Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-12 / 190. szám

3 Péntek, 1960. augusztus 12. ÖNZETLEN MUNKÁLKODÁS A BELVÁROSBAN Az emberek önzetlen segítői, így kellene jellemezni a Szeged-belvárosi pártszervezet kommunistáit is. Sokuk üzemben dolgozik, mások a megérdemelt nyugdíjból élhetnék le a derűs öregkor napjait, mégis délutánonként, esténként kerületük lakosainak javáért tevékenykednek. Hasznos összejövetelek Jó régen, még a párt&lapszervezet vezetőségének újjáválasztása idején a többi között arról tárgyaltak a kommunisták, hogy meg kell javítani a kapcsolatot az emberekkel. Erről akkor, fél évn'el ezelőtt határozat is született, s most örömmel újságolta Szabó B. Antal elvtárs, a párttitkár, hogy nem üres szólam volt ez az elhatározás sem. Az alapszervezet kommunista nőtagjai például" serényen dolgozni kezdtek a kerületi nőtanácsban. Idén már két jólsikeriilt nőnapot is rendeztek. Száz-száz asszony jött el erre az összejövetelre, ahol arról tárgyaltak, ami legjobban érdekli őket. A világhelyzetről, aztán, hogy mit lehet várni a jövőtől, lesz-e háború, meg lehet-e védeni a békét. S bizakodó szívvel, megnyugodva távoztak az élesanyák ezekről az összejövetelekről. Máskor szórakoztak a belvárosi asszonyok. Két teadélután kedves emlékéről is tudnak mesélni. Egyszer a zeneiskola végzős növendékei adtak kulturális műsort, máskor a munkásdalárda szerepelt x Kálvin téri pártszékházban, ahol a kerületi part-alapszervezet székel és osztja meg a társadalmi s ervekkel az otthonos termeket. Most a kommunisták kezdeményezésére az asszonyok arra készülnek, hogy népszerű, a mindennapi életbe vágó orvosi előadásokat rendeznek a kerület asszonyainak, leányainak. Beszélgetés a beké ügyéről Gondosan segítik a belvárosi elvtársak a KISZ és a népfront tevékenységét Maga a párttitkár, de a vezetőség más tagjai is eljárnak például a fiatalok összejöveteleire, s ma már mintegy félszáz fiatal tölti estéit az ifjú kommunisták baráti légkörében. A népfrontbizottság, melyben számos kommunista végzi önként vállalt társadalmi munkáját, sokaktól látogatott, népszerű összejöveteleket rendez. Csak egy hónap alatt — júliusban — majdnem húsz békegyűlést rendeztek. Elmentek a kiskereskedelmi vállalat üzleteibe, nagyobb bérházakba, lakótömbök központjába, s a kongói helyzetről, Kubáról, az Egyesült Államok mesterkedéseiről és csúfos kudarcairól, meg egyebekről beszélgettek. Egyszerű emberekkel vitatták meg a világ nagy dolgait. Meskálné, Sós bácsi és még sok kommunista dolgozik szívesen a népfrontban, pártonkívüli barátaival együtt. Intézkedések Ha naplót vezetne a pártalapszervezet arról, hogy milyen ügyekben, milyen kérésekkel fordulnak a kommunistákban bízó egyszerű emberek a vezetőséghez, bajos lenne közölni az újság hasábjain. Nem mintha „titko6« dolgok volnának ezek, hanem a számuk sok. S ami a legérdekesebb: mind több észrevételt tesznek közügyben. Mivel az emberek egyre jobban érdeklődnek a közösségi élet, a társadalmi tevékenység iránt, javaslatokat tesznek a város szépítésére, utcarendezésre és egyebekre. Kazi Mátyás bácsi — mindenki így szólítja az idős elvtársat — a Jókai utcai lakosok jogos reklamálását intézte el. F. J„ mikor már sehol nem tudott eredményre jutni egy lakáspanaszával, elment a belvárosi pártszervezethez. Nem „protekciótadtak neki az elvtársak, hanem az ügyvitel szabályos rendje és módja szerint segítettek rajta. B. I.-né családanyát munkához juttatták. Igaz. hogy előbb-utóbb ő maga is talált volna elhelyezkedési lehetőséget, de a vezetőség tagjai jobban ismerik a várost, tudták, hol van munkaalkalom. A Vidra utcában hosszú idők óta húzódó társbérleti villongásnak vetett véget a baráti, de komoly szó, amit a belvárosi kommunisták alkalmaztak. Az Arany János utca 17-ben arra emlékszik vissza jólesően egy család, hogy kijavították a lakásukat a belvárosi pártszervezet közbenjárására. Az I. kerületi tanács ezer forint értékű ruhaneműt juttatott segélyként egy sokgyermekes édesapának, amikor helvzetét szóvátették a belvárosi kommunisták. Szívesen teszik A pártszervezet emberekkel való törődésének listáján még ilyenek is szerepelnek: férj-feleség összebékítése, a családi élet helyreállítása a gyermek érdekében (ezt például Vértes Györgyné intézte tapintatosan, megértően), iskolai felvételnél téves adatok tisztázása, melynek révén tehetséges fiatal jutott tanulási lehetőséghez — és így tovább. A párttitkár elvtárs azt mondotta, hogy a pártszervezet minden tagja szívesen munkálkodik a kerület lakóinak érdekében. S hogy ez valóban így van, arról tanúskodik maga az élét. K. B. Újabb szegedi élüzem: A BÚTORGYÁR Akik figyelemmel kísérték szakiak és a gazdasági ve- vetelen ünneplik meg a gyár » üzegedi Bútorgyár terme- zetók együttműködéséből szü- dolgozói, hanem új munka]c£i eredményeit az elmúlt letett, forrása a munkaver- sikerekkel is. Az alkotmány hónapokban, azokat nem seny volt. Ez alatt az idő- napi felkészülés eredményelepi meg. hogy az üzem első szak alatt, május 14-én fe- képp az eddiginél is naféléves munkája alapján el- jezték be. hároméves tervü- gyobb lendülettel folytatódik i verte az élüzem címet. Aki ket, az első fél év végéig a versenymozgalom és előcsak a tavalyi eseményekre pedig 1878 háromajtós szek- reláthatóan mintegy tíz háemlékszik, nehezen érti meg, rényt és 207 különféle könyv- romajtós szekrénnyel többet hogyan született meg a sí- szekrényt készítettek el. készítenek ebben a hónapker. Tavaly még az is elő- . miaí^lu f(i, .„. ban, mint különben kellene, t rdult, hogy egy-egy terv- ^"^egymíS íoriut A Szegedi BÚtorgyár az él" értékú bútorral többet is uzem c,m elnyerésével bebi(f,yártanak, mint amennyi zonyította, hogy kilábolt a a tervben szerepek bajokból, s hogy még szebb Az élüzem cím elnyerését eredmények elérésére is kéidőszakban az előírt bútorok alig több, mint felét készítették el, de az idei évben — mióta áttértek a háromajtós szekrények gyártására es a zártciklusos termelési nemcsak a szokásos összejö- pes. módszerre — gyökeresen megváltozott a helyzet. A gyár a bútoriparban előirt élüzem feltételek mindegyikét túlteljesítette. Ütemes termelésre vall, hogy az első negyedben 107,9. a másodikban 106,3 százalékra teljesítette tervét, ugyanakkor pedig pontosan elvégezte a belkereskedelem számára vállalt szállításokat. A vállalat nagyobb nyereséget ért el, mint amennyit a terv előirt és nem lépte túl az engedélyezett béralapot sem. Igen fontos, hogy miként emelkedett a termelékenység ezekben a hónapokban, miután a zártciklusos módszer kilépett a kísérletek keretéből. A korszerű munkaszervezés következményének tudható be, hogy a tervhez képest 6,1 százalékkal növekedett az egy munkás egy napra jutó termelési értéke. Az élüzem feltételekhez tartozott, hogy az üzem kitűnő minőségű árut adjon, ne használjon fel a megengedettnél tobb alapanyagot, valamint csökkenjék a balesetek miatt kieső munkanapok száma A Szegedi Bútorgyár ezeknek a feltételeknek is teljesen eleget tett A siker a gyár összes dolgozójának, munkások, műBékekölcsön-sorsolás lesz szeptemberben Egy hónap múlva, szép- kisorsolandó kötvényére tember 10-én és 11-én ren- csaknem 36 millió forint dezi meg az Országos Taka- nyeremény jut. rékpénztár az Első, az ötö- A kétnapos húzáson tehát dik és a Hatodik Békeköl- 368 i0o kötvényre csaknem cson 1960 második félévi 85 millió forintot kapnak a sorsolását. szerencsés nyertesek Az első napon az Első Békekölcsönt sorsolják. Ebből a kölcsönből 60 400 kötvény számát húzzák ki, tizenkilencmillió forint nyereménnyel és törlesztéssel. A második napon az Ötödik Békekölcsönből 157 300 kötvényre 30 millió forint nyereményt sorsolnak. A Hatodik Békekölcsön 150 400 Rövid, színvonalas értekezleteket! H

a valaki meg tudná számolni, hogy hazánkban hány helyen és hányan ülnek össze az ország kisebb-nagyobb dolgainak megbeszélése érdekében, és hány munkaórát tesz ki együttesen ez a megbeszélés csak egyetlen nap alatt, eléggé nagy számokat kapna. És ez jó dolog, mert azt jelenti, hogy olyan országban élünk, ahol minden politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális ügy a köz ügye, a dolgozók millióinak ügye. A munkások és parasztok milliói, akiknek évszázadokon keresztül „hallgass® volt a neve, ma már nemcsak szólósi jogot kaptak, hanem élnek is vele. Mégis valamennyien érezzük, hogy az értekezletekkel nincs minden rendjén. Ha jól meggondoljuk, akkor nem is a megbeszélések számával és tartalmával, hanem elsősorban formájával módszerei vél van baj. Lenin elvtárs azt tanítja, hogy egy taggyűlés beszámolója ne legyen hosszabb tíz és egy hozzászólás ne tartson tovább három percnél. Ez a számunkra hallatlanul rövid és ma még megvalósíthatatlannak tűnő idő mindenféle értekezletre vonatkozik. Természetesen nem a percek számát tekintve, hanem abban az értelemben, hogy nem elég a dolgozóknak szólási jogot adni, hanem meg is kell tanítani őket e jogok gyakorlásának leghatásosabb és legeredményesebb módjaira. M

indenfajta megbeszélés általában két részből áll. Az értekezlet tartalmát ismertető egy vagy -több- előadásból -és*„a hozzászólásokból. A megbeszélések tartalmi előkészítésének legdöntőbb része az előadás összeállítása. Főként az előadás tartalmától, formájától, felépítésétől függ az értekezlet sikere. Sajnos nagyon sok probléma van az előadásokkal. És ez érthető, hiszen az előadásokat készítő munkások és parasztok tízezreit soha senki nem tanította meg arra, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennie egy előadás összeállításakor, milyen módszerek, formák segíthetik a tartalom tökéletesebb kifejtését. A magasabb képzettségű értelmiségi dolgozóink is inkább általános műveltségükből fakadóan tudják előadásaikat jobban elkészíteni, mintsem az előadások törvényszerűségeinek tudatos alkalmazásával. Az elöadáskészítés módszerének ismertetését nem tartják szükségesnek sem az iskolák, sem a felnőttek képzését szolgáló különböző tanfolyamok. És ebbe ma már nem nyugodhatunk bele. Az előadásoknak általában három fő típusa van: 1. Ismereteket közlő, oktató jellegű előadások. 2. A szocializmus építésének legkülönbözőbb területein elért eredményeket érNőküldöttség utazott a Szovjetunióba Csütörtökön Öttagú nőküldöttség utazott a Szovjetunióba a hazánkban is megjelenő „Asszonyok® című szovjet lap szerkesztőségének meghívására. A küldöttség — amelyet Antal Gyuláné, a Nógrád megyei nőtanács titkára vezet — hat napot tölt a Szovjetunióban. A zuglói gépgylrban elkészült a T7 600-as tejszeparátor prototípusa, amely súlyra kisebb az eddigieknél, de teljesítménye kétszerese a mostanáig gyártottaknak tékelő, a feladatokat meghatározó és eldöntő, határozatokat hozó munkaértekezletek. 3. Az aktuális politikai, gazdasági kérdéseket ismertető agitatív gyűlések, amelyeknek az a fő célja, hogy mozgósítsa a dolgozókat a feladatok elvégzésére. T

ermészetesen az értekezleteknek, az értekezletek tárgyát ismertető előadásoknak ezek a típusai élesen nem választhatók el egymástól. Mégis, amikor egy előadás összeállításához hozzáfogunk, tudatosan el kell döntenünk, hogy munkaértekezletet, vagy agitatív gyűlést akarunk-e tartani. Ennek a szempontnak a figyelmen kívül hagyása eredményezi azt a gyakori jelenséget, hogy amikor a megbeszélésnek egy-egy konkrét problémát kellene megvitatnia és megoldania, akkor általános gazdasági és politikai, vagy az értekezlethez nem tartozó ügyekkel foglalkozik mindenki, a kérdések pedig megoldatlanok maradnak, vagy ennek ellenkezőjét, amikor a már más fórumokon megvitatott és jóváhagyott problémákon vitatkozunk, holott a feladatok agitatív ismertetése és a végrehajtás módjainak megbeszélése lett volna a cél. Itt kellene feleletet adni arra is, hogy mikor kell az előadásnak kül- és belpolitikai tájékoztatást nyújtani. Az ellenforradalom előtt általános volt az a gyakorlat, hogy mindenféle értekezlet a kül- és belpolitikai helyzet ismertetésével kezdődött. Az utóbbi években a fejlődés általában jó irányban változtatott ezen a gyakorlaton. A

z értekezletek előadásainak legáltalánosabb hibája, hogy nagyon hosszúak. Általános az egymásfél órás és nem ritka a kétórás előadás sem. Ennyi idő alatt nem egy üzem, intézmény, alapszervezet stb. viszonylag rövid időszakot felölelő problémái, hanem egy egész ország építésének hosszú évekre szóló kérdései is elmondhatók, mint ahogy azt például az MSZMP kongresszusának beszámolói bizonyítják. Ez ellen a helytelen, időfecsérlö és káros gyakorlat ellen határozottan küzdeni kell. Az előadónak tudatosan kell szelektálnia a rendelkezésére álló anyagot. Minden olyan gondolatot és tényt könyörtelenül ki kell rostálni, amely nem tartozik az értekezlet tárgyóhoz, nem segíti annak világosabb kifejtését. Az előadónak azzal is tisztában kell lennie az előadás időtartamával kapcsolatosan, hogy a pszichológiai törvények szerint 20 percnél tovább kikapcsolódás nélkül, még a szellemi munkával foglalkozók sem képesek figyelni. Az emberi szervezet első ilyen védekező kikapcsolódása után tapasztahatjuk, hogy egyre kevesebben képesek figyelmüket az előadásra irányítani. Különösen akkor, ha a téma fárasztó, érdektelen. Aki nem törekszik előadását minél világosabban, tömörebben és rövidebben elmondani, az gondolatainak jó részét a puszta falaknak mondja. G

yakran tapasztalhatjuk azt a jelenséget is, hogy értekezleteink mellékvágányra siklanak és valamelyik hozzászóló vagy az elnök kénytelen kísérletet tenni — sokszor eredménytelenül —, hogy a kívánt célra irányítsa a figyelmet. Mi ennek az oka? A helytelenül összeállított előadás. Vagy kimaradtak lényeges dolgok, vagy a sok mondanivaló között elsikkad a lényeg. Ilyenkor a hallgatók szubjektív megítélés alapján reagálnak a szerintük lényeges gondolatokra. E hibák kiküszöbölése érdekében pontosan meg kell határozni az értekezlet célját, feladatát. Ezt a célt hasznos és szükséges az előadás bevezetőjében pontosan körvonalazni. Miután a célt megfogalmaztuk, a rendelkezésünkre álló anyagot ennek szolgálatába kell állítani. Ennek alapján válogatjuk, rangsoroljuk és e cél érdekében foglalkozunk többet vagy kevesebbet, kisebb, vagy nagyobb hangsúllyal egyes kérdésekkel. Az előadások rendszertelensége is hátrányosan befolyásolja a tartalom helyes kifejtését. A kiválogatott es rangsorolt anyagot előre átgondolt rendszer, vázlat alapján kell összeállítani. De nemcsak akkor rendszertelen az előadás, ha annak kisebb nagyobb egységei nem logikai és fontossági sorrendben következnek egymás után, hanem akkor is, ha ezek a részek teljesen összefolynak vagy minden átmenet nélkül következnek. Tre • agy fogyatékossága az előadásnak a rendszerezés hiánya, de talán még ennél is nagyobb hiba, ha a végletekig boncolva, mindent pontokba szedünk és ezt a vázat is folyton ismertetjük. Sokszor hallani ilyet is: „...a római kettő harmadik részének bé alpontja, tulajdonképpen szintén három részből áll, melynek első gondolata a következőket tartalmazza...® Az eddig leírt néhány gondolat az értekezletek valamennyi típusára általában vonatkozik. A munkaértekezleteknek azonban — amelyek a szocializmus építésének, irányításának és szervezésének folyamatában a legfontosabbak — van egy jellegzetessége, melynek figyelembevétele az előadás összeállításakor döntő fontosságú, mégis gyakran megfeledkezünk róla. Minden jelenséget analizálva, értékelve, elemezve, a miértre és hogyanra is választ adva, vagy a hallgatóságtól választ várva kell elöadasunkban feldolgozni. A munkaértekezleteken az eredmények, hibák, hiányosságok, feladatok puszta felsorolása, ismertetése céltalan és értelmetlen dolog. Ez az agitatív, mozgósító gyűlések feladata, de ott is csak az esetben, ha az ismertetés agitatív módon történik. A munkaértekezleteken mindig valamilyen feladatot kell megvitatni és megoldani. Nem várhatjuk a hallgatók ötleteit, javaslatait, bíráló észrevételeit, ha az előadas nem elemző módon ismerteti a vita tárgyát. A

z előadás készítéséhez tartozik az a kérdés is, hogy leírjuk-e az előadás anyagát. Ha csak egy mód van rá, mindig írjuk le. De nem azért kell leírni, mintha szóban nem tudnánk elmondani, hanem azért elsősorban, mert ez a legegyszerűbb, legkönnyebb és legbiztosabb módja a felkészülésnek. Sajnos, gyakran nincs idő és lehetőség a leírásra. Vázlatot készíteni azonban mindig kell. Függetlenül attól, hogy leírjuk az előadást vagy csak vázlatot készítünk, mindig alaposan végig kell gondolnunk mondanivalónkat és figyelembe kell venni a beszédkészítés szabályait. Az előadás tartalmát leggyakrabban az előadók szavaá alapján ismerik meg a hallgatók. Egvre gyakoribb az is, hogy az anyagot lesokszorosítják és előre megküldik a résztvevőknek. Ebből a szempontból a pártbizottságok és a TIT Csongrád megyei elnökségének a gyakorlata a legideálisabb. A kiküldött anyagot mindenki áttanulmányozza, felkészül a vitára és az ülésen már csak vita van szóbeli előadás nélkül. A módszer alkalmazása sok m át szervnél is előnyös lehet Nagy József