Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 50. évfolyam, 184. szám Ara: 60 fillér Péntek, 1960. augusztus 5. Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke mondott tájékostatót a bel­és külpolitikai helyzetről, a gazdasági élet kérdéseiről pWMnWBinilllilíllHlllllllfflllIllffllllll!IWF>. 1 ma: j I Beszélgetés J a szovjet | rendezőjével j # Virágok és vonatok a S = Szeged l a szocialista j 1 fejlődés útján I I .W1 3S? Csapatainkról la bajnoki rajt előtt/ I m SÍUUBIillllllllllllllimilBllflIIIIWIillItlIIIIIHllfflllM Csütörtökön délélőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszakának tanács­kozása. Az ülésszakon részt vett dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, a kormány több tagja. Az illést Rónai Sándor nyitotta meg. Javaslatára az országgyűlés elfogadta ne. ülésszak következő napirendjét: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának, beszámolója. 2. A Minisztertanács beszámolója. 3. Az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváha­gyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. 4. Interpellációk. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját Kristóf István, az Elnöki Tassács titkára terjesztette az országgyűlés elé. Elmondotta többek között, hogy a legutóbbi beszámoló óta az Elnöki Tanács satmos törvényerejű rendeletet alkotott, köztük a bíróságok népi ülnökeinek vá­lasztásáról, a közkegyelem gyakorlásáról és a közbiztonsági őrizet megszüntetéséről, a polgári törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról, valamint a polgári, perrendtartás módosításáról A megyei, a járási és a városi tanácsok az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján mindenütt megválasztották a népi ülnököket. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság több követségének vezetésében hajtott végre személyi változást, továbbá számos külföldi állam új követének és nagykövetének megbízásához adott hozzájárulást. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját az országgyűlés tudomá­sul vette, majd napirend szerint következett a Minisztertanács beszámolója. A beszámolót dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke: mondta el. Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde Tisztelt Országgyűlés. Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlésünk olyan időszakban tartja ezt az ülésszakát, amikor nagy tör­ténelmi események játszód­nak a világban. Erősödik ét­mind újabb és nagyobb sike­reket ér el a gazdasági épí­tő munkában és a békéért vívott harcban egyaránt a * aocialista világrendszer. Ugyanakkor tanúi vagyunk annak, hogy mind nagyobb csapások érik az imperializ­mus világrendszerét Megmozdult és kicsúszik a iöld az imperialisták lába alól, széthullik az imperia­lizmus gyarmati rendszere. Nemzetközi méretekben fo­lyik az osztályharc. A szo­cialista világrendszer azért küzd, hogy a békés egymás mellett élés elvei alapján békés gazdasági versenyben vívja ki a szocialista-kom­munista gazdasági társadal­mi rendszer győzelmiét. Ha­zánk a szocialista világrend­szer része, éppen ezért kor­mányzatunknak és egész. né­pünknek alapvető feladata, egyben legfőbb érdéke is, hogy a lehetőségeinkhez mérten meg jobban hozzájáruljunk a béke megőrzésehez. a szocializmus és a béke erőinek világméretű győ­zelméhez. Mit tettünk és mit teszünk ezért? — Erről kívánok a kormány nevében beszámol­ni a tisztelt országgyűlés­Bek. A jelentés elsősorban a népgazdaságunk fejleszté­sében elért eredményekkel, a hároméves tervidőszak hátralevő Idejében még megoldást sürgető felada­tokkal foglalkozik, ezenkívül tartalmazza kor­mányunk álláspontját né­hány nemzetközi kérdésben. Július közepén az újságok részletesen ismertették a Központi Statisztikai Hivatal jelentését, amely számada­tokkal mutatta be, hogyan fejlődött népgazdaságunk, hogyan javult az ország la­kosságának anyagi és kultu­rális ellátottsága 1960 első félévében. Természetesen nem kívánom az ott ismerte­mm - , ü ü ü |1 V ÖSJ ^^^ A ' • * V ' , J V+Y VÍ'''^ ""^O,' ^ '' / ' ' ) ,/V > ' t-t --*> * - - ""i-n ,-< ' ^ »JFVV - - Í ' ' 'Í ! F • W/FFE^'" "" -T € • • "ím. "-> " Az Országház épülete, ahol népűnk képviselői tanácskozásra gyűltek össze A hideghengermű elkészülte exportálni ls tudunk. A Du- nyivel többet akarunk fo­után pedig az üzem henge- nai Vasmű ma már törleszt gyasztani ma, hanem gon­rett érti termelése több mint a népgazdaságnak, s termé- dőlnünk kell a követkead hússzorosára emelkedik, s keivel hozzájárul népünk jó- évekre is. a keresett finomlemezből létének megteremtéséhez. Biztosítanunk kell egész népgazdaságunk további len­Iparunk első féléti eredményei ^iTn^tn^llT^. Iparunk csaknem minden kell mindenkinek: csak ak- ^gazdasagunkat. uj, modem fontos cikkből többet ter- kor lehet többet, jobbat és iparágakat kell teremte-; melt, mint a tavalyi első olcsóbban vásárolni, ha töb- nünk, millió lakást kell épt­félévben 1960 első félévé- bet és^ gazdaságosabban ter- tenűnk^ tovább fcell ben a lakossag pénzbevéte- melunk. S ezt meg ki kell • le 11—12 százalékkal na- egészíteni ugyanilyen egyér- nunk kozlekedesunk, müve­gyobb volt, mint egy évvel telmű és világos igazsággal: lődésügyünk, egészség­etőbb, azért is, mert egy év a magunk munkájával, ügyünk színvonalát. S alatt több mint hetvenezer- erőfeszítéseivel kell meg- , ^ teremtenünk, amire szük- mindehhez meg ls vau a ségünk van; lehetőségünk, csak jobban ban foglalkoztatott dolgo- s nem ^p^ annyival kell és fegyelmezettebben kell zók száma, s azért is, mert tóbbet termelnünk, ameny- dolgozni a nyeresegreszesedes 350 millió forinttal több volt* mint tavaly. Majdnem pon­tosan 32 milliárd forint volt a kiskereskedelem forgalma, 14 százalékkal nagyobb, mint tavaly az első félév­rel nőtt az állami iparban és 13 000-rel az építőipar­ai munka termelékenysége döntően fontos kérdés Iparunk irányítói, a gaz- azonban azt mondjun, hogy dasági vezetők, és rajtuk ki- még ezzel sem lehetünk ben. Számunkra, a kormány vül igen sok más dolgozó is, megelégedve, erre több számára — és természete- szinte szó szerint idézni tud- okunk is van. Az első éa sen önök is, valamennyien ja, mit tanított Lenin a legfontosabb ok az, hogy ugyanígy éreznék — munka termelékenységéről. . , Útmutatást adott nekünk a nincs orvendetesebb. mint proietariátus harcának hal­tett számadatokat újból fel­sorolni, szükséges azonban, hogy a jelentés egyik-másik részletére kitérjek. Az állami ipar 1960 első félévében körülbelül 15 szá­zalékkal termelt többet, mint a megelőző év azonos idő­szakában, ezzel mintegy négy százalékkal túlteljesí­tette első félévi termelési tervét. Az elmúlt félév so­rán üzembe helyezett beru­házások tovább növelték iparunk termelési kapacitá­sát. Többek között üzembe he­lyeztük a Pécsi Hőerőmű első 32 megawattos gép­egységét, megkezdte mű­ködését a Rudabányai Vasércdúsító pörkölő üze­me. Folyik a munka a Fűzfői Pa­pírgyár forgácslemez üzemé­ben. Megkezdődött a próba­üzem a Dunai Vasmű negye­dik Martin-kemencéjében, termel már a vasmű kok­szolóművének kátrányüzeme és felavattuk a Dunai Vas­mű meleghengerművét. Ez az utóbbi nagy jelentőségű esemény egybeesett a Dunái Vasmű és első szocialista vá­rosunk, Sztálinváros tízéves jubileumi ünnepségeivel. Méltán emlékeztek meg er­ről a magyar dolgozók, mert a Dunai Vasmű és Sztá­linváros szocializmust épí­tő népünk alkotó erejének jelképe, pártunk és kor­mányunk következetes po­litikájának hirdetője, egyben méltó kifejezője és megtestesülése a magyar— szovjet barátságnak. A Du­nai Vasmű — teljes befeje­zése előtt — már eddig több mint egymillió tonna acélt adott; a meleghengermű üzembe helyezésével a vas­műben megkezdődött a késztermék gyártása, ezáltal lemezimportot tudunk csök­kenteni. Elmondhatjuk, hogy a Du­nai Vasmű már most ipa­runk erös bázisa lett. emtorck^nnyiv^b ^^ vezetője, hogy bútort, mosógépet, televí­ziót, cipőt, textilt, élelmi­szert vásárolnak, mint akárcsak egy fél év­vel ezelőtt. Bizonyos érte­a termelékenység emelése sem öncélú valami. hanem eszköz, amelyet arra kell felhasználnunk, hogy a dolgozók minél olcsóbb, társadalmi rend győzelme íöbb' ,szebb ,és jobb szemnnntiáhnl * m„„k* hez jussanak, gazdagabb ée kulturáltabban élhessenek és ezzel együtt biztosítani tudjuk a további előrehala­végeredményben az új szempontjából a munka termelékenysége a legfon­tosabb, lemben még annak "is örü- legfőbb dolog. Érvényesül-e ^Tziláfd"'mŰS ée lünk, ha olyan panaszokat ez a lenini tamtas mar tel- alapjait hallunk, hogy nincs elég bú- mértékben a mi mun- A másik ^ ^^ ^ a tor, másfajta iparcikk, épí- KanKDan- kérdést ennyire előtérbe 41­tőanyag, vagy azt kérdezik Ez év első felében a mi- litjuk, az, hogy tapasztala­a boltokban a vásárlók: nisztériumokhoz tartozó taink szerint üzemeinkbea jobb, drágább nincs? Annak iparvállalatoknál a foglal- ma még igen sok, nem kel­világos bizonysága ez, hogy koztatottak száma hét száza- lően, vagy egyáltalán nem .... . . , , lékkai volt magasabb, mint hasznosított olyan lehetőség, megnőttek az igenyek es a egy évvel korábban. Az egy tartalék van, amelyeknek U &,nah Jv1"viSf munkásra jutó termelés a feltárása lehe övé tette vo!­.s ahhoz, hogy vasarolja- 1ava]yi ete6 félévhez képest na a termelékenység {eUét_ nyolc százalékkal emelke- lenül kívánatos, nagyobb­Ma már sok családban az a dett. Ez azt jelenti, hogy arányú emelkedését. Vannak gond, hogy jó lenne minél a termeIés növekedésének, nem kis számban üzemek — illetve a terv túltcljesíté- nemregiben a sajtó igen he­sének forrása az állami lyesen meg is dicsérte eae­iparban a fél év folyamán ket —, amelyek jelentősen 52 százalékban a termeié- túlteljesítették termelékeny­kenység, 48 százalékban vi- ségi tervüket olymódon, szont a munkások száma- hogy fizikai és műszaki dói­nak növekedése volt. előbb sokszobás, nagyabla­kos házat építeni, jó lenne új szőnyeg, függöny, szebb bútor. E probléma egyetlen meg­oldása az, hogy növeljük a termelést iparban és mező­gazdaságban egyaránt, hogy Kétségtelen, hogy a terme­több fogyasztási cikkel job- lékenységnek ez a növeke­ban lehessen kielégíteni az dése igen értékes eredmény, igényeket. javulást jelent a múlt évi­Teljesen világosan látnia hez viszonyítva. Amikor gozók összefogtak: emelték üzemükbe* a termelés műszaki Mineo­nalát. korszerűsítették a gyártástechnológiát, javí­(Folytatás a 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom