Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

Szombat, 1960. június 18. 2 r Újjáválasztották a szakszervezetek megyei tanácsát (Folytatás az 1. oldalról.) bélpolitikai tevékenység, ebben és a nyereségrészese­dés elosztásának támogató­sában is évről évre lejlő­dés tapasztalható. Miután az előadó kifej­tette, hogy az SZMT vé­leménye szerint minél ha­marabb meg kell szüntetni a szakszervezetek termelési tevékenységének néhány fogyatékosságát, áttért a dolgozok élet- és munkakö­rülményeinek javítását szolgáló szakszervezeti mun­ka elemzésére. örömmel állapíthatjuk meg — mondotta —, hogy Csongrád megyében is — miként országosan — tö­retlenül érvényesül pártunk­nak az az elve, hogy . a szocializmus építésének együtt kell járnia a dol­gozók életszínvonalának rendszeres emelésével. Megyénk dolgozóinak élet­nívója évről évre emelke­dik. Ezt igazolja az a tény, hogy 1957-ben a Csongrád megyei dolgozók átlagbére 1240 forint volt, 1959-ben viszont elérte az 1303 fo­rintot. A Szegedi Kenderfonó­gyárban például az egy főre eső bércnkívüll ré­szesedés értéke évi 1966, a Szegedi Szalámigyárban 2434, a 42. Autóközlekedé­si Vállalatnál 2268. a Sze­gedi Közlekedési Vállalat­nál 2236 forint. Ezeken kívül még figyelem­be kell venni a forintban nem értékelt, de rendkívül jelentős közvetett juttatáso­kat. A növekedő reálbérek, a névleges bérek, valamint a béren kívüli juttatások és az egyéni takarékosság fo­kozták az igények kielégíté­sének lehetőségét. Néhány cikktől eltekintve kellő áru­alappal rendelkezünk, egé­szében véve a helyzet na­gyon egészséges, és ez alap­jaiban kihat a dolgozók élet­és munkakedvére. Javult a biztosított dolgozók betegellátása A szakszervezet társada­lombiztosítási szolgáltatásá­val foglalkozva megállapít­ható, hogy az utóbbi két év­ben minőségileg ia megja­vult a biztosított dolgozók betegellátása. Néhány üzem­ben bevezettük a szakrende­léseket. Igy például a Sze­gedi Kenderíonógyárban nő­gyógyászati, fogászati és reu­matológiai szakrendelés áll a dolgozók rendelkezésére. Tíz éve annak, hogy a munkáshatalom teljes egé­szében a szakszervezetekre bízta a munkavédelmi tör­vények végrehajtásának el­lenőrzését. Az elmúlt négy óv alatt mindössze 14 eset­ben kellett az SZMT mun­kavédelmi felügyelőségének nevelő célzatú bírságolást ki­szabni. Az SZMT a szak­szervezetekkel közösen évenként, rendszeresen mun­kavédelmi napokat, kiállítá­sokat, ankétokat, valamint oktatást szervezett. Gazdasá­gi vezetőink megértik, hogy a termelés bővítését csu­pán biztonságos munkafel­tételek mellett lehet tar­tósan megszervezni. Csök­kent a balesetek száma, az eredmények azonban még nem megnyugtatóak. Még mindig sok munkanap esik ki a termelésből bal­esetből kifolyólag. A dolgozók pihenésének szervezése Egyre nagyobb felelősség­gel látja el a szakszervezet a dolgozók pihenésének meg­szervezését, a gvermekek üdültetését, a törvényesség védelmét, a nők- és fiatal­korúak, valamint a többi dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek figyelemmel­tartását. Határozottan fel kell lépni továbbra is a dolgozókkal szemben még itt-ott tapasztalható ingerült bánásmóddal szemben. A szakszervezetek a kul­turális nevelő tevékenység politikai tartalmának. pár­tosságának növelése érdeké­ben az elmúlt három év alatt helyes arányokat te­remtettek meg. Előtérbe he­lyezték a tudatformálás olyan területeit, mint a po­litikai, szakmai és az általá­nos Ismeretek terjesztése, a szakszervezetek közoktatási tevékenysége és a könyvtár­munka. Sok üzemünk ven kapcsolatbari iskolákkal és a megye területén össze­sen 15 üzemben létesítet­tek dolgozók általános is­koláját az elmúlt évben. Csongrád megyében 267 üze­mi könyvtár működik. Szám­ban sem csökkent, tartalmá­ban pedig javult az öntevé­keny művészi élet, és fejlő­dött a népi táncegyüttesek mozgalma. A művelődési otthonok keretében pártfo­góra talált az üzemi kultu­rális élet és a szakszervezeti munka szerves részét képezi a testnevelési és a sport te­vékenység is. A fejlődött szakszervezeti demokrácia A beszámolási időszakban a megyében is növekedett a szakszervezetek befolyása és szerepe a társadalom szo­cialista építésében. Fejlődött a szakszervezeti demokrácia, fejlődött az alapszervezetek önállósága, nemesebb értel­met kapott a társadalmi munka. Az 1956-os küldött­közgyűléskor megyénkben 70 ezer szervezett dolgozó volt. Ez a szám 91 százalé­kos szervezettségnek felelt meg. Ma 78 ezer a szakszer­vezeti tagok száma, 94.5 szá­zalékos szervezettséggel. A korábbi évekhez képest összhangoltabb az SZMT és a megyei bizottságok, irányí­tó munkája. A falusi szak­szervezeti élet fellendítése céljából megszerveztük a községi szakmaközi bizottsá­gokat. Munkájuk már kezd kibontakozni. Különösen fel­lendült az üzemi szakszerve­zeti élet az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlé­seken. Ezeken mintegy 60 ezer szervezett dolgozó vett részt személyesen, illetve a küldöttek útján.* Megyénkben érvényesül a szakszervezetek pártirányítá­sának a lényege: eszmei, szervezeti és személyes kap­csolatok. alakultak ki a szak­szervezetekben dolgozó kom­munisták és pártonkívüliek között. A szakszervezetek sokirányú tevékenységük so­rán jó kapcsolatokat létesí­tettek az állami és társadal­mi szervekkel. A megyei tanács beszá­molójának végén Juhász elv­társ javasolta a közgyűlés­nek, hogy mondja ki hatá­rozatban, hogy a függetlenített szakszer­vezeti vezetők legfontosabb feladata a társadalmi mun­kások türejmes nevelése. Majd előadását így fejezte be: A megyei szakszervezeti mozgalom ereje növekedőben van. A Magyar Szocialista munkáspárt, a magyar mun­kásosztály. a szövetséges dol­gozó osztályok történelmileg elhivatott vezetője, olyan po­litikát valósít meg hazánk­ban, hogyha erőinket jobban megszervezzük és a még előt­tünk álló feladatok elvégzé­sére fordítjuk, tovább fog növekedni a szakszervezeti mozgalom befolyása Csong­rád megyében is. Hozzászólások Juhász József elvtárs szó-­beli kiegészítő referátuma után megválasztották a je­lölő, a mandátumvizsgáló,. a szavazatszedő és a határoza't­szövegezö bizottságokat, majd Bozóki László beterjesztette a számvizsgáló bizottság je­lentését. Ezután a hozzászó­lások hangzottak el az első napirendi ponthoz. Elsőnek Farkas Jóasefné, a textilművek sz. b.-titkára szólalt fel, és üzemének mun­kaversenyeredményeit ismer­tette. Tóth Antalné a vasön­tödei selejt elleni harcról beszélt. Sztojka István mind­szenti küldött, miután az építőipari dolgozók munka­körülményeiből fakadó ne­hézségeket ecsetélte, segítsé­get kért ahhoz, hogy a köz­ségben dolgozó mintegy öt­ven pedagógus szakszervezeti alapszervezetet kapjon. Var­ró Antal, a Szegedi Kender­gyár kiváló újítója beszá­molt az üzem újítási sikerei­ről. Elmondotta, hogy míg tavaly öt hónap alatt 70 újítást vezettek be a ken­dergyárban, az idén to­vább szaporodott a haszno­sított újítások száma. A szovjet emberek segíteni akarása A közgyűlés résztvevőinek érdeklődése követte Koltu­nova elvtársnő felszólalását, aki méltatta a szakszerve­zetek jelentőségét, és felso­rolt néhány olyan hiányos­ságot, melyet magyarországi tartózkodása alatt tapasztalt. Koltunova asszony szavai­ból a szovjet emberek me­leg, baráti segíteni akará-­sa csendült ki. Nyári Sándorné, a ruhagyár sz. b.-titkára többek között az iparitanuló-képzés hiá­nyosságaira hívta fel a fi­gyelmet, különösképpen a Kállai Éva leányotthonban uralkodó állapotokra. Papp Etelka kéziszerszámgyári és Hajós János erdőgazdasági küldött után Katona Sándor, a népfront megyei titkára kért szót, majd Papp Ist­ván, az építők szakszerveze­tének megyei titkára muta­tott rá arra a visszásságra, hogy a "megyében található téglagyárak egyetlen telep­vezetőjének sincs szakkép­zettsége. Ezzel kapcsolatban a szakmai továbbképzés szükségességét méltatta. Nagy Máté, a közalkalma­zottak szakszervezetének me­gyei titkára után Mihály Jó­zsef, az OMMI talajtani osz­tályának dolgozója az újítási mozgalomban rejlő gazdásági eréforrássok felszínre hozá­sát sürgette. A megyei pártbizottság elismerése a. jó szakszervezeti munkáért A kővetkező felszólaló Sik­lós János elvtárs volt, aki a megyei pártbizottság ne­vében üdvözölte a küldött­közgyűlést, és leszögezte, hogy az SZMT jó munkáját a Csongrád megyei szerve­zett dolgozók nyolcvanezres tábora igazolja. A szakszer­vezetek az ellenforradalom után hasznos tevékenysé­gükkel támogatták a kon­szolidáció, valamint a há­roméves terv végrehajtását, s ezzel, mint eszközzel, ne­vették a munkásságot, tisz­tázták a munkásosztály hely­zetét. A szakszervezetek tisztségviselői és aktivistái segítették a dolgozók szociá­lis porb témáinak megoldá­sát az üzemekben és falvak­ban. Ez a gyűlés tehát szám­vetés, hogy politikailag mennyire jutott a szakszer­vezeti munka a szocializmust építő államban. Ezután a megyei pártbi­zottság titkára néhány olyan kérdéssel foglalkozott, mely nem domborodott ki kellő­képplen a beszámolóból és a hozzászólásokból. Elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZMP politikájának sikere az egyszerűségen, a közi-ellenségen, az őszinte­ségen és a kölcsönös bizal­mon alapszik. A szakszervezetek tevékeny­ségének is ez az alapja. Ép­p>en ezért sohasem szorulhat háttérbe ez az elv a szám­talan napi feladat közben. Az, hogy a szakszervezetek a szocialista világnézettel is­mertetik meg a dolgozókat és jóléti kérdésekkel foglal­koznak, ma már szinte ter­mészetes dolog. De egy perc­re sem feledkezzenek meg figyelemmel kísérni, hogy miként bánnak a munká­sokkal az üzemekben. A mnnkásész, a munkáslé­lek érzékenységére nagyon vigyázni kell szakszerveze­teinknek. A munkásember igen érzékeny az igazságra, az őszinteséget megköve­teli Mikor egy kis panaszos ügy­ben a vezetőkhöz fordulnak és azok csak megígérik és mégsem intézik el, egv ré­szük reklamál, a többség azonban legyint. Az ilyen ve­zetőnek többé nincs hitele, tekintélye. Pedig a murikás megérti, ba megmagyarázzák r.eki. amikor nincs igaza. Siklós elvtárs javasolta, hogy á közgyűlés határozat­tervezetéhez illesszék kiegé­szítésül: a munkásokkal való bá­násmód ellenőrzése a szak­szervezeti munka alapkér­dése. Ezután az üdülés és üdülte­tés problémájáról vetett fel érdekes gondolatot. Egy fontos kérdésről Nem újkeletű elképzelés — mondotta —, mivel Szege­den minden lehetőség adva, hogy fürdővárossá fejlődjék. Az újszegedi termál- és gyógyvízlelőhelyek feltárása biztosítaná egy — a szak­szervezetek támogatásával létesülő — nagy gyógyfür­dő felépítését. Ez nem csu­pán Szeged érdeke, hanem az egész Alföld problémája, hiszen a legközelebbi für­dőhely Hajdúszoboszlón és Hévízen található. Ez a gyógyüdülő felbecsülhe­tetlen szolgálatot tenne a dolgozók számára, mert messzi környékről itt ke­reshetnének gyógyulást a munkában megrokkant be­tegek. Végezetül a megyei párt" bizottság titkára érintette a szakszervezetek kultúrmun­ikájának feladatait, az üzemi színjátszással és a könyv­tármozgalommal kapcsolat­ban. Hangsúlyozta a szak­munkások és a műszaki ér­telmiség továbbképzésének fontosságát, elítélte az üze­mekben itt-ott még előfor­duló túlóráztatást. Felszóla­lásának befejezéseképpen felhívta a termelőszövetkeze­teket patronáló üzemek fi­gyelmét, hogy a közelgő ara­tás és cséplés idején min­den erővel támogassák a fiatal szövetkezetek első nagy erőpróbáját. A SZOT üdvözlete Ebéd előtt még Móricz Béla, a Tudományegyetem küldötte beszélt az egyete­mi beiskolázások problémái­ról, majd szünet után dr. Bíró András hozzászólását Tóth Anna, a textiles szak­szervezet főtitkára követte. Tóth elvtársnő a SZOT ne­vében üdvözölte az értekez­letet, és a XIX. szakszerve­zeti kongresszus határozatai alapján elemezte azokat a felté­leleket. melyek alapján a kétmillió magyar szerve­zett munkás egységes po­litika; erővé válhat a szo­cializmus építésében. Pócz Nagy Jánosné, a kon­zervgyár küldötte az élel­miszeripari szakszervezet szervezettségi fejlődésének korlátait ismertette. A fel­szólalások sorát Morvái Sán­dor. a makói szakmaközi bizottság titkárának, Péter Lajosné, a HVDSZ küldöt­tének és dr. Reich Olgának, az SZTK főorvosának szavai zárták le. Az igen aktív és szám­talan kérdést felvető vitat Juhász József foglalta ösz­sze, majd kérte a közgyű­lést, hogv a lelépő SZMT-t mentse fel tisztségétől. Ez­után a küldöttek elfogadták a kibővített határozati ja­vaslatot, majd sor került — második napirendi pontként —, az új megyei tanács megválasztására. A jelölő bizottság javas­lata alapján a küldöttek a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsába 64 ren­des tagot és 5 póttagot, a számvizsgáló bizottságba 3 rendes tagot és 2 póttagot választottak be titkos sza­vazással. A Szakszerveze­tek Országos Tanácsának javaslata alanján az ű< SZMT megválasztotta az új elnökséget is. Az új elnökség névsora Feles Sándor, az ÉDOSZ küldötte, Papp István, az építők szakszervezetének Péter I.aiosné. a HVDSZ Kókai József, a KPVDSZ Nagv MMé, a közalkalma­zottak. Hajas László, a közlekedési szakszervezet. Bodnár Lajos, a vasutas szakszervezet. Juhász Nagv Antal, a MEDOSZ. Né­meth Ferenc, az orvos­egészségügyi szakszervezet. Ökrös János, a pedagógus. Prágai György, a postás szakszervezet. Hoffmaon Márton, a vasas. Juhász József, a pedagógus szak­szervezet. Kiss László, a közalkalmazottak. Török Zorin nagy heszétfet mondott a leszerelési értekezlet csütörtöki illésén Ugy létszik, hogy a genfi leszerelési értekezleten az új szovjet javaslat körül megindult előcsatározások szakasza lezárult. A nyugati küldöttségeknek a jövő hé­ten ^ határozottan állást kell foglalniok: hajlandók-e ko­molyan tárgyalni a bizottság konkrét feladatáról, az álta­lános és teljés leszerelésre vonatkozó szerződés kidol­gozásáról, vagy pedig az egész világ közvéleménye előtt váUalniok kell a fele­lősséget az értekezlet ku­darcáért. Ez a gondolat hatotta át Zorin külügyminiszterhe­lyettes több mint egyórás beszédét, amely a leszerelé­si értekezlet pénteki ülésén Ormsby-Gore angol, Burns kanadai és Martino olasz küldöttségvezetök felszólalá­sát követte. Mindannyian a nyugati álláspontot védel­mezték. Bár pénteken mind az öt nyugati küldöttség vezetője szót kért, a leszerelési érte­kezlet ülését Zorin beszéde uralta. Zorin Eaton szerdai beszédére válaszolt. Eaton szóbaníorgf*. beszé­dében kijelentette, hogy az európai szárazföldön a Szov­jetunió és a többi szocialista ország „nagyobb fegyveres erői állnak szemben a NATO-haderőkkel*. Zorin amerikai források­ból vett számadatokkal cá­folta meg ezt az állítást és rámutatott, hogy Európában az amerikai csapatokon kí­vül 3,2 milliós NATO-had­erő áll szemben a Szovjet­unió 2,4 milliós Európa és Ázsia hatalmas területein állomásozó haderejével, va­lamint a népi demokratikus országok fegyveres erőivel. Az Európában állomásozo amerikai haderő jelenleg mintegy 350 Oüü főre tehető. Eaton értekezleti megnyi­latkozásait összegezve Zorin megállapította, hogy az Egyesült Államok ellenez minden radikális leszerelési intézkedést, általában min­den olyan leszerelési intéz­kedést, amelyet „még nem próbáltak ki*. Zorfn hangoztatta, hogy az Egyesült Államok tovabbra is leszerelés nélküli ellen­őrzési intézkedésekre ala­pozza értekezleti magatartá­sát, ez feltétlenül zsákutcát jelent. A szocialista orszá­gok küldöttségei a nyugati küldöttségek mintegy tizenöt kérdésére válaszoltak már, tehát semmi esetre sem le­het őket az értekezlet mun­kájának hátráltatásával vá­dolni. Most az Egyesült Államo­kon a sor: válaszoljon arra arra az egyetlen es jogos kérdésre, kitart-e negatív álláspontja mellett, amely akadályozza az előrehaladást az általános és teljes lesze­relés kérdésének megoldásá­ban és csak zsákutcába vi­heti a tárgyalásokat, vagy konstruktív álláspontra he­lyezkedik és ezzel lehetővé teszi, hogy a bizottság áttér­jen a szovjet javaslatok tár­gyi megvitatására. Választ várunk az amerikai küldött­ségtől — mondotta beszéde befejezéséül Zorin, a szov­jet küldöttség vezetője. Eaton rövid felszólalásá­ban csak azt közötte, hogy tartózkodik Zorin beszédé­nek kommentálásától. Az öt árvízsújtotta Borsod megyei községben a lakosság élelmiszer- és ivóvízellátása biztosítva van Beszámoltunk arról áz ár­vízről, amely a szerda esti felhőszakadás után árasztott el öt Borsod • megyei közsé­get. Csépányi Sándor, a Bor­sod megyei tanács elnökhe­lyettese nyilatkozatában töb­bek között elmondotta, hogy gondoskodtak mindazon csa­ládok elhelyezéséről, ame­lyeknek háza az árvíz kö­vetkeztében összedőlt. Bizto­sítva van az élelmiszer- és az ivóvízellátás, s helyreállt az árvíz sújtotta falvakkal a telefonösszeköttetés is. A tűzoltósági és egészségügyi alakulatok pénteken is erő­teljesen dolgoztak, hogy el­hárítsák az esetleges jár­ván yveszélyt. Az árvíz sújtotta öt köz­ségben az eddigi felmérések alapján 43 ház vált lakhatat­lanná és körülbelül ezer hold szántóterület termése veszett kárba. Közötte a tanácselnökhe­lyettes azt is, hogy 19 csalá­dot részesítettek gyorsse­gélyben. Pénteken megkezdődött a termelés azokban a szénbá­nyákban is, amelyeket az ár­víz szerdán este elöntött. fl szegedi járásban néhány helyen megkezdődön az aratás Tegnap érkezett az elsó hír a szegedi járás homok­vidékéről, hogy megkezdő­dött az aratás. Szilágyi István bordányi egyénileg dolgozó parasztember csa­ládjával pénteken hozzálá­tott a korán vetett rozs aratásához néhány száz négyszögölön. Ma a kis­kundorozsmai József Attila Termelőszövetkezet földjén a községbeli gépállomás az őszi árpa vágását kezdi meg aratógéppel. Hétfőn a sándorfalvi gépállomás a szatymaz! földekre vonul fel az aratógépekkel és a jövő hét folyamán már egyre több helyen kezdenek hoz­zá Szeged környékén a be­érett őszi árpa aratásához. 29* 45* 49* 6i* 74 — a lottó e heti nyerőszámai . Pénteken Siófokon húzták a lottó 25. játékhetének nyerőszámait. A? alábbi számokat ' húz­ták ki: 29, 45, 49, 61, 74. rnfgi • tflil flwliir VÉTEL! ELADAS! Alkalmi olcsó anyagok és női kartonruha­félesegek kaphatók nagy választék­ban. Női ruhaflokonok 15.—Ft-tól Női kartonruha 90.— Ft-tól ímprlmé selymek 28.— Ft-tól Bizalommal a Bizományi Áruházhoz. Cim: Szeged, BsJesy-Zs. u. 15 László, az ÉDOSZ, Szögi Antalné, a textiles, vala­mint Rárz Kálmán, a vas­utas szakszervezet küldöt­te. Az elnökség póttagjai: dr. Thököly József, a köz­alkalmazottak. Kiszin Mik­lós. a MÜDOSZ, valamint Bobkó József, a vasas szakszervezet küldötte. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke Bodnár Lajos lett, vezető titkár* Juhász József, titkárai pe­dig Hofmann Márton és Török László. A számvizs­gáló bizottság elnökévé Bozóki Lászlót választot­ták. Az új szakszervezeti me­gyei tanács első ténykedé­seként kijelölte a megyei tanács mellett működő kü­lönböző munkabizottságo­kat. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom