Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-21 / 249. szám

3 Péntek, 1966. október 8L Hruscsov nagygYűlésen számolt be a szovjet ENSZ-delegáció munkáiéról (Folytatás a 3. oldalról.) szervébe, uralkodni szeretLamcsoportnak az érdekeit dósében — mondotta Hrus- A béke megőrzése lehetetse sértsék meg, hogy a esov. len lenne, ha fennmaradt nemzetközi problémákat A német kérdést jelenleg volna az imperializmus osz' mindhárom állam csoport politikai célokra kezdik fel- tatlan uralma. De új társaim viszont azt akarjuk, érdekeinek flgyelembevéte- használni bizonyos országok- dalmi rendszer jelent meg: bogy a végrehajtó szerv- léve] rendezzék. A békét ban, a választási kampány a szocializmus, amely fel" Jt. teteti tsak ilyen tóltótelekkel le- idején meg ls lovagolják ezt váltja a kapitalizmust, s a ban egyik államcsoport se het biztosítani. Hangsú- a kérdést. Az agresszív kö- helyzet megváltozott. A szolyozta, ha az Egyesült rök, amelvek e háborús tűz- cialista rendszer haladótaz Nemzetek Szervezetében; fészek fenntartására tőre- tabb: új törvényeket teremt mind a Biztonsági Tanács- fcednek, megkísérlik hogy a az emberek viszonyában, új tonsági Tanács kérdésének ban^ mind a közgyűlésben. nérnet kérdést az -erópoliti- törvényeket hoz a népek s ka- számára használják fel. államok kapcsolatában. Pedig az ilyen erőpróba veszél ves. lehessen hangadó. Következésképpen ENSZ-titkárság és a Bizaz lesz a leggyökeresebb és mind pedig a végrehajtó legigazságosabb megoldása, szervben továbbra is Hruscsov ezután kiielenha érvényre juttatják az Baszkodnak az egyoldalú egyenlő jogok, az egyenlő politikához, és nem veszik lehetőségek és az egyenlő figyelembe az államok ^ német békeszerződés kepviselet elvét. mindhárom csoportjának ér- . . . .. Az ENSZ titkárságának dekeit, akkor az Egyesült megkoteset rendezni kell. három titkárból kell álln;a. Nemzetek Szervezete saját Ezután Hruscsov részlete- magát öli meg. határozatait sen kifejtette: A tartós bé- ilyen feltételek között nem ke fenntartásához nélkü- fogja tiszteletben tartani lözhetetlen, hogy egy ál- valamennyi állam. Meggyőződésünk, hogy az egész emberiség elérkezik a szocializmusba, a kommunizmusba, Elhanyagolása nagy hábo- fbbf 8 harmonikus társadarús veszélyekkel jár. Ezt lo™ba- amelyben nem lraznek antagonisztikus osztá-a problémát meg kell ol danl és minden bizonnyal ,lyok' amelynek alapja A német l'érdést most mér feaetáenül meg keli oldani 1961-ben kell megoldani. A józan észnek felül kell kerekednie! Alá kell Írni a békeszerződést és ezzel egy legemberségesebb elv lesz: az ember az embernek barátja és testvére. A munkásosztály és a A világháborút meg lehet akadályozni, ha minden nép állhatatosan küzdeni fog a békéért, az általános és teljes leszerelésért; azért, hogy a háború folytatásához szükséges eszközöket — a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzés mellett — megsemmisítsék. Lehetséges-e mindez? Lehetséges. Hogy ez nehéz dolog, azt senki sem tagadja, de ha háború tör ki, ez még nehezebb teher lenne a népek számára. A kérdés ezért a következő: meghódoljunk-e mi, kommunisták, e nehézségek előtt és, ami ebből következik, ama imperialista erók befolyása alá kerüljünk-e, amelyek a fegyverkezési hajsza folytatása mellett foglalnak állást. A fegyverkezési hajsza pedig, ha tovább folytatódik, a háborúhoz vezeti A másik lehetőség, hogy erőnket nem sajnálva gátat vetünk az események folyásának. ML a háború és béke kérdésében a fatalizmus ellen, a tétlenség ellen vagyunk. Amíg léteznek imperialista államok, amíg ezekben a monopolkapitalizmus uralkodik, a reá jellemző agreszsziós imperialista háborúra való törekvésekkel, meglesz az új háború veszélye is. Mi azonban képesek és kötelesek vagyunk ezzel az erővel még nagyobb erőt szembeállítani — a népeknek a háború megakadályozására irányuló készségét, a népeknek azt a kívánságát, hogy határozottan gátat vessenek mindenfajta Imperialista agressziónak. Nemzetek SzervezetéA továbbiakban Hruscsov sült arról beszélt, hogy a má- ben. .... sodik világháború után má- A háborús állapot fenn- NDK-val szemben elhatároz- ok háború kitörésére, ig is megoldatlan maradt a tartása mit t sem jelent, ta maeát — például a ke- Ez akkkor valósul csapásra megváltozik egész dolgozó parasztság győzelme Euróna levegője! utón egyetlen országban Azok a lépések amelyekre "em lesz sem társadalmi, Nvtigat-Németország az sem nemzetiségj, sem mas A béke kérdésében nem lehel szó sem egességről német kérdés. Nagy és csupán a kicsiny országok egyaránt hiszen részt vesznek az Egyesült minden Nemzetek Szervezetének életében, de a német nép nem vesz részt. Az ENSZ-be felvették Olaszországot, Japánt. amely a múltban militarista állam volt. Sőt a fasiszta Spanyolországot és Portugáliát ls felvették. Milégkört mérgezi, reskedelmi szerződések felbontása stb. — a helvzet kiolyan kérdés, éleződéséhez vezetnek, mivel amelyet a békeszerződés a Német Demokratikus Közaláírása eldöntene, de társaság szintén tehet megfacto máris elismerést felelő lépéseket s nyert- mindez együttvéve aligha Meg kell oldani ezeket a ígér javulást az országok kérdéseket, ha egyszer lé- viszonyában, teznek. csak éppen rögzíte- Éppen ^^ _ ahogy a £ nem JW=LteU-U^ helyzetét/ JK?* ^ okokkal ^ gót az ENSZ-ben a német ferJTXL^t "wSSP »tl~ 'apátunk azután, hogy rxAr-í"? Mai4 nlnne KÁlrACT^r- . íeiezesei, wjvaoua azi, Vuvesfilt Államok mer ^L ZS^TT riSoK KL'S rebbantásával is el lehet érnek megkötését az imperia- ™JE^K^l^l tóst - arra van «züksé8. lista államok mesterségen ^ ™gváltoztathatatlanok. hogy ^ tegyünk olyan lépé_ meg, amikor a szocialista, a kommunista rendszer világszerte uralkodni fog. Az egész emberiség egyenrangú népek igazi közössége lesz. A tőkés rendszer felszámolása a társadalom fejlődésének alapkérdése. De csak kalandorok hihetik azt, hogy a társadalmi rendszer megváltoztatását háború kielodázzák. Nem akarják, hogy ilyen módon elismerjék a Német Demokratikus Köztársaságot. De ez ostoba politika, mert a Német Demokratikus Közitársaság már 11 éve létezik és fejlődik. Véget kell vetni ennek a helyzetnek és meg kell kötni a béke- kai és társadalmi szerződést Németországgal, rét. Egyetlen normálisan gon- seket. amelyek a helyzet kidolkodo politikus sem té- éleződéséhez vezetnének, telezi fel, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban akárki is lemondana a szocializmus vívmányairól, vagy elvetné azokat. De nem gondolhatja azt A társadalmi forradalom nem exportcikk: sem szuronyhegyen, sem rakéták hátán nem szállítható. Javasoltuk, hogy az amerikai elnökválasztás után Miként mi magunk sem türtartsunk csúcstalálkozót jük azt a gondolatot, hogy hogy újabb erőfeszítéseket bárki más egy idegen élettegyünk a vitás kérdések formát kényszeritsen reánk, rendezésére, magunk sem akarunk besem, hogy Nyugat-Németor- hogy megegyezzünk a két avatkozni más országok belszág elveti jelenlegi politi- német állammal kötendőbe- ügyeibe, mert az ő életforrendsze- keszerződés