Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-23 / 251. szám

Vasárnap, 1*50. október 23. 2 Hruscsov tnliai és ghanai küídöttséget fogadott Szombaton délelőtt Nyiki­ta Hriuctov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta a Saovjetunióban • tartózkodó kubai újságíró­küldöttséget és barátságosan elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. Ugyancsak szombaton gha­nal kereskedelmi küldöttség járt Hruscsovnál a ghanai légiforgalmi társaság elnöké­nek vezetésével. Külpolitikai hírek i&rakban Az elmúlt tíz napban he­ves harcok színhelye volt a kelet-algériai Aures-hegység térsége. A térségbe repülő­gépen nagyszámú idegen­lógionistából álló francia csa­patokat szállítottak, amelyek támadást intéztek az ott rej­tőzködő felkelő-egységek el­len. Francia hivatalos jelen­tés szerint a támadásnak 235 halottja van. Ismét átalakították a tö­rök kormányt. Fahrl Ozdi­lek hadügyminisztert állam­miniszterré és miniszterel­nök-helyettessé nevezték ki. Az új hadügyminiszter Htt­seyin Atamán nyugalmazott dandártábornok. A Jungr Welt, a Szabad Német Ifjúsági Szövetség központi lapja pénteki szá­mában jelenti, hogy ismét nyole nyugatnémet Bundes­wehr-katona menekült át a Német Demokratikus Köz­társaságba. A katonák mene­dékjogot kértek, hangoztat­va, hogy nem akarnak a fa­sizálódó Nyugat-Németor­szágban katonai szolgálatot teljesíteni. Hivatalos jelentések sze­rint az év harmadik negye­dében, tehát három hónap leforgása alatt Nyugat-Né­metország katonaköteles fia­taljai közül 11 859 menekült át az NDK-ba. Gheorghe Gheorghiu-Dej, a román ENSZ-küldöttség ve­zetője, útban Bukarest felé, Bécsben látogatást tett Ju­lius Raab osztrák szövetségi kancellárnál. A két állam­férfi eszmecserét folytatott a két ország gazdasági kapcso­latai bővítésének lehetősé­geiről. * Szombaton az FNSZ-kflz­gyűlés 15. ülésszakáról vlsz­szaérkezett Szófiába Todor Zslvkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára. Todor Zsivkovot a fővárosi dolgo­zók tízezrei üdvözölték. Tanácskozik a nyomdászszakszervezet kongresszusa Szombaton megkezdte két­napos tanácskozását a Nyom­da-, Papíripar és Sajtó Dol­gozói Szakszervezetének 36. kongresszusa. A 280 küldöt­tön kivül részt vett a kong­resszuson Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtit­kára, Bugár Jánosné, a SZOT titkára, Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. A szakszervezetek köz­ponti vezetőségének beszá­molóját Terényi László fő­titkár Ismertette. Válságossá vált Mobutu helyzete Kongóban Amióta az ENSZ közgyű­lésében oly határozottan fel­vetődött a kongói esemé­nyekkel kapcsolatban az ENSZ-csapatok, különösen pedig Hammarskjöld ENSZ­főtitkár felelősségének kér­dése, a Kongóba kiküldött ENSZ-szervek vezetői, az ENSZ fegyveres erők pa­rancsnokai egyre határozat­lanabb magatartást tanúsí­tanak, az események alaku­lásával szemben várakozó álláspontra helyezkednek, s magatartásuk telve ellent­mondással. Ezzel egyidejű­leg a helyzet Kongóban való­sággal a forrpontig jutott és újabb jelentős változások várhatók. Dobi István távirata Jemen királyához Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban tolmácsolta jókívánságait Imam Ahmad Bin Jahya Muhammed királynak Je­men nemzeti ünnepe alkal­mából E HÉTEN SEM AKADT ÖTTALALATOS LOTTÓSZELVÉNY A lottó 43. játékhetén beérkezett szelvények között öttalálatos egyetlenegy sem akadt Négy találata 42 fo­gadónak van, akik szelvé­nyeikre egyenként 73 ezer 152 forintot kapnak. A 3816 három találatos és a 107 ezer 808 kéttalálatos szelvényekre esetenként 402,50, illetve 14 forint 20 fillért fizetnék. Népünk közös öröme és gondja mindaz, ami hazánkban történik A Hazafias Népfront Országos E n 'Ősségének látogatása MezŐhéken A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége Kállai Gyu­lának, a Hazafias Népfront elnökének vezetésével meg­látogatta a mezőhéki állami gazdaságot és a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkeze­tet. Mezőhéken nagy szeretet­tel fogadták a küldöttséget: Dobi Istvánt, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nökét, dr. Münnich Feren­cet, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökét, dr. Ortutay Gyulát, a Hazafias Népfront főtitkárát, Szabó Pál Kossuth-díjas írót és Z. Nagy Ferencet, a Népfront alelnökeit. Harmati Sándort, Nánási Lászlót, Szatmári Nagy Imrét, Vass Istvánnét, a népfront országos titkára­it, Nagy Dánielt, az Elnöki Tanács elnökhelyettesét, dr. Hamvas Endre csanádi püs­pököt és a Hazafiat Nép­front Országos Elnökségének többi tagját. A vendégek először az ál­lami gazdaságba látogattak, ahol néhány üzemegységet tekintettek meg: ezután az állami gazdaság művelődési házában ebéden látták ven­dégül a népfront országos elnökségének tagjait, ahol be­számoltak Szolnok megye, az ország egyik legnagyobb ter­melőszövetkezeti megyéjének helyzetéről, ismertették a megye mezőgazdasági fej­lesztésének eredményeit. Kállai Gyula válaszában megköszönte a baráti fogad­tatást — A Hazafias Népfront elnöksége elhatározta — mondotta többi között —, hogy társadalmunk politikai és gazdasági életének néhány fontos kérdését a helyszínen tanulmányozza. Ennek ered­ményeként látogattunk Me­zőhékre. Elnökségünkben együtt vannak társadalmunk valamennyi rétegének képvi­selői. Szemre — nem sértő szándékkal szólva — -ve­gyes- összetételű testületnek látszunk. Közöttünk van az Elnöki Tanács és a kor­mány elnöke, a római kato­likus egyház egyik vezetője, tudományos életünk kiváló­ságai, termelőszövetkezeti el­nökök, pedagógusok, kiváló munkások. A közöttünk levő különbözőség azonban csak azt példázza, hogy a társadalom különböző rétegeiből, külön­böző helyekről, utakról jöt­tünk, de a fő kérdésekben — amelyek hazánk szocialis­ta építését, békéjét, függet­lenségét, népünk jólétét érin­tik — egyetértünk. Nem mindannyian vallunk egy vi­lágnézetet, de híven szolgál­juk azt a népi, nemzeti egy­séget, amely a párt vezetésé­vel a Hazafias Népfrontban testesül meg. Kállai elvtárs beszéde to­vábbi részében kiemelte: tár­sadalmunknak ez a politikai egysége a hazánkban végbe­ment történelmi változások eredményeként jött létre. Amíg például a föld a nagy­birtokosok tulajdonában volt, szó sem lehetett társa­dalmi egységről. A mi tár­sadalmunk egységének alap­ja itt keresendő, az élet most fejlődő új rendszeré­ben. — Örülök, hogy a Hazafias Népfront Országos elnöksége eljött ide, közöttük olyanok is, akik nem mezőgazdasági szakemberek, nem mezőgaz­dasággal foglalkoznak — folytatta Kállai Gyula. — Ez azt mutatja, hogy közö­sek az örömeink és a gond­jaink. Nagyon örvendetes, hogy népünk közös gondjává vált mindaz, ami ma hazánk­ban történik. Az elnökség tagjai délután a Munka Vörös Zászló Ér­demrenddel és a Miniszter­tanács vándorzászlójával ki­tüntetett Táncsics Termelő­szövetkezetbe mentek. A termelőszövetkezet tag­jait dr. Münnich Ferenc üd­vözölte. — Ha körülnézünk ebben a szép termelőszövetkezet­ben — mondotta többek kö­zött — meggyőződhetünké mennyire megváltozott rend­szerünkben a parasztember sorsa. A termelőszövetkezet sok tagja tágas, fürdőszobás házban lakik és a nagy számban sorakozó serlegek és oklevelek is azt bizonyít­ják, hogy