Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

Csütörtök, 1M& december 1 2 Az országgyűlés szerdán folytatta munkáját (Folytaié* a* 1. oldalról.) törekszik a továbbiakban is. Beszélt ezután dr. Sík Endre ENSZ-delegációnk te­vékenységéről, majd a kül­földön élő magyarokkal kapcsolatos politikánkról szólt A forradalmi mun­kás-paraszt kormány nem zárja 1« az ajtót a hazájuk­ba visszatérni kívánó be­csületes magyarok előtt. Az elmúlt években közkegyel­met ia hirdetett azok szár mára. akiket főbenjáró bűn nem terhel. Sokan jelent­keztek is és nagy része azoknak, akik Jelentkeztek, haza is tért Több mlnt negyvenezer azoknak a száma, akik hazájukba visszatértek. A reakciós nyugati sajtó rémtörténeteket terjeszd ró­luk: börtönbe vetettük őket. sokukat kivégeztük éa így tovább. Mindenki tudja, hogy ezek dajkamesék. Azok. akikről szó van, jól derülnek, amikor Ilyesmit hallanak, ök tudják legjob­ban, hogy hazájuk megbocsátással éa szeretettel fogadta őket as régi emigráns, vagy nemrég külföldre szakadt, megtévesztett ember — jóakaratú egyéni elbírá­lásban részesítik, s ha az illetőt főbenjáró bűn nem terheli, vagy más különös ok nem szói haza­térése ellen, a kérelmét meg is hallgatják. Befejezésül külpolitikánk további feladatait foglalta össze a külügyminiszter. Ezek a következők: Újra munkát és kenyeret adott nekik. De sokan van­nak még, akik — ha eddig ilyen, vagy olyan okból nem ls tudtak hazatérni — nem adják fel a reményt, hogy az ő számukra is eljön a hazatérés napja. A hazaté­rők számára hirdetett am­nesztia ugyan már lejárt, de illetékes hatósági szer­veink minden külföldön élő becsületes magyar ha­satérési kérelmét, legyen Még jobban fejleszteni és mélyíteni, még intenzívebbé tenni baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket poli­tikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt a Szovjetunió­val és a testvéri népi demokratikus országokkal. Folytatni hagyományos békepolitikánkat, a baráti szo­cialista országokkal vállvetve harcolni a béke megőrzé­séért, az általános és teljes leszerelésért; A békés egymás mellett élés politikáját követve töre­kedni kapcsolataink normalizálására és javítására a ka­pitalista országokkal, baráti kapcsolatok létesítésére és fej­lesztésére az ázsiai, afrikai és élenjáró latin-amerikai or­szágokkal; Leleplezni az imeperialisták agresszív háborús politi­káját, visszaverni támadásaikat és provokációikat, elhárí­tani minden rendű beavatkozási kísérleteiket országunk bel­ügyeibe; Kifejteni, megmagyarázni és megvédelmezni népköz­társaságunk külpolitikai céljait és állásfoglalásait és szor­galmazni azok megvalósítását az ENSZ-ben és más nem­zetközi szervezetekben. Kállai Gyula elvtárs: A moszkvai értekezlet tovább erősítette a világ haladó erőit Dr. ttk Endre külügymi­niszter nagy tetszéssel foga­dott expozéja után Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács első el­nökhelyettese mondott be­szédet — A kormány külpolitikai tevékenységének vezérelve — kezdte beszédét Kállai elv­társ — a béke megvédése, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élése. Ez a kül­politika társadalmunk szocia­lista Jellegéből ered. A mi országunkban nincsenek fegy­vergyártó kapitalisták —, ná­lunk minden társadalmi osz­tály és réteg érdeke a békét követeli. A magyar nép a béke híve és harcosa: a magyar forradalmi mnn­kás-paraszt kormány kül­politikája a nép érdekeit és vágyait valósítja meg. — Ez a külpolitika teljes összhangban van az egész szocialista tábornak a nem­zetközi kérdések megoldásá­ra, a béke fenntartására, a háború elkerülésére Irányuló erőfeszítéseivel. A szocialista tábor, s ezen túlmenően az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom egységét mu­tatta meg a kommunista és munkáspártok — a napok­ban befejeződött — moszk­vai értekezlete. Az értekezlet által kiadott nyilatkozat és a békefel­hívás, amelyet 81 párt kép­viselői — 81 nép hivatott vezetői — Írtak alá, nap­jaink történetének legfon­tosabb harcra hivó doku­mentumai. Öröm éa büszkeség szá­munkra, hogy a moszkvai értekezleten a dolgozó ma­gyar nép képviseletében Ká­dár elvtárs vezetésével a mi párt- és kormányküldöttsé­günk is részt vehetett, kife­jezhettük teljes egyetérté­sünket a testvérpártokkal a nemzetközi kérdések megíté­lésében, a ezt a nyilatkozat aláírásával is megpecsétel­tük. Ugy gondolom, hogy küldetésünk és végzett munkánk eredményeivel a* országgyűlés teljes mér­tékben egyetért. Tisztelt országgyűlés! Bár még csak néhány nap telt cl azóta, máris megállapítható, hogy a haladó emberiség örömmel üdvözli a kommu­nista és munkáspártok érte­kezletéről kiadott nyilatkozat megjelenését. Ez a nyilatko­zat nemcsak a kommunisták ügye. Az egész emberiség szá­mára van mondanivalója, mert korunk fő kérdései­ről: a békéről, a békés egymás mellett élésről, a szocializmusról, a nemzeti függetlenségről, a Jobb em­beri élet megteremtéséhez vezető útról fejti ki a kom­munisták, a társadalmi ha­ladás élharcosainak véle­ményét. A nyugati körök, amelyek arról ábrándoztak és fecseg­tek, hogy a kommunista és munkáspártok között meg­bomlott az egység, most ke­serű csalódással kénytelenek tudomásul vermi a moszkvai értekezlet dokumentumalt, amelyek a nemzetközi kom­munista mozgalom töretlen egységéről és harci elszánt­ságáról tanúskodnak. A nemrég véget ért moszk­vai értekezlet tovább erő­sttette a nemzetközi kom­munista mozgalom és a szocialista tábor országai­nak egységét és erejét a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban. A békéért folytatott harc vezető osztaga — a nemzet­közi kommunista- és mun­kásmozgalom most újból kiáltvánnyal fordult a világ népeihez: folytassák áldoza­tos küzdelmüket a háború ellen, fokozzák erőfeszítései­ket a béke védelmében, kös­sék le a háborúra spekuláló bűnös imperialisták kezét — s harcuk sikeres lesz. Ez a •kiáltvány a világ népei­hez* a napokban kerül nyil­vánosságra. Bizonyosak vagyunk ben­ne, hogy a magyar ország­gyűlés — a békeszerető magyar nép választott kép­viselőinek testülete — meg­érti és magáévá teszi a kiáltvány gondolatait, s továbbra is azon munkál­kodik, hogy erejéhez, s a magyar nép erejéhez mér­ten hozzájáruljon a világ bé­kéjének biztosításához. Hatalmasan megnőtt a szocializmus vonzóereje Tisztelt országgyűlés! Nap­jaink világtörténetének leg­fontosabb vonása, hogy a szocializmus világrendszere tovább erősödött és korunk fejlődésének döntő tényezője lett. A szocializmus vonzóereje — a szocialista tábor orszá­gainak sikerei nyomán vi­lágszerte megnőtt A földke­rekség legtávolabbi zugaiban ls a társadalom leghaladóbb emberei ma már úgy tekin­tenek a szocializmus társa­dalmi rendszerére, mint amely a legkedvezőbb felté­teleket teremti meg az em­ber társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedéséhez és képességei sokoldalú ki­bontakoztatásához. . A szocialista tábor fejlődé­sét elsősorban a kommuniz­must építő Szovjetunió gyors előrehaladása jellemzi —­mondotta Kállai Gyula és részletes adatokkal ismertet­te a Szovjetunió eredményeit. A szocializmusnak — 1917­től, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom esztendejé­től számítva — alig ötven évre van szüksége ahhoz, hogy túlszárnyalja a több év­százada fennálló kapitalista társadalmi rendszert az em­beri tevéknység legfontosabb területén, az anyagi javak termelésében. Ami pedig ez emberi tevékenység olyan területeit illeti, mint a tu­domány, a kultúra és a tech­nika döntő ágai ezen a területen a szocia­lizmus már felülkereke­dett és behozhatatlan előnyre tett szert. A napokban fellőtt har­madik szovjet űrhajó — amely azóta a rá rótt fel­adatokat sikerrel elvégezte — szintén azt bizonyítja, hogy a szovjet tudomány to­vábbra ls óriási lépések­kel, bátran halad előre, s egészen közel került az ember biztonságos űrrepülé­sének megvalósításához. Az Egyesült Államok tá­jékoztató ügynöksége nem­régiben széleskörű nemzetkö­zi vizsgálódást végzett arról, vajon hogyan vélekednek a népek az USA -elsőbbségé­ről*? Ime, a hosszú ideig hétpecsétes titokban tartott jelentés száraz szavai: »A nyugateurópai közvélemény általában úgy véli, hogy a katonai erő szempontjá­ból a Szovjetunió fölény­ben van az Egyesült Ál­lamokkal szemben... A világ közvéleménye meg van győződve arról, hogy az elmúlt évtizedben a Szovjet­unió hatalmas gazdasági elő­rehaladást tett, A közvéle­mény szerint a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti rés gyors ütemben szűkül,.. a Szovjetunió belátható időn belül túlszárnyalja majd az Egyesült Államokat általá­nos gazdasági erő tekinteté­ben.* A Szovjetunió elsőbbsége — a béke döntő tényezője Kállai Gyula a továbblak- általános válság újabb sza­ban kifejtette, míg a szocia- kaszába lépett. Rámutatott: lista világrendszer napról ebben a helyzetben minden napra erősödik, a kapltaliz- lehetőség megvan ahhoz, mus társadalmi rendszere az hogy új módon a dolgozó emberiség Javára oldjuk meg napjaink égető kérdéseit Korunk legfontosabb kér­dése — a béke biztosítása. A háború veszélyét az impe­rializmus hordozza magában. Az Imperializmus nem vál­toztatta meg természetét., ezért ameddig fennmarad, számolni kell a háború ve­szélyével is, mert a háborút az imperializmus szüli. Az emberiség nagy sze­rencséje, hogy a modern haditechnikában, a raké­ták terén, s a világűr meg­ismerésében a szocialista Szovjetunió messze az amerikaiak előtt jár. Ha a rakétatechnika terén az elsőbbség az amerikaiaké lenne —, ez beláthatatlan bajt okozhatna az emberiség­nek, mert a rakétákat az imperialisták rögtön világ­uralmi igényeik fő adujává léptetnék elő. Erre utal az atombomba története is. Amikor az Egyesült Álla­mok imperialistái azt hitték, hogy hosszú időre biztosítot­ták a maguk számára az atombomba monopóliumát — azonnal felléptek világ­uralmi igényeikkel és meg­indították a -hidegháborút*. Igy járnak el azok, akik a népek leigazására törnek. Amikor az atombomba -titkát* a Szovjetunió is fel­ismerte, s amikor a rakéta­technikában messze meg­előzte az Amerikai Egyesült Államokat, s a katonai erő­viszonyok kétségtelenül a Szovjetunió javára változ­tak meg, a Szovjetunió ezt a helyzetet arra használta fel, hogy megtegye javaslatát az atomfegyver eltiltására, majd javasolta az általános és tel­jes leszerelést Így járnak el azok. akik as emberiség érdekeit és a béke védelmét tartják szem előtt Most az Imperialista ve­zérkarok lázas sietséggel dolgoznak az úgynevezett -lokális* vagy kis háborúk tervein, Riskáliberű atom­fegyvereket gyártanak —, amelyeket a -helyi hábo­rúk* frontvonalain szeret­nének alkalmazni. Ámde — most olyan erőviszonyok alakultak ki, hogy ezek az imperialista próbálkozások — mind a -totális*, mind a -lokális* háborúk kirobbtin­tására — határozott vissza­vágásban részesülnének. A nemzetközi erőviszonyok megváltozásának, a szocia­lista világrendszer megerő­södésének, s az Imperializ­mus fokozódó hanyatlásának legfontosabb következménye, hogy a békeszerető erők hatal­mas hatalma és ereje olyan nagy, hogy megaka­dályozhatja a háborút. A történelmi tapasztala­tok is bizonyítják: a hábo­rúk többé nem elkerülhetet­lenek. Ezt a nagy jelentőségű té­telt először a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán Hruscsov elvtárs mondta ki, s az 1957-es moszkvai nyi­latkozat az egész nemzetközi kommunista mozgalom egyik alapvető tételévé tette. E le­hetőség valóraváltásáért, a béke megvédéséért továbbra is szívósan harcolni kell. A béke megvédésének leg­fontosabb feltétele a töme­gek mozgósítása és a nem­zetközi békemozgalom nagy antiimperiallsta akcióinak kibontakoztatása. Soha nem volt olyan szé­leskörű és szervezett a bé­kemozgalom, mint napja­inkban. Ez a mozgalom — a múlthoz képest — igen kedvező lehe­tőségek közepette tehet ele­get magasztos feladatának, mert bizton támaszkodhat a szocializmus erejére. A békéért folytatott harc­ban a szocialista tábor or­szágaival együttműködnek a semleges államok i6: Euró­pában. Ázsiában. Afrikában és Latin-Amerikában kiala­kult a pozitív semlegességet tanúsító államok békeöve­zete. A béke erői gyarapodnak a tőkés országokban is. Erről tanúskodnak azok a hatalmas tömegmegmozdu­lások, amelyek as év fo­lyamán Olaszországban, Törökországban, Japánban, Dél-Koreában, s a kapi­talista világrendszer más országaiban bontakoztak ki az élesedő fasiszta diktatúra, s a háború párti. Amerika­barát kormányok ellen. A béke megvédéséért a munkásosztály, a kommunis­ták vezetésével széleskörű antiimperialista front alakít­ható ki. A békéért folytatott harcban egyre többen isme­rik fel, hogy a béke legfőbb biztosítéka a szocializmus, s egyre többen ébrednek tu­datára annak is, hogy a bé­ke legáldozatkészebb hívei a kommunisták. Válaszút előtt az emberiség Tisztalt országgyűlés! Nap­jainkban az emberiség kiét választás előtt áll: a pusztí­tó háború, vagy a különbö­ző társadalmi rendszerek bé­kés egymás mellett élése. A szocializmus már szü­letése pillanatában Lenin eszméjét, a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének elvét tette meg külpolitiká­jának vezérfonalává, s eh­hez tartotta magát az elmúlt negyvenhárom esztendő alatt Az imperialista nagy­hatalmak mindeddig nem voltak hajlandók ezt az el­vet elfogadni Ma azonban a nemzetközi erőviszonyok olyanok, hogy a békés egymás mellett éles elvét és gyakorlatát rákényszerithetjük az im­perialistákra. A békés egymás mellett élés elve nem az emberi társada­lom mai viszonyainak kon­zerválását, a Jelenlegi stá­tus-quo örökös fenntartását Jelenti, hanem egyszerűen azt hogy a két világrendszer, a szo­cialista világrendszer és a kapitalista világrendszer egymással folytatott küz­delméből kizárjuk a há­borút mlnt eszközt, s a harcot a politikai, gazdasági, Ideoló­giai és kulturális fronton vívjuk meg. A szocializmus — ml meg vagyunk győződve erről — a békés versengésben győzelmet arat a kapita­lizmus felett A békés egymás mellett élés politikájának megvaló­sítása érdekében állhatatos küzdelmet kell folytatni azért, hogy a nemzetkö­zi élet döntésre meg­érett problémáit tárgyalások útján oldjuk meg. A békéért folytatott harc legfontosabb gyakorlati kérdése ma a leszerelés ügyének elmozdítása arról a holtpontról, ahová a nyu­gati imperialista hatalmak juttatták. Támogatjuk a Szovjetunió­nak az általános, teljes és el­lenőrzött leszerelésre előter­jesztett javaslatát Határo­zottan kijelentjük, hogy mi elvetjük a csupán » fegyverkezés ellenőrzésérő! szóló nyugati javaslatot mint olyat, amely nem viszi előbbre a kérdés megoldását és csak azt célozza, hogy megtévessze a békére vágyó tömegeket, elaltassa ébersé­güket az imperialista fegy­verkezési hajszával szem­ben. Javasolom; a magyar országgyűlés is adjon hangot annak a köve­telésnek, hogy az Egye­sült Nemzetek rendkívüli közgyűlése az állam- és kormányfők részvételével még 1981 tavaszán üljön össze és tárgyalja meg az általános, teljes és ellen­őrzött leszerelésre vonat­kozó szovjet javaslatokat. Az általános és teljes le­szerelés teljesen reális és helyes eszme; amely mögé a legszélesebb néptömegek so­rakoznak fel. Nem mirajtunk, a szocia­lista tábor országain mú­lik. hogy az általános és teljes leszerelés mikor va­lósul meg: megvalósítása érdekében » küzdelmet ml már elkezdtük s lankadatlan erővel folytat­juk ls tovább — a teljes győzelemig Belügyeinkben csak népünk illetékes dönteni Kállai Gyula elvtárs ez­után arról beszélt, hogy a nemzetközi politika terén az egyik legfontosabb feladat a második világháború marad­ványainak felszámolása Eu­rópa szívében: megkötni a békeszerződést a két Német­országgal. Szólt ezután Kállai elvtárs az ENSZ-ről, kihang­súlyozva, hogy ott megsokasodtak a béke, a demokrácia, a szocializ­mus és az antiimperializ­mus erői, majd így folytatta: — Nekünk magyaroknak, külön számlánk is van az Egyesült Nemzetek Szerveze­ténél, ahol az Egyesült Ál­lamok kezdeményezésére és politikai nyomására évről év­re támadásokat Intéztek el­lenünk. Ezek az Imperialista tá­madások egy pillanatig sem tudták kétségessé ten­ni népünk odaadását és hitét a szocialista társa­dalmi rendszer iránt. Sőt, éppen ellenkezőleg tör­tént, mint ahogy azt az úgy­nevezett -magyar kérdés* kiagyalói elgondolták. Vala­hányszor az ENSZ fórumain az amerikai imperialisták a -magyar kérdés* előráncigá­lásával kereskedtek és a nemzetközi helyzetet igyekez­tek megrontani. Impozáns módon megnyil­vánult és tovább erősö­dött népünk erkölcsi és politikai egysége, s ez a szocialista rendszer építésének és a béke védel­mének újabb előrelendülését eredményezte. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje, ennek erősítése, s a szocialista Magyarország mi­előtti felépítése továbbra LS a magyar nép legszentebb ügye. Népünk nem tűri, hogy ebbe bármilyen külső ha­talom beavatkozzék. Az elmúlt évek harcaiban tudtára adtuk mindenkinek, hogy a Magyar Népköztársa­ság belügyeiben dönteni az egyedül illetékes hatalom: a dolgozó magyar nép. Igy volt ez a múltban, s így lesz ez a Jövőben is. További har­cunkhoz pedig erőt ad az a tudat, hogy hazánkban — a szocializmus vívmányai vég­legesek, mert hűek mara­dunk eddigi politikánkhoz, s a szocialista táborhoz fűződő testvéri szövetségünkhöz. Nincs erő, amely letéríthet­ne bennünket a szocializ­mus, a kommunizmus útjá­ról. Kállai elvtárs ezután arról beszélt, -hogy a Szovjetunió­nak a gyarmati rendszer fel­számolására vonatkozó javas­lata, amelyet most az ENSZ­közgyűlés plénuma tárgyal, a legnagyobb érdeklődés kö­zéppontjában álló kérdés. A volt gyarmati népek nemzeti felszabadulása, ön­álló állami létük megte­remtése a mai világhely­zet legfontosabb objektív folyamata — állapította meg, majd rá­mutatott a Kongói Köztársa­ságban fennálló helyzetre és az Algériában folyó háborúra s kifejezte népünk meggyő­ződését, hogy Kangó népe — az amerikai és belga elnyo­mók tankjai ellenére is sza­bad és független lesz. Népünk csakúgy, mint a francia nép — mondotta Kállai elvtárs — szolidá­ris az algériai nép har­cává! és támogatja azt. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom