Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-14 / 192. szám

Vasárnap, 1900. augusztus 14. — Beköltöztek a lakók a Torontál téri szövetkezeti lakásokba Ünnepélyesen alakult meg az első vidéki lakásszövetkezet Szegeden Vidéken elsőnek Szegeden alakult meg hivatalo­san a lakásszövetkezet. Az alalculó közgyűlésen a szö­vetkezetnek jóformán min­den tagja megjelent. A va­rrói tanács végrehajtó bi­zottsága által kijelölt szer­vező bizottság nevében Bár­dos Miklós, a tanács építési és közlekedési osztályának vezetője ismertette a köz­gyűlésen az alakulás előz­ményeit, valamint a szövet­kezet alapszabályát Ezt kö­vetően Kispál Jenő, az MSZMP városi bizottságának raun­katarSa a városi párt-vég­rehajtóblzottság üdvözletét tolmácsolta. E szövetkezet megalakulá­sa lehetővé teszi, hogy a la­kosságot Szegeden még in­kább bevonják a lakáskér­dés megoldásába — hangsú­lyozta Kispál Jenő. Ez az első szegedi lakás­szövetkezet példája kell, hogy legyen az utána kö­vetkezőknek. Nemcsak úgy, hogy utat mu­tat a megalakulásra, hanem ugy is, hogy a lakásszövet­kezet tagjai házaikban a szocialista együttélés szabá­lyai szerint élnek. A baráti, testvéri együttműködés és az egymáson segíteni akarás szellemének kell érvényesül­nie a szép szövetkezeti la­kásokban is. Nagy István, a Hazafias Népfront titkára, a városi tanács végrehajtó bizott­sága és a Hazafias Nép­front nevében kívánt sok szerencsét és boldogságot az új szövet­kezeti lakástulajdonosoknak. Ezután a szövetkezet tag­jai elfogadták a szövetke­zeti alapszabályokat. A szövetkezet neve Torontál téri—Vedres utcai lakásszö­vetkezet. (A később alakuló lakásszövetkezeteket is a he­lyük szerint nevezik el.) Megválasztották a héttagú igazgató bizottságot, amelyben építész, orvos, pe­dagógus is található. Igy a legkülönbözőbb területeken dolgozó szakemberek igazít­hatják el a szövetkezetet mű­ködése során, a tagok, a fa­kók között felvetődött ügyes­bajos dolgokat. A felügyelő bizottság há­romtagú. Az igazgatóság: Csókási Mi­hály, Vicsai István, Tarnai László, Búzás Lajos, Tar Jenő, dr. Tanos Béla és Muszka Lajos. A felügyelő bizottság: Zalai Sándor, Szendrő Zoltán és Mészáros István. A közgyűlésen felha­talmazták az igazgató bizott­ságot, hogy kösse meg a szerződést a szövetkezet ház­felügyelőivel. A szövetkezet­nek 113 tagja, vagyis lakója és négy házfelügyelője lesz. Tegnap a reggeli órákban a Torontál téri épületben lakók átvették a lakáskulcsokat a városi tanács építési és közlekedési osztályán. A To­rontál téren lakó szövetke­zeti tagok egy kivételével már tegnap beköltöztek új otthonukba. A Vedres utcai épületek műszaki átvétele Iszeptember elején lesz. Azok a szövetkezeti tagok, akiknek ott jutott lakás, elő­reláthatóan szeptember kö­zepén költöznék be. Vasutasdolgozókat tüntettek ki A 10. magyar vasutasnap alkalmából, szombaton dél­után az Országház kupola­termében átadták a legjobb vasutasdolgozóknak a kitün­tetéseket. Az ünnepségen megjelent Dobi István, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Nagy Dániel, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Kossá Ist­ván közlekedés- és postaügyi miniszter, Kisházi Ödön, munkaügyi miniszter és a vasutasok nagy számban. A vendégeket Németh Jó­zsef miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója üdvö­zölte, s részletesen beszámolt a vasút idei munkájáról, az eredményekről és a további feladatokról, majd ezután Dobi István, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke mondott beszé­det. Dobi István beszéde után a kitüntetések átadására ke­rült sor. 29 vasutas dolgozót a Szocialista Munkáért Ér­deméremmel, 37 vasutast a Munkaérdeméremmeí tün­tettek ki, s 106 MÁV dolgozó kapta meg a Kiváló Vasutas kitüntetést és a velejáró pénzjutalmat. Az ünnepség után Kossá István közlekedés- és pos­taügyi miniszter fogadást adott a kitüntetettek tisztele­tére. !f(t-ri ic, rwarluxi uhüi* uwí . . .... „• A MÁV szegedi igazgatóságának több dolgozóját kitüntették a vasutasnap alkalmából Az ünnepségek mai műsora Tegnap, szombaton dél- állomás, Ördögh Béla, a zák a szovjet hősi emlék­utan a MÁV Szegedi Igaz- szegedi fűtőház, Magony műveket és a tanácsköztár­gatóságán tüntették ki a Géza, a kecskeméti pálya- sasági emlékművet, fél 11­•Vasutas szakma ifjú mes- fenntartási' főnökség, Sze- kor ünnepi nagygyűlést tar­tere* mozgalomban kiváló rencsi József, a szegedi fű- tanak a vasútforgalmi tech­eredményt elért fiatalokat, tőház, Beke József, a kecs- nikumban. Itt az igazgató­A mintegy ötszáz jelentke- keméti fűtőház, dr. Záport ság vezetőjének beszéde zóből négyszázan tették le Dezső főorvos, valamint Mi- utan 22 vasúti alkalmazott­a közelmúltban a vizsgát, s ... . .. . ieí,/catósáB nak nyújtják át az »Erde­összesen 79 vasutas vált jo- hályi JÓZSeL aZ lgaZgatÓSag mes vasutas* kitüntetést, gosulttá a mozgalom jelvé- dolgozói. azonkívül sokan „Kiváló nyének viselésére. Aranyér- Ma, a vasutasnapon egész dolgozó« jelvényt, oklevelet met 19, ezüstöt 33, bronzér- napos ünnepi műsoron ve- és pénzjutalmat kapnak. met 27 fiatal kapott. A ki- hetnek részt vasutasok, Déluttá" 3 órakor ^SZVSE tünteteseket Borsodi János, • sportpályán sportműsor, 7 az igazgatóság vezetője nyúj- családtagjaik és a meghívót- órakor pedig kulturális mü­totta át. tak. 10 órakor megkoszorúz- sor kezdődik. A kitüntetettek között sok szegedi, hódmezővásárhelyi, szentesi, békéscsabai és kis­kúnhalasi található, a leg­különfélébb szakmákból: árupénztáros, lakatos, ka­zónkovács, raktárnok, to­latásvezető, mozdonyfűtő, pályamunkás stb. Az idő­sebb, nagy szakmai tudású vasutasok példás nevelő­munkáját dicséri a számta­lan jó eredmény. A X. vasutasnap szombati, Országházban rendezett ün­nepségein a szegedi vasút­igazgatóság területéről hatan kormánykitüntetésben, ki­lencen pedig „Kiváló vas­utas* kitüntetésben része­sültek. Kormánykitüntetést Ber­ezeg Mihály, a békéscsabai fűtőház, Méra Béla, a táv­közlő, biztosító, fenntartási főnökség, Tóth László a nagyszénás! állomás, dr. Bertényi Albert főorvos, az Igazgatóság, Lévai Márton a kiskunhalasi pályafenntar­tási főnökség, valamint Pet­rényi Ferenc az izsáki állo­más dolgozója kapott. „Kiváló vasutas* lett Mó­rágyi Lajos, a kiskúnhalasi fűtőház, Csegődi József, a kecskeméti állomás, Kálló Dánielné, a kiskunfélegyházi díszműtárgyai, ha nem is A Vásárhelyi Majoliljagyár is szerepel a moszkvai magyar ipari kiállításon A pénteken megnyílt legjelentősebb részei a 1?1­moszkvai magyar ipari ki- állításnak, mégis a maguk állításon résztvevő 150 gyár módján hozzájárulnak a ma­sorában megtaláljuk a Vá- gyar ipar fejlődésének be­sárhelyi Majolikagyárat is. mutatásához és a szovjet és A kiállításra vaíb felkészü- a magyar nép barátságának lés már az elmúlt esztendő- elmélyítéséhez, ben megkezdődött, és jó né­hány héttel ezelőtt "elkészül­tek a kiállításra szánt dísz­műtárgyak. A Majolikagyár összesen 50 díszműtárgyat szerepeltet