szövetkezetük a szívükhöz nőtt. Kell-e ennél jobb bizonyítéka annak, hogy jó úton haladunk? Érdemes dolgozni a szocializmusért, amelynek építését senki sem zavarhatja meg. Az egész napos látogatás végén dr. Ortutay Gyula mondott köszönetet a szíves vendéglátásért, a sok gazdag, hasznos élményért. «#» ea tfrlOTTO Rádió és teleTÍzió, kerékpár, motorkerékpár és egyéb háztartási eszközöket vásárolja meg a kisteleki ÖSZI VÁSÁRON a Csongrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi V. vas-mű­szaki pavilonjából. Figyelje a címet, mert ez garantálja a minőségei. A Búbos Étteremben ma este léi 9 órai kezdettel műsoros vidám estet fariunk. Faliépnek: Mendeltohn Edith harmonika mű vés*, Szűcs Sándor, Marosi Károly Belépödn nincs! Még mindig hatnak az ENSZ-közgyűlés izgalmai Nixon és Kennedy fej-fej melletti küzdelme — de Gaulle-t saját környezete sem érti meg Két ok miatt sem áll már a világközvélemény ér­deklődésének középpontjában az ENSZ-közgyűlés munká­ja. Egyrészt azért nem, mert a delegációvezető kormány­fők már visszatértek hazá­jukba: halaszthatatlan teen­dőik hazaszólították őket. Másrészt pedig azért nem, mert a közgyűlés bizottsá­gokban folytatja munkáját, lényegesen kisebb nyilvános­ság mellett, de nem csökke­nő hévvel és lendülettel. Ez a megállapítás különösen a politikai bizottság tevékeny­ségére vonatkozik, mert hi­szen a leszerelés kérdése, amelyről a bizottság már vi­tázik, kétségkívül a legfonto­sabb témája a közgyűlés idei ülésszakának. Várhatóan az elkövetkező héten ér a vita az úgynevezett -érdekes­szakaszához, amikor a dele­gátusok többségének felszó­lalására kerül sor. A szovjet leszerelési javaslat elfogadá­sának esélyei változatlanul jók, mivel átfogóbb és egy­ségesebb, mint az időközben benyújtott és csak a jövő héten műsorra kerülő három nyugati, lényegében rész-le­szerelési javaslat g hogy mégis az ENSZ­közgyű lésről, annak eltelt négy hetéről esik a legtöbb szó még nyugati kormány­körökben is, azt Hruscsov csütörtökön elmondott be­széde teszi érthetővé A moszkvai dolgozók nagygyű­lésén elhangzott expozéjá­ban a szovjet kormányfő az általa vezetett delegáció te­vékenységének részletes is­mertetésével jól éreztette hallgatóival az ENSZ jelen­legi ülésszaka első és leg­fontosabb három hetének fe­szített légkörét, izgalmas, derös, és meghökkentő mo­mentumait. Beszédének leg­fontosabb része azonban az előterjesztett szovjet javas­latok ismertetése és azok összefüggéseinek részletes elemzése volt — »Hruscsov — állapította meg egy fran­cia újságíró — kitűnően ért ahhoz, hogy egy eseményt, vagy tényt újabb és újabb ol­dalairól mutasson be, s hogy világosan láttassa azokat a motívumokat, amelyek a dolgok lényegit jelentik. -Előadásában — írja to­vább az ENSZ-közgyűlés munkájáról tudósító fracia újságíró — különösen a le­szerelés, a német kérdés és az algériai probléma meg­oldásának halaszthatatlansá­gát bizonyította be a logika és a realitások sajátosan egyesített elemeivel, s nem adott a hallgatóknak, vagy az olvasóknak egy pillanat­nyi lehetőséget sem, hogy gondolatait más témára össz­pontosíthassák*. KI I• szaz Egyesült Ál­lamok új elnöke? — Egyre gyakrabban teszik fel e kér­dést Amerikában csakúgy, mint bárhol másutt, miután november másodikán meg­választják azokat az elekto­rokat, akik azután — szigorú­an pártjuk utasítása szerint — szavaznak az elnökjelöl­tek valamelyikére. Annyi elektort választanak novem­ber másodikán, ahány a kép­viselők és szenátorok száma, s abból, hogy hány köztár­sasági, illetve demokrata­párti elektort választanak, tudni lehet, hogy Nixon, vagy Kennedy »futott-e be*. A két elnökjelölt össze­csapásai egyébként ezekben a napokban érik el a legiz­galmasabb -fokot- s a pén­tek esti negyedik televíziós vita után — amelyben mint­ha Kenedy javára alakultak volna a dolgok — már az öltözködés, a férfidivat té­mája is -vitapont* lett. Egy estélyen történt megjelenés­ből kifolyólag Nixon a frakk, Kennedy pedig a szmoking -előnyeit- részletezte, de nem sokkal volt tartalma­sabb a két elnökjelöltnek a külpolitikai kérdésekről foly­tatott vitája sem. Nixon vé­di, Kennedy pedig támadja az Eisenhower-kormány ko­rábbi és az utöbbi időben tett lépéseit s különösen a kubai problémával kapcso­latban ellentétesek álláspont­jaik. Kennedy szerint az végze­tes és jóvátehetetlen hiba, hogy az Eisenhower-kormány gyakorlatlilag felszámolta Kubával fennállt kapcsola­tait, míg Nixon nézete sze­rint ez a lépés az Egyesült Államok -határozott politi­kájából* következik. Min­denesetre tény, hogy Ken­nedy megállapításai ragad­ják meg jobban a lényeget, mint Nixon alibi-megnyilat­kozásai. Különösen sokat is­métli az amerikai sajtó Ken­nedynek azt a megállapítá­sát, hogy az Eisenhower­kormány legnagyobb bűne az Igazság eltitkolása volt, amikor a helyzetet a -min­den rendben van* általánosí­tással jellemezte, ami akár tudatlanság következménye, akár szándékos mgetévesztés, mindenképpen jóvátehetet­len. -Az Eisenhower-kor­mány — hangzik a továbiak­ban a Kennedy-érvsorozat— nem látta meg előre a ké­szülő változásokat, nem volt elég gyors, nem rendelkezett elég képzelőerővel és nagy­vonalúsággal ahhoz, hogy rendezze az elintézhető prob­lémákat, még mielőtt válság lett volna belőlük*. „Mindaz, ami ma Fran­ciaországban történik, meg­lepő: nemcsak a francia köz­vélemény, de a szocialista, sőt a nyugati országok kor­mánykörei számára is* — ír­ja a Liberation című francia lap. Ez a megállapítás min­denekelőtt a francia kor­mány azon törekvéseire vo­natkozik, hogy atomfegyver­rel lássa el hadseregét Erről vitázik a francia nemzetgyű* lés is és csaknem valameny* nyi felszólaló irreálisnak tartja ezt az álláspontot. Nemcsak azért, mert hihe­tetlenül sokba kerül és mert amikorra elkészülnek ezek a fegyverek, máris korszerűt­lenné válnak, hanem azért is, mert a francia kormány még Norstad tábornok, az Északatlanti Szövetség főpa­rancsnokának tervét is el­utasítja, amely javasolja az Egyesült Államoknak, hogy valamennyi NATO-ország kapjon atomfegyvereket, így Franciaország is. A másik elképesztő tény a francia közvélemény számára az, hogy de Gaulle még mindig nem látja elérkezettnek az időt az általa meghirdetett algériai önrendelkezési jog megadására, az algériai hely­zet rendezésére, s változat­lanul ragaszkodik a feltétel­nélküli fegyverletételhez, mint tárgyalási alaphoz. A tábornok ellentétes kijelen­téseiből azonban még közvet­len környezete sem képes ki­hámozni a lényeget, azt, hogy miként lesz ebből a feltételnélküli fegyverletétel­ből önrendelkezés? Azt sem lehet megérteni, miért ka­pott a Francia Közösség né­ven létező francia gyarmat­birodalom oly sok afrikai or­szága Algériát megelőzve függetlenséget, amikor a gazdasági, és a szociális kö­rülmények Algéria elsőbbsé­ge mellett szólnak? Mint a leírt néhány gon­dolatból is kitűnik, az elkö­vetkező hét sok nemzetközi politikai érdekességet, izgal­mas eseménysorozatot ígér. Mindez csak annak bizonyí­téka, hogy a nyugati orszá­gok — ahol ezekre a fejle­ményekre várhatóan sor ke­rül — kormányai érzik hely­zetük tarthatatlanságát, s tö­rekszenek annak kedvezőb­bé tételére. Perényi István i

Next

/
Oldalképek
Tartalom