Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-12 / 10. szám

3 Csütörtök. 1961. január 13. Tömegmozgalommá kell tenni 1961-ben a munkavédelmet Aklívaülést tartolt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A Szakszervezetek Csöng- ma a megyebizottságok mel- bekerüljenek a tervekbe a rád Megyei Tanácsa érte- lett munkakörülmények javítákezletre hívta össze a Sze- — A szakszervezeti tagok sát szolgáló feladatok is. geden működő társadalmi társadalmi aktivizálódása Nagy figyelmet kell formunkabizottságok, valamint tehát sokat fejlődött, de dítani a munkacrkölcsre, csoportok tagjait, hogy egy- akadtak olyan jelenségek a versenymozgalmakra részt tájékoztassa őket az néhol, melyek csökkentették — közöttük a szocialista SZMT irányítómunkájának értékét. A társadalmi mun- brigádmozgalomra —, a tapasztalatairól, másrészt kát minden esetben a mun- műszaki fejlesztést célzó pedig felvázolja előttük az kaidon kívül kell végezni, újító és ésszerűsítő mozga1961-es programot és mun- hogy ne okozzon soha ter- lomra, a dolgozók szakmai katervet. Az előadást Ju- melési kiesést. tudásának növelésére, hász Nagy Antal, az SZMT — Csongrád megye szak- — A termelési feladatok titkára tartotta. Bevezető- szervezeti tagságának mint- megoldásának segítése melben elmondotta, hogy egy 26 százaléka, körülbelül lett a szakszervezeteknek sokat fejlődött a szak- 20 ezer szervezett dolgozó az eddiginél is eredmészervezeti munka Csöng- községekben lakik, s emiatt nyesebben kell foglalkozni rád megyében is, nem tudnak rendszeres a munka- és életkörülmémelyet többek között a tag- szakszervezeti életet élni. nyck javításával, létszám számszerű növeke- Számukra igen kedvező, y dolgozók munkajogi védése példáz. Megyénk szak- hogy delmével. 1961-ben a munszervezeti tagságának szá- a Makón és Szegeden lé- kásvédelmpt tömegmozgatesített és jól bevált szak- lommá kell tenni. Minden maközi bizottságok min- szakszervezeti vezető szerv, tájára másutt is létrehoz- gazdasági vezető tartsa zák ezeket. sérthetetlennek a munka— A Szakszervezetek és életkörülményekre vodotta a továbbiakban Ju- Csongrád megyei Tanácsa natkozó törvények és renhász Nagy elvtárs. —Csöng- számára 1961-ben három deletek betartását. Különórád megyében az egész tag- fontos feladat elvégzése sen a dolgozó nőket és fiaság tevékenységét 71 füg- vár. Elsősorban az ötéves talokat védő törvények begetlenített funkcionárius és terv kidolgozásával és meg- tartását ellenőrizzék és a több mint 12 ezer társadal- ismertetésével kapcsolatban rendellenességeket azonnal mi munkás irányítja, segíti, kell kifejteni tevékenységet, szüntessék meg. A választások befejezése vigyázva arra, hogy a célki- — A szakszervezeteknek után gyorsan nőtt a társa- tűzések reálisak legyenek, megyénkben is a legfontodalmi munkát végzők szá- ne történjék alátervezés és sabb társadalmi ügynek tekintik a mezőgazdaság szórna 1961-ben elérte a 80 ezret. — A szakszervezeti mozgalmat az egész tagság tevékenysége jelenti — monA közös és a háztáji gazdaság K

ülönösen az új szö- tet, szőlőt, gyümölcsöst is. vetkezetekben, de a Csupán a gazdasági udvar, régebbiekben is sok a beépített terület, porta az, vita van még afelől, milyen amely nem minősülhet házlegyen a vfszony a szövet- táji termőterületnek. A házkezeti gazdák nagy, közös táji gazdaságban minden gazdasága és a háztáji gaz- földművelő tarthat egy tedaságok között? Több köz- henet, egy-két növendékségben előfordul, hogy sza- marhát, egy-két anyakocát bály- és törvényellenesen malacaival, 3—4 hízó seregyesek a szövetkezet rová- tést, 5 juhot és korlátlan sára a megengedettnél na- mennyiségű baromfit, méhgyobb háztájit tartanak fent, családot. Az ilyen mintajövedelmük nagyobb részét szerű háztáji gazdaság végebből igyekeznek biztosi- leges rendeltetése az, hogy tani. Ezek az emberek ma- év közben, az egyik zárguk és az egész kollektíva számadástól a másikig a rovására gyakran maradoz- rendszeres előlegfizetések nak el a háztájiak miatt a mellett a szövetkezeti csaközös munkából. Ez a gaz- ládok személyes élelmiszerdasági károsodáson túl — ki- szükségleteit, kisebb kiadárivó példa erre a szőregi sait fedezze. Rákóczi Tsz esete — erkölcsi vonatkozásban is súlyos hátrányokat jelenthet. Ugyanis azok a szövetkezeti gazdák, akik hűen megtartják a mintaalapszabály rá juk vonatkozó tételeit, jog relen viszonyaink kö| zött azonban államunk átmeneti jelleggel mint jelentős árutermelési egységekre is számít a háztáji gazdaságokra. Ez gal mondják: miért vannak egyébként magától értetődik, •kivételesek*"' Különösen azokban a közÉppen ezért fontos, hogy Rgekben, melyekben most isztázz'jnk néhánv fontos allnak 'gazán talpra a szotisztázzunk néhány fontos kérdést, melyeknek ismerevetkezeti gazdaságok, a köSo&g&d — & ZU%a fytyÖHtytyt Megnyílt a Bulgáriába készülS vándorkiállítás cialista átszervezését és megszilárdítását. Nagy feladat hárul e tekintetben a Szakszervezetek Megyei Tanácsára, melynek a szakmaközi bizottságok és a társadalombiztosítási kirendeltIsmerős épületek, munkás- ve, hogy az ilyen jellegű ren- i s-égek bevonásával ismertetarcok, városrészletek, ese- dezvények elősegítik a két ! ni kell a mezőgazdasági dolmények tárulnak tablókról város megismerését, ugyanis I g?z°k ,ta^,a i biztosítaaz érkező látogatók elé. Sze- később Plovdivból is érkezik | Sl ,ehetosegeit. ged — a Tisza gyöngye, ezt Szegedre hasonló kiállítás, a címet adták a Hazafias A nagykövetség köszönetét Népfront városi bizottsága és elismerését tolmácsolta a által rendezett kiállításnak kiállításért, amely szintén a összeállítói és ez találó. Ko- kialakult meleg barátságot rabeli, eredeti kép ábrázolja ápolja. az 1879-es szegedi árvizet A vendégek hosszasan és ettől kezdve a város múlt- időztek a tablók előtt. A kija és jelene elevenedik meg állításról ismertetőt is kéa szegedi fotosok remek fel- szítettek, amelyet rövidesen vételeiből. A 22 tabló a sze- bolgár nyelvre is lefordítagedi üzemek, vállalatok, in- nak, hogy Plovdivban a látézmények munkáját, ter- togatóknak módjukban le- ' — mondotta előadásának mékeit, fejlődését ábrázolja, gyen tanulmányozni a be- befejező részében Juhász Maga a fotókiállítás a vá- mutatott anyagot. Egy hétig ! Nagy Antal elvtárs. — A ros múltjából, iparából, me- lehet Szegeden megtekinteni szakszervezeti V társadalmi zőgazdaságából, művészeté- a kiállítást, amelyet azután j munka kibontakozása felből, építkezéséből, kereske- Bulgáriába küldenek. tétlen biztosítéka az újabb delméből, mozgalmi életéből, M. T. I sikereknek, békeharcából meríti témáját és fent a falon festett fríz ötletes, újszerű , ' . ... „ ,„„,1...-., zös állatállomány számbelite, megtartasa okvetlenül minőséeile« is alatta szükséges ahhoz, hogy mind leg e® minosegiieg ,s alatta közös szövetkezeti, mind marad meg a háztáji gazpedig a háztáji gazdaságok egymást kiegészítve, kisegít- ™ert, ,saj"?s'. meg \ ve harmonikusan fejlődje- dofabb kozepparasztok kőnek. Mi a szerepük a ház- zul » csak ke^esen ™nnak táji gazdaságoknak jelen a ,mi xldeku"kon abban a mezőgazdasági termelési vi- helyzetben, hogy lovaikon szonyaink között? A minta- klvul mas haszonállatokat daságok jószágállományának. alapszabály ide vonatkozó része egvértelműen határoz- . ... ..... . , za meg az állandó jellegű «ak ™ JÍSÍ is tudnának a közösbe vinni. Sertés- és marhaállományuk Az üzemi szakszervezeti szervek és a falusi szakmaközi csoportok feladata. hogy a kétlaki szervezett dolgozókat hozzásegítsék a döntéshez, hogy mihamarabb lépjenek be a termelőszövetkezetbe. — Az SZMT idei feladatainak harmadik legfontosabb kérdése a szakszervezeti élet megjavítására és további fejlesztésére irányul vetkezeti tagoknak azonban érnünk, hogy termeloszocsak egy háztáji gazdasá- vetkezeteink mindenütt szép guk lehet. A háztáji föld te- és igen gazdag közös jószágrülete fél kataszteri holdtól állománnyal rendelkezzenek, egy holdig terjedhet. Ezen A közös állatállomány fejbeiül. a munkában való rész- lesztésének legfőbb kútforvételtől függően, a közgvű- rasa a háztáji állattenyésztés dönti el egy-egy háztáii tés. A sándorfalvi Rózsa Feterület pontos nagyságát. Ha renc és a kübekházi Sarlóaz illető gazda szőlőből, vagy Kalapács Tsz-ek gazdáinak gyümölcsösből kívánja visz- Példája is szemléltetően muszahagyni háztáji területét, tatja, hogyan lehet a közös mivel szőlőse, gvümölcsöse és a háztáji gazdaság ügyét volt, úev ez 400. illetve 600 szépen, igazán hasznosan négyszögöl között váltakoz- összeegyeztetni. A gazdák hat a közgyűlés döntésétől eladásra szánt növendékfüggően. A háztáji föld te- ^hfikat- hízni való sülrületébe bele kell számítani dölketKés maa Joszagalkat a házkörüli veteményesker- elsősorban saját szövetkezeteiknek adjak el. Ez pedig „ *f.J"1 -KjoóoooooomKiooocKKiixKKKKKXKXK^ w>ooaKKJ<>oo(>ooo(>o<K><x><K><KK>(H^ azt jelenti, hogy a közös a b szaporulatát kiegészítve «••» háztáji gazdaság méreteit. Kimondja, hogy háztáji gazdaság fenntartására minden szövetkezeti gazda jogosult, aki önálló háztartással bír. Az egy családba tartozó szöamennyit a háztáji gazdaság is elbír a mintaalapszabály értelmében. E nem éppen kedvező feltétel ellenére is rövid néhány esztendőn belül el kell módon és művészi eszközökkel fejezi ki, hogy Szeged a napfény, a szabadtéri játékok, Dél-Alföld kulturális' és könnyűipari központjának városa. A színes fríz-sorozat Kossá János festőművész, a Szegedi Ruhagyár dolgozójának kezemunkája, úgyszintén a tablók öteletes grafikái is őt dicsérik. , E szép kiállítás tulajdon-; képpen a Bolgár Népköztársaságba, elsősorban Plovdiv testvérváros számára készült azzal a céllal, hogy ott és más bolgár városban bemutassák Szeged . életét, az itt' dolgozó emberek tevékeny-; ségét, magát a várost. Mi-' előtt útjára bocsátanak az? elkészült összeállítást, megelőzőleg Szegeden is bemutatják, éppen ezért tegnap délután a Hazafias Népfront nagytermében nyitották meg, a kiállítást. Ebből az alka-' lomból Szegedre érkezett; Kaszavetov Marin, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének kulturális attaséja, a Hazafias Népfront központjának küldöttsége. Számos érdeklődő jelenlétében Turai Géza középiskolai tanár a városi népfrontbizottság nevében üdvözölte a vendégeket. Sár közi István, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tagja megnyitó beszédében méltatta a kiállítás anyagának sokoldalúságát, gondos elrendezését és készítőinek elismeréssel adó-! zott. Hangsúlyozta, hogy a kiállítás bulgáriai bemutatá-! sa elmélyíti a két nép barátságát, továbbfejleszti Plovdiv testvérvárosunk lakói val a bensőséges kapcsolatot. Erről szólott Kaszavetov kulturális attasé is, kiemelAJÁNDÉKMÜSOR SÖVÉNYHÁZÁN A Szegedi Nemzeti Színház pártszervezetének kezdeményezésére felajánlás született a művészek körében: ajándékműsorral k^jszöntik az új szövetkezeti községek gazdáit, lakóit. Az első ilyen alkalomra Sövényházán, a művelődési otthonban került sor. A nézőtéren számos új szövetkezeti gazda foglalt helyet családtagjaival és érdeklődéssel várták a színészeket, akik műsoruk első részében meleg szavakkal, versel* kel üdvözölték az új útra tért parasztokat, majd vidám jelenetekre, magánszámokra került sor. Egy-egy dalt figyelmesen a különböző termelőszövetkezetek igyekvő új tagjainak ajánltak. A színház művéévi hizlalási, tenyésztési terveket csaknem teljesen a helybeli állatállomány szaszel közül Turján Vilma, Bányász Ilona, 2 forulatából teljesíthetik A Kátay Endre, Pagonyi Nándor és Marosig • «?yetkezeten beKároly forró sikert arattak. Igen nagy£lul mint elado" es ugyanaktetszéssel fogadták a két énekkari tag, a,.. . . . . , , tehetséges Bálint Ilona és Nagy Jenőg Joszafert, keszpenzben énekszámait. A zongorakíséretet BenkócziÓnapi .forgalmi arat kapja, az István látta el. A művészek fellépéséigev vegen pedig meg egyszer Szőke János községi párttitkár és Kecs_S reszesed.k abból a haszonke méti Gáspár tanácselnök köszönte meg a község lakóinak nevében. ' A következő hetekbben a művészek szabad napjukon, minden hétfőn ellátogatnak a szövetkezeti községgé vált falvakba. Legközelebb Kistelek parasztságát köszöntikt^STtS^SS^ ból, melyet eladott jószága biztosított a közösségnek. 4

háztáji állattenyésztés azonban csak akkor segítheti igazán ajándékműsorral. A sövényházi ajándékműsor résztvevőinek egy csoportja >maga a szövetkezet kollek| tivája is igyekszik kedvező ) feltételeket teremteni a ház' táji állattartás számára. Itt j korántsem arról van szó, 'hogy elvi és gazdasági engedményeket adjanak egyes 'gazdák részére a termelő, szövetkezetek igazgatóságai, i Nem engedhető meg péljdául olyasmi, hogy a ház>táji állattenyésztés takar'mányszükségleteire való tejkit.tettel nagyobb háztáji 'földeket biztosítsanak, mint j amekkorákat az alapszabály >is engedélyez. Százféle, szaj bálysérlésbe nem ütköző 'módját találhatjuk meg an^nak, hogy a közös állatteönvésztés mellett a háztáii 5 állattartás is jói jövedelg mezzen. Van olyan rendelek ezés, mely lehetővé teszi, >hogv a termelőszövetkezet , térítés ellenében legelőt, i zöldtakarmányt, vagy széJnafélét is adhat a háztáji 'szarvasmarhák részére, ha a } gazda vállalja, hogy jószájgainak szaporulatait a szö' vetkezetnek adja el. A lejgelő, a zöldtakarmány térí' tése történhet úgy is, hogy >az év végén az illető gazidától megegyezés szerint munkaegységeket vonnak le fűbér fejében, vagy a kölcsön kapott takarmányért. Vagy pedig úgy is, hogy a felnevelt jószág eladásakor, illetve átvételekor számolják le a legelőhasználati díját és az állatneveléssel kapcsolatos egyéb tartozásokat. S

zámos, gazdaságilag már megerősödött szövetkezetben — többek között a szegedi Táncsics és Dózsa Tsz-ekben is — találkoztunk olyan helytelen nézetekkel, hogy teljesen felesleges háztáji állattartással foglalkozni, hiszen a közös gazdaság már biztosít annyi jövedelmet, hogy abból gond nélkül meg lehet élni. Ezek a gazdák azért ugyanúgy hazavitték az idén is a 15—20 mázsa árpájukat, 30—40, sőt 60 mázsa kukoricájukat, mint a többiek, azzal a különbséggel, hogy ők a közösből kapott takarmányt gyorsan, frissen eladták. Pedig sokkal jobban jártak volna, ha takarmánykészleteiket állattartásra használják. Csak egyetlen példa: egy sertés meghizlalásához bizonyos mennyiségű ballaszttakarmány felhasználásával 5—8 mázsa kukorica szükséges. Ennek összértéke 1200 forint körül van. Viszont, ha hízott sertésben értékesítjük ugyanezt a kukoricát, a gazda jó ezer forinttal kaphat érte többet. A szövetkezet és a háztáji gazdaságok kölcsönösen előnyös együttműködését a növénytermesztésben is nagyszerűen meg lehet és meg is kell szervezni. Például a mihályteleki Üj Élet Tsz gazdáinak helyes kezdeményezése volt az az elmúlt tavasszal, hogy a 300 holdnyi közös paprikaültetvényhez szükséges palántamenynyiséget otthon, a háztáji kertekben nevelték fel. Azok a háziasszonyok is jelentős jövedelemhez jutottak, akik egyébként dtthoni elfoglaltságuk miatt nemigen tudtak részt venni a közös munkában. Különösen a mostani, átmeneti szakaszban minden tőlünk telhetőt meg kell tenni annak érdekében, hogy szövetkezeteink évi árutermelését teljes mértékben kiegészíthessék a háztáji gazdaságok. A kübekházi Sarló-Kalapács Tsz gazdái például a múlt évben több mint 500 hízott sertést adtak el háztáji gazdaságaikból. Szövetkezetükmég csak most rendezkedik be igazán nagyüzemi sertéstenyésztésre. Ennek ellenére a két szektor együttesen képes volt annyi hízott sertést adni a közfogyasztásnak, mint amennyit korábban adott ez a falu. N

agy lehetőségek vannak a háztáji gazdaságok előtt a baromfitenyésztésben is. Egy-egy kilogramm baromfihús összköltsége csaknem a fele ugyanennyi sertés- vagy marhahúsénak. A sándorfalvi Üj Élet Tsz az eln-'üt tavaszon helyes kezdeményezésként nagyobb mennyiségű naposbaromfit, csirkét, libát adott felnevelésre a háztáji gazdaságokba. A jószágok átadásakor a gazdák kétszeresen jól jártak, hiszen kétszer tarthatták markukat ugyanazért a pénzért. Viszont a közösségnek sem került sok , fáradságába a baromfitenyésztés. A szövetkezet és a háztáji gazdaságok jó viszonya nemcsak gazdasági, hanem elsőrendű politikai kérdés is. Azok a szövetkezeti kollektívák számíthatnak gyors előrehaladásra, amelvek ebben a szellemben okosan, előrelátóan egyeztetik össze a nagy és a kicsi közös érdekeit. Csépi József