a moszkvai ki­állításon, főleg hagyomá­nyos népművészeti fazekas­árukat, és modern techniká­val készült díszműtárgyakat. A kiállítási anyagot külön vitrinben helyezték el. Az előzményekhez hozzátarto­zik, hogy a Képzőművészeti Alap munkatársai bírálták el a Moszkvába küldött dísz­műtárgyakat, majd a Kül­kereskedelmi Kamara gon­doskodott a Majolikagyár termékeinek további útjáról. A Vásárhelyi Majolikagyár Szovjet balettművészek látogatása a Magyar Sajtó Házában A Szegedi Szabadtéri Játé­kokon nagy sikerrel vendég­szerepelt moszkvai Szta­nyiszlavszkij—Nyemirovicí­Dancsenko opera- és balett­színház vezetői és művészei szombaton délelőtt az Ujság­íróklubban találkoztak a ma­gyar sajtó képviselőivel. A kiváló szovjet művészek is­mertették eddigi magyaror­szági élményeiket, továbbá az együttes munkáját és ter­veit. A NÉZOPONTRÓL [Vem új kérdés a -nézőpont*: mivel az •i élet és a társadalom különböző je­lenségeit mindenki valamilyen -nézőpont­ból* vizsgálja. Nálunk az elmúlt években a marxista világnézet vált uralkodóvá, se szemlélet alapján vizsgálunk különböző jelenségeket a nemzetközi életben, s honi életünkben is. A mi világnézetünk élet­revalóságát ma már olyan kézzelfogható tények teszik elismertté, hogy hazánk és népünk elvitathatatlan virágzását ellensé­geink is kénytelenek elismerni. Gazdagab­ban, jobban élünk, mint bármikor törté­nelmünk során. Ez közismert és lassan­lassan olyan természetessé válik, mint a napkelte. Általános iskolás gyerekek száz­ezreinél már elképzelhetetlen valamilyen más világnézet, másféle társádalmi beren­dezkedés, mint a szocializmus, hiszen eb­ben születtek, nevelődtek. Erre azt mondhatja az olvasó, hogy köz­helyeket emlegetek. De az élet gyakorlati példái mégis azt mutatják, hogy nem egé­szen cél nélküli e kérdések emlegetése. Az átalakulás folyamatában lévő társadal­mi rendszerben az elavult és az új, a visszahúzó és az előremutató, a marxiz­mus—leninizmus és a burzsoá szemlélet vívja könyörtelen harcát. E küzdelemben eldőlt világnézetileg is a -ki kit győz le-, társadalmi életünk egészét áthatja, átszövi az új, a progresszív eszme, de a gondol­kodásban, életszemléletben nap mint nap kísért a régi, a burzsoá életszemlélet. En­nélfogva érthető, hogy a világnézeti kér­déseknek nálunk ma is és még igen hosz­szú ideig elsőrendű jelentőséget tulajdoní­tunk. Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy tömegeink gondolkodásmódjában be­állott pozitív irányú világnézeti változás­ban jelentős szerepet játszott — egészsé­ges gazdaságpolitikánk mellett — az őszinte, egyértelmű pártpolitika, mely az utóbbi esztendőkben alaphang, s megmá­síthatatlanul kívánt gyakorlat párt és ál­lami életünkben: a Központi Bizottságtól, a kormánytól lefelé a községi pártszerve­zetekig és tanácsokig. Azt tesszük, amit megmondunk, vagy megfordítva: azt mondjuk, amit csinálunk! Ez a gyakorlat érlelteti azt az egészséges, tömegméretű bizalmat, amellyel ma rendelkezünk. S e bizalom megtartása és gyarapítása a párt­nak elsőrendű napi kérdése: szakadatlanul ápolni, szítani a párt politikája, a szocia­lizmus eszméje iránt megnyilvánult egész­séges bizalmat. . Az emberek legtöbbször nem filozófiai igazságok alapján ítélkeznek, hanem az őket naponta ért különféle benyomások, társadalmi jelenségek alapján. Nemcsak aszerint vélekednek, hogy mit mondott Marx és Lenin, milyen határozatot ho­zott a párt Központi Bizottsága, hanem aszerint is, hogy mit mondott a járási, vá­rosi pártbizottság és tanács munkatársa és még inkább a munkahelyen az igazgató, művezető, tsz-elnök, brlgádvez'ető stb. A -nézőpontok* kialakulását tehát nem lehet csak filozófiai fogalmak ismerete, elfoga­dása alapján elképzelni, hanem a gyakor­lati élet pici napi, tényei nagymértékben befolyásolják az embereket. • [%| éhány példa bizonyítja ezt a legjob­ban. A párt azt mondja, hogy ná­lunk a szocialista rendszer iránti hűség, a rendszer politikai, anyagi, erkölcsi támoga­tása a legfontosabb értékmérő. Ez az ál­lásfoglalás! S ez tetszik is a tömegeknek, pe ezt a megállapítást sokféleképpen ma­gyarázzák mostanában és sajnos alkalmaz­zák is a gyakorlatban. Az egyik jelentős -magyarázat*, hogy nálunk ezek szerint az osztálykategóriák már háttérbe szorultak. És ennek következménye lehet, hogy volt nagytőkés fia, aki egyébként rendesen dol­gozik, nem fordul szembe a munkás-pa­raszt hatalommal, egyben alkalmas arra is, hogy például vezető tisztséget töltsön be valamelyik állami hivatalban. Ugye meglepő -magyarázat*? Pedig nem erről van szó. Csak arról, hogy a becsületes, tisztességes ember származásától függetle­nül a ml rendszerünkben nyugodtan, fé­lelem nélkül élhet, dolgozhat. E nnek a fordítottja is áll. Az, hogy ér­telmiségi származású fiatalembert nem alkalmaznak képzettségének megfele­lő munkakörben, olyan címen, hogy nem -munkás-, vagy parasztszármazású*. Emö­gött az a szektás nézet húzódik meg, ki­mondva vagy kimondatlanul, hogy a munkás hegemóniát csak és kizárólag a kétkezi munkásból lett vezető reprezen­tálja. Ez így nem igaz. De ilyen hibás nézőpontok érvényesülése sajnos, egy-egy embernél, vagy emberek csoportjánál szintén a -nézőpont* kedvezőtlen alakulá­sát segiti elő. Az sem érdektelen, hogy miként ítélünk emberi sorsok felett. Mert a ked­vezőtlen döntés kedvezőtlen véleményt szül. Például az elmúlt hetekben egy gyógyszerész fia olyan megjegyzést kapott középiskolájának vezetőitől, hogy apja ­ellenforradalmár volt és ez a körülmény érthetően befolyásolj a gyermek tovább­tanulását. Alaposabb vizsgálatra került sor és kiderült, hogy ez az állítás nem fe­lelt meg a valóságnak: a gyerek apja nem volt ellenforradalmár. De amíg ez kide­rült, addig sajnos, tiz és száz emberhez jutott el e valótlan állítás az apáról és ez természetesen elősegítette a jni rendsze­rünk igazságosságáról kedvezőtlen véle­mények formálódását. Nem az iskola ve­zetősége tehet erről, hanem azok, akik , kialakították ezt a valóságnak meg nem felelő felületes álláspontot. Hibás, káros álláspont és gyakorlat, mellyel sajnos, itt-ott találkozunk, hogy nem tulajdonítanak megfelelő jelentősé­get a baloldali, szektás túlzásoknak, de­magógiának. A párt' szempontjából elen­gedhetetlen, hogy a különböző jobboldali, ellenséges, reakciós, revizionista támadást, nézeteket leküzdjük„ terjedésüket meg­akadályozzuk és végül kiirtsuk ezeket. Él- . méleti munkánkban és a gyakorlatban ne tűrjünk meg semmiféle jobboldali jelen­séget. Óvjuk a pártot és társadalmi rend­szerünk egészét e meglévő és fenyegető veszedelemtől. Dé ugyanilyen mértékben óvjuk a baloldali túlzások okozta vesze­delemtől is. Ez utóbbi esetben olyasmi ta­pasztalható helyenként, hogy némelyek a szektás túlzások felett átnéznek, valami­. lyen bocsánatos bűnként kezelik, holott ezzel is nagyon sokat ártanak a pártnak. Másként szólva: ha a pártra jobbról üt­nek, szükséges és érthető módon vissza­ütnek elvtársaink, de ha belifijról, balról ütnek a pártra, akkor esetenként cinkos kacsintás a válasz, mintha a pártnak netp egyformán fájna mind a két útes! £z is -nézőpont*, s igen ártalmas a párt tö­megkapcsolatában . A dolgozó emberek véleményét olyan kérdések is befolyásolják, hogy pél­dául a rossz lakásviszonyok következtében hogyan alakul a lakáselosztás. Azok kap­ják-e, akik a legrászorultabbak, s akik­nek munkakörüknél fogva a legindokol­tabb a lakás. Ezért a lakáselosztás nem egyszerűen igazgatási aktus, hanem na­gyon fontos tömegpolitikai kérdés min­den városban, különösen ott, ahol a la­kásépítkezésekben a következő években jelentős előrehaladásra lehet számítani. Egyik szegedi üzemben például e kérdés­ről a munkások között igen érdekes és nem is .figyelmen kívül hagyandó vita folyt. Az ilyen helyeken felmerülhetnek hibás nézetek, s ezekre magyarázattal kell szolgálni. Üzemi pártszervezeteink, szakszervezeteink ilyen problémákat nem hagyhatnak figyelmen kívül, mert ked­vezőtlen hatás alá kerülhetnek egyéb­ként becsületes emberek. Az sem egy­szerű Igazgatási kérdés, hogy például kik kapnak gázpalackot a periférián lakók közül az üzemi bizottságoktól. Nem egy­szerűen -elosztási* kérdés ez, hiszen nincs annyi gázpalack, amennyire szük­ség lenne .például Szegeden, de ha meg­indokolják a munkások körében, hogy kik kapták és hogy miért nincs több — akkor megértik. De ha nem kapnak ma. gyarázatot, akkor megtörténhet, hogy igazságtalanul ítélnek meg becsületes ve­zetőket. Az élet apró napi tényei más vonatko­zásban is befolyásolják az emberek véle­ményét. Üzemekben a munkák elosztá­sánál, a teljesítmények pontos mérésé­nél előforduló hibák nem segítik elő az egészséges gondolkodásmód gyarapodá­sát. Termelőszövetkezeteinknél is hasonló a helyzet. Ha nem egyenlő mértekkel mérjük a munkákat, az embereket, a meglévő és megállanított munkanormák, munkaegységek alapján, akkor szinten nem azt gondolják, hogy egy-egy ember feledékenysége, hanyagsága, rossz mun­kája idézi elő a sérelmet, hanem valami hiba van a termelőszövetkezetben. Ezek a tények bizonyítékul szolgálhat­nak arra a megállapításra, hogy a ragasz­kodást a szocialista rendszerhez, e rend­szer őszinte támogatósát ideológiai, politi­kai nevelőmunkánk mellett életünk apró, napi tényei is nagymértékben befolyásol­ják kedvező, vagy kedvezőtlen irányban. S ebből a szempontból egy-egy vezető, bár­hol van bármilyen nagv, vagy kis beosz­tásban, egyformán érezze a felelősséget, hogy munkahelyén cselekedeteivel e rend­szert erősítheti, ügyetlenségeivel gyen­gítheti. A -nézőpont* a pártban világos, egy­értelmű és ezt a nézőoontot a tömeeek helyeslik és támogatják. Ennek a politi­kának kell érvényesülni^ a legkisebb községben, műhelyben, hivatalban, in­tézményben. Mert az a vezető, aki tevé­kenységének középpontjába nem a párt és a tömegek bizalmának gyarapítását állítja, voltaképpen nehezíti e társadalmi rendszer egészséges fejlődését. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mu­tatják. hogy különböző vezető posz­tokon dolgozó elvtársak jól értik a párt politikájában e kérdést, s egész tevékeny­ségükkel segítik, támogatják azt a bizalmi légkört, amely kialakult az emberek mil­lióiban a párt iránt. Azon kell fáradoz­nunk. hogy a tapasztalható ferdeségeket torzulásokat kiküszöböljük, hogy semmi ne zavarja ezt az egészséges politikát melyet folytatunk hazánk és népünk bol­dogulása érdekében. SOMBOR JÁNOS I

Next

/
Oldalképek
Tartalom