Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-19 / 247. szám

3 Szerda, 1960. október 19. Országos útépítési tanácskozás Szegeden Minden késedelmes nap Ax ország közlekedési szakembereinek kétnapos tanácskozása kezdődött tegnap Szegeden, a tanácsháza nagy üléstermében. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Budapest, Eger, Pécs és Debrecen után itt rendezi meg a megyei és megyei jogú városi tanácsok építési és közlekedési osztályvezetői, valamint főmérnökei részére a műszaki továbbképzéssel egybekötött tapasztalatcserét. Az első nap Molnár János, a KPM ütés hid-főosztályának vezetője tartott bevezető előadást Közölte, hogy a hazánkban egyre nagyobb méreteket öltő útépítési program sikeresebb végrehajtása végett tartanak ilyen ankétokat. Ezek elősegítik az érdekeltek jobb együttműködését jobb kapcsolatot hoznak létre a tanácsokkal. Bárdos Miklós, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője kifejtette, hogy Szeged fejlődése szempontjából is nagy jelentőségű ez a tanácskozás, hasznos ötleteket, javaslatokat várnak a helyi szakemberek vidéki mm. kollégáiktál. Részvételükkel segítik majd az itteni útépítési munkák nagyobb sikerét is. Kozáry István, a KPM út és hídfőosztályának főmérnöke a magyarországi építésekről adott átfogó ismertetést a fővárosi tanács közlekedési igazgatóságának főmérnöke, Máthé László pedig a budapesti útépítések gyakorlati tapasztalatait ismertette. Érdekes bejelentése volt a többi között, hogy a fővárosban jelenleg egyszerre több mint ötezer helyen bontották fel az úttestet s ennyi helyen folyik a korszerűsítés. Ebben a számban a peremvárosok építkezései nincsenek is benne. Ordögh István, a Szegedi Köztisztasági Vállalat igazgatója a szegedi útépítések szervezéséről, módszereiről számolt be. Az előadásokat a délutáni órákban vitatták meg, ma pedig helyszíni szemlét tartanak az ország vezető szakemberei a szegedi útépítkezéseken, utcarendezéseken. A többi között megvizsgálják az útépítés gazdaságosságát is. A vidéki vendégek a szegedi észrevételeket megvitatják, s véleményüket, tanácsaikat közlik az illetékesekkel. súlyos veszteség Sok a nézője ennek a nagy szovjet gépnek, az úgynevezett *finiser*-nek. amely szinte egyik napról a másikra varázsolja újjá Szeged hepehupás útjait. A Nagykörút és a Felső Tisza-part után most a Maros utcán és a Brüsszeli köníton vonul végig a nagy gép, s mögötte három méter szélességben csillog a friss aszfaltút, amely sokkal egyenletesebb és tartósabb, mint a kézzel simított. A gép ugyanis munka közben vibrálja, tömöríti az aszfaltot és teljesen hézagmentesen teríti szét. Nemcsak jól, de rendkívül gyorsan is dolgozik: naponta 16—j8 vagon anyagot dolgoz fet A

közvSemény szerint a mezőgazdaságban a gabonabetakarítás jelenti a legnehezebb munkát. Az őszi terménybetakarítás, szántás-vetés azonban még az aratásnál, cséplésnél is jóval nagyobb feladatot, felelősséget ró szövetkezeti és egyéni parasztságunkra Szeged és a szegedi járás földművelői, a gépállomások dolgozói jóelőre készültek ennek a nagy feladatnak az elvégzésére. Az utóbbi kéthárom hét alatt, azonban a kedvezőtlen időjárás messzemenően akadályozta, sőt a Tiszántúl egyes területein le is állította az őszi munkákat, Bizonyos mértékig ezzel is magyarázható, hogy a szegedi termelőszövetkezetek kukoricatermésének még mintegy 42 százaléka, a járási szövetkezeti gazdaságokénak pedig 55 százaléka még a földeken van. Cukorgyáraink várják a répaszállítmányokat, melyek gyakran késnek, mert répatermésünk jelentős része, mintegy 45 százaléka még nincs betakarítva. Rendkívül nagy erőfeszítést követel most a paprikatermés betakarítása is. A páradús ősz sokat javított a gyengének ígérkező paprikahozamon. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák eddig úgy voltak a naprikával, hogy ez mindaddig szaporítia a forintokat, míg az elrő őszi dér meg nem csípi. Nos, ez igaz, de most már nincs idő a várakozásra. Még le nem szedett paprikatermésünk a várható fagyok miatt talán már egy hétig sem maradhat a határban. Ami haszon ez idő alatt a paprikánál bejönne, duplán megy el az őszi kalászosoknál. Tudvalevően mintegy hatezer katasztrális hold paprikaföldbe kell m^st Téli tanfolyamok í Régi igény, népgazdasági érdek: a gépállomásokon A traktorosok oktatásának téli programjában Szabadszálláson és Pápán januárban újabb 4000 gépállomási, szövetkezeti és állami gazdasági dolgozó kezdi meg a tanulást. Emellett a gépállomásokon is nagy gondot fordítanak a szakemberképzésre. Körülbelül kétezer résztvevővel alapfokú tanfolyamokat indítanak a még gyakorlatlanabb gépkezelők és az új jelentkezők számára. Arra' számítanak, hogy az alapfokú tanfolyam résztvevőinek mintegy fele szövetkezeti tag lesz. A vontatóvezetői tanfolyamokra is be kívánják vonni a szövetkezetek tagjait. Élénk madárvonulás a Tisza mentén Ahogy hűvösödik az idő, úgy sokasodnak a költöző madárcsapatok, amelyek a Tisza vonalát követve költöznek melegebb tájakra. A Szegedi Tisza Kutató Állomás tudományos munkatársai megfigyelték, hogy a folyó kígyózó ezüstszalagja biztos támpontot nyújt a madaraknak, amelyek nagyrészt éjszaka vonulnak, s nappal pihennek, vagy a búvóhelyen tartózkodnak. A folyóparton nagy számban tanyáznak, az északi országokból érkezett aprómadarak, a billegető cankók, vonulnak a kecses szürkegémek, s csapatokba verődnek a tőkés récék. A sirályok közül az északi fajták időznek itt. Tegyük termelékenyebbé, gazdaságosabbá a parkettléc gyártását Csongrád megyében Nem valami kellemes látvány fogadott a Tolbuhin sugárúti telepen. A modern import parkettkészítő gépek, amelyekről mór sok szó esett Szegeden, némán álltak a parkettfriz gúlák között. Néhány napja leégett az egyik motor, tartalék viszont nincs, így hát álltak és vártak. A Fémfeldolgozó Vállalat motortekercselő részlege csak hosszabb időre vállalta volna a motor javítását Viszont a Szegedi Kenderfonógyár karbantartói segítőkezet nyújtva már el is készítették, ki is javították a motort. Igaz, csak a második nekirugaszkodással sikerült, de lényeg az, hogy sikerült Háromezer négyzetméter — Nem baj ez a kis kiesés, könnyen behozhatjuk, legfeljebb két műszakban dolgoztatjuk a gépeket — mondja Szigeti István gépmester. Szóval állhatnak a gépek egy hétig is, különösebb baj ebből még nem származik, attól még teljesíthetik a tervet Mióta a szárító kapacitást bővítették azzal, hogy most már nem egy, hanem két csille alapanyagot szállítanak egyszerre, elérték, hogy szeptemberben már háromezer négyzetméter parkettlécet gyártottak. — A havi átlagteljesítmény kétezer négyszáz négyzetméter szokott lenni, — magyarázza Pleskó József raktáros. — Ebből mennyit használ fel a vállalat? — Mintegy 1200 négyzetmétert a többit a TÜZÉPnek, a Szegedi Építőipari Vállalatnak adjuk. Vajon lehet-e több parkettlécet adni? A nyersanyagszállító vállalat vezetőinek véleménye szerint igen. Akkor miért nem gyártanak többet Csongrád megyében? Talán a gépekkel van hiba? Erről szó sincs. Hiszen nem adtunk volna értük drága valutát — A gépek egy műszakban dolgoznak — közli a gépmester. — Hány órás a műszak maguknál? — Természetesen nyolc óra, dehát ezek nem dolgoznak állandóan. Mintegy 5 és fél ezer négyzetméter parkettlécet lehetne készíteni velük, ha folyamatosan dolgoznának. A kétműszakban ennek dupláját Kihasznóla'lan géoelc Ezután még elhangzik néhány vélemény: „Kár itt hevertetni ezeket a drága gépeket..." „Az ember lelke sír, mert kihasználatlanok ezek a termelékeny munkagépek .. Mindehhez hozzátehetjük, hogy népgazdasági kár minden elveszett perc. Nemcsak azért, mert csupán néhány órát dolgoznak ezek a gépek, több felesleges kiadás is kapcsolódik még a szegedi parkettléc-gyártáshoz. Nem kell sok közgazdasági tudás, elég ismerni a számtani alapműveleteket s túllátni a saját vállalat kerítésén, máris könyoyen kiszámítható ez a felesleges kiadás. Éppen ezért ha a Csongdá megyei Tatarozó Vállalat vagy felettes szervei, esetleg a minisztériumban valaki rászánná magát a számolásra, kezdheti a műveletet a szállítási költségeknél. De mielőtt megvizsgálná, menynyibe kerül a fuvarozási költség a Tisza-parti telepről a Tolbuhin sugarúira, számfejtse azoknak a munkásoknak bérét, akik előbb a gőzfűrésztelepen válogatják a parkettléc alapanyagot Ugyanis a feldolgozó üzemnek nem mindegy, milyen hulladékot kap. Ebből kiindulva aztán ők is átválogattatják egy másik brigáddal saját telepükön. Tehát mintegy átveszik az árut darabonként Márpedig ebben igen sok darab van. Kevesebb lenne a vífa Ha például a Falemezgyár saját maga készítené a parkettlécet, sok ilyen felesleges anyagmozgatásból származó kiadást takaríthatnának meg. Kevesebb lenne a vita, amely a végén például az utóbbi időben olyan megállapítást szült, hogy a nem megfelelő hulladékot a Tolbuhin sugárútról szállítsák vissza a gőzfűrészhez, ott maid beváltják hasznos hulladékra, s ők adják tovább tüzelés céljára a parkettléc-gyártásra alkalmatlan darabokat. Növelhetné például a helyi parkettléc-gyártás minőségét az is, ha a felemezgyárnál alkalmazott főzőmedencéket is hasznosítanák. Alaposabb számításokra lenne szükség! Hasznot hozna, ha erre a célra létrehozott komplexbrigád a népgazdaság érdekében lelkesedéssel felvértezve vizsgálatot folytatna és javaslatot tenne az illetékeseknek. A hasznos érvek, konkrétumok, tapasztalatok birtokában bizonyára megtalálnák a lehetőségét, hogyan használják ki jobban, gazdaságosabban a parkettléc-készítő géneket... Nagy Pál búzát, árpát vetnünk. Tehát szántani kell most már a paprikaföldeket is. A

z esőzések előbbrehozták és lerövidítették a szüreti munkák szezonját is. A párás levegőtől és a csapadéktól a szőlőszemek kihasadoztak, a fekete szőlőfajták, különösen a kadarka gyors rothadásnak indult. A gazdák idejében észrevették ezt, s ennek köszönhető, hogy az összes őszi munkák közül a szürettel haladtunk eddig a legjobban. Idei szőlőtermésünknek eddig már mintegy 60—65 százalékát takarítottuk be és dolgoztuk fel. Az elmondottakból kiderül, hogy bár az őszi munkák dandárjának ideje hovatovább lejárt, a feladatok nagyobb része még hátra van! Most tehát semmi sem lehet fontosabb a1 termény be takarításnál, vetésnél. Milyen lehetőségeink vannak az őszi munkák meggyorsítására? Rendkívül sok munka vár ránk. Ráadásul valószínű, hogy az időjárás továbbra is szeszélyes lesz. Döntő dolog, hogy minden szövetkezeti és egyéni gazda, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói teljes szívvel lélekkel vegyék ki részüket a munkákból. Az őszi terménybetakarítással teszik fel tulajdonképpen a koronát egész évi munkájukra. Sok minden függ a következő hetek eredményeitől, többek között az is: öt vagy tíz forinttal több vagy kevesebb lesz-e zárszámadáskor az egy munkaegységre jutó osztalék. Az őszi terménybetakarítás, vetés sikeres elvégzésétől függ a jövő esztendei termelés megalapozása is. E

lőreláthatóan csak azokban a szövetkezetekben, állami gazdaságokban tudnak úrrá lenni a nehézségeken, ahol a gépeket, a fogatokat és az emberi erőt jól össze hangolják, s minden munkára alkalmas időt kihsználnak. Ahol felületesség csúszik a szervezésbe, tovább torlódik a munka, növekszik a késedelem. mely súlyosan árt a közösségnek. A r. összes őszi munkák között a legfontosabbak egyike most a kalászosok vetésének meggyorsítása. Itt mutatkozik a legnagyobb lemaradás. Döntő fontosságú, hogy a családtagokat miként tudíák bevonni a közös munkába. Most egyetlen szövetkezeti vezetőnek sem szabad kicsinyeskedönek lennie. Azokat a szövetkezett gazdákat és családtagjaikat, kik a legtöbb munkát végzik, bátran lehet premizálni. A tanasztalatok egyébként is azt mutatják: az időjárás késleltetése ellenére is jól mennek a dolgok azokban a gazdasá"okban, amelyekben inár az év eleiétől kezdve a több és iobb munkáért külön ts iutalmazták az embereket. Leghelyesebb hí e®v-egv nn"vobb munk"Se1"í»t gvora elvégzése érdekében most megfelelő összegű célprémiumot tűznek ki készpénzben vagy terményben. Az eddigieknél is sokkal nagyobb mértékben ki kell használni a rendelkezésre álló erőgépeket. Felére csökkenthetjük például a cukorrépaszedés idejét azáltal, ha Zetorral, s megfelelő ekével kiszántjuk a répa töveket Ha nincs répa ki emelő eke, ezt kormány lemez nélküli Zetor ekével is elvégezhetjük. Ezt a módszert a szegedi járásban úgyszólván sehol sem alkalmazták eddig. A járás gépállomásainak erőgépei mostanáig csak kevesen, ittott dolgoztak két műszakban. A két műszakos szántásra — különösen a homokos területeken — minden lehetőség megvan. Jó szervezéssel a gépkezelő személyzetet is biztosítani lehet. Számos termelőszövetkezetben tucatjával vannak olyan emberek akik már dolgoztak gépállomásokon, s értenek az egyszerű erőgépek kezeléséhez. Most őket is traktorra kell ültetni. K

orábban már utasítás jelent meg a Földművelésügyi Minisztérium részéről, miszerint az erdőgazdaságok, vízügyigazgatóságok és más válla'atok tulajdonában levő erő- és talajművelő gépeket is az Ő6Zi vetések meggyorsításának szolgálatába kell állítani. Az említett vállalatok vezetőinek fel kell ajánlani gépeiket az illetékes járást, városi, megyei tanácsok részére, hogy azok odairányíthassák az erőket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Szegeden és a járásban ez a mai napig még nem történt meg. A következő hetekre az iskolák és más oktatási intézmények tanulói, dolgozói, az üzemek munkásai is nagyjelentőségű társadalmi segítséget ajánlottak fel. A társarfalmi erőket úsy kell csonortosíte*>u k. hogv munkájuk sesr'tsé erével elsősorban a tv-yo»4»n> '"-rülő földeket 6Z„karfftsUk fel. F

! gyelemmel kell lennünk arra is, hogy az idő előrehaladottsága miatt a korábban szokásos 100 kilogramm vetőmag helyett 115—120 kilogramm magot vessünk egy-egy hold földbe. A járás területén az idén vetünk először nagy terméshozamú külföldi búzafaiták.at. Ezekre megkülönböztetett pondot kell fordítani. A külföldi búzafalték martából jól előkészített, trágyázott talalba 140—145 1-iioe-amm mr«ot kell holdanként kiszórni. Az összes lehetőségeket figyelembevéve az őszi munkák sikeres elvégzésének feltételei megvannak. Lérveges, bogy a termelőszövetkezeti ós egyérie'ez dolgozó parasztok. a génáilomá.so'' és az állami dn'enz'Si kellően átérezzék feladattik fontosságát és minrfen nernef kihasználva az időlí-ra ekozta lemaradás pótlásáért. Csépi József Ell!f*Wf Maw^rfir^firJI az EQK a*zths*gügyi mlmilm Közlemény n kőt ország sa~d i*d"í kapc o'atait érintő társyalóa król Incze Jenő külkereskedelmi miniszter meghívására a magyar kormány vendégeként, október 12-től 18-ig Magyaroszágon tartózkodott Hasszan Abbaszzaki, az Egyesült Arab Körtársaság egyiptomi , tartományának gazdaságügyi minisztere. A két miniszter között ba. rátl szellemű eszmecsere folyt a két ország kapcsolatait érintő gazdasági kérdésekről. A tárgyalások a Magyarország és az Egyesüli Arab Köztársaság közötti kereskedelmi forgalom továbbfejlesztése szempontjából igen hasznosnak bizonyultak. A tárgyalófelek megegyeztek. hogy a megtárgyalt elgondolások minél hathatósabb megvalósítása érdekében megfelelő delegációk fognak találkozni. * Hasszan Abbaszzaki 18-án elutazott Budapestről.