Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

Szerda, 1960. október S. 2 A béke és a haladás erői hatalmasak és tovább növekszenek Kádár János elvtárs ENSZ-közgyűlési beszédének folytatása Lapunk tegnapi számában közöltük Kádár János elv­társnak. a magygr ENSZ-küldöttség vezetőjének a közgyű­lés általános politikai vitájában elhangzott hétfő esti be­széde első részét. A beszéd befejező része csak a késő éjszakai órákban érkézett meg, ezért teljes terjedelmében a mai közléssel adjuk olvasóinknak Kádár János elvtárs beszédét. Népünk odaadóan dolgozik A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje magyar bel­ügy. Ebben egyedül a magyar nép és annak alkotmány® szervei illetékesek. Az itt többször vitatott kormány­intézkedésekről 1957- május 9-én számoltam be a magyar országgyűlésnek. Az ország­gyűlés, amelynek ülésén kettő híján valamennyi kép­viselő részt vett, egyhan­gúan helyeselte és jóvá­hagyta a kormány vala­mennyi intézkedését. A ma­gyar kormány törvényeink szerint egyedül a magyar országgyűlésnek felel és raj­ta kívül senkinek a világon. Legutóbb 1958 novembe­rében voltak általán® vá­lasztások hazánkban. Nálupk minden 18 évnél idősebb ál­lampolgárra kiterjedő, álta­lán®, egyenlő és titk® sza­vazást bizt®ító választójog van. A választáson a Haza­fias Népfront jelöltjel meg­kapták a jog®ultak 97 szá­zalékának szavazatát. így jött létre a jelenlegi or­szággyűlés, amely m®tani kormányunkat megválasz­totta. Törvényes kormányunk a nép bizalmából fntézi az ország ügyeit. Ezt tudják az ellenünk ás­kélódók is. Azt ia nagyon jól tudják, hogy rágalmazhat­nak bennünket, de ezen a tényen sem rágalmakkal, sem pedig az ENSZ-ben ki­erőszakolt határozatokkal nem változtathatnak. A magyar küldöttség azzal a szándékkal vesz részt a közgyűlés munkájában, hogy tőle telhetően hoz­zájárul a valóban nagy és fontos kérdések pozi­tív megoldásához. A hidegháborús intrikákra és rágalmakra a magyar nép és az egész szocialista tábor igazának, erkölcsi és anyagi erejének tudatában, a fe­szültség enyhítésére való tö­rekvés szellemében válaszol. Ez a törekvés világos állás­foglalást kíván. Nyíltan meg kell mondanom, hogy mi az ENSZ-nek az úgynevezett magyar Kérdésben eddig ho­zott határozatait a hideghá­ború termékeinek. a Magyar Népköztársaság belügyeibe való Illetékte­len beavatkozási kísérle­teknek tekintjük. Bízunk abban, ha nem most, akkor később, de el­jön az a nap, amikor mint alapokmány-ellenesekét ma­ga az ENSZ-közgyűlés fog­ja hatályon kívül helyezni az úgynevezett magyar kér­désben hozott törvénytelen határozatait. Elnök Ür! Küldött Urak! Vannak, akik tájékoztatást kérnek a magyarországi helyzetről. Valóban lenne Itt olyan ember, aki nem tudná, hogy nálunk évek óta törvényes rend van és olyan rende­zett közállapotok uralkod­nak. hogy azokat nem egy kapitalista ország megiri­gyelhetné. Népünk lendületesen, oda­adóan dolgozik és ennek eredményeképpen az utóbbi négy év alatt az ipari ter­melés mintegy 36 százalék­kal. a mezőgazdasági 12 szá­zalékkal emelkedett. A dol­gozók életszínvonala általá­ban 24 százalékkal, az Ipari munkások reálbére pedig 32 4/n-kal emelkedett az elmúlt három és fél év alatt. Az egészségügyi és kulturális viszonyok jók. A lakosság 75 százaléka részesül ingye­nes betegségi és baleset­biztosításban. Senkit sem engedünk belügyeinkbe avatkozni Példaként megemlítem, hogy a napokban járt ná­lunk dr. Sabin, a neves ame­rikai tudós. Látta, hogy Ma­gyarországon az idén a kri­tikus hónapokban egyetlen gyermekbénulás® fertőzés sem volt. Ajánlotta, hogy a magyar orvosok vállalják el más országok szakembe­reinek instruálását, mert mintaszerűen szervezték meg az cisszes gyermekekre ki­terjedő ingyenes védőoltást és a többi szükséges