbe tenck. dolgozni. A takarékossági mozgalmak KISZ-klubok létrehozásászorgalmazásával az idén fl val a fiatalok szórakozási és millió forintot kívánnak tanulási lehetőségeinek soknácskozáson a megyei, a já- megtakarítani. rétü megszervezésével, a rási és a városi ifjúsági ve- A Csongrád megyei fiata-1 rendszeres előlegosztás szoraetók vettek részt. Megje- lok többek között fontos sze- galmazásával akarják elérni, lent a fiatalok tanácskozá- repet vállalnak a termelő- hogy minél több fiatal viszsán Komócsin Zoltán, az szövetkezeleknek fiatalokkal szatérjen a szocialista közTegnap, szombaton a hódmezővásárhelyi Ifjúsági Ház tanácstermében kibővített ülést tartott a Csongrád megyei KISZ-bizottság. A taMSZMP Politikai gáoak póttagja. Bizottsá- történő megerősítésében. Igy ségekbe. Tervezik, hogy ez a KISZ például elhatározták, hogy évben legalább negyven ba KISZ Központi nak titkára. Mintegy száz fiatal Ágoston József, a CsongKözponli Bizottságának első az általános iskolákból ki- romfitenyésztő lánybrigódot titkára. Perjési László, a maradt, de munkába még el hoznak létre, s a közös gazBizottsága- nem helyezkedett 14—16 éves daságok 75 százalékában gyermekek foglalkoztatására megszervezik az Ifjúsági nöelőtt a megye 38 községében szer- vénytermesztő brigádokat ls. vezett úgynevezett tovább- Elhatározták, hogy a megye rád megyei KISZ-bizottság képző iskolákban KISZ-cso- ifjúsága által ez évre vállalt első titkára ismertette a me- portokat hoznak létre, az egymillió óra társadalmi gye ifjúsági szervezetének ez ezekben végzett felvilágosító munka felét a mezőgazdasáévi terveit. A terv ismerte- munkával elérik, hogy mint- gi üzemekben kell elvégezni, lésénél megállapította Agos- egy ezer fiatal a termelőszo- Az ülésen felszólalt Koton József, hogy jelenleg vetkezetekben helyezkedjék mócsin Zoltán elvtárs, az Csongrád megye üzemeiben el. Ugyancsak felvilágosító MSZMP Politikai Bizottsá500 ifjúsági brigád dolgozik munkát fejtenek ki annak gának póttagja, a KISZ Közmintegy 3000 fővel. Ha az érdekében, hogy a megyében ponti Bizottságának első ifjúmunkások számát figye- működő közgazdasági és me- titkára is. Komócsin Zoltán lembe vesszük, ez aránylag zőgazdasági középiskolák elvtárs felszólalásának iskevés. Igy idén még újabb diákjai közül leg- mertetésére lapunkban viszszáz ifjúsági brigádot szer- alább 100—150-en a termelő- szatérünk. veznek a megye üzemeiben, s ezzel az ifjúsági brigádban dolgozó ifjúmunkások száma eléri majd a hatezret Csongrád megye fiataljaira az elfogadott program szerint jelentős feladatok várnak. Március 31-ig azokban az üzemekben, ahol exportra is termelnék — a könynyűipari üzemekben, valamint az élelmiszer-, a ci póré a pamutiparban — exportbrigádokat alakítanak. Mint ismeretes, a fiatalok tóbb építkezés, új létesítmény és új gyártmány bevezetése felett vállaltak védnökséget Megemlítette Ágoston elvtárs a szegedi fiatalok vállalkozását is; Szegeden mintegy mésfél kilóiméi er hosszú csatornát építenek, negyvenezer köbméter földet mozgatnak meg. Központi építőtábor létesül Szegeden, a megyéből kétezren végeznek hasznos társadalmi munkát ebben a táborban. Ezenkívül a megyében őt törpe vízmű építése felett vállalt védnökséget Csongrád megye fiatalsága. A szegedi járásban őt év alatt 220 hold gyümölcsöst Megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete a tsz-csoportok gazdálkodásáról és működéséről Elkészült a tsz-csoportok új alapszabálymintája A Magyar Közlöny leg- rózta meg pontosan a közös utóbbi számában megjelent vagyon növelésének módját. a földművelésügyi minisz- A csoportok tagjai általában temek a termelőszövetkezeti maguk is tapasztalták, hogy csoportok gazdálkodásáról és közös gazdálkodásuk fejleszmukodcséről szolo rendelete, téséhez szükséges a fel nem valamint a termelőszövetke- osztható szövetkezeti zeti csoportok új alapszabály-mintája. A rendelet és az alapszabály-módosítás jelentőségéről a Földművelésügyi Mi alap növelése, s ennek helyenként különböző módját és mértékét alakították fcí. A miniszteri rendelet, és ennek nyomán az új alapnisztérium szövetkezetpoliti- szabály-minta most egységekai főosztályán a következő- rendezi ezt a kérdést; előírja, hogy a termelőszo vetkezeti csoportok tagjai kötelesek az általuk közös használatba adott földterület kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája termelőszövetkezeti csopor- után évenként legalább tíz termelőszövetkezeti csopor foHntot 1izetni ket mondották: A termelőszövetkezeti mozgalom tömeges szervezésenek idei, befejező szakaszában az ország több vidékén nagyobb számban alakulnak tok is. A közös gazdálkodás a fel nem Gazdag választék várja a ruhavásár lókat ez évben ízléses, modern vonalú kiskosztüm, külön szoknya és átmeneti kabát között választhat a közönség. Megjavult a gyermekruhaellátás. Az ipar a tavalyinál Az idén a tavalyinál is bőségesebb, színesebb lesz a ruhaválaszték. A jó áruellátás érdekében már a múlt . év végén szerződést kötöttek az iparral, a nagykereskedelmi vállalatokkal és a szövetkezetekkel, hogy tavaszra. nyárra, őszre és télre mennyi készruhát hoz- 80,4 ezerrel több bébi-, kiszanak forgalomba. fiú-, kisleány- és kamaszTervek szerint ruhát gyárt. (MTI) az idén átlagosan 6—10 százalékkal több női, férfi- és gyermekruha között válogathat a közönség. A legkeresettebb cikkből, a férfiöltönyből a tavalyi száztízezer helyett például ebben az évben százhuszonhatezret kapnak a ruházati bolt vállalat szaküzletei. A többi ruházati cikkből is nagyobb készletet biztosítanak. Többek között százhúszezer férfikabátot, hetvenötezer női ruhát, har- j rainchétezer ballonkabátot, mintegy hatvanezer külön sportzakót és százharmincÖtezcr nadrágot hoznak forgalomba az év végéig. Sok, tavaly még hiánycikknek számított ruha az idén lesz bőségesen. Tavasztól többféle szín-1 ben árusítják a népszerű' jersey-zakókat és a nyár legkedveltebb viseletét, a ; ballonvászon ingkabátot. Az.. ipar a tavalyinál jóval több J éltartó nadrágot gyárt. Bő-! vítik az exkluzív, kisszéri-1 ákban készülő női ruhák j választékát. A tavalyinál sokkal több 1 ,,,, ' ..„hu ftuu -i osztható szövetkezeti alapba. Sri r. 1°edZi « fcfr gazdálkodást vaalapszabály-minta nem hall ^Z^S^e^Lövetkezetekre érvényes szabályok szerint szervezik meg. akkor az ebből a termelési ágból származó tiszta jövedelemnek legalább tíz százaléka — ugyanúgy, mint a termelőszövetkezetekben — szintén a fel nem osztható szövetkezeti alapba kerül. Az alapszabálynak ez a két módosítása tovább erősíti majd a termelőszövetkezeti csoportokat és a későbbiek során megkönnyíti áttérésüket a közös nagyüzemi gazdálkodás fejlettebb formájára. A textilipar ú'^nsó-a Gazdaságszervező munkánk magasabb színvonaláért A győri Richards Finomposztógyárban úgynevezett kétoldalas gyűrűsíonógépet állítottak munkába. A modern gép 416 orsóval működik és csaknem 25 százalékkal termelékenyebb elődeinél L

apunk múlt heti, szerdai számában -Nemcsak a munkanormák kiigazításáról van szó« címen néhány üzemszervezési kérdést boncolgattunk. Annak folytatásaként e cikkünkben a gazdasági élet irányításának néhány vonatkozását említjük meg. Az utóbbi évtizedben gazdaságszervező munkánkban jelentős minőségi változás ment végbe. Egyrészt sok új szakember került irányító posztokra, és ezeknek többsége megtanulta a vezetés tudományának legfontosabb vonásait, széleskörű szakismeretek birtokában érti azt a munkát, amit végez. Másrészt gazdasági életünk egészében véve kiegyensúlyozottabb, mint az elmúlt években volt Az utóbbi négy évben egyenletesebbé vált a termelés, nyersanyagellátás, szervezetebb az ipar és, a kereskedelem kapcsolata, megalapozottabb az ipar technikai fejlődése stb. De a bekövetkezett pozitív változás mégis elmarad az élet követelményeitől több vonatkozásban is. Gazdasági életünk meggyorsult fejlődréi ütemét tekintve akkor látjuk szembetűnően gazdaságszervező munkánk gyengeségeit,' ha megkérdezünk ipari üzemek vezetői közül néhányat, saját üzemére vonatkozó szakkérdésekről. Például olyasmikről, hogy mikor elemezte az igazgató üzemének műszaki állapotát és milyen elhatározásokra jutott? Milyen kereskedelmi igények várhatók a következő fél évben és annak kielégítése érdekében milyen Intézkedésre van szükség? A vállalat koordinációs kapcsolatában — nyersanyagellátás, félkész termék tekintetében stb. — milyen kérdéseket kell megoldani helyileg- ré központilag? Ilyen és hasonló kérdések említésénél észrevehető, hogy üzemeinkben a vezető káderektől egyre többet kíván az életMás vonatkozásban is felmerül ez a kérdés. Gazdasági, kereskedelmi életünk helyi irányítása — megyei, járási, városi szinten is — alaposabb hozzáértést, nagyobb gazdasági, szakmai ismereteket kíván. Mindenekelőtt közgazdasági ismereteket Például a lakosság áruellátása — jelen esetben eltekintve a termelési kérdésektől — nem egyszerűen szállítási kérdés (természetesen ez is), hanem bonyolult, szerteágazó mechanizmus: mert jelenti a vásárlóerő Ismeretét a kereslet irányát a szállítás lehetőségeit, a raktározási kérdések megoldását ré még soksok egyéb összefüggő ismeretet kíván meg az egyenletes, folyamatos — és főként biztonságos — áruellátás. Nem beste Ive a termelési megrendelések felelősségteljességéről, az állam érdekeltségének biztosításáról, s a párt tömegkapcsolatárak mindenekelőtt történő ápolásáról, másként szólva: a párt politikájának okos, helyes érvényesítéséről. Ide kívánkozik egy harmadik téma is, a gazdaságszervező munka egyik alapkérdéseként A dolgozó emberrel megértetni azt, hogy amit csinál — termel, elárusít, tervez, adminisztrál —, miért hasznos és szükséges, vagy miért és miben hibás, rossz a munkája. -Általában* nem lehet semmit sem magyarázni, a dolgozó ember napi tevékenységét sem. Csak konkrét, helyi és szakmai ismeretek alapján válik ha'hatóssá igazságunk válik meggyőzővé érvelésünk és csak 'megfelelő gazdasági, szakmai ismeretek birtokában fogadják el véleményünket, javaslatainkat helyesnek. E

bből a szempontból felmerül a termelés pártellenőrzésének hatékonysága is. Az utóbbi esztendőkben kétséget kizáróan sokat javult üzemi pártszervezeteink ezirányú munkája. Egyrészt gazdagabb szakmai ismeretekkel rendelkeznek üzemi pártszervezeteink vezetői, másrészt nagyszámú műszaki, termeléshez értő elvtárs került be a pártvezetőségekbe. Az üzemek szakmai vezetői is intenzívebben támaszkodnak a pártszervezetekre, igénylik és kérik véleményüket, tanácsaikat és gyakran pártszervezeteink segítségét is. A korábbi évekhez viszonyítva lényegesen nagyobb az igény pártszervezeteink körében a termelési, gazdasági munka szakkérdéseinek vizsgálata, ellenőrzése iránt. Ez nemcsak abban jut kifejezésre, hogy függetlenített és nem függetlenített pártmunkások nagy tömege tanul, politikai és szakmai ismereteit bővíti, hanem abban is, hogy területi, üzemi, kereskedelmi pártszervezetek vezetőségi üléseiken igen lényeges szakmai kérdéseket tűznek napirendre. S a viták megfontolt, okos és célravezető határozatok meghozatalában realizálódnak. Mindez azt mutatja, hogy egészséges irányú fejlődés kezdeti lépéseit tesszük meg, hogy felszámoljuk az -általában* és az -elvileg* történő irányítást. E tendenciának az érvényesülését mutatja, hogy egy-egy szakterület ellenőrzését megalapozottan, többnapos, szükség szerint többhetes széleskörű vizsgálattal végzik el. A vizsgált területeket szakemberek nézik meg. (Például a Szegedi Tudományegyetemen néhány szakmai kérdést vizsgáltak meg, tudományos felkészültségű szakemberek bevonásával.) Az ilyen fajta, a szakszempontokból is -helytálló* megállapítások alkalmasak arra, hogy az adott területen megfelelőbben érvényesüljön a párt politikája, pártpolitikánk általános célkitűzése. Örvendetes jelenség, hogy a szubjektív tényezők csökkennek, tényismeret nélkui egyre kevesebb nyilatkozat, intezkedcs hangzik él, történik meg pártszervezeteink részérőL A VII pártkongresszus különösen nagy jelentőséget tulajdonított a gazdaságszervező munka tartalmi, módszerbeli vonatkozásainak. Mert a tartalmas, elemzó, szakszerű munka, irányító szervekben, üzemekben, kereskedelmünkben is elmarad gazdaságunk gyors fejlodese. az élet támasztotta követelmények mögött. A pártszervezetek tekintélyét nem biztosítja egyedül üdvözítő elvként a helyes pártpolitika és nem biztosítja elvi es politikai általánosságok hangoztatása sem, amikor konkrét, gyakorlati kérdésekben kell érvényesíteni a párt álláspontját. Ott. az adott terület megfelelő ismeretében lehet helyes, konstruktív véleményt mondani. Természetesen a párt polkájában való alapos tájékozódottság nélkül ugyancsak nem lehet megfelelően képviselni a legbonyolultabb szakkérdésekben sem a párt álláspontját. Nem arról van szó, hogy a pártmunkásoknak szakmai specialistákká kell leoldok, ezt senki nem követeli. De 8 gazdasági élet kérdéseivel foglalkozó pártmunkásoknak, aktivistáknak az országos es helyi jelentőségű gazdaságt kérdésekben megfelelő tájékozottsággal kell rendelkezniük. S olyan készséggel, hogy megfelelő gazdasági számokból, statisztikai adatokból, különböző jelenségekből képesek legyenek megfelelő konzekvenciák levonására, a rájuk bízott gazdasági területek elemzésérc, értékelésére. Mert az ezirányú hozzáértés hiánya arra vezethet, hogy gazdaságpolitikai kérdésekben, mint irányító tényezők, nem jutnak túl az -általánosságokon*. V

oltaképpen három területen kell erörébb jutnunk, hogy végérvényesen megszabadullunk az -általában* és az -elvileg* történő irányítás snblonizált, értéktelen módszereinek maradványaitól Tovább kell növelni a párton belül és a pártom kívül az irányító posztokon dolgozó elvtársak politikai és szakmai műveltségét Ez már nem kívánság, hanem az élet által produkált napi követelményEzt mindenegyes vezető — hacsak nincs elrugaszkodva a földtől — valószínűleg érzi. tudja. Ennek kifejezése az, hogy igaz, gatók, közigazgatási vezetők, műszaki vezetők, a gazdasági élettel foglalkozó pártmunkások nagy száma tanul megyénkben is. Az sem szorul már különösebb magyarázatra, hogy a tényleges tudásra, politikai és szakmai ismeretekre és lelkiismeretes munkára épített tekintély jelenti a valódi tekintélyt a dolgozó tömegek előtt. A párt helyes politikájának visszfényében már nem lehet tekintélyre szert temnl anélkül, hogy az adott terület vezető munkása ne rendelkezne saját személyes munkája által kivívott tekintéllyel. Az eddigieknél szélesebbkörű és alaposabb tájékoztatást igényelnek pártszervezeteink, pártvezetőségeink, országos gazdaságpolitikai és gazdasági kérdésekről. Nem elégséges a rádió és sajtó útján tájékozódni saját szakterületeik országos problémáiról, mert ez a tájékozódás általában a lakosságnak szól és nem vezetőknek. Azoknak sokkal többet ke'l tudniok általános gazdasági kérdésekről. Különösen saját szakterületükön. Ez vonatkozik a megyei, járási, városi ismeretekre is. E tekintetben nem elég színvonalas az elemző, értékelő munka, s emiatt a helyi gazdaságpolitikai és gazdasági kérdésekről szóló tájékoztatók sem klolégítőek. Természetesen ismételten szükséges hangsúlyozni, hogy gazdaságszervező munkánk az előző évekkel szemben lényegesen nagyobb mértékben fordult a szakkérdések megoldásának irányába. A gazdasági élet irányításának módszereire vonatkozó támogatást fentről, a központi szervektől lefelé rendszeresebbé kell tennünk. A gazdasági élet ezerlrányú mechanizmusát csak az ismeri meg. aki törekszik, és akit rendszeresen tanítanak is erre. Ezért nem helyes az, hogy a felsőbb szervek elvégzik a munkát -lent* azzal a jelszóval, hogy igy „biztosabb és gyorsabb*. Sokkal célszerűbb, ha helyes munkamódszereket, gyakorlati eljárásokat, tar. talmi kérdésekben tanácsokat adnak, mintsem dolgozzanak altebb szervek helyett. Az operatív munka üzemekben, kereskedelmi, h'rközlési stb. szervekben realizálódjék. A következő hónapokban gazdasági életünk irányító szerveiben egyik legfontosabb kérdés lesz, hogyan lehet kiküszöbölni az -általában* való Irányítás még meglevő vonásait, hogyan lehet magasabb színvonalra emelni gazdaságszervező munkánkat az üzemekben, kereskedelmi, hírközlési, közlekedési szervekben, az ezeket irányító középszervekben, s fent a szakminisztériumokban is. Előrehaladásunknak nagy lendítője gazdaságszervező munkánk hatékonyabbá, színvonalasabbá válása a pártmurikánkban, állami és irányító munkánkban egyaránt. T

ermészetesen önmagától nem oldódnak meg a felmerült kérdések, nekünk valamennyiünknek, pártmunkásoknak, a gazdasági életet irányító elvtársaknak, különböző, arra hivatott szerveknek közös tevékenysége segíti elő gazdaságszervező munkánk színvonalának, értékének javulását. >