Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-12 / 267. szám

5 Szombat, 1969. november 12. A pártélet eseményeiből adat az őszi munkák elvég- és hasznosan tölthetik zése. Ezért valamennyi fa- időt az egybegyűltek, lusi pórt-alapszervezetben Tanultabb arról tanácskoznak a kom- emberekért A termelékenyebb aaai az oszi munjtaK eiveg- es hasznosan tölthetik az inunkéért Az újszeged! szövőgyár pártbizottsága most megtar­tott ülésén foglalkozott a munisták a most sorra ke- A Szegedi Xl-es számú termelés kérdéseivel. Viza- • rülő taggyűléseken, miként Autójavító Vállalat csak­gálták, hogy a gyárban ml- lehetne meggyorsítani a be. nem valamennyi dolgozója ként lehetne még gazdaságo- takarftást a szántást és a t®"ul- A vállalat pártszerve­sabbá, még termel ék eny eb- ,, . . . , , , zete kezdemenyezesere mo­bé tenni a munkát. Az vetést A falu81 kommums- torszerel6 tanfolyam is in­üzemben a termelékenység ták példamutatással, politi- dult. Ezen 40 munkás vesz tekintetében voltak hibák kai munkával elősegítik, részt. A pártszervezet gon­és nem érték el a kívánt hogy mfoxfon percet kihasz- dőlt azokra is. akik még nem szinvonalat Ennek javításé- . , fejezték be általános iskolai ért a többi között a szövő- Ilaiva' mlelüDD vegezzeK « tanulmányukat A vállalat,­dében magasabb fordulat- mind a termelőszövetkezeti, nál két általános iskolai számmal működtetik a gé- mind az egyéni földeken a VII. és VIII. osztálv indult, peket, s ez helyesnek is bi- szántást és vetést. Tegnap, s hetenként két alkalommal, zonyult Az üzemi pártbi- pénteken este a járás több este tartják meg a foglalko­zottság foglalkozott azzal párt-alapszervezetében meg- zásókat, amelyeken mintegy is, miként lehetne csökken- tartották már az e havi tag- 20 dolgozó vesz részt. Nyol­teni, illetve megszüntetni a gyűlést. - can Képipari technikumba száz százalékon aluli teljes!- járnak. A politikai képzést téseket Aránylag jelentős Baráti találkozó SEM hanyagolják el a válla­számú dolgozó nem éri el latnál. Az Időszerű kérdések ugyanis a száz százalékot. A Szegedi Kenderfonógyár tanfolyamának 30 hallgatója Megszüntetéséért elhatároz- üzemi pártbizottsága ma, van, a műszakiak közül 14­ták, hogy a munkában élen- szombaton este a gyár mű- en politikai gazdaságtan tan­járó kommunista dolgozók velődési termében baráti ta- folyamon tanulnak. A fiata. tapasztalatcsere formájában lálkozót rendez az üzem lok pedig KISZ-tanfolyam segítik a munkában elmara- kommunista dolgozói és keretében képzik magukat dókat, hogy teljesítésük el- hozzátartozói, valamint a tovább. Természetesen a ta­érje, illetve meghaladja a pártonkívüliek képviselői nuló dolgozóknak tanulmá­száz százalékot számára. A baráti találkozón nyuk sikeres elvégzéséhez is ,. . . „ rövid kulturális műsor is segítséget ad a pártszerve­A termelés kérdéseit a LESZ_ MAJD utána kellemesen zet gyár párt-alapszervezeted is megtárgyalják a hamarosan sorra kerülő taggyűlésükön. December 15-ig pedig a pártonkívüliek képviselőinek részvételével kommunista aktívaülést tartanak s itt is a termelékenység növeléséről, az önköltség csökkentéséről tanácskoznak. Az Sszi munkák elvégzéséért A szegedi járás párt­alapszervezetei már az el­múlt hónapban is foglalkoz­tak taggyűléseiken a mező­gazdaság őszi feladatai idő­beni elvégzésének kérdései­vel. A kedvezőtlen időjárás sajnos visszavetette a beta­karítást, a szántást és a ve­tést A mezőgazdaságban most a legközvetlenebb fel­Tanácstagbeszámolók A következő napokban az Csongrádi sugárúti italbolt­alábbi tanácstagok tartanak ban Ábrahám Géza, Laczkó beszámolót: Istvánné és Gémes Lászlóné, Hétfőn délután 6 órakor az Építőipari Technikumban a Tolbuhin sugárúti Szak- Mison Gusztáv és Nagy Ist­szervezeti Székházban Forró vánné. Antal és Lehoczki Lajos, a Szerdán délután 5 órakor Marx téri Vegyipari Techni- az Árpád téri iskolában dr. kumban Kovács Józsefné és Dáni Sándor, Csapó Mihály ­Imre Zoltán, a Földműves né, Kovács István, fél 6-kor utca 7 szám alatt Savanya a petőfitelepi Il-es utcai Miklós, Bárkányi Anna és kultúrházban Berta Antalné, Koszó Lajos. Süli Mihály és Csanádi Gé­Kedden délután 5 órakor za, a Juhász Gyula iskolá­a ságváritelepi kultúrház- ban Nyilas Zoltánné, Szél­ban Demus Pálné, Mucsai pál Istvánné és Aradi Fe­Antal és dr. Sárkány An- rencné, délután 6 órakor gyal, a Köztisztasági Válla- a petőfitelepi X-es utcai lat helyiségében Matók Mi- pdrtházban Dunai József, hályné, Hegyesi Gergely és Bodnár István és Rovó Ist­Vlaslcs Kálmánné, Külső- ván. A szűkebb pátriáért Beszélgetés Szeged első művészeti és műszaki ösztöndíjasaival Egy délelőtt három azonos A Somogyi Könyvtár ' egyik ülhet tétlenül. A technika, a szövegű levelet kézbesített a aprócska szobájában be- tudomány sürgős feladatokat posta a városi tanács elnök- szélgetünk Szegedről. Arról, ad a kutatónak. Most is több ségétől. A címzettek: Musz- amit az elnök kért, ennek problémával foglalkozunk. ka Dániel tudományos kuta- a városnak a szeretetéről, s Szeretnénk tovább tökélete­tó, Tápai Antal szobrászmű- keveset, néhány szerény síteni a hangkésleltető be­vész és Tóth Béla író. Szűk- mondatot a tervekről, az új rendezést, dolgozunk Kal­szavú, rövid levél volt, kö- műszaki, tudományos rülbelül ennyit tartalmazott: vészeti feladatokról. kérjük, hogy ekkor és ekkor jelenjék meg a városi ta­nács elnökénél... Vajon mit akar a tanács? — kérdezték a címzettek ön­mu­TAPAI ANTAL már professzor program nél­küli gyorsműködésű elektro­nikus számítógépén, helye­sebben annak műszaki kivi­telezésén, próbálkozunk egy olyan segédeszköz megépíté­J a legilletékesebb, ö itt kezd- sével, amely a dieselesítósi maguktól, egymásról ekkor te, s mint mondja, it is vég- programban lenne nagy je­még mit sem tudva. Csak majd. Emlékeket merít az ientőségű, továbbfejlesztjük a akkor tudták meg, hogy mi- élmények gazdag forrásából. szegedi logikai gépet stb. ről van szó, amikor már ott — Móra Ferenc azt mond- Ezek a feladatok mind-mind ültek szemben az elnökkel, ta nekem, mikor először pró- sürgősek, mind-mind napi s hallgatták a »megidézés* bálgattam itt Szegeden szükségletből fakadnak. S ha tulajdonképpeni okát. * Most megpróbálják rekon­struálni az elnök szavait. — Mi nem tudunk nagy díjakat, nagy összegeket ad­ni, igen szerények a lehető- en.,*[. , „ . ségelnk. Mégis/valahogy sze- ne™ Erre így retnénk a város nevében fel0": -Én azt keresem, ami meghálálni és megbecsülni a « ^ alatt va£ de te azt ^ mondataiból a megüld •oroszlánkörmeimet*: — Zá- az ember megbecsülést ta­ton y ez fiam, sivatag, amely- pasztal munkája iránt, meg­nek homokjában kultúrkara- kétszereződik az ereje. Ezért vánok csontjai fehéred- örülök őszintén a városi ta­nek... Menekülj innen, fi- nács ösztöndíjának, am, menekülj...« S akkor TOIH BÉLA tödés cseng ki. — Kedves, szép gesztus ez művészet és a tudományos fmi a ^dj01^^ Nem men kutatás munkásainak azt a tem e!' P^ag hívtak, sok­fáradozásukat, amellyel hoz­Szoeed"kultúrá iának feííesz- mégi® maradtam. Szeretném, tornázásra, építkezésre Jut léséhez ösztöndíiat alapítót- ha a szegedi szobrászatban figyelem, hanem erre is... tünk, melyet minden eszten- vern én lennék a kezdet és S ez mutatja, hogy lassan­dőben átadunk ilven elbírá- a vég> szeretném, ha ez a ként szép oázis lesz az egy­htó alanlán a lSltóbbak- művészet erőteljesen kibon- kori sivatagból... Egy Is­ntk Szeetal fetózatedtóásl lakozhatna Szegeden. Tehet- merősöm azt kérdezte tőlem: évfordulójának ideje körül... ?fgek lennének, hiszen most te szegedi író akarsz len­voeadiák ezt az egy évre 19 van 01 folskolás tanítvá- ra? - s én azt mondtam: s*W egyszeri ösztöndíjat, s * J?bban Jenném, vála­szor és sok felé, mesés jö- a. várostól... Ma már nem­vedel emmel kecsegtettek, csak elromlott utakra, csa­érezzék munkájuk megbecsü­mind elszippantja majd a szólta, ha magyar írónak lését... ETa^vé^munka főváros. Nem akarok ünnep- készülnék. Nem értettem egé­JZl^^ 4,,+oir^o ro*1*6 lenni, mert magam is szen. Tömörkény és Móra márraak art ^árt^k hogv igazán boláo» vagyok e meg" nem szeSedi író volt talán? raeaszkodianak ehhez' a vá- ^ülőért, de a szobrász- De igen, az volt S magyar . wáKKr te otv»n hak nagyon nehéz a dolga, írók is voltak. A magyar ^JJ^l^JiAr különösen vidéken, s külö- irodalomban úgy szereztek szerénységgel és becsülettel, de ugyanolyan eredményesen dolgozzanak megmaradtak nősen egyedül... Most rangot, hogy vTuttteáiTi^aV szükségből kenyérkereső szegedinek is. E kettő nem dUást vállaltam, s enne* be- zárja ki egymást, s ezért mi felvirágoztatásáért, mint ed- csülctes elvégzése után ko_ szegediek szőjük csak bele 8''" vés időm és erőm marad a írásainkba a táj szépségeit, a város hagyományait, s a Semmi dobpergés forma- s2obrászatra Legnagyobb vá sag, egy pohár pálinka az űj 6 ^ NAGY SÁNDOR: VONAT© WMM (3.) beszélését hogy először tninfc is azt gondoltuk, hogy kutyákat szült az a leány. Bundásak voltak tetötől-talpig, ici-pici bogárka szemeik. No, aszongya a főorvos, ilyen se történt még Szeged városában. Néger gyerekek, még hoz­zá: ikrek. Az elegáns bakfis-tündérek pukkadoztak a kacagástól Loncika rögtön meg is jegyezte: — A négerek csupasz népek. Aj, nénike, ezt a viccet mi már sokszor hallottuk, minden második évben elterjedt MUSZKA DANIEL Talán ezzel akarta elvonni figyelmüket a »kényes* té- _„„.„_ „ T/rr . „„ mától, mert a bácsika úgy indított, hogy volt szerencse je Szegeden. Mindg a V1T Idejere Mozltetteks ^orvosok „„„ ' r-a„,„,,„ rortoti mar orara tudtak, hogy a néger ikrek ügyében mikor kez­E mJ?íúlrM uJJő nlt dik ° telefonozást. A doki sógorom szerint azért hlresztel­belole mert Samu anyjarol, meg a húgáról volt szo aki- éfc üyenkor ^ az anyák ne engedjék el leányaikat a nemzetközi 'tamkozóra. Pedig kész9röhej az egész, mert yf&SL L^ nSlSnf l^Lr ha a VIT-ről származtak volna a gyerekek, akkor csak rögtön felravatalozta a zsákokon. Vgy feküdt ott mintha hn, H % n f ajkaidra vennL bonnal be­ZSÍZJZsís^^iíísjr'ss ütö™! - ™ue rá a kU Sst" ^égnek áut­sikerekre s kiki ismét ott- az> hoSy társadalmi táj emberének karakterét sikerekre s kim ismét orc összefogással tető alá kerül- Nem röstellem ezt ezután iS^T Z „ . jön az az alkotóház, amelynek sem, sőt, némi büszkeseggel MMt meys együtt van a niáTiyát mindenkinél jobban teszem. Tervem is van effaj­három ösztöndíjas ismét, ez- ^^ g dj szobrász ta munkákra. Szeged törté­uttal az újságíró kérésére. ig> meg azok la> aklkbűi m, netében nagyon sok mesés, Szegeden lehetne valami... anekdotikus elem van. Sze­retném ezeket feldolgozni. Foglalkoztat egy Irodalmi ri­portkönyv megírásának gon­dolata, szegedi munkásokról, születésre nem szegedi, Ezekhez mindhez ez a város mégis büszke erre a városra, adja nekem az Ihletet, a bá­— Szeged sokáig háttér- torítást, s ennek nyomának ben maradt az építő munka is ke'l lennie a munkában... ezer gondja közben, de vég- Dióhéjban ennyit mondtak telenül jólesik nekem, aki el Szeged város műszaki és szintén szegedinek vallom művészeti ösztöndíjának el­mér magam, hogy mint tu- sö birtokosai. Hittel, blza­dományoa gócpontot, világ- lommal, lelkesedéssel be­szelte "ismerik ezt a várost, féltek. S ezt ls ez a város Sok mindenben világhírt táplálja bennük, egyrészt. szerzett magának, s itt aka- megbecsülésével, másrészt rok élni és dolgozni. Annyi gazdag, sokrétű életével, mű­munka van, hogy a szenve- Vértoló közönségével. déiyes ember egy percig sem Simon István milyen a párdúccsók? - fenyegette meg tréfásan a diákot ~ is — Hát akkor nem jutott eszembe, mert a báttyát kellett „ „„.„..L „ tartóztatnom. Mindenáron a társasági irodára akart rohanni, megtárgyalunk mi a gimiben hogy kikészítse az urakat. Nosza, mindjárt el is vitték a lányt, hogy az orvosok jó látleletet adjanak, s a chef d'ate­— Igen. A koedukáció. Az ront el benneteket. Azért nem tudtok viselkedni! — rikoltozta tehetetlenül az any Uer meg ne üsse a bokáját, ügy elvitték, hogy még az iuk- Nyilván most akarta -úrinőkke* tornx a lányait, azért anyja se láthatta többet, csak a mólón jajvékolt, fenye- volt az állandó vezényles. De a bájos kamaszok nehezen gttve a hullámokat. De mit használ a sónak, a só, tenger- viselték ezt el s amikor a mamuska mar kiállhatatlannak nek a könny? Más volt ott a baj Nem lett volna szabad tűnt> jelentőségteljesen összenézték, mintha azt mondtak olyan keskeny deszkákon balansziroztatni a gyenge terem- volna: »haggyuk rá, 6 már ilyen marad!­téseket. Soknak kifekélyesedett a melle, hónalja is a gurt- És kuncogtak titokban, mert Zsófi néni nem hagyta nlktól... ám az igazát. Egy élveteg özvegy, a néhai tisztifeleség is A tisztviselőnő asszonyság erre megfordult, és felhúz- segítségére sietett, aki egy kötszövő üzemben dolgozik, s va rajzolt szemöldökét, haragosan szólt a bácsikára: mellesleg bizonyos pamutanyagokkal kereskedik. Már a — Kérem, vegyék figyelembe, hogy itt mások is van- váróteremben összebújtak, pusmogtak Zsófi nénivel, akinek nak... ártatlan leányok... akiket ez a beszéd enyhén szól- különféle színű fonalkötegeket mutogatott, de a kofának va ... úgy látszik, nem maradt már pénze. Mégis megegyezhettek — Kérem! — juhászkodott meg a mesélő udvarias fej- valamiben, mert az özvegy rögtön. a pártját fogta, noha bólintással. — Je vous falt mon compliment asszonyom, nem ült le melléje, hanem mögéje a második ülősor bel­vagyis a szava parancs. Bár itt semmi olyan nem hang- ső sarkába. Ott aztán magasan átvetette a lábát, úgyhogy cott el, ami... Csak egy kis tanonc-oktatás. Tetszik tudni, szűk szoknyája egészen felcsúszott, s igy hosszan kisárgál­"hogy a francia szereti mondani: ha az ifjúság tudna, az lott a combja, mely foltos volt a nyári napozások marad­öregség meg bírna... — és kacsintott néhányat. ványaitól. A diák kisportolt nyaka felfújódott, mint egy tömlő. ö azonban nagyon tetszetősnek vélhette szépség-appa­Közbe akart szólni, de a bácsika leintette: — Tout beau, rátját, mert alighanem a diákot célozta meg vele, aki tőle tubám! Eben guba! Halkitsunk a szón... rézsútosan, az ellenkező sarokban ült. De az sehogyse akart Gesztusaiban tényleg volt valami mókás franciásság, ráfigyelni, pedig a nő már a festett, platinaszőke haját is elevenség, ami csudára lekenyerezte a diákot, noha már kifésülte, s toalettjét szépítgetve, nemegyszer felkacagott, tudta, hogy nem a párizsi követ. De alighogy elszusszant, Az asszonyság nevelgetését nagyon helyeselte, néhány meq­Zsófi néni a szokott kisteleki kofa kezdte rá. Férfias bőr- jegyzést téve a mai fiatalság erkölcsére, de Zsófi nénit kabátjában az asszonyság kis démonaival szemben ült, s is megerősítette igazában, mert szerinte a négereknek va­a szép brokát, Jersey anyagokat gyűrte épp a fara alá. lóban erős a férfiassága. Az ő férje ugyanis a boldogult, Mert azokra nagyon kell vigyázni. A pesti elegancia főhe- katonai attasé volt valamelyik dél-amerikai államban, ahol lyén, a Váci utcában protekciózta ki őket, hogy Kisteleken sok a neger, s neki egyszer eszébe jutott kiutazni hozzá, majd búsás felárral adjon túl rajtuk. Mert ugyan mi len- És a kaland majdnem csúfosan végződött, mert valami ne, ha Zsófi nénénk se haladna a divattal: valakinek csak járvány miatt lezárták a kikötőket, s neki hosszú hetekig fel keü járni miatta Pestre. Meg ő súha se jön Üres kéz- egy ültetvényes vendégszeretetét kellett élveznie. De ha­zel, hanem kacsát, libát, primőr-gyümölcsöket hoz a Le- mar elunta, s aggódott férjéért, mire az ültetvényes egy hel téri piacra. De most már túlesett rajta, mert o kosarai néger szolgát bocsátott rendelkezésére, s az őserdei, titkos üresen cincognak a polcom, és ilyenkor megjön a beszédes utat ajánlotta, ö azonnal nekivágott, de talán sohse jutott kedve. Fél füllel már eddig is ügyelte a disputát, amihez volna el imádottjához. ha a néger nincs, aki szó szerint neki lehet a legtöbb szava, mert ő látta a tulajdon két sze- a karjaiban, és a nyakán lovagoltatva vitte át a mocsara­mével. amikor egy lány kettős ikreket szült a női klinikán, kon. A néger csodás izmai, bölénynyaka erősen kihangsú­S mind a kettő akár a vakondok oly fekete volt. lyozódtak. *t Tessék elhinni — fejezte be nagy lére eresztett ei- (Folyt. Ősszel több házasságot kötnek, mint tavasszal Hazánkban változattanul magas a vá>ások arányszáma A statisztikusok feldolgoz­ták a "családi állapot válto­záséval kapcsolatos folya­matok* alakulásának adatait. Bár a házasságkötések ará­-előkelő. helyet fogla­lunk el, S ezen a téren az utóbbi két­három évben sem javult a helyzet — viszont az újra­r.ya évenként eléggé inga- .T v™t.az dozó, mégis hazasulok száma leteké­nyen emelkedett. Míg 19o7­átlagosan többen fogadnak ben 21 753-an léptek másod­örök hűséget, mint a há- szor, vagy . harmadszor az ború előtti években. anyakönyvvezető elé, addig A közhit azt tartja, hogy ,aYaly ™ar 25 f38:^ Az is" a szerelmesek idénye a ta- csaladot a apitök hazas­vasz, s a legtöbb egész élet- sagkóteselnek 1U százaléka re szóló kapcsolat májusban °lya"> h"?y. mindkét fél — szövődik tehát a ferj es a feleseg is — már egyszer elvált. Az anyakönyvvezetőknek Elgondolkoztatóak a válá­nem tavasszal, hanem sok számának évenkénti ala­ősszel van legtöbb dolguk, kulásával foglalkozó adatok. . .. , , ... . Ezekből kitűnik, hogy pél­Az esküvők gyakoriságának dauj görbéje ugyanis november­1952-ben ezer bazasság kö­zül körülbelül 129-et bon­tottak fel, 1955-ben már 155-öt, 1957-ben 182-t és 1959-ben 241-et. ben szökik a legmagasabbra, s május csak októberrel versenyezhet a második­harmadik helyért. Érdemes megemlíteni, hogy házasságok legritkábban nyáron, júniusban és Júli- Az idei adatok természete­nsban köttetnek. sen még nem állnak rendel­Még mindig igen gyakori kezésre- de az elBC> negyed­a meggondolatlanul, túlságo- évi számok alapján inár san fiatalon kötött házasság, megállapítható, hogy a ta­A válások arányszámát te- valyinál valamivel kéveseb­- kintve Európában igen ben válnak eL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom