Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

3 Szerda, 1960. október 5. „Kádár elvtárs szívünk szerint beszélt" Élénk érdeklődéssel kíséri a közvélel.iény az ENSZközgyűlését A világ valamennyi tisztességes szándékú embere örül a New York-i ENSZ-palotában a Hruscsov elvtárs által beterjesztett új szovjet javaslatoknak, amelyek a fegyverektől mentes élet megteremtésének szolgálatában állanak. A rádió mellett és a korzón S most elhangzott Kádár János elvtárs beszéde az ENSZ-közgyűlés általános vitájában. A magyar nép érzéseit, gondolatait juttatta kifejezésre mindazokban a fontos kérdésekben, amelyekről beszélt. A népek békéje és szabadsága, az emberi haladás hevítette szavait, amelyeket szívesen és figyelmesen olvastak az újságokból, vagy hallgattak a Kossuth-rádióban a magyar dolgozók. Már hétfőn este 10 órakor sokan ültek odahaza rádiójuk mellett és figyelték a magyar ENSZ-küldöttség vezetőjének szavait Kedden pedig korán reggel az utca embere újságot tartott kezében és lassúkat lépegetve olvasgatta, hogy a messzi távolban miről beszélt a magyar nép hivatott képviselője. Délelőtt 10 óra tájban a korzó padjain, az őszi verőfényben a délután dolgozók és a nyugdíjasok — miután elolvasták az újságot —, jó ideig a béke kérdéseiről beszéltek és ezután kerültek elő más témák. Délben a gyárban Tegnap délben 12 órakor a Szegedi Ruhagyár valamennyi munkatermében megszólaltak a hangszórók — a munkások kívánságának megfelelően. A dolgozók munka közben hallgatták a Kossuth-rádió adását, amely megismételte Kádár János elvtársnak, a New York-i ENSZ-palotában elhangzott beszédét. A közvetítés után Török Illés vasalómunkás megállapította: — Kádár János elvtárs a tengeren túl is szivünk szerint fejezte ki békeakaratunkat, mindannyiunk érzéseit. Én és munkatársaim békében akarunk élni és dolgozni A nyugati imperialisták hidegháborús célokért feszegetik az ENSZben az úgynevezett »magyar kérdéstA magyar ENSZdelegáció vezetője méltó választ adott erre a hidegháborús mesterkedésre. Nagyon helyes, hogy nem túNsmzetközi diákszövetség! kongresszust rendeznek Bagdadban Prágában október 3-án véget ért az oktatás demokratizálása témájáról rendezett nemzetközi diáktanácskozás. Harminckét ország nemzeti diákszervezeteinek képviselői határozatot fogadtak el, amelyben követelik, hogy a tehetséges fiatalok számára minden országban biztosítani kell a szabad tanulást, tekintet nélkül a diákok anyagi helyzetére. A konferencia résztvevői egységes álláspontot foglaltak el a diákszervezetek politikai tevékenysége kérdésében is. A határozat megállapítja, hogy a diákok érdekei nem különíthetők el saját népük politikai érdekeitől és ezért szükséges, hogy a diákok országuk állampolgáraiként politikai kérdésekkel is foglalkozzanak. Az oktatás demokratizálásáról rendezett prágai konferencia a Nemzetközi Diákszövetség hatodik kongresszusának előkészítését szolgálta. A kongresszus október 8-án nyílik meg Bagdadban, Irak fővárosában. rünk beavatkozást belügyeinkbe! Az újszegedi szövőgyárban déli 12 órakor szintén a munkatermekben a Kossuth-rádióból hallgatták meg a dolgozók Kádár János beszédét. Több szegedi termelőszövetkezet tanyaközpontjában, ebédszünetet tartva szintén népes csoportok vették körül a rádiókészülékeket Csak békében... A Rózsa Ferenc gimnázium Igazgatója, Horváth Ferenc a Il/d. osztályban fizikaórát helyettesített Miután nem fizikaszakos tanár, osztályfőnöki órát tartott és ezen az ENSZ-közgy ülésről Kádár János elvtárs ott elhangzott beszédéről tájékoztatta a diákokat. Az óra végeztével pedig elmondotta munkatársunknak: — Örülök, hogy Kádár János elvtárs tolmácsolta az ENSZ-közgyúlésen a magyar munkások, parasztok értelmiségiek, valamennyi magyar dolgozó harcos békeakaratát. Nekünk, pedagógusoknak különösen jól esett hallani, hiszen a felnövekvő nemzedék neveléséért felelősek vagyunk és nevelni, tanítani csak békében lehet. Lacikáért és Irénkéért Lakatos Lászlóné, a Szegedi Textilművek fonónője a rádióból hallgatta Kádár elvtárs beszédét. Ezzel kapcsolatban mondotta el: — Nekem is két gyermekem van, Lacika és Irénke. Nem akarom, hogy ők és a többi gyerekek megismerjék a háború szörnyűségeit. Aztán vannak szép terveink, amelyeknek a megvalósításához szintén béke kell. Uj szobabútorokat akarunk a lakásunkba. Teljesülhet majd férjem régi vágya, a motorkerékpár vásárlás. Üzemünk a második ötéves tervben szövődével bővült Mindezekért örülök, hogy Kádár elvtárs úgy mondta, ahogy mi mondtuk volna: A magyar nép gyűlöli a háborút, az imperializmust. AFRIKA HAJNALA E

gyetlenegy földrajzkönyv, atlasz, vagy lexikon sem pontos mostanában. Egyik sem tudja vég'g követni, ábrázolni azokat a változásokat, amelyek az utóbbi időben a fekete földrész, Afrika arcán végbementek. Mindaz, ami 1917 óta a Szovjetunióban történt, minden, ami Európa keletj felén és Ázsia egyes részein 1945 óta lejátszódott, felnyitotta az öt évszázados gyarmatosítást nyögő, a legbarbárabb kizsákmányolásban és a legteljesebb jogfosztottságban éiő afrikai népek szemét. A már szocialista világrendszerben tömörülő országok példája nyomán megvilágosodott előttük a társadalmi fejlődés útja, rájöttek arra, hogy van mód, lehetőség az önálló nemzeti létre, saját gazdaságuk kiépítésére, szociális körülményeik javítására, ősi kultúrájuk virágba szökkentésére. Az a következetes és hatékony, kitartó, szívós békepolitika, amelyet a Szovjetunió különösen a második világháború befejezése óta folytat, a gyarmati és félgyarmati sorban sínylődő népek hathatós politikai, erkölcsi támogatását is jelentette. Az az önzetlen gazdasági segítség, amit a szocialista országok a még fejletlen, fiatal államoknak nyújtanak, állandóan bátorította, erősítette az afrikai népek felszabadító mozgalmát, úgyhogy az utóbbi két évben szinte hónaponként alakultak meg önállóságuk különböző fokain az új afrikai államok. Az új afrikai államok léte azonban — mint Kongó esete is bizonyítja — minduntalan veszélyeztetve van. A gyarmatosító körök, a monopóliumok nem akarnak lemondani Afrika természeti kincseiről. Nem akarják karmaikból kiengedni azt a hallatlanul olcsó munkaerőt, amit a színesbőrű népek számukra jelentenek. Kongó uránérce kell a nyugati atomháborús tervekhez, ezért hol brutális erőszakkal, hol a legravaszabb fondorlatokkal, ha kell Csombe-féle báPűnai Sándor elvtárs fogadta a Szovjetunió áj budapesti nagyitövetét Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke kedden bemutatkozó látogatáson fogadta V. L. Usztyinov rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Szovjetunió új magyarországi nagykövetét Néhány napig még enyhe marad az idő A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán elmondották: a vénasz6zonyok nyára harmadik hulláma napfényes, langyos időjárást hoz. Részben Afrika térségeiből, részben pedig a Földközi-tenger keleti medencéjéből érkezik hozzánk a meleg. A déli áramlással egyidőben kiterjedt esőfront halad nyugatról keleti irányban. Olaszországban és a Balkánon legutóbb 23—27, néhány helyen pedig 30 fokig emelkedett a hőmérséklet, ami így október elején már itt is eléggé ritka jelenség. A déli légáramlás a következő napokban valószínűleg tovább erősödik. A szakemberek lehetségesnek tartják, hogy az ország déli és délnyugati megyéiben már szerdán erősebb lesz a felhősödés, sót kisebb esőkre is számítani lehet. Ennek ellenére a következő napok hőmérsékleti maximuma valószínűleg eléri, sőt meg is haladja a 20 fokot Több mint hárommillió művelődési célokra * Ezerkétszázán tanulnak Szegeden üzemi, esti és levelező oktatásban * Megszervezték a Munkásakadémiákat Az bZHl és a 111 sajtótájékoztatója Sajtótájékoztatót rendezett tegnap Szegeden a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szegedi titkársága közös művelődési feladataikról. Juhász József, az SZMT titkára hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek egyre jobban betöltik a dolgozó tömegek kulturális nevelésében rájuk háruló feladatokat. Ismertette, hogy hárommillió 137 ezer forin jut évente a szakszervezeti kulturális mozgalomra Csongrád megyében, 60 színjátszócsoport, 30 tánccsoport, 13 énekkar. 25 zenekar, 66 fotoszakkör, 26 keskenyfilmszínház, 9 művelődési otthon, 264 könyvtár, 50 zongora, 650 rádió, 54 televízió s egyéb kulturális tényezők fenntartására. Csongrád megyében a bérből és fizetésből élők mindegyikére 34 forint esik egy évben a szakszervezetek kulturális keretéből. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa közvetlenül dönti el, milyen kulturális intézményét, milyen anyagi erővel támogasson, hogy kirívó aránytalanság ne történhessen. Különösen a falusi lakosság igényeit támogatják jobban. Minden faluban van már szakmaközi bizottság, amely közvetlenül meghatározza és felméri a kulturális igényeket, s számolni tud az adott lehetőségekkel. A személyi kiadásokra fordítandó összegekért viszont tartalmas irányító, szervező és nevelő munkát követelnek a jövőben. Ez azt is jelenti egyben, hogy a községekben tartalmasabb népfrontpoíitikát kell folytatni kulturális téren is. Uj vonása a szakszerve-' zetek kulturális munkájának az a tény, hogy a különböző helyeken dolgozó időszaki munkások kulturális igényeinek kielégítésével többet kívánnak foglalkozni, mint eddig Különösen az építőiparban foglalkoztatott utazó, időszaki munkások kulturális színvonalának emelésére fordítanak nagy gondot. Szegeden jelenleg 18 üzemi iskolában, a levelező és esti oktatásban több mint 1200 dolgozó tanul S ez a szám majdnem kétszeres az elmúlt évben tanuló dolgozókhoz képest. A művelődési vágy azonban nem párosul kellő tartalommal a tanulmányi időszakban, s ezért fordulnak elő kimaradások a dolgozók általános iskoláiból. Oka ennek a felszínes nevelőmunka, de oka az ls, hogy nem mindenütt kielégítő a pedagógiai munka sem ezekben az iskolákban. Egyesek úgy vélik, hogy csak a bizonyítvány a fontos, s a tartalomra kevesebb gondot fordítanak, amely meglátszik némely esetben a tanítási órák módszerén, színvonalán is. V á g v ö 1 g y i András, a TIT városi titkára a szegedi munkásakadémiákról tartott tájékoztatót. A TIT az utóbbi években egyre fokozza a munkások közötti ismeretterjesztő és tudatformáló tevékenységet és ennek eredményeként jöttek létre m06t az ősztől már működő munkásakadémiák Szegeden. A TIT üzemi kapcsolatai eddig is jelentősek voltak, különösen az elmúlt évben, amikor az úgynevezett üzemi szerződéskötések alapján másfélszáz ismeretterjesztő előadás hangzott el 20 szegedi nagyüzemben a munkásság soraiban. A TIT üzemi előadásainak száma az 1960—61-es évben lényegesen emelkedik a tavalyi évhez viszonyítva, s ezektől függetlenül működnek a munkásakadémiák az építő-, a textil-, a nyomda- és a húsiparban, a MÁV-nál és a postánál, ezenkívül Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Eperjesen is létesítettek munkásakadémiákat. Szegeden és Csongrád megyében több mint kétezer ember vesz részt az eddig létesült munkásakadémiákon, de ez a szám még távolról sem tükrözi az igényeket. Már most gondolnak a munkásakadémiák jövőjére, ugyanis a szakszervezet felajánlotta segítségét, hogy az előadásokhoz szükséges legkorszerűbb szemléltető eszközöket beszerzi, s ezek fenntartására központi szertárt létesít, bok kreálásával próbálják akadályozni a fiatal államok amúgy is nehéz talpraállását. A még gyarmati státusban lévő, vagy gyámság cimén az imperialista hatalmakra bízott területeken Omántól Dél-Rhodéziáig a terror legkülönbözőbb eszközeivel, sortüzekkel és internáló táborokkal igyekeznek gátat szabni az emberibb sors, a szabadság iránti vágyakozásnak. Így állhatott elő az a hallatlanul visszás helyzet, hogy most, a XX. század második felében, amikor az ember tudása segítségével már a csillagokig tör, Afrikában és Ázsiában még százmilliók hátán csattog a gyarmatosítók korbácsa. Ahogy az utolsó néhányév, Afrika térkép>ének gyors változása is igazolta: a társadalmi haladás a sötétnek tartott világrészeken is feltartóztathatatlan és a gyarmatosítás megszűnése elkerülhetetlen. Kádár János elvtárs az ENSZ-közgyűlésen tartott beszédében, amelyben többek között kitért arra a történelmi folyamatra, amely most Afrikában lejátszódik, ugyancsak nyomatékosan hangsúlyozta, hogy eljött a gyarmati rendszer felszámolásának ideje. Alapjaiban rendült meg a gyarmati rendszer és a nyugati hatalmak kétségbeesett kísérletei a fejlődés megállítására, nem fékezi, hanem erősíti az afrikai népiek forradalmi lendület ét. Az emberiség történetében oly szégyenletes gyarmati korszak felszámolását javasolja most a Szovjetunió azzal a tervezettel, amit N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök az ENSZ közgyűlésén a világ elé tárt. Itt az ideje, hogy eltűnjön a gyarmati rendszer! A nemzetközi élet legfontosabb szervezetének, az ENSZnek deklarálnia kell minden önkormányzattal még nem rendelkező gyarmati nép függetlenségét, szabadságát, önrendelkezési jogát. Szent kötelessége az ENSZ tagállamainak a gyarmati rendszer fe'számolása — örcsze-.-,-twg a P70Viet kormány nyilatkozat-tervezete, amelylyel népünk, a magyar kormány — ahogy azt Kádár János elvtárs az ENSZ fórumán most hivatalosan bejelentette — a legteljesebben egyetért. raj apjaink legégetőbb és legfontosabb problémája a béke megóvása. Ebben a dolgozó emberek százmilliói megegyeznek világszerte, tekintet nélkül színre, fajra, p>olitikai pártállásra. A Szovjetunió a pusztító háborúk elkerülését, a tartós békét két egvüttes, szinte gigászi lépéssel akarja elérni: az általános és teljes leszerelésfel és a gyarmati kérdés felszámolásával. Az általános leszerelés, a tömegpusztító fegyverek megsemmisítése lehetetlenné teszi az -idősebbnemzetek közti összetűzést, a gyarmatok önállósága viszont kiküszöböl minden súrlódási felületet a volt gyarmattartó országok és a fiatal ázsiai, afrikai államok között is. A fegyverkezési verseny megszűntetésével, a hadseregek fokozatos feloszlásával milliárdok szabadulnak fel a régebbi országok és a mcst felnövekvő új államok népe;nek gazdasági felvirágoztatására egyaránt. Külön figyelmet érdemel Hruscsov elvtárs azon fejtegetése, amelyben rámutat arra, hogy az európai és "szak-amerikai államok lakosságának ellátásához menynyire szükséges a gyarmati rendszer felszámolása. az újonnan alakuló országok gazdasági fejlesztése. Ugyanakkor viszont az új afrikai államok gazdasági megerősödése további felvevőn1 acot jelent az iparb-n élenjáró országoknak A világ gazdasági egvensűlva billen ígv helyre a fejlődéiben még elmaradt országok talpraáúílásával. a gyarmati kérdés megoldásával. Már első hallásra felmérték a Szovjetunió e két javaslatának jelentőségét az ENSZ közgyűlési termében résztvevő ázsiai és afrikai küldöttek, akik között helyet foglaltak az újonnan felvett 13 afrikai állam képviselői is. Ezek ujjongó lelkesedése, őszinte egyetértése azóta tovább gyűrűzött a világ minden tájéra, mindenüvé, ahol még az elnyomás uralkodik. Nem véletlen, hogy a Szovjetunió terjesztette be az első hathatós és átfogó javaslatot a gyarmati országoknak és népeknek adandó függetlenségről a világ közvéleménye előtt A Szovjetunió az a nagyhatalom, amely fennállásának elsó pillanatától kezdve küzd a kizsákmányolásmentes társadalomért, a népek egyenjogúságáért, szabadságáért, az általános haladásért. Sohasem voltak a Szovjetuniónak gyarmatai es éppen ezért kettőzött erővel harcol a modern rabszolgaság megszüntetéséért. A kommunizmus magasztos eszméit ápoló ország fiai joggal emelhetik magasra más népek szabadságeszméjének zászlaját is. A

gyarmatosítást megszüntető szovjet javaslat jelentősége lemérhető abból is, miként fogadták azt a nyugati, gyarmatosító hatalmak. Nagyon elevenébe talált ez az indítvány azon köröknek, amelyek az ENSZ kulisszái mögött a gyarmati rendszert akarják átmenteni, úgy, hogy maguk foglalják el az Afrikából fokozatosan kiszoruló olyan kisebb országok h v lyét, mint például Belgium. Mintha darázs csípte volna meg Herter amerikai külügyminisztert. olyan dühösen fakadt ki a szovjet javaslat hallatára. -Gyűjtogatásról*, -lázadásra való felbújtásról- beszélt a javaslat elhangzása után a New York-i Waldorf Astoria Szállóban tartott sajtóértekezletén. Az angol kormány híres arról, hogv rendszerint megfontoltan, óvatosan foglal állást a nemze+közi eseményekben. Inkább 24 órával később mondani valamit, de ne elhamarkodni — ez az íratlan törvény az angol külügymirs'tériumban. »Hruccsov beszédére az angol külügyminisztérium tüstént gondosan válogatott sértésekkel felelt, amelynek megszövegezésében személyesen részt vett Lord Home külügynrmszter is- — irta a Reyno'd News angol lap. Lám, a hagyományos angol hidegvér egy pillantás alatt elpárolgott annak hallatára, hogy már napirendre került a gyarmati rendszer megszüntetése, annak a rendszernek a likvidálása, amely az angol világbirodalom alapja volt, s amelv még napisinkban is kivételes gazdasági előnyöket biztosít a sz;getonszág uralkodó köreinek. Hasonlóan riadalom támadt a többi nyugati ENSZküldöttség soraiban is Hruscsov elvtárs beszéde nyomán. Az a diplomácia történetében szinte szokatlan tárgyalási sorozat, amely most az ENSZ-palotában és környéken a legkülönbözőbb államfők. küldöttoágvezetők részvételével folvik és amelyben a nagyhatalmakon kívül egyre fontosabb szerepet kapnak az ázsiai afrikai országok képviselői is, ugyancsak a szovjet javaslattal kapcsolatos és annak jelentés hangsúlyozza. T

örténelmi hely e napokban a negvvenemeletes ENSZ-nalota közgvűlési terme, ame'vnek asztalán ott fekszenek a szoviet iaVasiatok A javaslatok elfogadá-a dönti el. hogyan és miként alakul a világ soma a következő években. Felvirrad-e végleg Afrika és a többi -sötóu földrész napja, vagy sem. Megszűnik-e a XX. század szégyene. a gyarmatosítás, vagy sem. Most már a felelősség minden súlya azoknak az országoknak a vállán nvugszik. amelvek eihetá-oi'ák magukat a srovjet kormány nyilatkozatától; amelyek nyíltar vagv burkoltan, de el akarják odázni a gyarmati kérdés rooqoM-5-ít. Németh Lajos