Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

Vasárnap, 1960. augusztus 7. 4 # „Hallomra nem adunk csak tapasztalásra" Tíszaszigeti asszonyok helyszíni szemléje a kübekházi Sarló Kalapács Tsz-ben Járom a termelőszövetke­zet etlephelyeit, nézem Itt szülőfalumban a regebjjen vagy kevésbé régen látott, de soha el nem felejthető örökké ismerős arcokat. Rájuk Íródott a paraszti életformának minden jel­legzetessége. Ott van raj­tuk, meg a szemekben a talajvízzel, az aszállyal való vívódás, a sok koránkeles, az örökös bajlódás földdel, állatokkal, gondokkal. Isme­rem múltjukat és jelenüket is. Ezért egyszeriben leolva­som ezekről az arcokról a föld, a szövetkezeti gazdál­kodás szeretetéi. Ha ugyan­ez más falubeli dolgozó pa­rasztoknak túnik fel, azt egyenesen dicséretnek tar­tom. Nos, több mint egy tucat ilyen dicséretben volt részük a minap. I jót sem veszi mindenki „készpénznek" A dicséretek története messze évekre nyúlik visz­sza. Arra az időra, amikor még a környező falvakban csak azt hallották, hogy Kü­bekházán enyhén szólva, nem valami dicséretesen dolgozik a termelőszövetke­zet. A sok rossz hír után aztán egyszer csak mást sem hallottak, mint a tsz sike­'neiről.A jó hír hullám­hosszahoz különben sem kell adóállomás, elszáll az anél­kül is messzire. A Sarló­Kalapács Tsz-nek sincs le­adó állomása, mégis tudja az egész környék, mennyit termelt a múlt évben takar­mányból, gabonából, zöld­ségféleségböl és mennyi te­jet adnak tehenei. Persze, mint a rosszat, a jót sem veszi mindenki "készpénz­nek*. A tiszaszigeti Lenin Tsz-ben sem hittek el min­dent a hírhozóknak, sót Csöke József agronómusnak sem, aki Kübekházáról azért utazott át Tiszaszigetre, hogy átadjon valamit a gyakorlati tapasztalatokból. — Hallomra nem adunk, csak tapasztalásra — mond­ták akkor néhányan Tisza­szigeterL Váratlan látogatás — Ám legyen — felelte az agronómus. — Jöjjenek bármikor tapasztalatcserére, szívesen és örömmel várjuk a küldöttséget, csak szólja­nak, M mikor akarnak jönni. — Szóljunk? — kérdezték gyanakvóan. Többen már sejtették, hogy emögött a vendégfogadásra való felké­szülés lappang, vagyis ak­korra rendbe akarják szed­ni a portát. — Jó, majd szólunk — tették hozzá sokat sejtetön, Az ígéretből nem lett semmi, de azért rövidesen megjelentek Kübekházán. A tsz-irodában csak a pénztárosnő, Noel Jánosné tartózkodott, amikor bero­bogott a tiszaszigeti teher­gépkocsi, rajta 18—20 asz­szonnyal, férfi kíséret nélkül. Itt már senki sem akadt fenn azon, hogy az asszo­nyoknak a család dolgaiban döntő szavuk van, ott ls; ahol azt. a férfiak tagadják. Miért ne érvényesülne mind erőteljesebben ez a társa­dalmi, a gazdasági, a szövet­kezeti életben is? Ezt gon­dolták az asszonycsoport ér­kezésére összesereglett fér­fiak, köztük a tsz-elnők, Köpösdi Ferenc i» Ellenőrzés a javából — Előzetes bejelentés nélkül érkeztünk — szól­tak az asszonyok. — Szeret­nénk ellenőrizni, igaz-e az. amit az újságokból olva­sunk és másoktól hallunk a kübekházi tsz-ről. Igaz-e az, hogy Itt rendszeresen kap­nak előleget a tsz-tagok? —• Jokor érkeztek— hang­zott a válasz. Ez azt jelen­tette, hogy Noelné éppen most tette rendbe az előleg­fizetési borítékokat. Ez az­tán ellenőrzés volt, valóban a javából. Nem várták, hogy a helyiek dicsekedjenek, ki mennyit kapott eddig. — A jót úgyis elolvassuk az újságból — mondták. — megnézték, hogy Babillai István június 30-ig 326 munkaegységet teljesített és az első fél évben 4000 fo­rint előleget kapott. — Én Farkas Jani bácsi keresetére vagyok kiváncsi — szólt az egyik asszony. Mint kiderült, rokona a 60 éves Farkas János. — Tessék — tették elé a kartonokat, hadd lássa, mennyit dolgozott, mennyit kapott a rokona: — Farkas János teljesített június 30-ig 235 munkaegy­séget, Eddig felvett 2600 fo­rintot, most kap 923 forin­tot. Csak azért nem többet, mert most esedékes a 108 forint SZTK-díj. Ezenkívül néhány napon belül kap az utóbbi, amit még másutt, a többi között Tiszaszigeten sem (valósítottak meg, itt sem könnyen született. Nemcsak úgy szilárdult a fegyelem, hogy munkaidő alatt az elnök kidobta a bo­rosdemizsoht a kovácsmű­hely ablakán az utcára, ha­nem úgy is, hogy ha kellett, tíz munkaegység-levonással büntették a brigádvezetőt, vagy a raktáros, s minden­kit, aki vétett a közösség érdeke ellen. Igy valósult meg a gyakorlatban egy ré­gi bölcs mondás: "Együtt­munkálkodásra születtünk... mint a lábak, a kezek, vagy mint a felső és alsó fog­sor ... Ez a természet ren­delése* Lám, itt már, ha lassan is, megvalósult az, amit már Tiszaszigeten is a ter­mészet rendelése szerint va­lónak tartanak, amit a szí­vük már elfogadott, de amin még az akaratuk aka­dozik.. i Nagy Pál Az állam számít a háztáji gazdaságok méztermelésére is Megkétszerezik a Csongrád megyei máhállo^»^nv* A látogatóközönség számára Milotai Imre bácsi 80 éves méhész több mint 60 esz­tendő gyakorlatából beszél, s mindenkinek nagy meggyőző erővel mondja el: mennyire érdemes foglalkozni ezekkel az apró "darazsakkal* Sokan keresik fel naponta a Csongrád megyei méhészek ízlésesen elrendezett pavilon­ját a Dél-alföldi Mezőgazda­sági Kiállításon és Vásáron. Pedig a kiállításnak ez a része korántsem olyan lát­ványos, mint a többiek. A pavilonban pénteken ott ta­láltuk Kovács Ferencet, a MÉSZÖV méhészeti szakem­berét is. Megkértük, mondja el, hogyan fejlődik Csongrád megyében a méhészet. — A méhészet fejlesztése nagyon fontos, hiszen kevés befektetéssel, munkaerörá­fordítással évről évre sok ezer forint értékű mézet nyerhetünk. A külföldi pia­cokon a magyar méznek igen jó híre van, minősége jobb, munkaegységenként 4 kilo­gramm árpát, 3 kiolgramm búzát. Lássuk egy asszony keresetét is Még be sem fejezte mon­danivalóját Noelné, máris újabb kéréssel álltak elö: lássuk egy asszony kerese­tét is. AZ ÁBC soroenben Barna ' Jánosiné neve az el­ső. ö 170 munkaegységet teljesített, fölvett eddig 2550 forint előleget. Termé­szetesen tőle is levonták az KZTK-járulékot, viszont ő is kapja a munkaegységen­kénti 4 kiló árját és 3 kiló búzát. De máris itt volt a következő kérdés: — Lesz-e miből adni eny­nyl gabonát? Válasz helyett gépkocsira szállt az egész ellenőrző csoport. Kivitték őket a határba, bár itt csak ke­resztekben, asztagokban lát­hatták az árpát, kévékből, kalászokból sacoltak. Azóta viszont már befejeződött az árpacséplés, s a mázsaköny­vek igazolják, jól fizet az árpa, a búza is, lesz miből adni munkaegységenként. A tavalyi kenderföldön példá­ul olyan árpa nőtt, hogy egyik-másik területen 20— 25 mázsa termett egy hol­don. A kendertermeléssel mosit nyertek első díjat a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. Bár az idei termés nem olyan jó, mint a tavalyi. Ez a természet rendelése A központi majorhan az­tán még úgy gondolták egyesek, hogy rajtakapják a tsz-elnököt. Ugyanis az egyik ól előtt megkérdezték, hány disznót tartanak ott. Mire azt hallották, hogy öt­venet, és csak 3—4 sütkére­zett az akolban, olyan kér­déssel fordultak a tsz-elnök­höz. hogy hajtassa ki a fe­dett részben pihenő állato­kat. Az állatgondozók már ugrottak is, a tiszaszigetiek pedig számoltak. Igy történt a második ólnál is, a har­madiknál viszont azt mond­tak: » — Ne keltsék fel a sze­gény jószágokat, hadd pi­henjenek. És miből mindez? Az ösz­szefogásból, a szakszerű, okos gazdálkodásból, a fe­gyelmezett munkából. Ez Rekordtermés fokhagymából A tápéi Ady Endre Ter­melőszövetkezet gazdái 16 katasztrális holdon termesz­tettek ebben az évben fok­hagymát. Az /ílmúlt napok­ban befejeződött a gazdag bagymaszüret. Olyan ered­ményeket értek el, melyre maguk a tulajdonosok ^sem számítottak. A 16 katasztrá­lis holdnyi területen több mint 400 métermázsa olyan fok­hagyma termett, melynek mintegy 60—70 százaléka el­söosztályú. Az össztermés ér­téké megközelíti a félmillió forintot. Örömmel, s boldo­gan dörzsölgetik markukat a szövetkezeti gazdák: érdemes volt jól dolgozni, jó talajt készíteni ennek az egyéb­ként kényes növénynek. Máris elhatározták, hogy a jövő esztendőben az idei, 16 helyett legalább 30 kataszt­rális holdat ültetnek be fok­hagymával. mint a más országokból származó mézé, ezért számot­tevő felárral vásárolják. — A mézgyűjtés fő sze­zonja a mi megyénkben is jó közepes eredménnyel zá­rult. Most pedig a mézeló magnövények és a tisztesíű igér az átlagosnál jobb nyá­ri, öszeleji gyűjtést. A ter­melőszövetkezeti méhészek, így a Csongrád megyeiek is az idén először jelentkeztek a piacon jelentős mennyisé­gű mézzel, de máris többet adtak közfogyasztásra és ex­portra, mint az állami gaz­daságok. — A méhészeti pavilonban elhelyezett szemléltető táb­lák nagyszerűen mutatják a Csongrád megyei méhészet fejlődését — hívja fel figyel­münket Kovács Ferenc. — A megye területén jelenleg 15 termelőszövetkezeti méhészet működik, ebből az idén nyolc létesült. A 15 termelőszövet­kezeti méhészetnek 796 méh­családja van, és az ed­di© gyűjtésnél a szorgos mé­hek 10ft mázsa akácmézet hordtak. .Méhészeti szakcso­port 14 van a megye terü­letén, 5919 méhcsaláddal, 356 taggal. Két méhész szakszö­vetkezet is dolgozik, 4600 méhcsaláddal, 318 taggal. Cé­lul tűztük ki, hogy megkét­szerezzük a rftegye méhállo­mányát. A méhészeti szövetkezete­ket az állam is jelentősen segíti. Biztosítja például a tagoknak a díjtalan műlép­cserét, a kívülállóknak pedig jutányos, olcsó áron. A kö­zös, nagyüzémi méhészetek kialakítása mellett számít az állam továbbra is a háztáji méhészetek termelésére, s az ő munkájukat is segítik, hogy minél több méz jusson a belföldi és a külföldi pia­cokra. Három megye mezőgazdasági szakembereinek, tsz-gazdáinak találkozója I a bak tói Felszabadulás Tsz-ben Szeged egyik legnagyobb termelőszövetkezeti gazdasá­gában, a baktói Felszabadu­lás Termelőszövetkezetben több száz kedves vendég fordult meg a hét utolsó napjaiban. Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád megye leg­jobb termelőszövetkezeteinek elnökei, mezőgazdasági szak­emberei, megyei és járási tanácsi vezetők népes cso­portjai tartottak itt három napon keresztül megbeszélé­seket, nagy jelentőségű ta­pasztalatcserét. A Dél-alföldi Mezőgazda­sági Kiállítás megtekintésé­re Szegedre látogató mező­gazdasági szakemberek há­rom napon keresztül nagy figyelemmel kísérték a Fel­szabadulás Termelőszövetke­zet gyakorlati munkáját és különösen az öntözéses zöld­ségtermesztés módjáról gyűj­töttek hasznos tapasztalato­kat. Ebben' a közös gazdaságban je­lenleg már több mint 120 katasztrális holdon foglal­koznak öntözéses kertgaz­dálkodással. A növények öntözéséhez a legmodernebb öntözőberen­dezéseket használják, nagy teljesítményű vízágyúkkal, •esöztetö rendszerrel locsol­ják a káposztaféléket, a pa­radicsomot, a főszerpaprikát és a többi kertészeti nö­vényt. A délelőtti öntözési gépi bemutatókat követően mindhárom napon tapaszta­latcsere-értekezletre került sor, s ezeken az idelátogató vendégek saját termelőszö­vetkezeteik legjobb eredmé­nyeit ismertették, s amellett, hogy elismeréssel nyilatkoz­tak a Felszabadulás Tsz gazdáinak munkájáról., hasznos tanácsokat is ad­tak a következő nagyobb termelési sikerek elérésé­hez. Osztatlan tetszést aratott A Békés megyei termelőszö \ ctkezeti gazdák népes csop ortja nagy figyelemmel szem léli a baktól Felszabadulás Termelőszövetkezet üj üvegházainak építését a termelőszövetkezet most épülő, új, termálvízzel fűtött zölSségkombinátja. A következő télen már tel­jes egészében üzemel majd ez a nagyszerű mezőgazda­sági létesítmény, mintegy 6 ezer négyzetméteren ter­mesztenek majd üvegházi primőrárukat. Mint Árendás György elv­társ, a termelőszövetkezet elnöke elmondotta a vendé­geknek. egy-egy négyzetmé­ternyi üvegház beépítése mintegy 280—300 forintjába kerül a közösségnek, ezzel szemben egyetlen esztendő alatt ugyanennyi értéket le­het termeszteni zöldségfélék­ből egy-egy négyzetméteren. Tehát lényegében a beruházás már az első esztendőben megtérül a szövetkezetnek. Az építkezést 25 éves hosszú­lejáratú állami hitelből vé­gezték. így a szövetkezet tag­jai igen nagy teremlési elő­nyökhöz jutnak. A Felszabadulás Termelő­szövetkezetben lezajlott ta­pasztalatcsere-értekezletekkel egyidöben a MEZÖSZÖV is rendezett gépi bemutatókat, melyeket igen nagy tetszés­sel néztek végig a szomszé­dos megyékből és az ország különböző részeiből idese­reglett vendégek. Többek kö­zött bemutatták az egyik leg­korszerűbb gabonafúvó be­rendezést, melynek segít­ségével a cséplőgéptói könnyűszerrel továbbíthat­ják a termést a magtárba. Feleslegessé válik a nehéz fizikai munkát igénylő zsá­kolás. Az egész napos tapaszta­latcserék után a vendégek azzal távoztak el, hogy a szegedi Felszabadulás Ter­melőszövetkezetre nemcsak nagyszerű termelési eredmé­nyeiről emlékeznek majd vissza, de a Felszabadulás Tsz gazdáinak magyaros vendéglátását sem felejtik eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom