Délmagyarország, 1960. augusztus (50. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-05 / 184. szám

PAiiel, 19W. augnsitns 5. 2 Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka (Folytatás az 1. oldairól.) láttak a gyártmányok öszs letételén, jobban megszervezték as anyag-. Illetve alkatrészellátást, stb. Ezeknek az üzemeknek jó példája mutatja, hogy megvannak eaek a lehetőségek es tartalékok, csak haamositani kell ezeket. Felhívjuk a gazdasági vezetők és az ipar összes dolgozója figyelmét arra, hogy most. a második fél évben tegyenek meg mindent as említett tartalékok hasznosítására. Gyakori még a szervezési hibából — tehát nem objektív körülmények folytán — előálló anyagellátási hiányosság. Egyes helyeken a munkafegyelem nem kielégítő, emiatt sok idő vész el. kevesebbet termeinek, mfttt lehetne. Mégis azt kell megállapítanunk, hogy üzemeink többségében alig folyik rendszeres, szívós, tervszerű munka a veszteségidők, főként azok okainak feltárására és megszüntetésére. Szükséges, hogy az ipar vezetői, irányítói gondoskodjanak önnek megváltoztatásáról. Ha a tartalékok hasznosítását továbbra is elhanyagoljuk, ez károkat okoz a népgazdaságnak, de egészen közvetlenül az üzemi kollektíváknak. hiszen érthetően kihat a nyereségrészesedés alakulására, ha az üzem nem teljesíti termelékenységi előírásait. Az említett hiányosságok sokhelyütt összefüggnek az anyagi ösztönzés hibáival, pontosabban kifejezve azzal, hogy több vállalat vezetői nem élnek megfelelően a^al a nagyfokú önállósággal, amit a bérezés és a munka helyes normázása terén kaptak. A kormány 1957-ben. amikor a jelenleg is érvényben lévő bérezési rendszer bevezetésére hozott határozatot, kimondotta: as üzemek vezetőinek feladata — joga és kötelessége —, hogy a bérezéssel is mozdítsak elő a termelékenység növelését. Kormányunknak ez a határozata ma is érvényben van. Az üzemek igazgatói és az üzemi tanácsok szerezzenek érvényt ennek a határozatnak, a minisztériumok pedig ellenőrizzék a végrehajtást Anyagellátás, anyagtakarékosság Tisztelt Országgyűlés! A Központi Statisztikai Hivatal jelentése rámutatott hogy az ipar anyagellátása ez év elsó felében általában kielégítő volt de néhány fontosabb anyagból időlegesen hiányok mutatkoztak. Ez általában érthető is. hiszen a nagyobb termeléshez, a termelési terv túlteljesítéséhez tavaly is, az idén is több anyagot kellett felhasználni. Mivel azonban még többet akarunk termelni, gondolkodni kell azon, hogy a növekvő termeléshez szükséges nagyobb anyagmenynyiséget milyen forrásokból fedezhetjük. Közismert hogy az iparban felhasznált anyagok túlnyomó nagy többségét külföldön kell megvásárolnunk, s « akkor lehetséges, ha e vásárlás ellentételét exportálható termékekkel fizetjük meg Különösen nagy jelentősé| ge van tehát annak, hogy ipari minisztériumaink éa Üzemeink vezetői rendkívül nagy gondot fsrdltsa< nak az exporttervek lettet len teljesítésére. Mindenütt következetesen szerezzenek érvényt kormányunk amn határozatának, hogy a termelést terv mrnayt! ségi túlteljesítése csak ak< kor engedhető meg, ha az ilyenformán fWállítAt t ter1 méhek gazdaságosan ex ' portáihatók, növelik a rendelkezésre álló export-árualapot, illetve hozzájárulnak keresett cikkekben a belföldi szükséglet tobb IdelégftéséheK. Ipari minisztériumaink vezetőinek igen fontos kötelessége, hogy kormáityunJöMLk ezt a határozatát is keményen végrehajtsák, megvalósulását etlenóriraék. Az anyagellátással kapesoUtns gondjaink csökkentésének másik igen hatékony módszere t takarékosság. Ifománycmk még 1930. márcfosában határozatot ho•ott, amilyben megjelölte a takarékossági moz^lom irányelveit és konkrét feladatait E határozatunk megjelenése óta eltett több mint két esztendő bebizonyította, hogy a dolgozók nagy része 1 megértette a takarékosság ' hoz fűződő nagy népgazda1 sági érdekeket. magáévá tette a mozgalom eói kitűzéseit Annak idején értékes vállalásokot tettek, • s vállalások nagy részét becsülettel teljesítették is. Helyes lenne, ha szakszer1 «Bsrvein.k, s velük szosgrüttműködvo az üzemi gaadaea® vezetők a szocialista nwn ka versen vben hteigsúlyozottan ráirányítanák erre ismét a dolgozók figyelmét. A takarékosságnak szocialista gazdálkodási rendünk alapvető módszerévé kell válnia, mert népfta/dáségunk fejlődé**. • dolgozók étateátevonsUnak alakulása S termelés gaadatágosságától. ezen belül A takarékosság minden területén történő fokozott érvényesülésétől TANT A s«ooi"li«ta mtmkavergenynek az utóbbi időben sok pozitív vonása van. Helyesnek bizonyult, hogy azt ajánlottuk: mindenütt a helyileg legfontosabb teendők megoldását tűzzék a verseny homlokterébe. Néhány irányelv azonban általánosan érvényesíthető. Ilyen az anyagokkal, szerszámokkal való takarékosság, továbbá as, hogy változatlanul törekedni kell az úgynevezett "-mennyiségi szemlélet* leküzdésére. Lehetnek és vannak is területek, amelyeken szükség van a -többet* jelszó kiadására, de ezeken a területeken és mindenütt máshol is, elsősorban a -jobbat* és a -gazdaságosabban, termelékenyebben, célszerűbben* jelszó tartalmának kell feltétlenül érvényesülnie. Számítunk rá, hogy öntudatos munkásosztályunk és értékesen tevékenykedő műszaki értelmiségünk megérti mindezt, az eddi© sok szép eredmény nem teszi megelégedetté, hanem ellenkezőleg: további jó munkára serkenti, s ennek megfelelően összpontosítja erőit a várott feladatok mielőbbi és sikeres megoldására. Ax építőiparban i* erőteljesebb előrehaladásra van szükség Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk fejlődése és szocialista építésünk szempontjából rendkívül megnövekedett jelentőségére tekintettet — ha röviden ls — külön kívánok szólni építőiparunkról. E terület dolgozói is elismerést érdemeltek kl sok nagy feladat sikeres megoldásával. Esek közül most csak azt emelem ki, hogy termelési tervüket túlteljesítették, csökkentették — átlagosain tíz százalékkal — az építkezések úgynevezett átfutási Idejét, az épftőanyagipar nemcsak a mennyisé© termelésben, de az önköltség csökkentésében is a ' tervezettnél jobb eredményeket ért el. Mindeme fejlődés ellenére e területet illetően ls azt kell mondanom: gyorsabb és erőteljesebb előrehaladásra vau szükség. Beruházásainknál csökkenteni akarjuk ugyan az építkezési hányadot, de építőiparunknak még így is nagyon sokat kell tennie A termelőszövetkezetek — saját erőből és munkával végzett építkezéseik mellett is — sokat várnak az építőipartól. A lakások építése és tatarozása szintén az iparág dolgozóinak feladata. A pártunk VII. kongresszusán elfogadott irányelvek feladatainak teljesítéséhez mintegy szá2ötvenmllltárd forint értékű építési munkát kell elvégezni. E nagy feladat elvégzésére csak akkor készülhetnek fel jól, ha kritikusan vizsgálják munkájukat és kutatják az okokat, amelyeknek folytán ma építkezéseinkre általában még mindig az a jellemző, hogy drágán és hosszú idő alatt készülnek el, holott ennek megváltoztatására bőven vannak lehetőségiek. Nagy se©tséget nyújt ehhez, hogy pártunk Központi Bizottsága június 29-én tartott ülésén határozatot hozott az építőipar feladatairól. Kormányzatunk azt kéri és várja as építőipar valamennyi dolgozójától, hogy — a feladatokat hosszabb időszakra részletekbe menően megjelölő — Iránymutató határozatból adódó tennivalóikat gondos vitában alakítsák ki és as intézkedéseket következetesen hajtsák végre. Vezesse és lelkesítse őket az a meggyőződés, hogy kulcsfontosságú területen dolgoznak és jó munkájuk eredménye . értékes hozzájárulást . jelent egész népünk' fejlődéséhez, második ötéves tervünk sikeres megvalósításához. A nagyobb befektetés gyümölcseinek pedig nem valami ködös távlati holnapban kell megérlelődniök, hanem már a következő esztendőkben, az ötéves terv időszakában megérnek és a dolgozók asztalára jutnak. Ugy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha ezekről a problémákról munkásokkal, dolgozókkal az elmondottak szerint beszélgetünk, megértik és helyeslik, hogy ilyen gondókat vállaltunk. Ez irányú problémáink megoldásához nagy se©tséget kaptunk a szocialista tábortól. Most, ebben a vonatkozásban is éreztük, mit jelent a proletár internacionalizmuson alapuló őszinte, baráti se©tség. Hadd emlékeztessenek arra, hogy a Szovjetunió kormánya teljesítette azt a kérésünket, hogy az eredeti megállapodáson és terven felül több ezer traktort, gabonakombájnt és egyéb mezőgazdasági gépet vásárolhassunk. Igein jelentós segítséget kaptunk több más baráti orszá©ól, köztük a Német Demokratikus Köztársaságtól éa a Csehszlovák Szocialista KŐztársasó©ól, ezért köszönet jár barátainknak. Bixiató hexdet Mezőgazdaságunk a szocialista átalakulás út fán Tisztelt Országgyűlés' Mezőgazdaságunkben — mint Ismeretes — ez év első felében tovább fölytatódott a szocialista átalakulás: a termelőszövetkezetek tagjainak száma háromszáztízezerrel, szántóterülete egy egész hattized millió katasztrális holddal nőtt. Június 30-1 adatok szerint több mint 4400 termelőszövetkezet működött őt egész négytized millió katasztrális hold szántóterületem. A fél év végén as ország szástóterütetéaek háromnegyede tartozott a szocialista szektorhoz. Ezek a számok nagy értékű politikai sikerekről beszélnek. azt jelzik, hogy igen nagy lépést tettünk előre a szocializmus építésének útján. Azt is látnunk kell azonban, hogy ez a nagyarányú fejlődés gondokat ls hozott magával. A teljesség kedvéért hozzá kell tennem, ugyanúgy igazában örvendetes gondokat, mint aminőkről az előzőkben mán vonatkozásban már szóltam. Mi mindig hirdettük, hogy a szocializmus felépítéséhez meg kell valósítanunk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, mert kis üzemekkel. egyéni kis parcellákon folyó, szétaprózott termeléssel nem biztosithatjuk egész népünk jólétét. A megoldás csak a dolgozó pa-aszts ig önkéntes szövetkezésével létrehozott közös nagyüzemi gazdaságokban található meg. Azt is tudtuk, hogy ez az átszervezés Jó politikai munkán kívül sok beruházást, is igényel, a mezőgazdaság forradalmi jellegű é* íelerrió&egű átalakulása nehézségeket is okoz. De amikor ez utóbbival számoltunk, orra gondoltunk, hogy az anyagi fedezetet hosszabb időszak alatt, a majd több éven' keresztül folyó átszervezés ütemében igyekszünk előteremteni. Az történt, amit vártunk, dolgozó parasztságunk megfogadva a párt és a kormány biztató szavát, tömegesen választotta a szövetkezeti gazdálkodást. A termelőszövetkezeti mozgalomnak ez a lendületes kibontakozása a szocializmus építésének meggyorsítását jelentette, kormányzatunk tehát örömmel támogatta. Kérdem, hogy vajon az öntudatos munkások, a jobb életre törekvő állampolgárok azt mondták volna-e: húzzuk-halogassuk hosszú időszakra a feltétlenül megoldást Igénylő feladat elvégzését? — Mondjuk-e azt a dolgozó parasztoknak, hogy ne lépjenek be olyan sokan a termelőszövetkezetekbe? A mezőgazdaság szocialista átalakulása dolgozó parasztságunk, munkásosztályunk, értelmiségünk, az egész nép érdekét gálja. élete további fellendülésének biztosítékát jelenti. Ezért kormányzatunk a termelőszövetkezeti mozgalom örvendetes fejlődését még azon az áron is segítette, hogy részben mér 1958-ban is. de különösen 1959-ben és 1960-ban lényegesen nagyobb mértékben támogatta a termelőszövetkezeteket, mint ahogyan ezt a hároméves tervben előirányoztuk. A hároméves tervben as anya© eszközök elosztására kidolgozott eredeti arányokat megváltoztattok és a népgazdaságban felhalmozott tartalékokat, sőt még a többi népgazdaság ág számára tervezett anya© eszközök egy részét is a mezőgazdaság fejlesztésére csoportosítottuk át a terv fő célkitűzéseinek módosítása nélkül. Államunk, egész társadalmunk és barátaink sokirányú támogatásának birtokában termelőszövetkezeti parasztságunk jó hangulatban kezdett a köaöa munkához. Bár figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetek zöme az utóbbi másfél esztendőben alakult, tehát számos kezdeti nehézséggel kellett megküzdeniük, mégis biztatóak az eddi© tapasztalatok és eredmények. A legtöbb termelőszövetkezetben helyesen szervezték meg » közös munkát, ered. menyesen alkalmazták a jövedelemelosztás fejlettebb módszereit, szem előtt tartják az anyagi érdekeltség érvényesítését. A termelőszövetkezeti tagsúg és a családtagtél nagy többsége rendszeresen dolgozik. Ezek a jelentős sikerek — természetesen a termelőszövetkezeti tagok odaadó és szorgalmas munkája mellett — nagyrészt annak köszönhetők, hogy a termelőszövetkezeti parasztok maguk közül, az erre a tisztségre legjobban megfelelő, becsületes, a gazdálkodáshoz jól értő társaikat választották,. meg vezetőknek,. akikben bíznak, akiknek tekintélyük vm\. Csak örömmel számolhatok be arról is, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben ma már másként tekintenek a mezőgazdasági szakemberekre, mint régebben. A termelőszövetkezeti tagok maguk követelik, sürgetik, hogy minél több szakember dolgozzék náluk. Pártunk és kormányunk hívó szavára másfél év alatt csaknem Ötezer mezőgazdasági, számviteli szakember ment termelőszövetkezetbe. Elismeréssel és köszönettel tartozunk nekik, hiszen otthagyták megszokott munkahelyüket, s most tevékenyen fáradoznak a közös gazdaság felvirágoztatásán. Érzik és meg is érdemlik a termelőszövetkezeti tagság és egész társadalmunk megbecsülését. A tavas© vetést, majd a növényápolást a legtöbb helyen kellő időben és az előző évekhez képest jobban elvégezték a mezőgazdaság dolgozói. A kalászosokat learattuk. Terméseredményekről még korai lenne szólni, hiszen a behordás és a cséplés még tart. AZ ország több területén az aszályos időjárás súlyosan hátráltatta ugyan a kalászosok fejlődését, de a műtrágya, a több gép és főként — ahol iparkodtak az emberek — a jő munka, ha nem is tudta teljesen kiegyenlíteni, mégis csökkentette a kedvezőtlen időjárás káros következményeit. Erre tekintettel is, most nagyon lelkiismeretesen arra kell törekedni, hogy a fáradságos munka legkisebb része se menjen veszendőbe. Jó, hogy a július végén bekövetkezett országos esőzés javította a kapásnövények hozamának kilátástét, de ugyanakkor akadályozta a betakarítást. Éppen ezért összpontosítani kell mindenütt az erőket a behordás és a cséplés veszteségmentes, lehető leggyorsabb befejezésére. Szükség van erre azért Í6, hogy azután időben és jó szervezettséggel hozzá lehessen látni az ősziek betakarításához és a szántáshozvetéshez. A mezőgazdaság szocialista átszervezése a többtermelés eszköze Helyes kiindulópont — kedvező eredmények Amikor kormányzatunk úgy döntött, hogy vállalni kell és meg kell oldani az eredetileg tervezett hosszabb idő helyett rövidebb időszakra összegyülemlett feladatokat, a következőkből indultunk ki: népünk általában jól él. Az életszínvonalat is valahogy úgy kell tekintenünk, ahogyan a termelőszövetkezeti mozgalomról szoktunk beszélni: emeljük az életszínvonalat, azután meesrflárdítiuk és meg. teremtjük a további emelés alapjait Mogt arra xaa szükség, hogy a megtermelt értekek egy részét » már most történő szétosztás helyett olyan közösségi célokra használjuk fel. amelyeknek elérése feliétlenül biztosítja a további gyors elő rehaladást. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése egyfelől népi demokratikus államrendünk politikai bázisának: további erősítését, a munkás-paraszt szövetség új, maaasabb szintű megvalósulását eredményezi, másfelől pedig közvetlenül és konkrétan hozzájárul egész dolgozó népünk életszínvonalának biztos további emeléséhez. Azok a milliárd forintok, amelyeket ma éa a következő években mezőgazdasá gunk termelésének fejlesztésére fordítunk, a növénytermelés es állattenyésztés ho zsmténák nagyarányú fejlődésében, azaz több mezőgaz dasági termékben, húsban, zöldségben, gyümölcsben termékbőségben térülnek viasza. Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdaság szocialista átszervezésében jelentősek a sikereink, do még csak részlegesek. Nyomatékosan fel akarom hívni a mezőgazdaság és az Irányító állami, gazdasá© szervek dolgozóinak figyelmét arra, hogy a célt még nem értük el. Az átszervezés nem cél, csupán eszköz. Annak eszköze, hogy mezőgazdaságunk a nagyüzemi termelés nagy lehetőségeit felhasználva többet termeljen! Több gabonát, takarmányt, állatot, zöldséget, gyümölcsöt adjon. Támogatni, sikerre segíteni azt a bonyolult munkát, amit a jólműködő, gazdaságosan termelő mezőgazdasá© nagyüzem kiépítése jelenti most e terület dolgozóinak, irányító szerveinek legsürgősebben megoldandó, legfontosabb feladatát. Pártunk helyesen és reálisan tűzte kl a kettős feladatot. azt, hogy az átszervezéssel együtt a termelés is emelkedlék. Ennek realitását az élet bizonyította: tavaly is spkat, fejlődött' a termelőezővetjsjezpti mozgalom, téégis — vagy helyesebben éppen ennek is köszönhetően — össztermelése nagyobb volt a tervezettnél. Törvényszerű és szükség szerű, hogy az átszervezés után — ahol ez falvakban, járásokban, megyékben már befejeződött — emelkednie kell a termelésnek. Mikor és milyen mértékben következik be ez, most már kizárólag a munkán múlik! Teendőink középpontjába most azt kell állítanunk, hogy növeljük a mezőgazdaság minden irányú árutermelését, főként pedig azt mozdítsuk elő helyes politikai munkával és továbbra is helyes árpolitikával, hogy ezek az áruk felvásárlás útján az állam birtokába jussanak, ilymódon biztosítsuk a lakosság zavartalan ellátását. Növénytermelésünk olyan irányban fejlődik, hogy nő a takarmánytermesztés részaránya. Ez helyes, hiszen erre szükség van az állattenyésztés fejlesztéséhez. Arra kell azonban törekednünk, hogy a jelenleginél nagyobb kenyérgabona-ter- • mést takarítsunk be egyegy hold röldrőL A legutóbbi gazdasá© években szerzett kedvező tapasztalatok alapján kormányunk helyesnek tartja, hogy az állami gazdaságok és a féltettebb termelóRzövetkezetok nagyobb területein termeljék a nagy hozamú külföldi búzafajtákat Nemcsak a növénytermelésben, de az állattenyésztés gyors ütemű 'ejlesztésében, a lakoeság (Folytatás a 3. oldalon.)