Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

VILÁG PROLETÁRJAEGYESÜLJETEK! üwnnnnnnnitnHmtmiitftnmnimnntttiiifniMii ma: 1 Kínai-szovjet barátsági gyűlés Moszkvában A közerkölcsről Csütörtök, 1960. december 8. §= ailllllllinillllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIIHMIIiá Külpolitikánk célja: a baráti szocialista országokkal vállvetve tovább harcolni a béke megőrzéséért Dr. Sík Endre expozéjával és Kállai Gyula beszédével az országgyűlés szerdán folytatta munkáját Szerdán délelőtt 11 őrakor folytatódott az országgyűlés ülésszaka. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula. Kiss Károly, Marosán György, Ró­nai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagijai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának pót- lághatalmi téboly mai örö- intenzívebbé bensőségeseV tagjai Benke Valéria Csergő János Czi- kösei ismét megjelentek bé tették kapcsolatainkat az nege Lajos, Czottner Sándor, dr. Dole- írancia földön, amelyet ke- országaink között az utóbbi schall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá Ist- vesebb, mint egy évszázad S Sr^é vti van, Kovács Imre, Losonczi Pál. dr. Nez- aiatt három ízben özönlőt- párt- és kSkMbttS - Fere-nC> Nyers ReZSŐ- ir- Sik Endre' tek el. cserék, valamfnt ^ Í Tausz János, Trautmann Rezső minisz­terek. Az ülést Rónai Sándor, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg, majd dr. Sik Endre külügyminiszter mondott beszédet Nincs biztosítva a béke, kormányvezetőink egymás amíg a német kérdés és országában tett kölcsönös lá­azon bclul a berlini ker- togatásai. dés, az elmúlt háborúnak Az erőviszonyok egyre inkább a szocialista országok javára tolódnak el e maradványa nem rende­ződik, amíg a háború következté­ben beállott ideiglenes és veszélyes állapotot nem vált­ja fel a német nép igazi ér­dekeit figyelembevevő béke­Bevezetőben dr. Sík Endre Az Egyesült Államok ag- mény, amelyet az agresszív szerződés, a nemzetközi helyzet alakú- ressziós világuralmi politi- német imperializmus és mi- A mondottakból szükség- _ „,.,„,..,„„„„,-, „ . lásával foglalkozva megálla- kája egyik kudarcát a másik litarizmus feltámasztásával, szerűen következik, hogy a ciaUsta tóbor többi országai pitotta, hogy az utóbbi negy után szenvedi. Meggyőzően Nyugat-Németország felfegy- háború elkerülhetősége nem- h kiutazások inss évben egyre fokozódó mér- beszél erről az amerikai el- verzésével és a támadó At- csak hogy nem teszi feles- t^ 58 gM volt 1959 b«i ,"tk™ - —eredménye, lanti Szövetségbe való bevo- legessé, de ellenkezőleg: 166 654, ez év első tíz hó­Többszörösére nőtt a ba­ráti országokba kiutazó, illetve baráti országokból hazánkba érkező turisták és magánlátogatók száma is. A Szovjetunióba és a sa>­tékben tolódtak el a nem­zetközi erőviszonyok a szo­nökválasztás amikoris a republikánus re- násával követtek el. cialista tábor javára. Haen- zsim ellen mintegy 19 mii- _ Mi mwv.mk _ mnn nek az erőeltolódásnak az lióval több szavazatot adtak dntta i/k FnHre különb okait keressük, mindenek- le, mint a megelőző válasz- aggodalommal "figyelték előtt a szocialista tábor or- tások alkalmával Az imp^ KtEetország SKSÍ szagainak belső fejlődését, nahzmus kulpohtikajanak szív készülődését. Az impe­rialisták támadó atomfegy­feltétlenül megköveteli az napjában 103 058. A baráti imperialista agressziós pró- országokból Magyarországra bálkozások, provokációk, 1955-ben 33 354, 1959-ben háborús készülődések és i87 660, ez év első tíz hónap­megtévesztő manőverek el- jában 171 486 látogató érke­len állandó és kérlelhetet­len harcot. Igen jelent3s váitozások sabb arányú növekedését, megnyilvánul a támadó at- verekkel sorakoznak fel azon Az imperialista agresszió ve­műszaki és tudományos ered- lanti szovetseg kebeleben . -v, „„ «,aivo tannáii áe fenn foe mentek vegbe az utolsó négy ményei gyors műszaki és tudományos ered- lanti szövetség kebelében területen ahonnan már szélve fennáll és fenn fog "ralrai > w® "™»> kibontakozá- dúló ellentétek éleződésé- * T^/fT^/^ Km.nSta Jfe^ ala« a szocialista orszá­menyei gyors Kmomaaoza- auio enemeie* eiezoaese- elmült két világháború állni mindaddig, amíg impe- ~ "" ZIZ, sát es nem utolsósorban ka- ben is. Az amerikai impe- k(méletlen és embertelen tá- rializmus létezik. A béke gokkal val6 nemzetközi —i—•» —« — madásai indultak. Felhábo- megőrzéséért és a békés egy- együttműködés vonalán. Ez rodással és aggodalommal más mellett élésért folyta- az együttműködésünk akti­. P • . .. . 4 . ... voltunk tanúi annak, hogy tott harc tehát ugyanakkor vabbá, intenzívebbé és sok­Hangsulyozta hogy a szo- bajbajutott: a szabadjará az egykori német miijtariz- harc az agresszió és annak oldalúbbá vált. Az imperia­tonai erejük jelentékeny rializmus partnerei egyre megnövekedését kell meg- jobban rakoncátlankodnak, említenünk. A tengerentúli bűvészinas cialista tábor fokozódó erő- bocsátott szellemek nem fölényének másik tényezője hajlandók a bűvös korsóba a szocialista országok — el- visszabújni. Rámutatott a sősorban a Szovjetunió — külügyminiszter, hogy nemzetközi kapcsolatainak és nemzetközi súlyának pél­dátlan megnövekedése. A továbbiakban megállapította, hogy a nemzetközi erőviszo­a gyarmati rendszer bom­lása is az imperializmus válságának megnyilvánu­lása. nvok eltolódásának ténye- Az imperialista gyarmatos!- mérlegéről szólt ezután zője az imperializmus egyre tők ideig-óráig elhúzhatják külügyminiszter. mus, a hitleri agresszív vi- minden formája ellen. Békeszerető külpolitikánk négyesztendős mérlege \ A Magyar Népköztársaság emelése formájában. Nagy külpolitikájának négyéves jelentősége van a baráti szo­cialista országokkal fennálló kapcsolataink állandó javí­listák és reakciós szekér­tolóik' rossz prófétáknak, or­szágunknak a szocialista tá­borból való kiszakadására irányuló reményeik hiú re­ményeknek bizonyultak. Mi jól érezzük magunkat a szocialista országok csa­ládjában, fokotóHó válsáea is_ mée a evarmati elnyomás és A forradalmi munkás-pa- tása és fejlődése szempont­A kapitaHznfus általános kizlákmányotés mlnden for- raszt kormány külpolitikai jából kutt^is kapcsolata- s a velük kötött fri^ünk válsága a legutóbbi évek- májának megszüntetését, de programja világos es leire- inK xejioaesenex. oroK laoKre szol: szent es ben új, döntő szakaszába arra, hogy megakadályozzák, érthetetlen. Megvédeni a békét, szo­cialista építőmunkánk e legfontosabb előfeltételét. Leleplezni és visszaverni országunk függetlensége és 0 , , 11 . 1 / JTM. AapiKJiioua vttcw<igv/i»jv«i dctditCACiij'cti mcgiiiuiit AJK ts.!SSZSÍ -a. —«- — JZZSXSSnt 2 ZZíZSSS^ lépett. még a gyarmati elnyomás és már nem képesek. Az ENSZ idei ülésszakának Jő jellemzői Nagyban elősegítették és felbonthatatlan. Az Egyesült Államok provokációs magatartása A kapitalista országokkal Jelentékenyen megnőtt az ről szólva a külügyminiszter szeriti. tet, visszautasítani minden litikáját követtük — folytat- ki- és beutazások száma megállapította többi között: Beszélt a külügyminiszter beávatkozást, vagy beavat- a ^ Mtédenekel^t mín- kapitaHsta wTzágok tészony­az idei közgyűlés fő jellem- ezután arról, hogy kozási kísérletet országunk ^ a ka­zője az, hogy jelentékenyen erősödött az imperialista­ellenes front és kialakuló­ban van az Egyesült Álla­mok elszigetelődése. 1945­ben 51 tagja volt a szerve­ezután arról, hogy az imperialista szavazógép belügyeibe. mesterkedése még mindig hozhat olyan határozatokat időnként, melyek nem tük­rözik a megváltozott erő­viszonyokat, pitalista országok budapesti lista országokból történt be­Szoros együttműködést kl- követségeinek normális mű- utazások száma 17 354 volt, alakítani és fejleszteni ködést biztosítunk. Ez — az 1959-ben ennek több mint kapcsolatainkat a Szovjet- egy, amerikai követség ki- kétszerese: 37 740, ez év el­untéval és a többi szocia- vételével — valamennyi vi- só tíz hónapjában viszont lista országgal. szonylatban sikerült is. A majdnem háromszorosa az .1 ' ítk.tc--* „„mi, ,. , , A hék-pc ppvmás mellett Budapesten működő kapita- 1955-ös egész évinek: 48 136. Amikor az ENSZ megala- tNSZ apparátusának, első- A békés e^más ^enett '^vétségek száma F A Magyarországról az euró­kult, tagjai kozul csak a sorban a fotitkarsagnak es 6168 ^á. táraadalrté beren- gyei meg is szaporodott, pai és amerikai kapitalista S zov j et u n 10, Csehszlovákia a Biztonsági Tanácsnak az den más társadalmi beren gy g p^ történt kiutazá­es Lengyelorszag kepviseltek összetétele. Egyre vilago- CTO^ ORAZW. ki„ máciai kapcsolatot létesített sok száma 1955-ben 8527 Hzmuss^ szemben ^em^ázhatő tovább az ^ to; kiteket cseréltütéc volt, 1959-ben 28 267-re, zetnek, ma pedig már 99. még kevésbé tükrözi ezt az ENSZ apparátusának, első­SSLinSSuiS£ etal és afrikai országok kai. a tényleges helyzethez. rom alól nemrég kiszabadult Japánnal. A békés egymás 1955-höz viszonyítva több mellett élés politikáját kö- mint háromszorosára .emel­vetve kedett. a diplomáciai kapcsolatok A mondottakat összefog­mellett mindent megtet- lalva megállapíthatjuk, hogy tünk gazdasági és kulturá- kapcsolataink az európai lis kapcsolataink fcjleszté- és amerikai kapitalista őr­sére a kapitalista orszá- szagokkal általában nor­gokkal. malis mederben folynak Az elmúlt négy esztendőre ket. Ma a szocialista tábor sú­lya, tekintélye hallatlanul megnőtt. Sík Endre hangsúlyozta, ^kteWntUTjólesö"ér"zés­a fő kérdésekben csaknem hogy az ENSZ közgyűlésé- sel ánapíthatjuk meg. hogy mindig a szocialista orszá- nek napirendjen a legjelen- ^ forradalmi munkás-paraszt gok a kezdeményezők. Igen tősebb kérdés az altalanos kormány a vállaIt küipoli­számottevő ez az erő, ha és teljes leszereles. Az egész tjkaj feladatok teljesítését, a hozzávesszük a .semleges bekeszereto emberiseg kove- hozzá {űzött várakozásokat, Kereskedelmi tárgyalásokat és teljesen meg is feleiné­országok és Jugoszlávia sza- teli a fegyverkezési verseny g külpolitikai téren éppen folytattunk és árucserefor- nek a békés egymás mellett beszüntetését, a különböző mint beipolitikai téren, galmi megállapodásokat kö- élés elvének, ha egy körül­társadalmi rendszerű orszá- beCgbietteÍ beváltotta. töttünk csaknem valameny- mény nem lenne, mégpedig Mindenekelőtt ki kell nyi, velünk diplomáciai az, hogy ezek az országok euró- az Egyesült Államok állan­s/agUR.n.al »„,„ „„ ,— —, ország- dó nyomása alatt egyrészt perialisták egyik agressziót műszaki együttműködésünk- gal. Ausztriával hosszú- az ENSZ-ben és más nem­V3Z&tát« tenei ál i s^^ an ti i ni peri al ls?á tok békés egymás mellett frontnak az F.NSZ-ben ma élésenek és békés versenye- emelnünk a S70Cialista or- kapcsolatban álló már megvan az abszolút nek _a ^'„aVf.dtat szágokkal való gazdasági és pai kapitalista többsége. AZ „.re7'holi ^rővicznnvok és Provokációt a másik után nek ez alatt a négy év alatt lejáratú kereskedelmi meg- zetközi szervezetekben rend­t,iNííZ,-Deil eroviszuiiyu". hajtják végre. . TAa. o* ilyetén alakulásának logikus formák kdz-u szeret. SSeKtU nék fenntartani a gyarmati napirenden szereplő csak- kizsákmányolást, nem valamennyi fő kérdés de az imperializmus vala­elért hatalmas fejlődését. állapodást kötöttünk. Lég- szeresen részt vesznek az .. . . ügyi egyezményeket kötöt- Egyesült Államok által kez­A KGST vonalan vegoe- Angliávai Franciaor- deményezett és szervezett, ment kedvező fejlődés B .. ... .. szággal, Olaszországgal, népköztársaságunk ellen irá­meghozta gyümölcsét Svájccal, Ausztriával, Hol- nyúló rágalomhadjáratban arémDerializmus dleni'tí mennyi "provokációját felül- az egyes szocialista orszá- landiával, Belgiummal,Svéd- és egyéb manőverekben, madás lellegével bír s igy múlja az a megbocsáthatat- gokkal folytatott együttmú- országgal, Dániával és Nor- másrészt — sokszor saját imperialistákat védeke- lan történelmi bűncselek- ködésüiik magasabb szintre végiávaL cazdasári érdekeik rovására — a velünk folytatott keres­kedelmi kapcsolatot gátló, il­letve korlátozó intézkedése­ket léptetnek életbe és tar­tanak fenn. Mi ezt a maga­tartásukat elítéljük és igyek­szünk annak helytelenséget velük is megértetni. Külpolitikánk további feladatai Beszéde további részében dr. Sík Endre részletesen elemezte hazánk és az Egye­sült Államok viszonyát, amely — mint a tények egész sorával rámutatott — csak az Egyesült Államok kormányának magatartása miatt rossz. Elmondotta, hogy az 1956-os ellenforradalom kirobbantásában és támo­gatásában a hivatalos és nem hivatalos amerikai szervek vezető szerepet játszottak; az ENSZ-ben és a nemzet­közi politikát minden más frontján az Egyesült Álla­mok magyarországellenes kampányt folytat. Szóvá tette dr. Sik Endre azt is, hogy az Egyesült Államokat 1957 első hónapjai óta még mindig csupán ügy­vivő képviseli Budapes­ten, és hogy az amerikai kor­mány szervei kapcsolatokat tartanak fenn népköztársa­ságunk legelkeseredettebb ellenségeivel, fasisztákkal, háborús bűnösökkel s tá­mogatják a Szabad Európa­rádió Magyarország ellen irányuló adásait. Ráadásul az amerikai kormány gaz­dasági téren is elképesztően diszkriminációs eljárást al­kalmaz hazánk ellen; — Nehezen lehet elképzel­ni ennél abszurdabb, ab­normálisabb viszonyt két ország között — húzta aló a külügymi­niszter. Rámutatott ezután dr. Sík Endre az ENSZ-küldöttsé­günkkel szemben tanúsított amerikai magatartás provo­kációs jellegére, majd meg­állapította: ha az új amerikai elnök hajlandó ésszerűbb maga­tartásra hazánkkal szem­ben, népköztársaságunk kormánya kész a kapcso­latok normális mederbe való terelésére és arra, hogy bármilyen szinten tárgyalásokat kezd­jünk. — Szilárd meggyőző­désünk, hogy semmi aka­dálya sem lehet annak, hogy kapcsolatainkat rendezzük — állapította meg ezután a külügyminiszter —. kizáró­lag az amerikai félen mú­lik, hogy ez mikor fog be­következni. A jobb rissony kialakítása nem rajtunk múlik Beszélt ezután dr. Sík Endre Ausztriával fennálló kapcsolatainkról, amelyet az osztrák kormány többszöri provokációs magatartása komplikál. Hangsúlyozta: a negatív jelek mellett kor­mányunk változatlanul a jobb viszony kialakítására gazdasági érdekeik rovására (Folytatás i i oldalond

Next

/
Oldalképek
Tartalom