Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

Szerda, 1960. október S. 2 A béke és a haladás erői hatalmasak és tovább növekszenek Kádár János elvtárs ENSZ-közgyűlési beszédének folytatása Lapunk tegnapi számában közöltük Kádár János elvtársnak. a magygr ENSZ-küldöttség vezetőjének a közgyűlés általános politikai vitájában elhangzott hétfő esti beszéde első részét. A beszéd befejező része csak a késő éjszakai órákban érkézett meg, ezért teljes terjedelmében a mai közléssel adjuk olvasóinknak Kádár János elvtárs beszédét. Népünk odaadóan dolgozik A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje magyar belügy. Ebben egyedül a magyar nép és annak alkotmány® szervei illetékesek. Az itt többször vitatott kormányintézkedésekről 1957- május 9-én számoltam be a magyar országgyűlésnek. Az országgyűlés, amelynek ülésén kettő híján valamennyi képviselő részt vett, egyhangúan helyeselte és jóváhagyta a kormány valamennyi intézkedését. A magyar kormány törvényeink szerint egyedül a magyar országgyűlésnek felel és rajta kívül senkinek a világon. Legutóbb 1958 novemberében voltak általán® választások hazánkban. Nálupk minden 18 évnél idősebb állampolgárra kiterjedő, általán®, egyenlő és titk® szavazást bizt®ító választójog van. A választáson a Hazafias Népfront jelöltjel megkapták a jog®ultak 97 százalékának szavazatát. így jött létre a jelenlegi országgyűlés, amely m®tani kormányunkat megválasztotta. Törvényes kormányunk a nép bizalmából fntézi az ország ügyeit. Ezt tudják az ellenünk áskélódók is. Azt ia nagyon jól tudják, hogy rágalmazhatnak bennünket, de ezen a tényen sem rágalmakkal, sem pedig az ENSZ-ben kierőszakolt határozatokkal nem változtathatnak. A magyar küldöttség azzal a szándékkal vesz részt a közgyűlés munkájában, hogy tőle telhetően hozzájárul a valóban nagy és fontos kérdések pozitív megoldásához. A hidegháborús intrikákra és rágalmakra a magyar nép és az egész szocialista tábor igazának, erkölcsi és anyagi erejének tudatában, a feszültség enyhítésére való törekvés szellemében válaszol. Ez a törekvés világos állásfoglalást kíván. Nyíltan meg kell mondanom, hogy mi az ENSZ-nek az úgynevezett magyar Kérdésben eddig hozott határozatait a hidegháború termékeinek. a Magyar Népköztársaság belügyeibe való Illetéktelen beavatkozási kísérleteknek tekintjük. Bízunk abban, ha nem most, akkor később, de eljön az a nap, amikor mint alapokmány-ellenesekét maga az ENSZ-közgyűlés fogja hatályon kívül helyezni az úgynevezett magyar kérdésben hozott törvénytelen határozatait. Elnök Ür! Küldött Urak! Vannak, akik tájékoztatást kérnek a magyarországi helyzetről. Valóban lenne Itt olyan ember, aki nem tudná, hogy nálunk évek óta törvényes rend van és olyan rendezett közállapotok uralkodnak. hogy azokat nem egy kapitalista ország megirigyelhetné. Népünk lendületesen, odaadóan dolgozik és ennek eredményeképpen az utóbbi négy év alatt az ipari termelés mintegy 36 százalékkal. a mezőgazdasági 12 százalékkal emelkedett. A dolgozók életszínvonala általában 24 százalékkal, az Ipari munkások reálbére pedig 32 4/n-kal emelkedett az elmúlt három és fél év alatt. Az egészségügyi és kulturális viszonyok jók. A lakosság 75 százaléka részesül ingyenes betegségi és balesetbiztosításban. Senkit sem engedünk belügyeinkbe avatkozni Példaként megemlítem, hogy a napokban járt nálunk dr. Sabin, a neves amerikai tudós. Látta, hogy Magyarországon az idén a kritikus hónapokban egyetlen gyermekbénulás® fertőzés sem volt. Ajánlotta, hogy a magyar orvosok vállalják el más országok szakembereinek instruálását, mert mintaszerűen szervezték meg az cisszes gyermekekre kiterjedő ingyenes védőoltást és a többi szükséges intézkedéseket. Aki viszonyainkra kíváncsi, jöjjön el hozzánk és nézze meg saját szemeivel, mi a helyzet hazánkban. Az ismert események éta nyugati turist&k ezrei, újságírók százai jártak nálunk, közöttük nem kevés amerikai. Megfordult nálunk ENSZfötisztviselő, amerikai külügyminisztériumi tisztviselő, szenátor, közéleti tényező. Ott vannak az Egyesült Allamok és az összes nagy nyugati kapitalista országok diplomatái. A közgyűlésen képviselve van nem egy olyan semleges ország, amelynek vezetői, nagytekintélyű államférfiak, jártak nálunk az utóbbi években. Kérdezzék meg tőlük, ml a helyzet Magyarországon. Elismerem, hogy az úgynevezett megbízatással rendelkező Rau uraknak nem adtunk hivatal® felvilágosítást. Munro úrnak sem, akiről a minap egy föbizottsági ülésen arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen kit képvisel az Egyesült Allamok képviselője — nyilván nyelvbotlás következtében — azt mondta, hogy az Egyesült Államokat. Még Hammarskjöld úrnak sem adtunk felvilág®ítást akkor, amikor megbízatása volt kérdezősködni. Tudnia kell azonban a közgyűlésnek, hogy Hammarskjöld urat, miután megszabadult bizony® terhes megbízatástól, ismételten meghívtuk Magyarországra. Ugy látszik, ügyei eddig nem engedték őt hozzánk. Most is biztosíthatom önöket, hogy a magas vendégeknek kijáró udvariassággal fogadjuk és illő vendéglátásban részesítjük az ENSZ bármely tisztviselőjét, bármikor. ha hidegháborús kérdésre vonatkozó kiilönmegbizatás nélkül kíván ellátogatni hozzánk. Mindezt azért hangsúlyozom, hogy világos legyen, nem személyi kifogásaink vannak, nem is titkokat takargatunk, hanem egyszerűen az a megingathatatlan álláspontunk, hogy a Magyar Népköztársaság belügyeibe beavatkozni senkit sem engedünk. A közelmúlt jónéhány tapasztalata csak megerősítette a magyar kormányt eljárásának helyességébe vetett hitében. Röviddel ezelőtt történt, hogy Lumumba úr, Kongó törvény® kormányának elnöke, népe ügyének igazságában bízva, célszerűnek látta az ENSZ segítségét kérni bizony® nehézségek leküzdéséhez. Helyes döntés - imperialista kivitel Az ENSZ főtitkára a kérésnek és a Biztonsági Tanára elvileg hely® döntésének oly módon tett eleget, hogy a kormány öszsz® nehézségei megmaradtak, sőt növekedtek. A segítséget kérő kormány alapjait viszont teljesen aláásták, az ország törvényhozó testületének álláspontját is semmibe vették és lehetetlenné tették a kormány működését. Mindenki tudja, hogy ez így történt. Ne csodálkozzék tehát senki, ha népek és országok még oly igazság® ügyükben is kénytelenek ez idő szerint fenntartással élni az ENSZ apparátusának bárminő közreműködésével szemben. Küldött urak! Vannak, akik arra kíváncsiak, műkor vonják ki a szovjet csapatokat Magyarországról. A szovjet csapatok a Varsói Szerződés tagállamainak megfelelő megállapodásai alapján vannak Magyarországon. Kivonásuk a szerződő felek, köztük a Magyar Népköztársaság kormányának elhatározásától függ, nem pedig a nyugati stratégák óhajától. A magyar nép jól megvan azokkal a szovjet csapatokkal, amelyek megszabadították a náci fasiszta hadsereg rémuralmától és az országot Hitler kezére Játszó Horthy-rendszer ellenforradalmár fasiszta erőitől. A szovjet hadseregnek köszöni népünk nemzeti függetlenségének visszanyerését és azt, hogy ma is békében és biztonságban él. Ismeret®, hogy a Varsói Szerződés tagállamai megnemtámadási szerződés megkötését javasolták a NATO tagállamainak, sőt indítványozták a Varsói Szerződés szervezetének és a NATOnak egyidejű feloszlatását is. A Szovjetunió — valamennyi szocialista ország, köztük a Magyar Népköztársaság kormányának egyetértésével — az általán® és telj® leszerelésre vonatkozó javaslatában is indítványozta, hogy vonjanak vissza saját országának határai mögé minden külföldön állomásozó katonai egységet íme, itt vannak az utak és módok, a • ma is érvény® javaslatok. Csak el kell fogadni és megkell valósítani őket és akkor nem állomásozik majd többé a föld egyetlen országában sem más ország katonai egysége. Azt mondják egyesek, hogy mi a szovjet csapiatok segítségével levertünk egy általuk nemzetinek nevezett felkelést. De ml nem nemzeti felkelést, hanem csak egy ellenforradalmi puccsot vertünk le, mégpedig egykét nap alatt. Ezt az ellenforradalmi puccsot külföldön szervezték, sok éven át készítették elő a nemzetközi reakció erői. A nemzetközi reakció e puccskísérletével a belső reakció szűk csoportját mozgósította, megtévesztett egyeseket, de e puccskísérlettől távol álltak a magyar nép szocializmushoz hü, alapvető tömegei. Hogy milyen egy valóban nemzeti fölkelés, azt talán a francia küldöttség tudná megmondani a közgyűlésnek. Nézze meg bárki Algériát, mi történik ott A francia gyarmat®ítók minden modern fegyverrel felszerelt, félmilliós hadserege nem két nap alatt, hanem hat év alatt, sok százezer algériai hazafi elpusztítása után sem tudja leverni a felkelést Nem tudja leverni és soha sem fogja leverni, mert ott valóban nemzeti felkelés van, amelyet a nép alapvető tömegei támogatnak, nem pedig ellenforradalmi puccs, mint 1956-ban volt Budapesten. Olyan Ismert körök, amelyeknek Csang Kaj-sek, Adenauer, Speidel, a náci tábornok és a hozzájuk hasonlók megfelelnek, mint demokraták, azt mondják, hogy mi nem vagyunk demokraták. őszintén szólva, mi nem is akarunk az ilyen ízlésnek megfelelő demokraták lenni. Rendszerünk azonban demokratikusabb, mint vádlóink rendszere. A magyar népi hatalom megsemmisítette a monopóliumok diktatúráját, a fasizmust, véget vetett a felekezeti megkülönböztetésnek és a faji üldözésnek, a születési és vagyoni előjogoknak, és szabad fejlődést biztosított az egész nemzetnek, az állam összes polgárainak. Igaz, hogy a Magyar Népköztársaság bíróságai megbüntették és a jövőben is megbüntetik az ország törvényes rendje ellen össaeesé küvőket és a haladó emberek gyilk®ait, e körül nagy lármát csaprtak egy®ek. De arról hallgatnak" rágalmazó-: ink — pedig jól tudják —, hogy az 1956-oS ellenforradalmi cselekményekért felelősségre vont; személyeknek több mint háromnegyed része, nagyrészt közkegyelem útján, már kiszabaduit és visszatért a polgári életbe. Arról is hallgatnak, hogv nálunk ma kevesebb ember van börtönben, mint bármikor, amióta Magyarország szervezett államként létezik. Mind e mögött pérsze nem vádolóink humanizmusa van! A Magyar Népköztársaság mai kritikusai nagyon is meg voltak békélve a magyar nép véres kezű hóhérával, Horthyval és annak fasiszta rendszerével. Az valóban irtotta és bőrtönben senyvesztette a magyar nép legjobb fiait. Ez azonban nem fájt nekik, mert azok nem a népi rendszer ellenségei, hanem kommunisták és nem-kommünisták, a fasizmus ellen harcoló hazafiak voltak, ilyenek a vádak és a vádolók, akik szemben állnak velünk ebben, az ügyben. Mi ls megkérdeznénk valamit az EN£ Z-közgyűléstől, tisztán elvi alapon, anélkül, hogy bárkit is megneveznénk. Rendjén van-e az, hogyha egy kormánynak nem tetszik mondjuk például Guafemala, vagy 1 ,aosz, vagy valamely más ország törvény® kormánya, akkor pénzzel, fegyverszállítással és felbéreh hara árulókkal. áSftiir meg- } döntésére puccsot szervez? Rendjén váh-é^á'z^ha égy kormánynak nem tetszik a szocialista országok társadalmi rendje, akkor annak aláaknázására évi százmillió dollár® alapot létesít, uszító rádióállomásokat tart fenn és fasiszta ellenforradalmár puccsistákat bérel? Ha npm tudnák, kiről van szó, és egyesek nem függnének és nem félnének tőle. akkor mlrKlenfrt azt Tnondanár'trem, ez nincs rendben. Ml azt ajánlanánk az ENSZ közgyűlésének, hogy az egyetlen államot sem v«zély ez te tő Magyar Népköztársaság kormányára szórt rágalmait tűrése helyett bélyegezze »eg azt a kormányt, amely annyi ország népének életébe visz be ma is kívülről viszályt, bé kétlenséget, polgárháborút és vérontást. A hidegháborús propaganda áldozatai A Magyar Népköztámaság a hidegháborús kampány ellenére is fejlődik. De vannak a hidegháborúnak áldozatai is. Mi a hidegháborús propaganda szerencsétlen áldozatainak tartjuk a disszidáltak legnagyobb többségét. A hazug imperialista propagandá hatása alatt hazájukból idegenbe szakadt emberek közül már eddig több mint 40 000 hazatért. Ennél jóval több sziv®en hazatérne, ha különböző gáncsvetések és anyagi akadályok ezt nem tennék számukra ez idő szerint lehetetlenné. Várja a napot, amikor hazatérhet a hazájától távol élő mtnden magyar, ha csak végképp el nem vwztette emberi arculatát. A disszidensek jó részének élete hányt-vetett. De még aki anyagilag boldogul is közülük, az is tud ja, hogy ott van az igazi helye, ahol népe él, és nincs az a kincs, amely pótolhatná a hazát, a hazai kenyérnek, a Duna, a Tisza vizének izét. Még két magyar vonatkozású kérdésről szólok. Küldöttségünk az ENSZ-köz gyűlésének ülésszakára érkezett. Áz Egyraült Allamok és a . Magyar Népköztársaság közőtí-diplomáciai kaposolatok.^IIpak'fejjn. '.K<§.t oJta is Jfcrine télíat' az Egóésült At-; lamok hatóságainak, hogy itt, New Yorkban — a nemzetközi szokásoknak megfelelően — jogokat és feltételeket biztosítsanak számunkra. Mindezek ellenére az amerikai hatóságok közöltek velem egy népemre és kormányomra aértö, mozgásomat korlátozó intézkedést. Bár az intézkedés nem reám, és hasonló elbánásban részesített kollégáimra, nem is népemre hoz szégyent, hanem egyedül azokra, akik ezt kitervelték — elvből tiltakozom ellene. Engem személyemben is sokszor támadtak e helyen. Ezért engedtessék meg nekem egy magántermészetű megjegyzés is. Én magyar munkás vagyok. Világnézeti meggyőződésem miatt nem kevés üldöztetésben volt részem a Horthy-fasiszta rendszer és a hazámat megszálló német fasiszták részéről, de mindig meggyőződésem és lelkiismeretem szerint cselekedtem. Az ember hibázhat és tévedhet is, de én úgy érzem, igaz ügyet szolgálok és büszke vagyok rá, hogy a történelem egy súly® órájában hü társaimmal együtt, munkás®ztil vömért és sokat szenvedett magyar népemért kiállva, ;ott voltam, ahol lennem kellett és azt tettem, amit > .tennem kellett. , (Nagy taps.) Eredményre kell törekedni Enök úr! Küldött urak! Befejezem. Küldöttségünk véleménye szerint a közgyűlésnek — félretéve a hidegháborús célzatú kérdéseket — a valóban legfont®abbakra kell összpont®ítánia figyelmét. Eredményre kéli törekednünk a leszerelés és a gyarmat) rendszer kérdéseiben. A nyugati országok sajtójában bizony® körök verik a nagydobot, hogy válságba került az ENSZ, mert a szocialista országok javasolják, hogy a főtitkári p®zt helyett létesüljön három titkári p®zt. Már pedig a jelenlegi helyzet feltétlenül indokolja, hogy a részrehajlás elkerülése céljából a NATOcsoportot egy, a szocialista országokat egy, és az egyik csoporthoz sem tartozó államokat i» egy titkár képviselje. Nagyon jól működhetne ez a végrehajtó szerv, esetleg úgy, hogy havonta váltanák egymást a titkárok a titkársági ülések levezetésében. Miért legyen csak egy főtitkár, aki a határozatok értelmezésében és végrehajtásában a ténylegesen létező államraoportok valamelyikének érdekei javára a másik két csoport érdekeinek ártalmára részrehajló? V®zély® kísérlet erre egyébként az a cselszövés, amelyet az Egy®iilt Államok küldöttsége a főbizottságban a közgyűlés munkájának megbénítására szőtt. A közgyűlésnek nem szabad eltűrnie, hogy az emberiség létérdekeit döntően érintő kérdéseket a b'zottságok útvesztőjebe süllyesszék és a közgyűlés a Szovjetunió javaslatára felvett kongói kérdésen kívül csupán két hidegháborús kérdést, az úgynevezett -tibeti* és -magyar kérdést* tárgyalja. Ez végzet® hiba lenné. Ez a küldöttség tekintélyes része számára elfogadhatatlan. Magát az F.NSZ-et pedig súlv®. ugyanakkor az egész világ előtt nevetség® helyzetbe hózná: "Vagy talán éppen ez az Egy®ült Államok küldöttségének célja? Világ®, hogy az imperialista erők és törekvések a nemzetközi politikai életben és így magában az ENSZ-ben is még jelen vannak és hatnak. A múlthoz ragaszkodók nem mondanak le könnyen céljaikról. De a népek szerencséjére a nemzetközi helyzetnek ma már az az egyik fő jellemző vonása, hogy a béke és a haladás croi hatalmasak és tovább növekszenek. Most már féken tudjál; tartani a háború sötét erőit. Az emberiség joggal bizhat egy békés és boldogabb jövőben. Köszönöm! (Taps.) A Szovjetunió kormánya kész tárgyalni az Egyesült Államok kormányával (Folytatás az 1. oldalról.) Felvetődik az RB—47 amerikai repülőgép kérdésé is. Ez a repülőgép, mint ismeret®, már a csúcstalálkozó meghiúsulása és azután sértette meg a Szovjetunió határait, hogy Eisenhower elnök nyilatkozatot tett: megszünteti az amerikai repülőgépeknek a szovjet légitérbe való ilyen berepüléseit. — Magától értetődik, hogy ha az Egy®ült Államok kormánya továbbra is ert a politikát követi, ilyen körülmények között egyetlen önérzetes, szuverenitásának sérthetetlenségéről és saját biztonságáról gond®kodó állam sem bízhat az amerikai kormány azon kijelentéseiben, hogy meg akarja javítani a szovjet—amerikai viszonyt. Ugyanaz vonatkozik telj® egészében a leszerelés kérdésére Is, figyelembe véve. hogy az Egyesült Államoknak a lrazerelési problémákban képviselt álláspontja nyilvánvalóan minden eredmény® tárgyalás meghiúsítására irányul, nem a szigorú nemzetközi ellenőrzés közepette végrehajtandó leszerelés szükség®Ségéből. hanem a fegyverzet feletti ellenőrzés megteremtéséből indul ki. vagyis art éélözza, hogy az ENSZ lobogója alátt megteremtsék a nemzetközi kémkedés szentesített rendszerét. Bármilyen feszült Is legyen a viszony a Szovjetunió és az Egy®ült Államok kőzött, ez a viszony megjavítható, ha a vezető államférfiak személyes előítéleteik és ellenséges érzelmeik föle emelkednek, s a világ sorsáért reájuk háruló nagy felelősségtől vezettetve cselekszenek. A szovjet kormány mélységes meggyőződése szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok jelenlegi megromlott viszonyán segíteni lehet. Ehhez azonban világ®an be kell ismerni, mi volt e viszony megromlásának az oka Világosan be kell ismerni, hogy ezt a Szovjetunió elleni kihívó agr®zszív lépések útjára tért amerikai kormány példátlanul hitszegő cselekedetei okozták. Más szóval: mi hajlandók vagyunk érintkezésbe lépni és tárgyalásokba bocsátkozni az Egyesült Allamok elnökével és kormányával, ha az amerikai kormánynak tesz annyi bátorsága, hogy a szovjet—amerikai viszony rosszabbodását kiváltó fent említett akciókat elítéli és tettekkel bizonyítja e viszony megjavítására irányuló jó szándékát. — A szovjet kormány szükségesnek látta, hogy válaszul arra a levélre, amelyre az. öt ország vezető államférfiai az Egyesült Államok elnökének és nekem küldtek, kifejtse. fenti elképzeléseit — fejeződik be a szovjet miniszterelnöknek az öt államférfihez intézett válaszlevele.