kérdésében és májuk megválasztása saját ily módon oldjuk meg Nyu- népük elidegeníthetetlen joEzért el kell Ismerni való- gat-Berlinnek, mint szabad ga. Meg kell oldani ezt a kér- — dést. meg kell fogalmazni ságnak azt, ami mostanáig varosnak a problémáját azokat a feltételeket és már kl is alakult. Ez a mi álláspontunk. Ha változásokat, amelyek a és ezt alá kell írni egy meg- azonban más politikára háború után kialakultak, felelő szerződésben. kényszerítenek bennünket, hogy a német nép, mint a Ugyancsak többször java- ezért a felelősség a nyugati, többivel egyenjogú nép, soltuk, hogy kössünk meg- Imperialista államokra hákép visel ve legyen az Egye- egyezést Nyugat-Berlin kór- ruL A társadalmi rendszer eldöntése magától a néptől, minden ország belső fejlődésétől. a feltételek megérlelődésétől függ. Hogy egy országban szocializmus, vagy kapitalizmus legyen, az nem lehet államközi vita tárgya, nem vitatható meg olyan nemzetköd fórumon sem, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, Mi marxista—leninisták perializmus jellemvonása a amelyben különböző társaször kijelentette, hogy a le- megértjük a háború és béke reakcióra való törekvés az dalmi rendszerű országok szerelés a jelenkor létfon- kérdéseinek egész bonyolult- országon belül, a terjeszke- vannak képviselve Ezt a désre és az agresszióra való kérdést minden országban törekvés az országon kl- magának a népnek kell elAz általános és teljes leszerelés — a tartós béke útia A Szovjetunió már többA mi erőnknek az a titka, hogy a szocialista országok érdekei azonosak a világ minden dolgozójának, tehát a tőkés országok dolgozóinak érdekeivel is — jelentette ki Hruscsov —, majd rámutatott: A háború és a béke kéridésében szó sem lehet semlegességről, mert minden nép békét akar, tehát valamennyiünknek harcolniok kell a békéért, az új háború veszedelme ellen. A béke és a háború erőinek elhatárolódása gyorsulni és fejlődni fog, s ez a folyamat növelni fogja a békéért harcoló erőket. A semleges országok népei történelmi válaszút előtt állnak — mondotta ezután. — Az imperialista tábor be akarja vonni őket a fegyverkezési hajszába, emberi és anyagi erőforrásaikat a háború szolgálatába kívánja állítani. Az imperializmus semmit sem ajánl nekik a gyarmati múltból rájuk maradt elmaradottság megszüntetésére. Az imperializmus nem szünteti meg a belügyeikbe való beavatkozást, hogy új gyarmati igát kényszeritsen rájuk. A népek szocialista családja más utat ajánl a fiatal államoknak: ne vegyenek részt a fegyverkezési versenyben, a szocialista államok testvéri segítségével fejleszszék gazdaságukat és kultúrájukat, ne tűrjék a belügyeikbe való beavatkozást. Lehet-e arról beszélni, hogy miképpen választanak majd a népek? Még kételkedni sem lehet benne, hogy a béke és szabadság útját választják majd és nem a háború és az újabb rabság útját. Es ez a választás mérhetetlenül megnöveli a béke erőit. A szocializmusnak és a béke erőinek növekedése következtében a nemzetközi porondon nem az imperializmus javára alakultak az erőviszonyok. Helytelen lenne, ha parlamenti sablont alkalmazva, próbálnánk most meghatározni a szocializmus és a béke, valamint az imperializmus erőviszonyalti Végsőtökön nem az egyik, vagy a másik oldalon, a szocializmus vagy az imperializmus oldalán felsorakozó államok száma dönti el az erőviszonyoAz erőviszonyok meghatározásánál sok tényezőt kell figyelembe venni — a gazdasági és a katonai potenciált, a lakosságot és más anyagi és erkölcsi jellegű tényezőket. Az egyszerű számtan itt könnyen félrevezetheti fossagú nemzetközi problé- ságáti mák legjelentősebbje — a háborúk folytatta Hruscsov. Az emberiség már sok évA szo ializmus hatalma é.eterejóben van akkor keletkeztek, amikor a társada- vüL lom osztályokra tagozódott: döntenie Tohlé^n.^m^" s végleg és visszavonhatatlanul el fognak tűnni, amikor oldásában, hogyan lehetne távol tartani a világtól a pusztító háborúkat, a fegyverkezési versenyt és az emmegszűnik a társadalom megoszlása gazdagokra és szegényekre, vagyonosokra vagyontalanokra, kizsákeSkftzölc tftWfotáfítés^Tvi rnányolókra és kizsákmá- látnunk a világot, amilyen. A ^ „I nyoltakra, tehát amikor A mai világban ott vanolya" társadalmi rend jön nak a szocializmus országa:, létre, amely nem a bur- az amerikai katonai tömbök— zsoázia ragadozó elvén, -az höz tartozó tőkés országok, A világot olyannak kell látnunk, mmt amilyen Számolnunk kell a kőnk- erősebbek lennének a szociarét valósággal, olyannak kell lizmusnál. ilyen törekvések eleve kudarcra voltak Ítélve A szori»li7miis moesTii fotóséig csu- 1 asauoeu civcji, ~u. iiuí wnoaj wuíw» oia^s^ ^^J^^lS^L ember embernek farkasa- továbbá a katonai tömbökön pán jószándék és álmodozás """TV volt minden olyan kísérlet, elven épul feL hogy megszabaduljanak a háborútól. kívülálló és semleges politiEnnek a világnak semmi kát folytató országok. Tehát köze sem lesz a kapitaüz- a főbb nemzetközi kérdéMa, amikor a tudomány világához, amelyben az példátlan erejű pusztító esz- a törvény uralkodik, hogy az közöket fedezett fel, egy vi- erős a gyöngét kifosztja és tágháború mérhetetlen szen- kiszipolyozza, vedéseket zúdítana az em- Az Egyesült Államok uralberiségre. Meggyőződésünk, körei úgy emlegetik az Ma az a helyzet, bogy a szocialista világrendszer legalább is nem gyengébb, mint azok az országok, amelyeket az Egyesült Államok tömörít a NATO, a SEATO és a CENTO agresszív katonai tömbjeibe. A szocialista országoknak sek olyan megoldását kell ma már korábban elképzelkeresnünk, amely tekin- hetetlennek t.űnŐ eszközeik te tbc veszi a fennálló vi- vannak, hogy hassanak a kaellen'étes pitalista országokra és akár kényszerítsék it őket a leszeaz rendszerű hogy szonyokat, társadalmi szágok egyidejű létezését, relésre. hogy még ebben a helyzetúgynevezett amerikai élet- _ az emberiség nem pusztul formát, mint -a szabad vi- is'kizárjuk az" új világ el egy új háborúban, ha- lég- mintaképet. De mifele háború {ehetőségét nem csak végleg és hatá- szabadság ez? Bűnt követnénk el Ez a kizsákmányolás sza- és a jövő nemzedék badsága a fosztogatna sza- ha nem kísérelnék badsága, az éhenhalás szabadsára a rozottan lerázza magáról a háborúkat szülő, korhadt kapitalista rendszeri. De vajon szükség van-e a F; gyei embe kell vennünk a népek nemzeti felszabadító mozgalmát, a leszerelésért. __ és egyes országokban a beké.. ért indított népi raozgalmakat, velamint azt, hogy a -w J?' burzsoázia körében is találhogy megfékezzük a vüágha- hatók józan gondolkodású ború veszélyét Ez azért Is emberek. Mindez azt jelenti győzelemre ilyen iszonyú terményfeleslegek tőszóm- megengedhetetlen lenne, hogy ma a leszerelést segítik áron? Szükség van-e rá, rzédságában, a munkanélkü- mert a szocializmus olyan elő egyrészt a szocialista orbogv száz-, meg százmillió liség szabadsága a veszteglő eröt adott a munkásosztály szágok ellen irányuló bárember vérével fizessen a gépek szomszédságában. Az és az egész dolgozó nép ke- mely támadás pusztító visztnúlt romjain felépülő új Egyesült Államok szabadsá- fobe, olvan védelmi lehető- szaveréséhez elegendő anyarendszí rért? Vajon nincs-e ga nem más. mint a nono- Régekkel látta el őket. ami- gi eszközeink, de ezenkívül más út? poltóke szabadsága arra, iyenekről a szocialista álla- az a tény is, hogy Minden értelmes ember hogy elnyomja *^gorékat ^ srfprplépésélg álmodni látja: a kétpártrendszer maszlagáolyan feltételekot kell te- val tömje meg fejüket és nera 'ehetett, remtenl, amelyek kizár- rákényszerítse akaratát a ka- Ezeket a nézeteket valljuk a nák azt z lehetőséget, hogy tonai tömbökben helyet fog- háború és a béke kérdésében, egyesek mások kárára való laló partnereire. Naivitás lenne azt gondolmeggazdagodásub kedvé- Az Ilyen társadalom te- „ ért háborút indíthassanak. remtl meg az országok kő- m- hosy a kapitaUsta ^ A marxisták, a leninisták zötti háborúk talaját, szágok akkor is hajlandók tikal sa7dasági és erkölcsi látnak ilyen lehetőségeti mert a monopoltőke, az lm- lennének a leszerelésre, ha tényezőkre támaszkodik. a világ népei támogatják a békéért és a fegyverkezési verseny megszüntetéséért folyó harcunkat. A szovjet kormány ezért, amikor beterjeszti az általános és teljes leszerelésre irányuló javaslatát, reális ooliMindezeket a feltételeket — folytatta beszédét Hruscsov — tekintetbe kell venni az erőviszonyok meghatározásánál s akkor nyilvánvalóvá lesz, hogy ma a béke erói nem gyöngébbek, hanem erősebbek a háború erőinél. Ezzel világosan tisztában keU lennünk, hogy a valóságnak megfelelően értékeljük erőinket, ne kicsinyeljük le a békepolitika megvédésében fennálló lehetőségeinket. A Szovjetunió a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélés politikáját követte és követi ma is. De nal nem könyörgünk a békés együttélésérti Ezt a politikát azért javasoljuk, mert józanul mérlegeljük a világon jelenleg kialakult erőviszonyokat. Minden nép elérkezik a szocializmusba, a kommunizmusba. Ez a társadalom fejlődésének törvényeiből következik. Mondhatnák egyesek: ha a mi erőnk meghaladja ellenfeleink erejét, akkor miért nem oldjuk meg a vitát háborúval? Miért ne gyorsítsuk meg a történelem haladasát? De a történelem nem Igásló, ostorral nem lehet gyorsabb haladásra késztetni. Ezért, ha a polgári politikusak azt állítják, hogy a békés együttélésre csak ideiglenesen van szüksége a Szovjetuniónak, s hogy mi, kommunisták, csupán az alkalmat várjuk a háború kirobbantására, más államok politikai és társadalmi rendszerének megváltoztatására, azt mondjuk: önök hazudnak. A marxizmus—leninizmus szerint minden országban az osztályharc dönti el az erőviszonyok kérdését valamely osztály javára. Ha belső politikai és társadalmi problémák megoldására elismernék a szocialista és a tőkés országok közötti háború törvényszerűségét, ezzel csak a szocializmus ellenségeinek malmára hajtanánk a vizet. A szocializmus ellenségei ezt sietnének felhasználni a marxi—lenini tanok, a szocialista országok ellen. Azt mondhatnák akkor: láthatják, miféle haladó rendszer ez, miféle progresszív tanítás ez, ha erőszakkal kell a népekre kényszeríteni! A szocializmus hatalma életerejében van, abban, bogy megfelel a néptömogek legbensőbb érdekelnek. Ezt bizonyítja a szocialista, a kommunista építőmunka egész gyakorlata. A szocializmus eszmélnek nincs szükségük erőszakra ahhoz, hogy behatoljanak a tömegekbe — ezt az Igazságot még az iskolás gyerekek ís ismerik, de a kommunizmus ellenségei mégis mindig el akarják ferdíteni. (Folytatás a t oldalon).