Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

7 Vasárnap, 1960. november 27; Tíz év alatt ötmillió tudományos adat Az üzemeket is segítik az Éghajlattani Intézet mikroklíma-kutatásai A Szegedi Tudományegye. huzal ellenállása a levegő sékletí differenciák. Itt is­tem Éghajlattani Intézeté- hőfoka szerint változik, s mét ezeknek a körülmé­nek munkatársai Wagner ebből állapítják meg a hő- nyeknek megfelelő növény­Kichard professzor irányi- mérsékletet elektromos rné- zetet kell telepíteni, (ásával a pedagógia mellett rőműszerral. A villamos-hő­a gyakorlati élet, s közvet- mérő pontosabb, emellett lenül az ipari termelés tetszés szerinti távolságra szempontjából hasznos kuta- elhelyezett hőmérők adatait tásokat ís folytatnak a ma- továbbíthatják huzalokkal guk szakterületén. Szabad- egy központba, ahol egy­idejűk jelentős részéit az szerre leolvashatják. Készí­űgynevezett mikroklíma-ku- tettek olyan komplex mü­tatásokra fordítják. Az or- szert is, amely nem a tény- ^k kn^hogy^az ^emberites­szágnak hol az egyik, hol leges levegő-hőmérsékletet, " a másik részéin verik fed hanem azt a hőfokot mu­sátraikat, s fáradhatatlanul tatja, amelyet az ember vizsgálják az éghajlati vi- érez a meleg, a páratarta­szonyokat, gyakran igen ne- lom, a légáramlás együttes héz körülmények között. Az hatására. Az emberért Érdekes kísérleteket foly­tattak különböző intenzitású munkát végző — pl. terhet vivő, kerékpározó stb. — embereken is. Abból indul­idén nyáron pl. megfordul­tak olyan területen — a Bükk-hegységben —, ahol erdők mélyén, mínusz 4 C fokot mutatott a hőmérő, a következő napokban pedig, A természet meghódításáért Ilyen műszerekkel felsze­relve vonulnak ki aztán a a Duna—Tisza-közi homok- kutatók az erdőkbe, hegyek területek vizsgálatát már 30 közé, szántóföldekre. Gyak­fokon felüli hőségben vé- ran — különböző magas­gezték. Ilyen körülmények ságban, tartókon elhelyezett ^Mében és más fémfeldol­kozott nem volt konnyu az — hőmérők, műszerek va­elmúlt tíz év alatt — ami- lóságos erdeje jelzi, hogy óta a mikroklíma-kutatáso- ilyen eszközökkel is folyik kat folytatják — 5 millió a harc a természet meghó­tudományos adatot, észle- dításáért. Mert a sok millió tet körülvevő "mikroklíma­— egy milliméternyi légré­teg — tulajdonságai a meg­terhelés arányában változ­nak. Ezt a homlokra helye­zett műszerrel mérték. A műszerek azt mutatták, hogy ugyanolyan mennyisé­gű, de egyenletes ütemben végzett munka kevésbé ve­szi igénybe a szervezetet, mint az egyenetlen, hirtelen erőkifejtések. Az üzemi mikroklíma-ku­tatásokat elsősorban a Sze­gedi Textilművekben, a vas észlelés, adat közvetve azt eredményezi majd, hogy a különböző tájegységeken, mindenütt a mikroklímának megfelelő flórát alakít ki az ember, vagy pedig a kikí­sérletezett eszközökkel meg­változtatja a klímát. Erre néhány példát már­iást összegyújteniük. Új műszerekkel Mi a célja ezeknek a mik­roklíma-kutatásoknak? El­sősorban az, hogy megis­merjék a talajközeli, 2—3 méter magasan levő levegő­rétegek fizikai viszonyait, a hőmérsékletet, _ páratartal- megállapították, hogy a mat,/ legaramlast stb. A Bükk erdeinek felújítása so­megrsmeres utan azt kell rán elönyösebb ^ északi vizsgálni hogyan lehet az lejt5kpe f öt telepíteni, adott mikroklímát a bennj mert ott kisebbek a höin. elo lenyek szempontjából gadozásoki mint a déli lej­legmegfelelobben kihasznal- tőkön Ez utóbbj terülcte. m, illetve a szükség es a 1/ ken áron nappal 25 C szennt megval­gozó üzemben folytatták. Az üzemcsarnokok, munkahelyek különböző pontjain végzett mérések tízezreiből igyekez­tek megállapítani azt az ideális hőfokot, páratartal­mat, légáramlást stb., amely a legkedvezőbb a dolgozók­ra. A textilművekben egye­bek között azt állapították meg annak idején, hogy — bár az üzemben modern kii ma-berendezés működik — a gépek hősugárzása kedve­Az iskolareform gyakorlati megvalósításához A Radnóti Gimnázium autószerelöipari szakközépiskolájának működéséről Az "5+l«-es típusú okta­tás létrehozását már általá­ban megszokták a szülők és pedagógusaink. Itt tehát az ember eléggé nyitott kaput dönget, mikor ennek he­lyességéről és korszerűségé­ről beszél. A szakközépisko­lával kapcsolatosan azonban még nem így vagyunk. Mi­előtt a Radnóti Miklós Gim­náziumban szervezni kezd­tük az autószerelőipari szak­középiskolát, eléggé sokat vitatkoztunk azon, hogy szükséges-e vagy sem. Vé­gülis az alábbi tények győz­tek meg bennünket arról, hogy a szakközépiskolát a fejlődés teremtette meg, és a jövő oktatási rendszerben komoly szerepe van. ~ j Az elmúlt évek be­I iskolázása során — I egyrészt a szülők kí­náratartal- is lehet f™1"*1"- A ötötök zőü s javasolták ennek a paraxarrdi rnp2állanítot.tá!k. hoev a i. x­hetőségek toztatni. A mérésekre a általában maguk tette, rendkívül új típusú műszereket hasz­nálnak. Például a hőfok meghatározására nem a hagyományos higanyos hő­mérő, hanem elektromos kutatók szerkesz­érzékeny, fok körül mozog a hőmér­séklet, éjjel pedig az úgy­nevezett hideg légtavakban mínusz 5 fokra is lehűl a levegő. » • A homokterületek vizsgá­latánál arra a megállapítás­ra jutottak, hogy a laza ta­lajban levő sok levegő hő­ellenállás-hőmérő szolgál, szigetelőként hat, ezenkívül Ehhez Például egy nikkel- a hamokszemcsék; visszave­huzalt darázsfészek formara ., .. , ... , alakítottak - merevítés cél- nk a fenyt' s lgya khma" ottani jából — s ezen áramot ve- ban és a talajrétegekben is nek zetnék keresztül. A nikkel- rendkívül nagyok a hőmér­hőnek megfelelő elvezetését. Az öntödében is sok tapasz­talatot szereztek, amelyeket az üzem jelentős rekonstruk­ciója során, az elszívó-, illet­ve klíma-berendezések elhe­lyezésénél lehetne hasznosí­tani. A kutatók az üzemi mik­roklíma-vizsgálataik ered­ményeit, módszereit az in­tézet új tudományos folyó­iratának, az Acta Climatoló­gicának nemrég megjelent első számában is közzétet­ték, s a folyóirat-példányok­ból küldtek a vizsgált üze­meknek és a világ mintegy félezer meteorológiai, éjhaj­tudományos intézeté­Dobó Balázs vánságára, másrészt a tech­nikumok beiskolázásának alacsony létszáma miatt — az általános iskolát végzett tanulók többsége a gimná­ziumba került. Ez olyan szempontból, hogy mind többerf szerezzék meg az ál­talános műveltséget, helyes volt, de a gyermek jövőjét illetően már kevésbé. A megváltozott gazdasági és társadalmi helyzet következ­tében ugyanis és emellett főleg a gimnáziumban érett­ségit tett tanulók nagy szá­mából adódóan, egyeteme­ink és főiskoláink nem tud­tak felvenni annyi fiatalt, mint amennyi a gimnáziu­mot elhagyta. Való igaz, hogy azok a fiatalok, akik érettségivel nem nyertek fel­vételt a felsőoktatás vala­melyik területére, nehéz helyzetbe kerültek, mert szakképzettség hiányában nem tudtak a gazdasági életbe bekapcsolódni. Ez pe­dig nem szerencsés dolog, mert ezzel egyidőben a nép­gazdaság fejlődésével egyre nagyobb szakemberhiány je­lentkezik. Kellene az ember az iparban és a mezőgazda­ságban, de nincs elég, mert a fiatalok többsége csak érettségit szerez. Az elmon­dottakból értelemszerűen kö­vetkezik, hogy a mai gazda­sági életnek megfelelően szükség van olyan iskolára, ahol olyan középfokú szak­embereket képeznek, akik meghatározott szakterületen szilárd középfokú szakmai és elméleti ismeretekkel ren­delkeznek, s művelt szak­munkássá válnak. Általános középiskola 76 532 fő 201421 fő 84 344 fő 1 222 816 fő 651 489 fő Ország Csehszlovákia Lengyelország Románia NSZK Olaszország A példák azt bizonyítják, hogy az általánosan képző középiskolában tanulók szá­ma kevesebb, mint a szak­képzettséget adó iskolákban. A fentiekhez viszonyítva nálunk egyáltalán nem ki­elégítő a helyzet. A 232 gim­náziummal szemben van 04 ipari technikumunk és 38 mezőgazdasági. Több éves távlatban a szakközépiskolai is­A művelt szakmun­kás iránti igény a vi­lág minden táján je­lentkezik. Ez a tény igen sok országban már komoly eltolódást hozott létre az is­kolarendszerben a gimnázi­umi általános képzés helyett a szakképzés javára. Erre mutat az alábbi statisz­tika is: Technikum (ipari, mezÖgazd., közgazd.) 126 087 fő 278 305 fő 127 241 fő 2 511 637 fő 704 367 fő (165%) (140%) (150%) (206%) (108%) automatizálás és az újabb technikák alkalmazása kva­lifikáltabb szakkáderek be­állítását teszi szükségessé olyan területen is, ahol ma még szakmunkások dolgoz­nak. Ezzel együtt a szülők igé­nye és az iskolával szem­beni követelménye is egyre inkább az, hogy a gyerme­küket a középiskola befejez­tével úgy engedjék ki az :XK>CK>0<KX>CK>00<>0<>CW>0<^^ tetszik?* Hányszor hangzott el ez ott a kertben? De jó emlékezni rá! ... Agi a partot nézte. Egyszer iga­zából megmozdult az egyik jegenye. Ágin finom remegés futott át. Ügy érezte: hogy a fiú is észrevette őt a nyírfa mellett. Áttetsző, kis piros nylon-sál volt rajta. Ügy tűnt, mint egy szép piros szalag az aranyszőrű nyuszikán. Péter lobogva jött. a fák egymás után maradottak el mögötte, és egy­szerre csak ott állt a parton a lány elött. Egymásra nevettek. — Csókollak, Nyulacska — vidám­kodott Péter. — Régen vársz? A lány hallgatott. Válasz helyett újra kifeszítette magát a fának tá­maszkodva és szinte alig hallhatóan belelehelte a forrósodó délelőtti csendbe: — Olyan szép minden... Egymásba karoltak és úgy indul­tak el a folyóparton. A vízen szél re­megett át és a szerelmesek beleszip­pantottak illatába. A fiú a hullámo­kat nézte. Nagyapja ráncos arcát jut­tatták eszébe, aki halász volt és min­dennél jobban szerette a vizet. Bár ó is halász lett volna... Tavaly végezte el a műszaki egye­temet Pesten. Kérte, hogy helyezzék ide szülővárosába. A vidék jobb. Nem olyan zajos, mint a főváros. Külön­ben is mindenkit ismer, ezeket a bokrokat is külön-külön. Sokat járt ő itt a parton nagyapjával. ' Neki nagyapja volt az apja is. Az igazi apját elvitte a front, megölte a háború. Alig ismerte. Nagyapjával járta a vizeket, már ötéves korában. Halász akart lenni. Aztán a háború után más világ lett — a halászmes­terségnél többre is vihette. Ágnessel véletlenül ismerkedett össze. .4 tavalyi farsangi karneválon. Agi nyuszinak volt öltözve, ő meg vadásznak. Az ellentétek hozták kö­zel őket egymáshoz. Ági a jegenyékre feledkezett. Eb­ben a pillanatban semmi sem jutott az eszébe. Vékony ujjai belelapultak Péter kezébe és akár miv.ienét oda­adta volna ennek a fiúnak. (Valahai Miért is szerelmes az ember? — ju­tott eszébe később. Ügy elzsibbad, hogy egy szikrányi tiltakozást sem tud már kilehelni ellene — a fiú el­len. De minek is ellenkezne? Hogy halászivadék? Régen volt az már... harangoztak. A jege­nyék csúcsain hullám­zott a. harangszó. — Miért nem mentél el? — kér­dezte Péter. Ági hallgatott. Mintha megsértő­dött volna, elfordult. A fiú azonban nem tágított mellőle, magához vonta és újra megkérdezte. — Miért nem mentél el? A harangszó elhallgatott, csak a táj remegett még finoman, megőrizve a méla hangokat. — Mert azt akarom, hogy te is gyere — mondta a lány és megreme­gett az orrcimpája. — En? — hökkent meg Péter. — Én a templomba? — Igen! Ez egyszer. Igazán, meg­érthetnél engem — Itt most senki sem lát bennün­ket. A kápolnába nem járnak a vá­rosiak. Senki sem tudja meg ... A fiú elnézett a távolba. Idelátszott a kápolna tornya. Ott fehérlett á hegyoldalban. Eszébe jutott a tegnap este. Kérte Ágit, jöjjenek ki ide a folyópartra, de ő tiltakozott. Délelőtt ne, el akar menni a templomba. Nem tud meg­lenni anélkül... kolahálózat bővítése életbe, hogy az érettségi azáltal is szükségessé válik, mellett szakma is legyen a hogy a fokozott gépesítés, az kezében. A tantestület e fenti té­nyek alapján határozta el szakközépiskolánk megszer­Agnes elindult a kápolna irányába.2 vezését. Hogy milyen szak­Péter még lépett kettőt, aztán meg-o középiskolát szervezzünk, ez­üzemében dolgoznak, mert ezidőben rendelkeznek olyan készséggel, hogy a termelő­munkában hasznosan kive­hetik a részüket. Az üzem­ben való foglalkozás is a meghatározott tanmenet sze­rint történik. Az iskolai év befejeztével pedig a tanulók az üzemben még 4 hetes üzemi gyakorlaton vesznek részt. Az üzem a tanulók­nak munkaruhát ad, meleg fürdőt és öltözőfelszerelést. H I szakközépiskolával H kapcsolatosan sokan ' ! felvetik azt a kér­dést, hogy mi biztosítja a korszerű általános műveltsé­get és a szakmai elméleti és gyakorlati tudásszintet ah­hoz, hogy érettségit, s ezzel egyidőben szakmunkás-bizo­nyítványt kapjon a tanuló? Erre a kérdésre az eddigi tapasztalatok alapján a kö­vetkező a válasz: Az általános műveltséget nyújtó tárgyak keretében például az első osztályban tanulnak a tanulók magyar nyelv és irodalmat heti há­rom órában, orosz nyelv és irodalmat heti két órában/ történelmet heti két órában/ matematikát heti négy órá­ban, fizikát heti két órában/ kémiát heti négy órában/ testnevelést heti két órában. Második idegen nyelv nincs. A földrajz, a biológia taní­tása a második osztályban kezdődik. Az említett tár­gyak tananyagát ismerve al­kalmasnak látszik olyan szempontból a tananyag ösz­szeválogatása, hogy megfe­lelő szintű általános művelt­séget adjon. A szakmai mű­veltséget nyújtó tárgyak kö­zül az első osztályban tanul­nak a tanulók szakrajzot, anyagismeretet és szakmai elméletet — az anyag- és gyártásismeret szét van vá­lasztva —, és ezenkívül heti tíz óra gyakorlati foglalko­zásuk is van. Az anyagis­mereti óra keretében megis­merik a fémek összes fizikai, mechanikai, technológiai tu­lajdonságait, s a vas- és acélgyártást. A szakmai el­mélet keretében gyártásisme­retet tanulnak, melynek kapcsán az anyagismereti órán megtanult anyagoknak a teljes feldolgozását sajá­títják el. S7\ #/ rebbentek ((JadkaeLak des foiyo a csen­partjan. Szárny suhogásuk felverte a parti csendet. Talán jobb is volt, mert kín­zó volt ez a nagy némaság. — Ha nem jössz el... — Akkor? — kérdezte halkan s fiú. — Akkor... akkor én egyedül me­gyek. Elengedték egymást. A nap már felkapaszkodott a jegenyék tetejére és egyre forróbb lett a levegő. Nem messze tőlük rozstenger borongott a parton. A nap rásütött, s a rozsvirág arany színekben pompázott. állt, mintha gyökeret vert volna a] lába. Nem, nem teheti meg. Ha most, elmenne, később csak baj származna1 belőle. Feleségül akarja venni Ág-, nest. Jön az esküvő, a gyerekek .. : Hogy akadályozza meg a szertartá­sokat? Milyen jó volt a nagyapjának.] Templom helyett örökké a csónakjá-' ban ült és isten helyett a vizet sze-J rette... Hagyja ott Ágit? Száz lány is akad, akinek nem kell a templomi! esl&ivő... Nem. Ágit nem hagyhatja] el. Milyen jó lenne, ha még élne a' nagyapja, legalább megmondaná, mi-' tévő legyen. A lány már messze járt a parton. ] Könnyű szél támadt a nyomában. Rózsapiros sálja meg-megvillant, mintha integetett volna. Péter nem bírta tovább. Futásnak' eredt. Lihegett, amikor utolérte lányt. Megállt előtte, nézték egymást. Áginak könny csillogott a szemében.' — Miért engedtél el? — remegetti a hangja. A fiú szótlanul állt előtte. SzeretettJ volna mondani valamit, de képtelenj volt rá. Belekarolt Ágiba és megin-' dúltak visszafelé. A víz szélén öreg' csónak ringott a sás között. Halkam surrogtak a nádlevelek, amint a kor-, hadt deszka oda-odaütödött hozzájuk.] SnAl/*..*../ ereszkedtek le a; &ecitiamu. parton. A csónakba, lépve egymásra mosolyogtak. Péter', megmarkolta az evezőket. Csobbant a, víz és a csónak orra kettéhasította a' folyó sima tükrét. A part elmaradt', 'zel kapcsolatosan azt tar­tottuk szem előtt, hogy | olyan legyen az a szakkö­zépiskola, mely oly szakem­bereket képez, amilyenekre (a népgazdaságnak nagy i szüksége van, s akiknek Szegeden szakis­Ikola nincs. Ugyanakkor gon­' dőltünk arra is, hogy szín­bolttal gazdagítsuk Szeged 'iskolai munkáját. Gondolva •tehát az eljövendő nagy­imértékű ipari és mezőgaz­dasági gépesítésre, a Műve­lődésügyi Minisztérium mcg­i bízása alapján az autósze­I relöipari szakközépiskola i felállítását vállaltuk el. A ] megbízás után pedig felvet­itük a kapcsolatot a XI. sz. [ Autójavító Vállalattal —tu­i domásunk szerint épp ez a 'vállalat volt elsők között. ! amely az ilyenértelmű szak­, emberképzés megoldását már évekkel ezelőtt hangsú­lyozta — és szerződést kö­ltöttünk a tanulóknak az 'üzemben való foglalkoztatá­] savai kapcsolatban. E lgy-két gondolat a ta­I nulók szakmai felké­' szitéséről. A közis­mereti tantárgyak óráit a Radnóti Miklós Gimnázium főhivatású tanárai látják el, melyhez az óratervet és a szükséges tankönyveket a Művelődésügyi Minisztérium biztosítja. A szakmai anyag elméleti részét a vállalat két mérnöke tanítja, a gyakor­lati órák vezetéséhez pedig az üzem négy technikus mú­mögöttük. Ági szemben ült Péterrel, 9vezetőt biztosít. Az első egy szemét lecsukva, pihegett a csónak ban. Ki tudja, mi járhatott az eszé-t ben? A fiú kipirultán lapátolt az{ evezőkkel, mintha nem is a vízen,< hanem a levegőben lebegtek volna.5 Könnyűnek érezte magát. ,vagy két évben a tanulók az autószerelő-ipari ismeretek alapjait az iskola tanműhe­lyében tanulják meg, a har­madik, negyedik évben pe­dig az Autójavító Vállalat | zakmai képzettség biz­I tosítása és az általá­I nos műveltség érde­kében a szakközépiskolá­ban a heti órák száma is több, mint a gimnáziumi osztályoké. Az első osztály­ban 35 óra, a másodikban 38, a harmadik osztályban 39, a negyedik osztályban pedig 40 a heti óraszám. De több a tanitási hetek száma is. A gimnázium 33 hetével szemben a szakközépiskolai tanulók 38 hetet járnak is­kolába, és utána négyhetes üzemi gyakorlaton vesznek részt. Tehát nem holmi rosszemlékű "inasképző" in­tézményről van itt szó, vagy az elégséges tanulók gyüle­kezőhelyéről. Ugyancsak ösz­sze kell szednie magát an­nak a tanulónak, aki a szakközépiskolában dereka­san meg akarja állni a he­lyét. Annál is inkább, mert a szakközépiskola egyetemi továbbtanulásra is jogosít. Bátran állítom, hogy a szakközépiskola a szülök előtt igen hasznosnak tartott intézmény, az érdeklődés is nagy iránta, s éppen ezért, amennyiben a Művelődés­ügyi Minisztérium hozzájá­rul, az 1961—62. iskolai év­ben is nyitunk első osztályt az Autószerelőipari Szakkö­zépiskolánkban. Nem kivi­hetetlen dolgokról van tehát szó, amikor az iskolai okta­tásügyi reformtézisekről be­szélünk, s biztosra veszem; ha a reformtézisek gyakor­lati megvalósulását a szü­lők és a pedagógusok szá­montartják, valóban észre­veszik a fejlődést, és a fej­lődésnek megfelelő iskolatí­pusok szükségességét. Bánfalvi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom