Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-12 / 10. szám

Csütörtök, 1981. Január 13. 2 Meggyőző eredmények a szűz- és parlagföldek hasznosításának politikája mellett Szerdán a szovjet mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseiről tanácskozott az SZKP Központi Bizottságának plénuma Az SZKP Központi Bi- idején kikerült a mezőgaz- további 3—3,5 millió hektár zottsaganak kedden meg- dasági művelés alól. szűzföldet kell feltörni, nyílt plénuma a Kremlben A földművelés fejlesztésé- Tyihon Szokolov elmom­szerdán folytatta munkáját, hez rendkívül kedvező vl- dotta, hogy a 600 ezer négy­Delelőtt 10 orakor meg- szonyok vannak Távol-Kele- zetkilométer területű, tfihát kezdodott a vita a napirend ten Itt körülbelül egy millió Anglia és Nyugat-Németor­második pontjáról vagyis hektár földet lehet művelés szág együttes területét meg­.L'.a tclJesftettík alá venni, köztük olyan te- haladó szűzföld-határterü­4 - « és »llale" fületeket, melyek öntözhetők léten több mint 18 millió nyésztési termékek terme- a közelben épülő vízierőmű hektár földet tettek termő­lesére és az államnak tor- réüén vé A szűzföldek meghódítá­íofin* j.t^jj z.VC" hZ° Beszámolója további ré- rónak kezdete óta nyolcszo­í» .Alii áS ^ M J szében Poljanszkij aláhúzta rosára emelkedett a felvásár­vJ in ézkedéWLkef mot a Volga mentén> továbbá 8 lfcra kerÜI5 gab°na mennyl­dittók elő a mezőiazdTs^ Szarátov, Kujblsev és Sztá- sége. A szűzföldek feltörésé­fejlődéséi mezőgazdaság nngród környékén építendő re fordított állami beruházás Elsőnek Dmitrij Poljansz- öntözőművek szerepét a me- ka™^ul megtérült ­ki], az OdZSZSZK Minisz- zogazdasági hozamok tovab- mondotta . ,, .. terlanáesánsk elnöke tartott, bi emelésében. KlnU Mazurov beszámoló­beszámolót Ezután Nyikolaj Podgor- Jában különösen az állaVe­T 7 uu. , ^ nij, az Ukrán Kommunista nyésztés kérdéseivel foglal­Beszámolójában kifejtette, párt Közpantl Bizottságának kozott. Hangoztatta, hogy mZeZéZVmJZa Tfn e,SÖ titkára S2Ólalt íel' majd hét *> Belorussziában mestermény-termelése a leg- KunajeVi Kazahsztán Kom- v£t,,0 . „„ közelebbi években annyira munlsta Pártja Központi Bi- kétszeresére emelkedett az emelkedik, hogy 2,5 milliárd zottságának első titkára, Szo- egV főre számított hús- és púddal járul majd hozzá a kolov, szűzföld-határtérület felvágottfogyasztás. Szovjetunió állami szemes- pártbizottságának első titká­terminy felvásárlásához. (1 ra és Kirill Mazurov, Belo­pud 16,38 kg). Rámutatott, russzia Kommunista Pártja hogy mór ez évben 15 sza- Központi Bizottságának első zalékkal lehet emelni a sze- titkára tartott beszámolót. m-estermények hozamát az Podgornij egyebek között OSZSZSZK-ban. megállapította, hogy az uk­A köztársaságban az utób- rajnai mezőgazdaság továb­bi években 16 millió hektár bi fejlesztésének legfontosabb szűz- és parlagföldet tettek eszköze a szemes-termények, művelhetővé. E területek — elsősorban a kukorica hoza­mondotta Poljanszkij — mának növelése. Beszédében 1960-ban több mint egy mii- különös figyelmet szentelt liárd pud gabonát termettek, az öntözéses mezőgazdaság Ez meggyőzően bizonyítja, fejlesztésének. Mint mondot­mennyire helyes a szűz- és ta, 1965-ig 348 000 hektárral parlagföldek hasznosítási- gyarap'tják az öntözött terü­nak politikája. letet, amelyen főként rizst Mindent összevetve, a múlt és kukoricát vetnek, évben 4800 millió pud volt Dinmuhamed Kunajev, a köztársaság szemester- Kazahsztán Kommunista mény-termelése, 522 millió pártja Központi Bizottságá­puuddal több, mint 1959-ben. nak első titkára bejelentet­További szűz- és parlagföl- te, hogy a köztársaságban az dek hasznosításával még idén 800—850 millió pud eze­350—400 millió pud gaboná- mes-terményt kívánnak fel­hoz és sok terményhez lehet vásárolni. Megállapította, jutni. Körülbelül ilyen hogy Kazahsztán az utóbbi mennyiségű gabonát nyer- időben az ország egyik leg­hetnek ugyanis, ha a legkö- nagyobb mezőgazdasági vi­zelebbi években felszántják dékévé fejlődött. A távlati a nem feketeföld övezetben tervek szerint 36 millió hek­azt a legalább három millió tárral kell növelni a kazah­hektár földet, amely annal\ sztáni vetésterületet, s ezért A casablancai értekesiet — Afrika további fejlődésének új állomása IV égy napon át — 11 4. és 7. között Fontos tárgyalások a laoszi kérdésben Fopift wl ó poii fon a belgiumi sztrá'iimozgalom A munkásság továbbra is ellenáll — A jobboldali szocialista vesetök kompromisszumra készülnek Szerdán fordulóponthoz kossági törvényjavaslat fel­érkezett a 22 napja tartó jes elvetését követelte. Most belgiumi sztrájkmozgalom, e lényegtelen módosítás el­A Szocialista Párt jobb- fogadtatásával a látszatot szárnyának vezetői lázas si- igyekszenek menteni a jobb­etséggel igyekszenek még az oldali vezetők, a kormány utolsó pillanatban egy komp- viszont továbbra sem vonja romisszumot összetákolni, vissza a törvényjavaslat egé­amely lehetővé tenné a szét, s lényeges pontjait, sztrájkmozgalom leszerelé- Liege-ben Kelet-Belgium sét, mielőtt az túlnőne elin- legfontosabb részében ked­dítóinak szándékain. den este e terület szakszer­Kedden a parlament ülé- vezetei elhatározták, hogy sén Van Acker szocialista a végső eszközhöz, a teljes képviselő, volt miniszterei- munkabeszüntetéshez folya­nök módosító javaslatot módnak. Az egységesen elfo­nyújtott be Eyskens -egysú- gadott határerőt azt jelenti. ges törvényéhez*, amelynek hogy a munkások megszün­nadrágszíj-meghúzó intézke- tetik az üzemfenntartó szol­désel a sztrájkmozgalmat gálatot ls a magaskohókban kiváltották. A módosító ja- és a bányákban. Egyes szak­vaslat az egyik legvitatot- értök úgy vélik, hogy ez hat tabb pontra, a munkanélkü- hónapra megbéníthatja a liség rendezésének kérdésére munkAt ha a kohók kihúl_ vonatkozott. A Szocialista Párt koráb- nek és a bányákat elönti január az említett kérdések voltak bojkottot hirdetnek meg H- nagy a tanácskozás legfőbb témái. Franciaország ellen. A Casa­fontosságú esemény színhe- A nyugati sajtó és külö- blanca-i tanácskozás részt­lye volt Casablanca. Marok- nősen az angol lapok kor- vevői eleve elfogadhatat­kó egyik legnagyobb váró- mánypárti része megkísérel- lannak jelentették ki az Al­só: Marokkó királya, az te csökkenteni az értekezlet gériával kapcsolatos *nép­ideiglenes algériai kormány jelentőségét Legfőbb érvük szavazás* »eredményét«, miniszterelnöke, az Egyesült az volt, hogy Szudán, Libé- merthiszen az nem az algé­Arab Köztársaság, a Gul- ria és Nigéria, továbbá Sze- riai nép álláspontját fejezi neai Köztársaság, Ghana és negál, Mauritánia és Kame- ki. a Mali Köztársaság elnöke, run képviselői távolmaradt A kongói helyzettel kap­valamint Libanon külügy- tak a megbeszélésektől, hol- csolatban a közös közle­minisztere, továbbá Ceylon ott nélkülük — mint az em- mény hitet tesz Lumumba és a Kongói Köztársaság lített angol lapok aláhúzták szabadonbocsátása és törvé­megfigyelői tanácskoztak az — aligha lehet egész Afri- nyes kormánya működésé­országaikat elsősorban érin- kára érvénj *es határozatot nek biztosítása mellett. Alá­tő afrikai kérdésekről, to- hozni. Valóban, az említett húzták továbbá, hogy ki­vábbá az elkövetkező idő- országok nem képviseltették vonják az ENSZ Kongóban ben megvalósítandó gazda- magukat Casablancában, de ténykedő katonai erőiből sági, politikai és katonai az sem kétséges, hogy Szu- alakulataikat, amennyiben a együttműködésük feltételei- dán kivételével ezeket az világszervezet továbbra is röf. országokat semmiképpen Mobutu és rendszerének tá­A tanácskozás jelentősé- sem lehet önálló politikai mogatását folytatja. A hatá­gét növelte, hogy a franciák törekvésekkel -vádolni*, leg- rozat e része azért is figyel­harmadik szaharai atombom- kevésbé pedig Szenegált, met érdemel, mert az ENSZ­ba robbantása után, az algéri- Mauritániát és Kamerunt, haderők kongói helyzete ai népszavazás előtt és a kon- amelyek — egyelőre leg- szinte máról holnapra válsá­gói válság újabb szakaszá- alábbis — -nem sok vizet gossá válna, ha Marokkó és ban — amikor Mobutu ha- zavarnak* az afrikai esemé- más, a Casabalanca-i érte­talma is meginog — került nyek alakításában. A Casa- kezleten részt vett országok rá sor. Mi sem természete- blanca-i eszemecserét éppen egységeiket visszarendelnék, sebb, mint az, hogy éppen az tette a szó tényleges ér- (Az EAK kormánya már kö­telmében afrikai csúcsérte- rábban visszahívta katonáit kezletté, hogy olyan orszá- Kongóból.) gok vezető államférfiai vet- Nagy visszhangot keltett a tek részt rajta, akiknek po- közlemény azon pontja is, litikája iránytmutató Afrika mely szerint a Casablaneá­számára, olyan államférfiak, ban összeült állam- és kor­akiknek »szavuk* és állás- mányfők közös afrikai pontjuknak »súlya* van katonai parancsnokságot nemcsak Afrikában, de — létesítenek. Ez a pa­túlzás nélkül lehet állítani rancsnokság az egyes — a világpolitikában is. országok vezérkari fönökei­J^ z értekezlet ülései a bői tevődik össze és rend­nyitó- és a zárómegbe- szeres időben összeül az ér­szélésektől eltekintve — zári dekelt országok védelmének ajtók mögött folytak le. A biztosítására. kialakult közös álláspontok- II a figyelembe vesszük, ról azonban a résztvevők és hogy az algériai és a szóvivőik rendszeres tájé- kongói események a nemzet­köztatókat adtak, illetve tet- közi feszültség egyebek kö­tek közzé. zötti forrásai, csak egyet­A nyugati országok kor- érthetünk azzal, a Nasszer mányköreit különösen az al- által megfogalmazott meg­gériai és a kongói kérdés- állapítással, hogy a casa­ben elfoglalt közös álláspont blancai értekezlet Afrika nyugtalanítja. Az értekezle- további fejlődésének ÚJ ál­ten részt vett kormányfők lomása, mivel megteremtet­ugyanis nemcsupán abban te a legszámottevőbb afri­állapodtak meg, hogy segí- kai országok közötti együtt­tik az algériai nép függet- működés legtöbb feltételét lenségi harcát gazdaságilag Ez pedig döntő fontosságú a és — ha rövidesen nem tör- világpolitikai események leg­ténik francia részről Algé- közelebbi fejleményei szem­ria irányába elfogadható pontjából is, mivel Afrika kezdeményezés — katonai- 1961-ben legalább olyan nagy lag is, hanem abban is, hogy szerepet fog játszani az ese egész Afrika közös harcává menyek alakításában, mint teszik az algériai nép fran- ahogyan azt az elmúlt esz­dák elleni háborúját, sőt tendőben tette, diplomáciai és gazdasági Perényi István Menysikov, a Szovjetunió washingtoni nagykövete ked­den washingtoni idő szerint délelőtt felkereste Hertert, az Egyesült Állqjnok kül­ügyminiszterét és negyven­perces megbeszélést folyta­tott vele. A megbeszélés után Meny­sikov kijelentette, hogy a laoszi helyzetet vitatta meg az Egyesült Államok kül­ügyminiszterével. Hozzáfűz­te, hogy sem jegyzéket nem adott át az Egyesült Álla­mok kormányának, sem új javaslatokat nem tett. A megbeszélések — mondotta — nyugodt és normális lég­körben folytak. * Kambodzsa washingtoni nagykövetsége hivatalosan bejelentette: kormánya le­velet intézett a kombodzsai fővárosba akkreditált külön­böző diplomáciai képvisele­tekhez. A kambodzsai kormány 1* hatalmi értekezlet összehí­vását javasolja Ázsia va­lamelyik semleges orszá­gában a laoszi kérdés meg­oldására. A kambodzsai kormány indítványozza, hogy értekez­leten vegyenek részt az 1954-es genfi egyezmény alá­írói: Franciaország, a Szov­jetunió, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság, a Kí­nai Népköztársaság, Anglia, Kambodzsa és Laosz, továb­bá a laoszi nemzetközi el­lenőrző bizottság tagjai: In­dia, Lengyelország és Kana­da, Laosz más szomszédai: Thaiföld, Dél-Vietnam és Burma, valamint az Egye­sült Államok. * Anglia és Kanada tárgya­lásokat folvtat a laoszi nem­zetközi ellenőrző bizottság összehívásának lehetőségei­ről. Anglia magáévá tette Indiának a bizottság össze hívására vonatkozó javasla­tát. Az Egyesült Államok ma­gatartása ezzel teljesen el­lentétes. Herter lelépő kül­ügyminiszter kedden részt vett az amerikai képviselő­ház külügyi bizottságának több mint kétórás bizalmas megbeszélésén, ahol a többi között szó volt a laoszi hely­zetről is. Morgan, a bizottság elnöke a megbeszélés után kijelen­tette, hogy a laoszi helyze­tet "igen komolynak tekin­tik*, de az Egyesült Álla­mok nem helyesli a laoszi ellenőrző bizottság összehí­vását * Hruscsov szovjet minisz­terelnök, de Gaulle francia köztársasági elnök és Ho Si Minh. a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnöke vá­laszukban elfogadták a kam­bodzsai javaslatot. ban az Eyskens-féle takaré- a víz. Elegük volt a háborús uszításból Egyre több Bundesicehr-kalona megy át az (SDK-ba Bruno Winzer őrnagy, Gli- talok ls, akik a katonai be­ga százados és más, az hívás elől menekültek az NDK-ba átment Bundes- NDK-ba. Ezek száma olyan wehr-tisztek leleplező elbe- nagy, hogy a bonni belügy­szélései óta ugrásszerűen minisztérium által kiadott megnövekedett azoknak a körözőjegyzék tízezreket so­katonáknak a száma, akik roi fek Az újonnan érkezet- , , , , az NDK-ba jönnek, hogyki- egybehangzóan kijelen- k°kka 68 vonjak magukat a bonni , _„ vetséel NATO-hadseregben parancs- tik. hogy Winzer és von Gli­nokló Hitler-tábornokok ha- ga hazafias döntése fő be­talma alól. szédtéma a Bundeswehr-ka­Egyedül a Barby-i felve- tonák között. A Bundeswehr vőhelyre a múlt év hat hó- két egykori tisztjének nyi­napjában 12 ezer áttelepülő latkozatai a Strauss-féle érkezett Nyugat-Nómetor- Wermacht agresszív jellegé­szágból. Az áttelepültek kö- ról megerősítik, amit ők má­zott a katonák mellett nagy guk is felismertek szolgálati számban vannak olyan fia- idejük alatt Algériai dráma . . . A France-Solr írja: Algír fölött az "euka­liptuszok városában* egy| szegényes viskóban a $ csendőrök három holttes­tet találtak. A negyven-^ éves Laila Benabid mel-jT lett ott feküdt a kétéves| Mohammcd és az egyéves^ Abdel Káder hullája. Ha-' láluk több mint egy belei következhetett be. A] nyomozás szerint Benabidj asszonv öngyilkos lett.' Urának halála óta ugyan­is szörnyű nyomorban élt. A két gyermek holttesté­nek felboneolása után megállapították, hogy cUenbaltak, Nyugat-Németországból az NDK-ba érkezett fiatalok az eisenaohi átmeneti otthonban. , | , vV Ugyanabban az időben, amikor a bonni hadügymi­nisztériumban az első titkos értekez­leteket tartották a vezető táborno­a szö­vetségi gyűlés úgynevezett vé­delmi bizottságá­nak tagjaival a Bundeswehrből való szökések erő­szakos megakadá­lyozását szolgáló rendszabályokról, a többi között a következő kato­nák érkeztek az NDK-ba: Manfréd Schüssler őrveze- senben. Különösképpen meg­tő, Gerhard Bachmann grá- erősítette Winzer őrnagy le­nátos, Heinz Weise matróz, leplezéseinek azt a részét, Hans Joachim Holtorf őrve- amely a bonni NATO-had­zető. sereg lélektani hadviselésére Ok négyen. kijelentették: vonatkozik. »Nem múlik el »Egyáltalában nem éreztük, nap a Bundeswehrben — hogy amint mondják, egyen- mondta — anélkül, hogy ne ruhás polgárok lettünk vol- uszítanának az NDK ellen*. na. Tisztjeink másodrendű Neki is parancsa volt rá, emberekként kezeltek min- hogy minden kiképzési órán ket". a katonákba oltsa a "keleti Viktor Backer őrmester a veszély* klsértetét. Nyilatko­lüneburgi 82. páncélos zászló- zata bizonyításául Nichte­aljban. Mielőtt az NDK-ba witz kiképzési anyagokat jött volna, hosszú időre be adott át, amelveket a Bun­volt zárva, mert hallgatta a dcswehr a 7. USA hadsereg­"Deutsche Freiheitsender tői vett át. 904* adását és a politikai ok- Alwin Kohlhof közkatona tatáson szembeszállt felette- és Bruno Bieder őrvezető seinek nemzetellenes és fa- ugyancsak megerősítették, siszta kijelentéseivel. hogy a Bundeswehr katonáit módszeresen az NDK és a Hans Joachim Nichtewitz többi európai szocialista ál­Néhány a sokezer katonakönyv bői, amelyet a volt nyugatnémet törzsőrmester Volt a 470. kar- iam elleni háborúra USZÍt­katonák az NDK hatáságainak átadtak. ban tartó zászlóaljban, Mas- jak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom