Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

Vasárnap. 1961. január IS. 4 Repülő autó Alekszej Szmolin szovjet autótervező. akinek ver­senyautói több európai csú­csot tartanak, nemrég elké­szítette a repülőautó erede­ti műszaki terveit. A repü­lőautó folyóhoz, vagy más akadályhoz érve a levegőbe emelkedik es átrepül felet­te. A repülés szétszedhető helikopter-légcsavar segítsé­gével történik. A légcsavar a poggyásztartóban van el­helyezve és néhány pei-c alatt a gépkocsi tetejére szerelhető. A közönséges autómotor teljesítménye ele­gendő kis távolságokra való repüléshez. Szmolin a geológusok szá­mára kidolgozta a repülőau­tó egy másik változatát is: a kisméretű repülőterepjá­rót, amely a tajgán. a siva­tagokban és a távoli észa­kon használható kitűnően. Sok hibával és lassan készül a Falemezgyár „lucaszéke,f ^udamátLi^ és TECHNIKA IIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII áMHBBBHHB^HHBNmHBBM Az olajmezők mindenese Amióta a Szovjet­nnióban az olaj- és a földgáztermelés ugrasszeruen meg­növekedett, egyre több, egyre jobb és egyre ötletesebb gé­peket kellett szer­keszteni az olajme­zók kiszolgálására. Erre a munkára készült az olajmezők mindenese, a Baki­nyec—2M traktorra szerelt önjáró beren­dezése. Először is fel lehet használni ideiglenes fúróto­ronyként, miközben állványáról az állan­dó fúrótornyot fel­szerelhetik. Sőt, ez a mozgó fúrótorony sok esetben helyet­tesíti az olajmezökre annyira jellemző ál­landó építményt, úgyhogy lényegesen olcsóbb és egysze­rűbb szerkezeteket is felhasználhatnak. A traktorra szerelt be­rendezés bárhová el­jut, gyakorlatilag gyakorlatilag meg is séges emelőberende­nincs előtte akadály, tartotta annak alvá- zésekkel (és termé­A Bakinyec—2M a zát, futóművét, ezt szetesen a hozzájuk C—100 típusú trak- azonban csörlővel, szükséges lehajtások­torból készült és toronnyal és a szük- kai) egészítették ki. legalábbis annak tűnik ez a félelmetes alak, aki a repü­lők részére készült mentő­ruhát próbálja ki. s közben egy csésze tea elfogyasztá­sától sem riad vissza. A tenger felett ejtőernyővel kiugró, vagy a zuhanás után életét mentő repülő legve­szélyesebb ellensége a hideg víz, amely a fceet hőmérsék­letét fokozatosan csökkenti, s előbb-utóbb halált okoz. Ez a kétrétegű, különleges gumírozott anyagból készült ruha nem csupán megvédi a hidegtől viselőjét, de tar­tósan úszóképessé is teszi. A ruha felfúvásáról a be­épített szénsavpatronnal ma­ga a viselője gondoskodig, vagy vízbeéréskor a ruha automatikusan felfúvódik. MAR TÖBB ÉV ÓTA foglalkoznak az utánpótlás nevelésével a Szegedi Ruha­gyárban külön munkater­mekben. régi kiváló szak­képzettségű mesterek segít­ségével 15—16 éves fiúk, lá­nyok ismerkednek a kon­fekcióipari szakmával. A gyár szakmunkás-torzsgár­dáját még, mondhatni, kis­mesterek nevelték, mint ipa­ri tanulókat. A nagyüzemi konfekciógyártással azonban itt ismerkedtek, sót ők te­remtették meg. Ez a törzs­gárda az utóbbi években már a gyár maga nevelte ifjú szakmunkásaival bővül, erő­södik. A művezetők mind elis­meréssel nyilatkoznak a fiatalokról és valóban erősí­tésnek tekintik a szakmun­kás-vizsgát tett ifjúmunká­sokat. A hármas-négyes te­rem művezetője, Kerepesi elvtáns a többi között így nyilatkozott az üzemi párt­szervezet által kiadott újság .szerkesztőségének j "Köszö­netemet fejezem ki az ipa­ri tanulók oktatóinak, hogy részünkre ilyen jó szakmun­kásokat neveltek. A fiata­lok mind igyekeznek beil­leszkedni a munkaszalagok alkotta közösségekbe, s di­cséretes eredményeket érnek el a termelőmunkában*. Az üzem nemrégen léte­sített és modern gépekkel felszerelt vasalótermében az egyik szocialista brigád tag­jai között dolgözik e napok­ban Vecsernyés László ifjú­munkás. ö is csak néhány hónapja tette le a szakmun­kás-vizsgát. Eddig egy másik teremben dolgozott, ahol ha­vonta 1400 forintot keresett. — ÜGYES KEZŰ, ha iparkodik ezután is jó mun­kás válhat belőle — mond­ják munkatársai. Szerényen bánnak a dicséretel, de sza­vaikból az elismerés csen­dül ki, azt mondják, nem szeretnék el kapatni a gyere­ket. Találó ez az apai meg­szólítás. Valóban gyermek még Vecsernyés Iászló, hi­szen alig múlt 16 éves. de azért már büszkén mondja: "Ebben a hónapban előrelát­hatóan 1600 forintot kere­sek* Tiikros teleszkópóriás 1960. október 19-ón avat­ták fel a taufenburgi ob­szervatóriumban az NDK kormányának megbízásából a Német Tudományos Aka­démia részére készült új, 2 méteres univerzális tükrös teleszkópot, amelyet a jénai Zeiss gyár tervezett meg és készített el, A teleszkóp joggal érde­melte ki az univerzális jel­zőt, minthogy négy különfé­le optikai rendszerben lehet felhasználni és így a ma és a közeljövőben várható ösz­t-zes csillagászati és asztro­fizikai feladatok megoldásá­ra képes. A teleszkópot könnyen lehet az egyik rend­szerről a másikra átalakíta­ni é6 mindegyik feladatköré­ben egyenértékű a vonatko­zó speciális teleszkóptípus­sad. A tejútrendszer szerkeze­tének és az azon túl lévő világürrészeknek a vizsgá­latára a teleszkóp Schmidt­rendszere szolgál. 2 méteres gömbtükörrel és 1,34 méter átmérőjű korrekciós lemez­zel. Segítségével 11 négyzet­foknyi kiterjedésű részről le­het 24x24 centiméter méretű torzításmentes fényképet ké­szíteni. A 2 méter átmérőjű fötü­kör 2370 kilogramm súlyú és a jénai Schott üveggyár­ban készült. A tükör 0,05 milliméter hibahatáron belül tökéletes mértani idomfelü­let! Az alábbi tranzisztoros ultrahangfelderítö-készü léket elemek táplálják. A felszerelést búvárok és béka-emberek részére fejlesztették ki, hogy a tenger mélyén könnyeb­ben megtalálhassák a keresett tárgyakat. A készülék mindössze 9—10 kilogramm súlyú, alig nagyobb egy ko­sárlabdánál. Hatótávolsága körülbelül 280 méter. A ké­szülék által kibocsátott hanghullámok a keresett tárgy­iéi visszaverődve a buvárruha fejreszében elhelyezett fejhallgatóban hallhatók. Modern „szörnyeteg" — Ez is úgy készül, mint a lucaszéke — szokták mon­dani a szegedi munkások, ha valamelyik építkezésnél azt tapasztalják, hogy anya­gok hiánya, vagy a szerve­zetlenség miatt lassan halad a munka. Ilyen vélemény alakult ki a Ealemezgyár új üzemével, a most épülő gő­zölőmedencével kapcsolat­ban is. — Sokat bosszankodtunk egy év alatt, hogy néha csak alig pár építőmunkás lézen­gett az építkezésen —mond­ta Dani János, a Falemez­gyár igazgatója. — Számítá­som szerint másfélmillió devizaforint kiesést jelent a népgazdaságnak új üzemré­szünk építésének elhúzódása. Most egy éve. mondhatni idejében adták át a terveket kivitelezőnek, a Csongrád megyei Építőipari Vállalat­nak. Kivéve az úgynevezett brentaműhely, a gőzölés előtti előkészítőmühely ter­vét — magyarázta Hervai Ferenc, a vállalat beruházási előadója, az építkezés mű­szaki ellenőre. — Szóval bicegve indult a beruházás megvalósítása? — Nem vetette vissza az építőket az utóbbi terv hiá­nya — tették hozzá. — De szükség volt módosítására, mert így 900 ezer forint he­lyett 350 ezer forintból épül fel ez az épület. Ezt a tervet is megkapták májusban. Amint gondolatban vissza­lapoztunk az építési naptár­ban, kiderült, hogy a szerző­dés szerint 1960. december 31-én kellett volna átadni a beruházást a "brendamű­hely* villanyszerelési mun­kájának kivételével. Ma már kísérleti gyártásnak kellene folynia az üzemben. Ehelyett a furnérhasító-gép félig fel­szerelve áll és munkáskéz után kiált. hogy a beton törési szilárd­sága nem megjelelő. Próba­kockákat vágtak ki és eze­ket Budapesten vizsgáltat­ták meg. Ott aztán kiderült, hogy a B—140 helyett átla­gosan B—102-es a törési szi­lárdság, az akna egyes ré­szein még ennél is gyengébb. Ilyen alapokon indítani a gépet nem szabad. Ezért hát leálltak a szereléssel, még valami megoldást találnak. Az alapok megerősítésének tervét január végére készí­tik el. így aztán leghama­rabb februárban folytatód­hat a munka. A gőzölő medencék építési költsége 900 ezer forint. Eb­ből 300 ezer forint értékű munka áthúzódott erre az évre. Ez kimondottan mély­építő feladat, de mivel sok magasépítési feladat is volt, hát elvállalta, a Csongrád megyei Építőipari Vállalat. Most azonban beigazolódott, hogy a vállalkozó szellem nem elegendő nagy hozzáértésre is szükség van. A gödör kiásása előtt nem készítettek tökéletes szád­falat, s így a talajvízzel együtt a puha talaj is be­szivárgott a gödörbe. Már­már úgy látszott, hogy a da­rupálya is veszélyben van, mert a gödör környékén megmozdult a talaj. Végülis a budapesti l-es sz. Mély­építőipari Vállalathoz szo­rultak segítségért, amely 11 tonna vegyszer adagolásával kövesítefte a talajt. Ezt a munkát, mármint a gozölöakna építését vita előzte meg. Hervai Ferenc, mint műszaki ellenőr előbb nem fogadta el a szádfala­zást, mert úgy gondolta, az ilyen munka nem vezet jóra. Aztán jöttek az érvek, az ellenérvek és végül 6 ls kö­télnek állt. Szóval az építők győztek a szócsatában, de csatát vesztettek a gyakor­latban. Állítólag 140—150 ezer forintba került a kör­nyező talaj megszilárdítása. Ma már túl vannak a mun­ka nehezén, s a szivattyú­akna betonozásán dolgoznak. Az előkészítő üzemrész villanyszerelési munkái kö­rül is van némi -herce-hur­ca«. Az öntöttvas szekrénye­ket csak a harmadik ne­gyedévre igazolták vissza a készítő vállalattól, A több­irányú levelezgetés után kötbérköltség nélkül azt ígérték, hogy a második ne­gyedévben szállítják a szek­rényeket. Ezt a bajt át tudják hidal­ni. Gondoltak már előre, ideiglenes megoldásra. De még áthidalni való gond a dobszáritó beszerzése is. Ezt egy nyugatnémet cégtől rendelték meg. s végül egy másiktól kapnak, mert az előbbi nem vállal garanciát a berendezésért. Ezek csak kiragadott pél­dák, vázlatos észrevételek, de a Falemezgyár építkezé­sének lényeges mozzanatai. Olyan tények, amelyek las­sítják a mi/nkát. Az építés még folyik, s vele együtt a vita is. hogy kit terhel a felelősség a beruházás befe­jezésének elhúzódásáért. A falemezgyáriak úgy tervezik, hogy központi döntőbizott­ság elé viszik az ügyet. Nem tudni, milyen döntés szüle­tik, de egy már mo6t is biz­tos: sok ezer forinttal járul­hattak volna a nemzett jö­vedelem emeléséhez, ha az új üzem már most termel­hetne. N. P. Túlzás nélkül mondhatni, hogy lábait a vízben lógatja a gép. ugyanis a mélyített alapzatban feltőrt a víz. Amikor ezt felfedezték. Bu­dapestről Szegedre érkezett a tervező és tanácsokkal látta el az építőket, hogyan korrigálják a hibát. S aztán javítás közben jöttek rá, AZ UTÁNPÓTLÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom