Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-12 / 190. szám

Péntek, 1900, augusztus 11. 4 Közérdekű kérdések K.edve6 Csehszlovákiából M-l i á 1 P „ flainor/v íitrai bérházak IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIII ;1T1IK«I oo/zdh miaoe a najnucly I. Az új alkotmány szüieése udvarát? Barátom! Amikor útnak indultam, annyit mondtam neked, igen természetes hangon, ho© Csehszlovákiában fogok kissé utazgatni. Belőled sem tört ki a csodálkozás, hiszen az utóbbi években annyi ma©ar járt erre, ho© igazán semmi meglepő sincs benne. Öletve —- ezt hittük, pedig nem vólt igazunk. Hiszen oly aok minden történt közben, ho© én voltaképpen e© egészen új országot láttam: a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, va© ahogyan itt rövidítik: a CSSR-t. S ez a né© betű ragadta meg a fantáziámat: elhatároztam, ho© megpróbálok e©szer a különböző jelzések, hivatalos jelentések és statisztikák mögé pillantani. Ennek je©ében telt el ez a nyár — s erről akarok most beszámolni neked is. Voltaképpen ezzel a ré© betűvel kellene kezdeni — CSSR — de mi, kommunisták összefüggéseiben szeretjük vizsgálni az eseményeket, s í© mégis visZrsza kell előbb e© kissé pillantanom. Sajnos, ideérkercsem előtt rendezték meg az országos vitát az új alkotmány javaslatáról, s f© személyes élményeim ezzel kapcsolatban nincsenek: utólag azonban sok ismerőssel és ismeretlennel beszélgettem róla. (Csak zárójelben szeretném elmondani, ho© itt sokkal kevésbé i©ekezrek az emberek a hangsúlyozottan külön életüket élni, mint nálunk. U©e, furcsáUanád, ha Szegeden söröznénk e© félig üres kerthelyiségben, s az új vendég nem a tíz üres asztal közt választana, hanem teljes természetességgel ülne hozzánk, ho© baráti eszmecserével tégytlk fzesebbé fehérhabos italunkat? Itt azonban ez a termé—t(ea: ezért mondhatom bátran, ho© ismeretlenekkel ia beszélgettem.) Nos hát. az alkotmány-tervezet. Szinte megbotránkoznak, ha aziránt irdeklődsz, ho© ki állítót-, ta össze? Ha végigkérdezném, talán valamennyi, több mint 13 millió hangjával yálaszolné az ország: -Mi!. Es valóban ..» Uavelka elvtárs öreg vasas büszkén meséli, ho© az eredeti javaslat nem ls tartalmazta az ország nevének és az államcímernek a megváltoztatását — ezt ök, a dolgozók követelték. — Hiszen valóban felépítettük a szocialista társadalmat — mondta, s arra kértem, bizonyítsa be. Kihasználtam, ho© csak azt tudja rólam: külföldi vagvok, bár beszélem a nyelvüket. I©ekszem belehelyezkedni a Hitetlen Tamás szerepébe: azt is hiheti, hogv sokkal távolabbról, e© rosszakaratú propagandafüggöny túlsó oldaláról érkeztem Érdekes í© vitázni — nos, ©őzzön meg, ha tud! lehet, ho© kissé túllőttem a célon E© pillanatra még sűrűbb ráncok szorulnak egymásra rövid, ősz haja alatt, előredűl — eddig kényelmesen hátratán taszk odott —-sí© szólít ineg: — Hát, Ide hallgasson áram! Eddig elvtársnak srélffcntt.i. Nem hal, halljuk, mit mond ennek az állifcólagna -úrnak-? — Mo»t szállítottuk le rvolcadszor az árakat Tudja, mit jelent ez? Több mint 19 milliárd kororyí megtakarítást! Most már kitartok a szerepemnél: — Igen — az áriamnak De ml haszna ebből magának? — Ho©ho© az államnak? — pattog az. öreg. —', Ide fi ©éljen. J?s számolni kezd: hány] pár cipő kell e© évben. mennyi ruha, sz.ámo-; kat és arakat sorol, már' A Csehszlovák Szocialista K5»társusag új címere: huszita pajzson a hagyományos rseh oroszlán, felette a szocializmust jelképező vörös csillaggal. Az oroszlán mellén a Szlovák Nemzeti Felkelés szimbóluma: a Kriván-hegy és a tűz láng. meg sem próbálok je©zetelni. Summa summárum: bebizonyítja, ho© ez a 19 milliárd kb. ezerötszáz korona évi megtakarítást jelent neki, va©is e©havi fizetése megmarad csak abból, amit olcsóbban vásárol. — De a fiamnak még többet Jelent: én még emlékszem — kérdezze csak meg az Idősebbeket! —, milyen keservcsen kapartuk össze az iskolakönyvek órát amikor még iskolás volt a fiam; mindig kellett neki valami, füzet, meg ceruza, aztán vonalzó, va© festék — ki ©özte azt? Most pedig — két-fiis unokám van ám! — de szeptembertől már e© fillérbe se kerül az iskolájuk. In©en kapnak mindent, a tankönyvektől a vonalzóig — ami csak kell! Győztesen néz rám — erre csak nem tudok válaszolni? addigra már elókapartam a bratislavai magyar nyelvű Uj Szónak 'azt a példányát, amely az új alkotmány teljes szövegét közli, s azt böngészem. Rábökök a 12. cikkely 1. fejezetére: — Az áll Itt. ho© -Az egész népgazdaság a népgazdaságfejlesztési állami tervhez igazodik, amelyet a dolgozó nép iegszélesebbkörö aktív részvétele mellett dolgoznak ki és valósítanak meg.. Én ú© tudom, ho© a terveket Illetékes bizottságok állítják össze; ho© SIKLÓS JÁNOS: áll hát ez az -aktív részvétel.? — U©, ho© én döntöm el, meg a többiek, ho© helyes-e — válaszolja. — Mert megkapjuk a tervet, az igaz; nem is állhatnánk neki mindnyájan, ho© e©ütt írjuk össze. Csakhogy a szakszervezetek szabályzata szerint csak akkor válik érvényessé, ha valamennyi dolgozó megvitatta, s ennek alapján a szakszervezet jóváha©ta! Szerencsére állomáshoz közeledünk, í© hát le kell szállnom — nem tudnám folytatni a vitát, nem sokáig bírnám a -hideg kívülállást. — legszívesebben átölelném az öreget, s félek. ho© az még az ő ©ors barátkozásuk mellett is kissé furcsa lenne. "pngedd meg. ho© még e©szer visszatérjek az alkotmányra, amelyet érdemes volt alaposan áttanulmányozni. E© pont fogott meg különösen, e© meghatározás, amelyben teljes fényében megmutatkozik e© békeszerető, jövőjét építő munkás ország akarata. A Nemzet©űlés, mint a legfelsőbb államhatalmi szerv hatsákönét szabályozó cikkelyek között szerepel ez a mondat is: -A Nemzetgyűlés dönt a hadüzenet kérdéséről. — de közvetlenül utána ott van a megkötés: -.;. amennyiben a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot megtámadták, va© a támadás elleni közös védelem nemzetközi szerződéséből eredő kötelezettségeket kell teljesíteni.* — Va©is, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya alapján ínég akkor, sen\. lenne mód.ia bárkinek is támadó háborúra, ha annyira akarná, amennyire it! mindenki a békére vá©ik — s ez nem elvont álmodozás, hanem a mindennapok munkájához, a hétköznapi élethez szervesen hozzátartozó tudatos cél. Most már azonban abbahagyom az írást, holnap tovább folytatom — sok minden maradt még a tarisznyámban! Szeretettel ölel M. János A Hajnóczy utca 31—33. számú haz lakói, valamint a környékbeliek kéréssel és panasszal keresték fel szerkesztőségünket. Elmondották, ho© néhány hónappal ezelőtt legna©obb örömükre a bérházak udvarán, mely az Attila utca felől valóságos kis kertet képez, megjelentek a kertészeti vállalat dolgozói, s megkezdték a parkosítási munkát. De az öröm nem tartott sokáig, néhány hét ntán ugyanis abbahagyták a munkát, feldúrták az udvart, a kupacokba odahordott trá©át is ottha©ták. Ez nemcsak esztétikailag kifogásolható, hanem egészségügyi szempontból is. A Hajnóczy és Attila utcaiak panaszával felkerestük a városi tanács tervosztályát. Ott azt a felvilágosítást kaptuk, ho© az osztály megrendelte az udvar parkosítását a Kertészeti Vállalattól, a park átadásának határideje ez év októbere. Ezután tehát a Kertészeti Vállalathoz fordultunk és itt Törő János üzemvezető, kertmérnök a kővetkező tájékoztatót adta: — Az idei ünnepi játékok megrendezése előtt több rendkívüli munkát kellett a Kertészeli Vállalatnak elvégeznie, í© kénytelenek voltunk a tervmunkákat abbahagyni, ez történt az Attila utca esetében is. Soronkívül végeztük el például a Somo©i Béla tér. a Lenin körút kisebb tereinek rendezését, valamint az ipari vásár és a mezőgazdasági kiállítás parkosítását. Dolgozóink ezekről a munkákról a Honvéd térre mentek, itt végeznek parkosítási munkákat. Előreláthatóan ezzel a heten elkészülünk, s utána azonnal átvonulunk az Attila utcába. — A Hajnóczy utcai bérházak udvarának parkosítását akadályozta ezenkívül néhány lakóval folytatott vitánk. Ezt a poroló elhelyezése váltotta ki. Eddig u©anis az pdvar közepén állt, de terveink szerint ezt áthelyezzük az udvar e©ik rejtett sarkába. Ez azt jelenti, hogy néhány bérlő ablakához közelebb kerül a poroló, ezt ellenezték A bérlők megnyugtatására közölhetem, hogy a poroló környékét -zöldövezettel., fákkal és cserjékkel vesszük körül, s í© nem kell félniök a portól. — A bérház udvarának közepén játszóteret és pihenőparkot alakítunk ki, a homokozó megmarad eredeti helyén. A közeljövőben csak az utakat és a virágos ágvak helyét készítjük el, s rr.ajd csak ősszel kerül sor a virágok, az évelő növények és a fák kiültetésére. Különösen az Attila utca felől ültetünk sok zöldnövényt. Díszcserjékkel élósövényt alakítunk ki, s zárt udvar benyomását kelti majd a csino6 park. — Igaz, ho© szorosan nem tartozik hozzánk a para további sorsa, de máris féltjük. Két évvel ezelőtt u©anis csinos parkot képeztünk ki, de azt a ház lakói és ©-ex-ekei, valamint a Marx téri italbolthoz árut szállító fuvarosok teljesen tönkretették. A tanács most 40 ezer forintos költséggel hozatja rendbe a teret. Sokat áldoz, ho© szép, egészséges környezetet alakítson ki. Fontos tehát, ho© az itt lakók becsüljék meg, s őrizzék ezt a parkot. Geodéziai és kafográfiai vándorgyií és Misko con Csütörtökön megkezdődött Miskolcon a Geodéziai ós Kartográfiai Egyesület háromnapos vándorgyűlése, amelyen az ország minden részéből több mint kétszázan vesznek részt. A vándorgyűlés részvevői megtárgyalják az ipari területen végzett geodéziai munkák időszerű kérdéseit, a különleges térképezési problémákat. A szegények még jebban elszegényednek . .. Kommentár nélküli kivonat a Dai'v Herald c. lap Harold Hutchinson amerikai r portjából A New York-iak va© nagyon gazdagok, va© pedig na©on szegények. Többnyire na©on szegények. Többé-kevésbé mindig ez volt a helyzet, de most minden eddiginél szembetűnőbbnek találtam a város piszkosságát, az emberek holtfáradt nézését, s a s/ínesbőrűek növekvő számát. Az üzletek vigasztalanok, az utcák mocskosak és az épületek visszataszítók. Az elmúlt 15 év alatt azok az emberek, akik sem nem gazdagok, sem nem szegények, százezerezám ra költöztek a külső városrészekbe. A következő tíz év alatt New York lakosságának e©harmada színesbőrű, va© portoricói lesz. Mivel pedig a négerek és a portoricóiak legalább egyharmadával kevesebbet keresnék, mint a fehérek, a szegények száma növekszik és bérkaszárnyákban zsúfolódnak — néha tizen is laknak e©-e© patkányjárta szobában. Ennek azután meg ls van a várható szociális következménye. Az utcák tucatjai nem biztonságosak éjszaka a járókelők számára. Annyira felnek a városban a faji zavargásoktól, ho© a rendőrség riasztórendszert létesített, amelvlyel a város minden rendőrségét mozgósítani lehet. Akad is teendője ,.. A rendőrkapitányok azt. állítják, ho© e© faji zavargás napjainkban New Yorkban -rombolóbb hatást fejtene kl, mint e© atombomba, és későbbi hatása károsabb lenne, mint a radioaktív csapadék következménye.. A GAZDA Hivatalos (Folytatás) egyezségre nem volt szükség, mert a legények munka meg iskola híján örültek, hogy foglalatoskodhatnak. De nem is ez volt a legfontosabb most, hanem az a megállapodás, hogy minden alkalommal másik gyerek ül a bakra a gazda mellé és kézbefogja a Kicsi hajtószárát, azután behajt a városba egészen a raktárig, vagy onnan hazafelé, a gazda vityillójáig. A fekete kisfiú már előtte éjjel, hogy rákerült a sor, alig aludt az izgalomtól. Folyton az ostornyéllel bajlódott, nem fért meg kis tenyerében a gyöplű, meg az ostor, pedig ügy akarta csinálni, ahogyan a gazda. Veszkölődött álmában, befogta a lovat, de a zabláját nem tudta föladni, mert nem érte el a Kicsi fejét. — Csak nem sámlirú' fogjuk a lovat be, hé! — riadt föl a gazda szavára és tétován törülgette vizverte homlokát pufók kézfejével *Ja), de jó, hogy csak álmodtam* — hadarta magában a. valóság nyugalmával és újra elaludt. Misnap azután hazaútban a gazda mellé ült, olyan peckesen, fölvágott fővel, mint a rátarti parádés kocsis a polgármester úrnál. A váras alatt suttyomban széjjel villogott az út* menti gyalogcsapásokra, hogy látják-e valamerről ar ismerősök-Most látna csak a Kuczora Panni- — fordult meg fejében nagy önérzettel a gondolat, mert akire egy kocsit bíznak, a gazda mellett a bakon, az már nem akárki ember. Hiába na, a kivagyoklság megvan már gyermekkorban... hát meg a felnőttekben... haja}... A u;,ac uánnn 82 ótolsó Utcából IllVálvoros vegen, kodóan mut0gatja nagy cégérét az orszagútra a Gergely Sándor kocsmája. Munkaidő után itt mindig megállítja lovát a gazda. A Szomjas nevet viseli ez a kél helyiségből álló bormérés. Leginkább futó vendégek lépik át a küszöböt, akik dolguk végeztével mennek hazafelé a városból, fki a tanyavilágba. Az állandó kuncsaftok körét a városszéli népség adja. Ide járnak a koplalós kocsisok, szénhordók, lóhajtók, favágók, hordárok, dolognélküliek, meg a hadirokkantak, akik minden hónap végén megkapják a hat pengő havi segélyt a magyar királyi állami pénztártól. Egy versgyártó tanító is napi vendég és verseket olvas annál az asztalnál, ahol fizetnek neki két decit, vagy egy nagyfröccsöt. Nem is a versért fizetik a hipermangán-színü kadart, hanem csak úgy kutyabarátságból, mivel a tanítónak nincs állása, elcsapta a tanfelügyelő, ezért aztán elhagyta a felesége meg a két, gyereke is. Az meg, hogy ne kódis módján kapjon egy pohár bort, szép verseket mond a szerelemről, meg a világ bűneiről. Hallgatják, hallgatják a versmondót és amikor a szeszgőz elborítja a jámbor elméket, elzavarják a nyakigláb, feketefrakkos félbolondot, hogy hagyja őket békén a verseivel, mert ez a világ ilyen büdös, piszkos marad mindig. Vagy a nyakába borulnak, izzadtságtól, szénportól fekete szenesek, nagy bunkó karjaikkal átkarolják görbe hátát és pecsenyevörös vállukat rázza a keserves sírás. — Danoljon velünk, tanító úr... szép szomorú nótát, amékbe benne van az ember szive fájdalma. A- aTtAn l'dnt<Mó hangon énekel, mint mi "ion búesósoknál nz előimádkozó és rázendítenek a többiek is. F.gyszál cigány, a Fercsi bácsi cimbalmán keservesen sírnak a húrok. A zaj kicsapódik az országútra, rezegve megyen szerteszéjjel, hogy belevesszen a reménytelen magyar semmibe. Gergely Sándor, a tulaj unott ábrázattal áll a sönté sen belül, méri a kétdeclket és szakadatlanul szedi a tíz-húsz filléreket. Később előkerül ferenejóskás cilinderével a rend őre, méltóságos nyugalommal körülszemléli az asztalokat. Ilyenkor megcsöndesedik a nekieresztett dana, szipogósan száradnak a könnyek, leolvad az arcokról a mámoros hahota. Félénken, tisztelik a rend őrét, aki nem szól sokat, csak üt, ha a rend érdeke úgy kívánja. A kocsmáros is becsülője a rendőrségnek, mivel azoktól több függ, mint a királyi törvényszék elnökétől. De ez az alázatos bizalom csak négyszemközti beszélgetés után válik tárgyiassá, amikor avatatlan szemek nem láthatják Gergely Sándor cifrán fonott demizsonját. A gazda a kocsma belső szobájában telepszik meg szerdán, meg szombaton délután az asszonnyal, kacskakezü fiával, meg a suttyó legényekkel. A kupec szomszéd lányát elcsapta a bandából, mert az asszony nem szívelte. Valamit észrevett és az utcán a forgalmas körúton úgy leszajházta a szomszéd lányát, hogy alig igazodott el a helyzet a gazda két pofonjával. amit az asszony jussolt tőle a csúnya szájáért. — A szokásosat, hé — intett a gazda és az asszony ment a söntéshez. Most, hogy a fekete fiú hajtott a bakon, ő ült a gazda mellé a széles asztal elején. Kicsomagolta délről maradt kenyerét és nagy falatokban tömte a szájába. — Agyalócc, ágyalócc — nevetett a gazda. — Nem érkeztem megenni — válaszolt a fiú. A trihhimU fáradtan ültek, szótlanul. Izél lODD/eK mukat meghúzta a munka, mivel mára, elseje után újra szaporodott a cejgosok száma... Egészen beletanultak a mesterségbe a gyerekek. A nagyobbjiai olyan ügyesen emelgetik, billegetik a ládákat, mintha ott születtek volna a sufnis raktárban. A kisebbek, meg úgy rakják össze, szedik széjjel a sátrakat, mintha villanyáram mozgatná a kezüket. A sátorponyvát is olyan szabályosan, sarkosan hajtogatják., hogy abban még a Buchwald sem taíálna hibát.. — Aggyá égy falatot — kért a legnagyobb kamasz a kenyérből. Tőrt agy darabot és a fiú bekapta, mint kutya a legyet, azután mintha szólásra nyílt volna szája, de közben megérkezett az asszony a két liter borral... Már kialakult az itteni fizetség is magától, kérdezés nélkül. A gazda szerdán, szombaton a munka előtt egy rozsveknit vett, négyfelé vágta, melléje tette fejenként a húsz deka lókolbászt, amit a lómészárostól hozott és megvolt az ebéi. Dolog végeztével meg ideálltak Gergely Sándor elébe, és fejenként három decit, meg a hat Hunniát megkapták a segítők. Ezenkívül tárt a lóhajtas. fölváltva, meg ha valami külön munka adódott, hát azért is néhány szál Hunnia, nagyobb lélegzetű segítség után meg egy pakli nyolcasra vgló. A második, harmadik nyelei «rtán megöl-