intéz­kedéseket. Aki viszonyainkra kíván­csi, jöjjön el hozzánk és nézze meg saját szemei­vel, mi a helyzet hazánk­ban. Az ismert események éta nyugati turist&k ezrei, új­ságírók százai jártak ná­lunk, közöttük nem kevés amerikai. Megfordult nálunk ENSZ­fötisztviselő, amerikai kül­ügyminisztériumi tisztviselő, szenátor, közéleti tényező. Ott vannak az Egyesült Al­lamok és az összes nagy nyugati kapitalista országok diplomatái. A közgyűlésen képviselve van nem egy olyan semleges ország, amelynek vezetői, nagyte­kintélyű államférfiak, jártak nálunk az utóbbi években. Kérdezzék meg tőlük, ml a helyzet Magyarországon. Elismerem, hogy az úgy­nevezett megbízatással ren­delkező Rau uraknak nem adtunk hivatal® felvilágo­sítást. Munro úrnak sem, akiről a minap egy föbizott­sági ülésen arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen kit képvisel az Egyesült Alla­mok képviselője — nyilván nyelvbotlás következtében — azt mondta, hogy az Egyesült Államokat. Még Hammarskjöld úrnak sem adtunk felvilág®ítást akkor, amikor megbízatása volt kér­dezősködni. Tudnia kell azonban a közgyűlésnek, hogy Ham­marskjöld urat, miután megszabadult bizony® ter­hes megbízatástól, ismétel­ten meghívtuk Magyaror­szágra. Ugy látszik, ügyei eddig nem engedték őt hoz­zánk. Most is biztosíthatom önöket, hogy a magas vendégeknek ki­járó udvariassággal fogad­juk és illő vendéglátásban részesítjük az ENSZ bár­mely tisztviselőjét, bármi­kor. ha hidegháborús kér­désre vonatkozó kiilön­megbizatás nélkül kíván ellátogatni hozzánk. Mindezt azért hangsúlyo­zom, hogy világos legyen, nem személyi kifogásaink vannak, nem is titkokat ta­kargatunk, hanem egyszerű­en az a megingathatatlan álláspontunk, hogy a Ma­gyar Népköztársaság bel­ügyeibe beavatkozni senkit sem engedünk. A közelmúlt jónéhány ta­pasztalata csak megerősí­tette a magyar kormányt eljárásának helyességébe vetett hitében. Röviddel ez­előtt történt, hogy Lumum­ba úr, Kongó törvény® kormányának elnöke, népe ügyének igazságában bízva, célszerűnek látta az ENSZ segítségét kérni bizony® nehézségek leküzdéséhez. Helyes döntés - imperialista kivitel Az ENSZ főtitkára a ké­résnek és a Biztonsági Ta­nára elvileg hely® dönté­sének oly módon tett ele­get, hogy a kormány ösz­sz® nehézségei megmarad­tak, sőt növekedtek. A se­gítséget kérő kormány alapjait viszont teljesen aláásták, az ország törvény­hozó testületének álláspont­ját is semmibe vették és lehetetlenné tették a kor­mány működését. Mindenki tudja, hogy ez így történt. Ne csodálkozzék tehát senki, ha népek és orszá­gok még oly igazság® ügyükben is kénytelenek ez idő szerint fenntartás­sal élni az ENSZ appará­tusának bárminő közre­működésével szemben. Küldött urak! Vannak, akik arra kíváncsiak, mű­kor vonják ki a szovjet csapatokat Magyarországról. A szovjet csapatok a Var­sói Szerződés tagállamainak megfelelő megállapodásai alapján vannak Magyaror­szágon. Kivonásuk a szer­ződő felek, köztük a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának elhatározásától függ, nem pedig a nyuga­ti stratégák óhajától. A magyar nép jól meg­van azokkal a szovjet csapatokkal, amelyek megszabadították a náci fasiszta hadsereg rém­uralmától és az országot Hitler kezére Játszó Hor­thy-rendszer ellenforra­dalmár fasiszta erőitől. A szovjet hadseregnek kö­szöni népünk nemzeti füg­getlenségének visszanyeré­sét és azt, hogy ma is bé­kében és biztonságban él. Ismeret®, hogy a Varsói Szerződés tagállamai meg­nemtámadási szerződés meg­kötését javasolták a NATO tagállamainak, sőt indítvá­nyozták a Varsói Szerződés szervezetének és a NATO­nak egyidejű feloszlatását is. A Szovjetunió — vala­mennyi szocialista ország, köztük a Magyar Népköz­társaság kormányának egyetértésével — az általá­n® és telj® leszerelésre vonatkozó javaslatában is indítványozta, hogy vonja­nak vissza saját országának határai mögé minden kül­földön állomásozó katonai egységet íme, itt vannak az utak és módok, a • ma is érvény® javaslatok. Csak el kell fogadni és megkell valósítani őket és akkor nem állomásozik majd töb­bé a föld egyetlen országá­ban sem más ország kato­nai egysége. Azt mondják egyesek, hogy mi a szovjet csapiatok segítségével levertünk egy általuk nemzetinek nevezett felkelést. De ml nem nem­zeti felkelést, hanem csak egy ellenforradalmi puccsot vertünk le, mégpedig egy­két nap alatt. Ezt az ellen­forradalmi puccsot külföldön szervezték, sok éven át ké­szítették elő a nemzetközi reakció erői. A nemzetközi reakció e puccskísérletével a belső reakció szűk csoport­ját mozgósította, megtévesz­tett egyeseket, de e puccs­kísérlettől távol álltak a ma­gyar nép szocializmushoz hü, alapvető tömegei. Hogy milyen egy valóban nemzeti fölkelés, azt talán a francia küldöttség tudná megmondani a közgyűlés­nek. Nézze meg bárki Algé­riát, mi történik ott A fran­cia gyarmat®ítók minden modern fegyverrel felszerelt, félmilliós hadserege nem két nap alatt, hanem hat év alatt, sok százezer algériai hazafi elpusztítása után sem tudja leverni a felkelést Nem tudja leverni és soha sem fogja leverni, mert ott valóban nemzeti felkelés van, amelyet a nép alapvető tömegei támogatnak, nem pedig ellenforradalmi puccs, mint 1956-ban volt Budapes­ten. Olyan Ismert körök, ame­lyeknek Csang Kaj-sek, Adenauer, Speidel, a náci tábornok és a hozzájuk ha­sonlók megfelelnek, mint demokraták, azt mondják, hogy mi nem vagyunk de­mokraták. őszintén szólva, mi nem is akarunk az ilyen ízlésnek megfelelő demokra­ták lenni. Rendszerünk azon­ban demokratikusabb, mint vádlóink rendszere. A ma­gyar népi hatalom megsem­misítette a monopóliumok diktatúráját, a fasizmust, vé­get vetett a felekezeti meg­különböztetésnek és a faji üldözésnek, a születési és vagyoni előjogoknak, és sza­bad fejlődést biztosított az egész nemzetnek, az állam összes polgárainak. Igaz, hogy a Magyar Nép­köztársaság bíróságai meg­büntették és a jövőben is megbüntetik az ország tör­vényes rendje ellen össaeesé küvőket és a haladó embe­rek gyilk®ait, e körül nagy lármát csaprtak egy®ek. De arról hallgatnak" rágalmazó-: ink — pedig jól tudják —, hogy az 1956-oS ellenforra­dalmi cselekményekért fele­lősségre vont; személyeknek több mint háromnegyed ré­sze, nagyrészt közkegyelem útján, már kiszabaduit és visszatért a polgári életbe. Arról is hallgatnak, hogv ná­lunk ma kevesebb ember van börtönben, mint bármi­kor, amióta Magyarország szervezett államként létezik. Mind e mögött pérsze nem vádolóink humanizmusa van! A Magyar Népköztársaság mai kritikusai nagyon is meg voltak békélve a ma­gyar nép véres kezű hóhérá­val, Horthyval és annak fa­siszta rendszerével. Az való­ban irtotta és bőrtönben senyvesztette a magyar nép legjobb fiait. Ez azonban nem fájt nekik, mert azok nem a népi rendszer ellensé­gei, hanem kommunisták és nem-kommünisták, a fasiz­mus ellen harcoló hazafiak voltak, ilyenek a vádak és a vádolók, akik szemben áll­nak velünk ebben, az ügy­ben. Mi ls megkérdeznénk va­lamit az EN£ Z-közgyűléstől, tisztán elvi alapon, anélkül, hogy bárkit is megnevez­nénk. Rendjén van-e az, hogyha egy kormánynak nem tetszik mondjuk például Guafemala, vagy 1 ,aosz, vagy valamely más ország törvény® kor­mánya, akkor pénzzel, fegy­verszállítással és felbéreh hara árulókkal. áSftiir meg- } döntésére puccsot szervez? Rendjén váh-é^á'z^ha égy kormánynak nem tetszik a szocialista országok társadal­mi rendje, akkor annak alá­aknázására évi százmillió dollár® alapot létesít, uszító rádióállomásokat tart fenn és fasiszta ellenforradalmár puccsistákat bérel? Ha npm tudnák, kiről van szó, és egyesek nem függnének és nem félnének tőle. akkor mlrKlenfrt azt Tnondanár'trem, ez nincs rendben. Ml azt ajánlanánk az ENSZ közgyűlésének, hogy az egyetlen államot sem v«zé­ly ez te tő Magyar Népköztár­saság kormányára szórt rá­galmait tűrése helyett bélyegezze »eg azt a kor­mányt, amely annyi ország népének életébe visz be ma is kívülről viszályt, bé kétlenséget, polgárháborút és vérontást. A hidegháborús propaganda áldozatai A Magyar Népköztámaság a hidegháborús kampány el­lenére is fejlődik. De van­nak a hidegháborúnak áldo­zatai is. Mi a hidegháborús propaganda szerencsétlen ál­dozatainak tartjuk a disszi­dáltak legnagyobb többségét. A hazug imperialista propa­gandá hatása alatt hazájuk­ból idegenbe szakadt embe­rek közül már eddig több mint 40 000 hazatért. Ennél jóval több sziv®en haza­térne, ha különböző gáncs­vetések és anyagi akadályok ezt nem tennék számukra ez idő szerint lehetetlenné. Várja a napot, amikor haza­térhet a hazájától távol élő mtnden magyar, ha csak végképp el nem vwztette emberi arculatát. A disszi­densek jó részének élete hányt-vetett. De még aki anyagilag boldogul is közü­lük, az is tud ja, hogy ott van az igazi helye, ahol népe él, és nincs az a kincs, amely pó­tolhatná a hazát, a hazai kenyérnek, a Duna, a Ti­sza vizének izét. Még két magyar vonatko­zású kérdésről szólok. Kül­döttségünk az ENSZ-köz gyű­lésének ülésszakára érke­zett. Áz Egyraült Allamok és a . Magyar Népköztársaság közőtí-diplomáciai kaposola­tok.^IIpak'fejjn. '.K<§.t oJta is Jfcrine télíat' az Egóésült At-; lamok hatóságainak, hogy itt, New Yorkban — a nem­zetközi szokásoknak megfe­lelően — jogokat és felté­teleket biztosítsanak szá­munkra. Mindezek ellenére az amerikai hatóságok kö­zöltek velem egy népemre és kormányomra aértö, moz­gásomat korlátozó intézke­dést. Bár az intézkedés nem reám, és hasonló elbánásban részesített kollégáimra, nem is népemre hoz szégyent, ha­nem egyedül azokra, akik ezt kitervelték — elvből til­takozom ellene. Engem személyemben is sokszor támadtak e helyen. Ezért engedtessék meg ne­kem egy magántermészetű megjegyzés is. Én magyar munkás vagyok. Világnézeti meggyőződésem miatt nem kevés üldöztetésben volt ré­szem a Horthy-fasiszta rend­szer és a hazámat megszálló német fasiszták részéről, de mindig meggyőződésem és lelkiismeretem szerint cse­lekedtem. Az ember hibáz­hat és tévedhet is, de én úgy érzem, igaz ügyet szolgálok és büszke vagyok rá, hogy a történelem egy súly® órá­jában hü társaimmal együtt, munkás®ztil vö­mért és sokat szenvedett magyar népemért kiállva, ;ott voltam, ahol lennem kellett és azt tettem, amit > .tennem kellett. , (Nagy taps.) Eredményre kell törekedni Enök úr! Küldött urak! Befejezem. Küldöttségünk véleménye szerint a közgyű­lésnek — félretéve a hideg­háborús célzatú kérdéseket — a valóban legfont®abbak­ra kell összpont®ítánia fi­gyelmét. Eredményre kéli törekednünk a leszerelés és a gyarmat) rendszer kérdé­seiben. A nyugati országok sajtójában bizony® körök verik a nagydobot, hogy vál­ságba került az ENSZ, mert a szocialista országok java­solják, hogy a főtitkári p®zt helyett létesüljön három tit­kári p®zt. Már pedig a je­lenlegi helyzet feltétlenül in­dokolja, hogy a részrehajlás elkerülése céljából a NATO­csoportot egy, a szocialista országokat egy, és az egyik csoporthoz sem tartozó álla­mokat i» egy titkár képvi­selje. Nagyon jól működhetne ez a végrehajtó szerv, esetleg úgy, hogy havonta válta­nák egymást a titkárok a titkársági ülések levezeté­sében. Miért legyen csak egy fő­titkár, aki a határozatok ér­telmezésében és végrehajtá­sában a ténylegesen létező államraoportok valamelyiké­nek érdekei javára a másik két csoport érdekeinek ártal­mára részrehajló? V®zély® kísérlet erre egyébként az a cselszövés, amelyet az Egy®iilt Államok küldöttsége a főbizottságban a közgyűlés munkájának megbénítására szőtt. A közgyűlésnek nem sza­bad eltűrnie, hogy az em­beriség létérdekeit dön­tően érintő kérdéseket a b'zottságok útvesztőjebe süllyesszék és a közgyűlés a Szovjetunió javaslatára felvett kongói kérdésen kívül csupán két hidegháborús kérdést, az úgynevezett -tibeti* és -ma­gyar kérdést* tárgyalja. Ez végzet® hiba lenné. Ez a küldöttség tekintélyes része számára elfogadhatatlan. Ma­gát az F.NSZ-et pedig súlv®. ugyanakkor az egész világ előtt nevetség® helyzetbe hózná: "Vagy talán éppen ez az Egy®ült Államok kül­döttségének célja? Világ®, hogy az imperialista erők és tö­rekvések a nemzetközi po­litikai életben és így ma­gában az ENSZ-ben is még jelen vannak és hatnak. A múlthoz ragaszkodók nem mondanak le könnyen céljaikról. De a népek sze­rencséjére a nemzetközi helyzetnek ma már az az egyik fő jellemző vonása, hogy a béke és a haladás croi hatalmasak és tovább nö­vekszenek. Most már féken tudjál; tar­tani a háború sötét erőit. Az emberiség joggal bizhat egy békés és boldogabb jövőben. Köszönöm! (Taps.) A Szovjetunió kormánya kész tárgyalni az Egyesült Államok kormányával (Folytatás az 1. oldalról.) Felvetődik az RB—47 ame­rikai repülőgép kérdésé is. Ez a repülőgép, mint isme­ret®, már a csúcstalálkozó meghiúsulása és azután sér­tette meg a Szovjetunió ha­tárait, hogy Eisenhower el­nök nyilatkozatot tett: meg­szünteti az amerikai repülő­gépeknek a szovjet légitérbe való ilyen berepüléseit. — Magától értetődik, hogy ha az Egy®ült Államok kor­mánya továbbra is ert a po­litikát követi, ilyen körülmé­nyek között egyetlen önér­zetes, szuverenitásának sért­hetetlenségéről és saját biz­tonságáról gond®kodó állam sem bízhat az amerikai kor­mány azon kijelentéseiben, hogy meg akarja javítani a szovjet—amerikai viszonyt. Ugyanaz vonatkozik telj® egészében a leszerelés kérdésére Is, figyelembe véve. hogy az Egyesült Államoknak a lrazerelési problémákban képviselt álláspontja nyilvánvalóan minden eredmény® tár­gyalás meghiúsítására irá­nyul, nem a szigorú nemzetközi el­lenőrzés közepette végrehaj­tandó leszerelés szükség®­Ségéből. hanem a fegyverzet feletti ellenőrzés megteremté­séből indul ki. vagyis art éélözza, hogy az ENSZ lo­bogója alátt megteremtsék a nemzetközi kémkedés szente­sített rendszerét. Bármilyen feszült Is le­gyen a viszony a Szov­jetunió és az Egy®ült Ál­lamok kőzött, ez a vi­szony megjavítható, ha a vezető államférfiak személyes előítéleteik és el­lenséges érzelmeik föle emelkednek, s a világ sor­sáért reájuk háruló nagy felelősségtől vezettetve cse­lekszenek. A szovjet kor­mány mélységes meggyőző­dése szerint a Szovjetunió és az Egye­sült Államok jelenlegi megromlott viszonyán se­gíteni lehet. Ehhez azonban világ®an be kell ismerni, mi volt e vi­szony megromlásának az oka Világosan be kell is­merni, hogy ezt a Szovjet­unió elleni kihívó agr®z­szív lépések útjára tért amerikai kormány példát­lanul hitszegő cselekedetei okozták. Más szóval: mi hajlandók vagyunk érintkezésbe lépni és tár­gyalásokba bocsátkozni az Egyesült Allamok elnöké­vel és kormányával, ha az amerikai kormány­nak tesz annyi bátorsága, hogy a szovjet—amerikai viszony rosszabbodását ki­váltó fent említett akciókat elítéli és tettekkel bizonyít­ja e viszony megjavítására irányuló jó szándékát. — A szovjet kormány szükségesnek látta, hogy válaszul arra a levélre, amelyre az. öt ország veze­tő államférfiai az Egyesült Államok elnökének és ne­kem küldtek, kifejtse. fenti elképzeléseit — fejeződik be a szovjet miniszterel­nöknek az öt államférfi­hez intézett válaszlevele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom