Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

3 Vasárnap, 1960. augusztus 7. 3 D dolgozó parasztság ereiét tükrözi a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Ap?4 Antii és Losonexi Pál elvtársak nyilatkozata a kiállításról SZEGED — NÉHÁNY ÉVTIZED MÚLVA Részletek az általános rendezési terv területfelhasználási elgondolásaiból (IJabmann Báti telv.) Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elsó elnökhelyettese és Losonczl Pál földművelésügyi miniszter a Dél-alföldi Mezőgazda­sági Kiállítás és Vásár főpavilonjában a szatymazi őszlbaracktermelők legszebb gyümölcstermését tanulmányozzák Szombaton délelőtt a Dél­alföldi Mezőgazdasági Kiál­lítás és Vásáron a látogató vendégek soraiban a nyolca­dik tízezres csoportban meg-, érkezett a kiállításra Loson­czl Pál földművelésügyi mi­niszter, s megtekintette az eredményekben gazdag ki­állítást és vázért. Kevéssel később megérkezett ide Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első el­nökhelyettese, aki miután nagy elismeréssel, megelé­gedéssel szemlélte meg a kiállítást, a termelőszövet­kezetek és állami gazdasá­gok pavilonjait, a látottak­ról a Dél-Magyarország mun­katársának a következő nyi­latkozatot adta: — A Dél-alföldi Mező­gazdasági Kiállítás és Vá­sár nagyszerűen mutatja a vidék dolgozó parasztságá­nak és mezőgazdasági ér­telmiségének erejét, egyre javuló munkáját. Mu­tatja továbbá a táj dolgozó parasztjainak nagy-nagy munkaszeretetét, és azt ls, hogy a mi mezőgazdaságunk­ban milyen nagy lehetőségek vannak a többtermelésre és a munka jobb megszervezésére. — Különösen lekötötték figyelmemet az országos ki­állításon is díjat nyert hód­mezővásárhelyi rózsák és az újszegedi Haladás Termelő­szövetkezet gyönyörű rózsa­bemutatója. Talán azért is, mert nagyon szeretem a vi­rágokat. Ezenkívül elisme­réssel kell nyilatkoznom a szegedi fűszer- és a szentesi zöldpaprikáról, amit itt a ki­állításon láttam. Mindegyik növényben a termelők szíve, becsülete van benne. Nem tudtam dicsérő szó nélkül hagyni a sertéseket sem. Ezek a szép jószágok is azt bizonyítják: már itt a Dél-AIfőidön is a nagyüzemek, a szövetke­zetek, és állami gazdasa­gok diktálják a termelés ütemét, s igen Jól. Losonczl Pál földművelés­ügyi miniszter egészen apró­lékosan, közel három óra hosszán át vizsgálódott aki­állítás díszes pavilonjaiban, közben beszélgetett számos látogatóval, a kiállító szövet­kezetek tagjaival. Huszár Istvénné idős, alsóvárosi pa­rasztasszony, az Új Élet Ter­melőszövetkezet tagift többek kőzött a fűszerpaprika idei várható terméseredményeiről tájékoztatta a földművelés­ügyi minisztert. Kedves je­lenet volt, amikor Czirok Imre baktói termelőszövet­kezeti gazda találkozott a miniszterrel. Losonrzi Pál földművelés­ügyi miniszter hosszasan idő­zött. a Pankotai Állami Gaz­daság tenyészjuh-bemutató* Ián és a kiállítás szarvas­marha-istállóiban is. Miután befejezte a kiállítás megte­kintését, lapunk munkatár­sának így nyilatkozott ta­pasztalatairól: — Itt volt alkalmam először beható módon meg­győződni arról, milyen beláthatatlan lehetőségek vannak itt a Dcl-Alföldön, különösen Szeged kör­nyékén a zöldség- és gyü­mölcstermesztés fejleszté­sérc. Rendkívül nagy jövő áll e kultúrák előtt, megérdemlik á fokozottabb gépesítést. Ez a kiállítás pontosan számba szedi a dél-alföldi szocialis­ta gazdaságok nagyszerű eredményeit, s ezeket szé­pen mutatja be. Rendkívül nagy erkölcsi értéke van ennek a kiál­lításnak. Minden jó népnevelőnél meggyőzőbben beszél: ki­nyitja a szemét még annak a csökönyös egyéni gazdá­nak is, aki még most sem akar tudomást szerezni a szövetkezeti termelés győ­zelméről és még szebb jö­vőjéről: Ez a kiállítás megmutatja a parasztembereknek, hogy milyen Is lesz Itt nálunk az élet holnap. Ezután az öntözéses ter­melés problémáira terelte a szót a miniszter. — Ez­előtt általában azt vallot­ták a parasztemberek, hogy a kertészet nem gépesíthető és a kisüzem viszonyai kö­zött ez így la volt. A szom­széd csupa heceből sem en­gedte meg. hogy a társa az 6 földjén keresztül vezesse a vizet. Víz nélkül pedig értelmetlenség, legaiabb ls rizikót jelent a gépesítés, ugyanakkor ráfizetést is. mert kis parcellán képtelenség a gépeket jól kihasználni. Ilyen gondok a termelőszö­vetkezetekben már nincse­nek. Az öntözéshez a leg­modernebb gépeket ls gaz­daságos módon tudjuk fel­használni. — Losonczi elv­társ számos példát mondott el ezután a termelőszövet­kezetek életéből, arról, mi­lyen nagy erőfeszítéseket tesz ma szövetkezeti pa­rasztságunk a belterjes ker­tészet és más növényter­mesztés megteremtéséért. Csepl József Marosán György és Németh Károly látogatása a kiállításon Megtekintette a Dél-alföl­di Mezőgazdasági Kiállítást Marosán György, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Vág Gábornak, a Földművelésügyi Minisztéri­um kiállítási Irodája mér­nökének kíséretében járta végig a kiállítási pavilono­kat. Elismeréssel szólt a bemutatott szatymazi őszi­barackokról, más gyümöl­csökről, a megyében ter­mesztett hibridkukortcafaj­tákról éa nagyon tetszett neki a mezőgazdasági kiál­lítás gépbemutatója. — Nagyon ' siínvonálas ez a kiállítás "— mondo'tu —, a dolgozó pgrasztok sokat tanulhatnak az itt bemuta­tott korszerű agrotechnikái termesztési módszerekből. A késő délutáni órákban megérkezett a kiállításra Németh Károly elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályveze­tője ts. áki szintén nagy tetszéssel szemlélte végig a magyar délvidék nagy me­zőgazdasági bemutatkozóját. Több mint ezer látogató tekintette meg az első vá­rosrendezési tervbemutatót az MTESZ Széchenyi téri he­lyiségében az elmúlt héten. A hét elején is sok érdeklő­dő gyűlt Ö6sze a városi ta­nácsházán, hogy meghall­gassa az első előadást, ame­lyen Szeged város általános rendezési tervét, illetve u tervnek a területfelhaszná­lasra vonatkozó elgondolá­salt ismertette Pálfy Bu­dinszki Endre, a városi ta­rács építési- és közlekedési osztályának csoportvezető fő­mérnöke. Mintegy nyolcvan, sűrű so­rokban gépelt oldalt tartal­maz Szeged általános rende­zési tervének a városkompo­zícióra, a lakóterületekre, zöldterületekre vonatkozó ré­sze. Ezt teljes egészében is­mertetni — lapunk terjedel­mét tekintve — nehéz. Mégis, ízelítőül alább közlünk né­hány elgondolást a tanul­mány e részéből. A korszerű város három fő feladata A korszerű városnak gaz­daságosnak, egészségesnek, és szépnek kell lennie. A mo­dern városrendezési elvek szerint három fő feladatnak kell eleget tennie: polgárai­nak munkát, lakást és pihe­nést kell biztosítania egy­idűben. Szeged általános rendezési terve e követelmények figye­lembevételével készült és a térületfelhasználási terv se­gítségével szabja meg, mi­ként lehet a felsorolt kívá­nalmaknak eleget tenni a következő évtizedekben, a város fejlesztése során. Figyelembe véve Szeged eddigi fejlődését, adottságait, a tervezők azt feltételezik, hogy a varos lakossága egy emberöltőn belül 150—160 ezerre emelkedik majd. Ezért a terveket a másfél­százezre® létszámú Szegedre méreteztek. A város eddigi elrendezését. kompozícióját egyrészt a Tisza folyó ,szabja meg. másrészt az a körül­mény. hogy Szeged viszony­lag nagy terület földrajzi, gazdasági és kulturális köz­pontja (Ez utóbbi jelenség magáról a város„ térképéről ia látható: a magas épüle­tekkel beépített, körgyürű­sen sűrűsödő, dekoratív vá­rosközpontot a sugárutak szétágazó csápjai, az ezekből elvezető utak kötik össze a környékkel és szinte beveze­tik a váróéba érkezőt, a ma­gas középületekkel betele­pített városmagba.) A Tisza partjainak beépítése Szeged e két fontos építé­szeti jellegzetességét még in­kább hangsúlyozza az általá­nos rendezési terv. A város tengelyét: a Tisza ket part­ját többszintes, építészetileg igényes épületekkel akarják betelepíteni. Elsősorban új­szegedre gondoltak, mert e városrész, illetve az ottani Marosán György kétnapos látogatása Csongrád megyében Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken kétnapos látogatásra Csongrád megyébe érkezett. Először Szen­tesre látogatott el, ahol a szentesi járási pártbizottságon Török László, a Csongrád megyei pártbizottság ebső titkára, Fehér Lajos, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, valamint Szentes város ét Szen­tes járás pártvezertoi fogadták. Marosán György az esti órákban a szentesi járási tanács udvarán lévő szabadtéri színpadon mintegy 1500 hallgató előtt tájékoztatót tartott az ldőazerü kül- ée belpolitikái kér­désekről. A párt Központi Bizottságának titkára és a kíséretében lévő megyei ve­zetők a Szentesen megtartott gyűlés után Hódmezővásárhelyre utaztak, ahol Maro­sán György megtekintette a nemrég csák­nem 6 millió forinttal korszerűsített Béke szálló éttermét és egyéb helyiségeit Marosán György szombaton reggel a helyi vezetők kíséretében sétát tett a Hód­mezővásárhelyi Sztálin úton. Betért á Kálvin téri Csemege-üzletbe, ahol a bolt vezetőjétől az áruellátásról és á forgalom­ról érdeklődött. Ellátogatott á hódmező­vásárhelyi uszodába U. Séta közben elis­meréssel nyilatkozott a városnak a fel­szabadulás óta elért fejlődéséről. Marosán György a délelőtti órákban Török Lászlóval, a megyei pártbizottság elsó titkárával. Fehér Lajossal és Siklói Jánossal, a megyei pártbizottság titkárai­val, Sajti Imrével, a hódmezővásárhelyi pártbizottság első titkárával és a megyei pártbizottság osztályvezetőivel folytatott tanácakozáat a megyei pártbizottság épü­letében. Ezt követően Török László, a me­gyei pártbizottság első titkára és Fehér Lajos, a megyei pártbizottság titkára kí­séretében Makóra utazott, ahol a járási pártbizottságon Kardos János, a makói já­rási pártbizottság titkára és Pólya Imre, a mákói városi pártbizottság titkára fo­gadták. Marosán György a déli órákban a járási tanács épületében tanácskozást folytatott a makói járás, valamint Makó város párt- és állami vezetőivel, s a párt helyi aktivistáival, majd a délutáni órák­ban Szegedre utazott. folyópart képe nagyon elma­radt a Tiszá szegedi oldalá­tól. Újszegeden laza, a fürdő­város jellegének és mai Vil­laszerű beépítésének megfe­lelően a part mentén 8—10 szintes pontházakat, a liget környékén pedig háromszin­tes béi-villákat terveztek. Vá­roskompozíciós szempontból jelentősek Szegeden a kör­utak és a sugárutak. Ezeket végig 3—1-szintes házakkal kell beépíteni. A körutak és sugárutak találkozásánál, a csuklópontokon, tehát a vá­roskép szempontjából na­gyobb, exponált helyeken, 7—8. esetleg még többszintes — főleg középületeket — kell építeni a következő év­tizedekben. A városmag és a „bolygók" Mint már említettük, a modern város elsőszámú funkciója a lakás biztosítása. Szeged eddigi városszerkezete és a gazdaságosság (ezek a te­rületek Jórészt teljesen köz­művesítettek), azt követeli meg, hogy a város belső magját, a nagykörúton be­lüli területeket magas lakó­házakkal keli teljesen be­építeni. Ez a magas bérház­övezet sávszerűen tovább folytatódik majd a sugár­utak mentén, majdnem a körtöltésig. A magas épüle­tekkel ellátott nagykörúton belüli városközpontot körös­körül -bolygók*, a nagykörút és a körtöltés közötti ala­csonyabban beépitett részek­ből a magas házakkal sziget­ként kiemelkedő települések övezik. Első bolygója a nagykörúton belüli város­magnak a mgkkosházi, illet­ve északi városrész lesz. A másik a Petőfi Sándor su­gárút külső része mentén, a harmadik pedig Újszegeden a 1 ódagyár környékén ala­kul kl. Kertváros-övezet A nagykörút és a körtöl­tés közötti széles sávban, illetve Újszegeden a liget körül általában kétszintes lakóépületeket terveznek. Tekintettel arra. hogy bár tért hódít a nagyvárosi élet­mód, még sokan szeretnének kisvárosi jellegű, kertes, családihazakban lakni a jö­vőben is, ezért a tervezők földszintes lakóház negyede­ket javasoltak, mégpedig a körtöltésen kívül. Ez Újsze­geden a József Attila-tele­pen, a II. kerületben Tar­jántelep mellett, Gedóban, Ű-Petófi telep északkeleti, UJ-Petőfitelep északi részén, a baktól kiskertekben, a III. kerületben viszont Ságvári­telep és Hattyastelep közti rész beépítésével alakul ki. Ebben a családlház-övezet­ben mintegy 3—3500 villa­szerű házat lehet megépí­teni. Ipari körzetek Fokozatosan ipari várossá alakul át Szeged, az elmúlt évszázad nagy parasztváro­sa. Ez a folyamat a követ­kező évtizedben gyorsul. Ez­ért az általános rendezési tervben nagy területeket tartalékolnak Ipari telepí­tésre. Az első a körtöltésen belüli, nyugati iparterület, amelynek határa a körtöltés, a Kossuth Lajos és Tolbu­hln sugárutak; a második a körtöltésen kívüli nyugati iparterület, amelyet a kör­töltés, a Bajai út, a buda­pesti vasútvonal és a nem­zetközi út határol. Itt léte­sülnek majd az üj üzemek, azonkívül fokozatosan ide települnek majd a sűrűn la­kott városrészekből a még ott található régi üzemek. Alsóvárostól délre, a Boszor­kánysziget magassagában alakul ki a harmadik ipar­körzet. Ide főleg vízigényes üzemeket telepítenek, mert e helyhez közel van a Tisza, Illetve közel lesz a tervezett kikötő. Dél-Ujszegeden — te­hát a harmadik iparövezet­tel szemben alakul majd ki a negyedik szegedi iparkör­zet. A Tisza közelsége na­gyon megkönnyíti majd az odatelepülő üzemek számá­ra a nyersanyag, illetve a készáru szállítását A pihenés helye A munka után beszéljünk a harmadik városiunkciórol, a pihenésről. Ezt a pihenés keretének: a zöldterületek bővítésével akarják elősegí­teni a városrendező szakem­berek. Szegeden a városmag — a kiskörút és a Tisza kö­zötti rész — eléggé ellátott parkokkal, illetve az üdító hatása miatt ilyen szem­pontból zöldterületnek szá­mító folyóval, a Tiszával. Az Itteni parkok, sétányok elegendők lesznek továbbra is az e területen elhelyez­kedő lakosságnak. A két körút között jelen­leg mintegy két hektárnyié zöldterület. Ez már e ré­szen most is kevés. Pillanat­nyilag tizenhét hektár kel­lene itt. Ha a város fejlő­dik, és a városrendezési tervnek megfelelően építik be ezt a területet, akkor összesen E7 hektár zöldterü­letre lesz itt szükség A je­lenlegi helyzeten nagyon nehéz lesz javítani. Az Ifjúság, a gyermekek birodalma A nagykörút és a körtöl­tés között mintegy 40 hek­tár összefüggő zöldterület alakul majd kl. körülbelül a jei-nlegi Francia-hegy terü­letén. Ez a rész — a Felsza­badulási liget — szórakozó­helyekkel, Játszóterekkel* sportpályákkal telltúzdelt kultúrparkja lenne a város­nak. Az újszegedi liget, az em­lített Felszabadulási liget mellett, Szeged harmadik nagy, egybefüggő zöldterüle­te Aliót'droson, a jelenlegi Hernyós-dűlő környékén ala­kul kl. Ezen a részen a régi téglagyári agyagbányák he­lyén gondozott tavakat lehet létesíteni. Az egész területet fásítani, bokrosítaní kelL Ide tervezik az ifjúság park­ját, amelyben gyermekját­szóterek, úttörőtáborok, út­törővasút, vidámpark és ál­latkert helyezhető el. E nagyszabású elgondolások keresztülvitelének alapfelté­tele a záporvíz levezető, fő­gyűjtő csatorna megépítése* amelynek megvalósítása a holt-tiszai átemelőtelep fo­lyamatban lévő építésével már megkezdődött. A kör­töltést -kísérő*, mar növek­vőben lévő erdősávok szó­pun egészítik majd ki a kör­töltésen belüli, három nagy összefüggő zöldterületet és a belvárosban lévő belterjes parkokat. Az általános városrende­zési tervet készítő szakem­berek szellemes megoldást találtak a körtöltés mentén kívül és belül elhúzódó zöld­területek és a városmag ösz­szekapcsolására, ugyanis a sugárutakon a nagykörűiig, szép, belterjes parkokat akarnak kialakítani. E par­kok segítségével a külső zöldterületek, mintegy küllő­szerűen -előrenyomulnak* a városközpont felé. * Amint látjuk, szép elgon­dolásokat tartalmaz az álta­lános városrendezési tervnek a lakóterületekkel, ipartele­pekkel és a zöldterületekkel ióglalkoz- része. A most vázlatosan Ismertetett elgon­dolásokat az első városren­dezési ankéton résztvevő szakemberek és érdeklődő szegediek hozzászólásai egé­szítették kl. Az ankéton el­hangzott Javaslatok egy ré­szét figyelembe veszik majd a tervben a későbbiek folya­mán. A fenti elgondolások rea­lizálása természetesen idő és pénz kérdése. A következő ötéves tervek sorozata re­mélhetőleg lehetővé teszi, hogy úgy szépüljön, fejlőd­jék Szeged, ahogy a terve­ket készítő szakemberek és a városukat szerető szegedi lakosok elgondoltak. Németh Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom