Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

3 Kzomhat, 1960. júnhis 18. jelentős akciókat bonyolít le iKözös fclslősség az új kenyérért a nyáron a városi nőtanács A népfrontbizottságokkal közösen érdekes és sűrűn látogatott békegyúléseket rendeznek jelenleg a nőtanács tagjai Szegeden. Ezeken tájékoztatják a lakosságot a legfontosabb hazai és külföldi eseményekről, segítenek eligazodni az embereknek a nemzetközi kérdésekben. A Szilléri sugárúti iskolában legutóbb például 130-an jöttek össze, sokan olyanok, akik eddig még nem jártak olyan beszélgetésekre. A Csongrádi sugárúti iskolába a gyűlésre a zuhogó eső ellenére 70 látogató ment el, akik közül többen felszólaltak, s őszintén tették fel kérdéseiket. A nőtanács másik érdekes akciója az egészségügyi előadássorozat segítése. Ezeket az előadásokat a Vöröskereszt szegedi szervezetének orvos-aktívái tartják. Mindezekre, mind pedig az előbb említett békegyűlésekre, családlátogatás során, személyesen is meghívják a környék lakóit. Már most k<dolgozták a tervet, miképpen alapozzák meg a szülői munkaközösségek jövő iskolaévi jobb működését. Több ankétot rendeznek a nyáron, a fiatalok iskolai és otthoni nevelése közötti kapcsolatról, a fiatalkorúak erkölcsi és egyéb problémáiról, öszszeírják, kik azok a szülők, akiknek kisgyermekük most, ősszel megy először iskolába és vélük szintén megbeszélést tartanak. Érdekes színfolt lesz a kerületek életében a korábban 'bevált, kulturális műsorral kísért »nyári vasárnap-délutánok« felújítása, először Mihályteleken és Pétőfitelepen. E nagyobb szabású rendezvények és akciók mellett a városi és kerületi nőtanácsok tagjai fejlesztik a szabadtéri játékok idejére a bevált pótmama-szolgálatot, segítenek a szakszervezeti nőbizottságoknak a kultúrjátszóterek társadalmi felügyeletében, a gyeremekek helyes szünidei foglalkoztatásában. összeírják az érdeklődőket, újabb nőket nyernek meg, hogy házi munkájuk mellett végezzék el magánúton az általános iskola nyolc osztályát. Szervezik a szülők akadémiájára és a parasztlakta kerületekben a mezőgazdasági szaktanfolyamokra is az asszonyokat. Kézimunkára is tanítják majd az érdeklődő nőket. El akarja érni a nőtanács, hogy az asszonyok ismerkedjenek meg és foglalkozzanak a gyönyörű népi hímzésekkel, magyaros motívumok feldolgozásával is a kézimunkák készítése során. Sok látnivaló a Délalföldi Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron Ismeretes, hogy az idén elmarad'az országos budapesti mezőgazdasági kiállítás és vásár. Ehelyett az ország néhány nagyobb városában, tájközpontjában rendeznek mezőgazdasági kiállításokat és vásárokat. Ami a szegedi mezőgazdasági kiállítást és vásárt illeti, ez Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyék lakosságát teljes mértékben kárpótolja a budapesti kiállításért. Az Attila utcai főbejáratnál helyet foglaló díszes pavilonban kapnak helyet az ország és a Dél-Alföld legjobb nagyüzemi gazdaságait bemutató dokumentációs anyagok. A főpavilon után a következő látványosság a mezőgazdasági gépkiállítás lesz. Munkás-paraszt kormányunk nagy erőfeszítéseinek eredményeként Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékbe is havonta érkeznek újabb hazai és külföldi mezőgazdasági gép6zállítmányok. A mezőgazdasági kiállításon és vásáron a nyári szállítású gépkollekció egy része kerül bemutatásra. A nagy tér jobb oldalán foglal majd helyet az erdészeti pavilon, ahol a látogatók a táj korsZerű erdőgazdálkodásának sok-sok szép sikerével ismerkedhetnek meg. Látványosságnak Ígérkezik a vadászati kiállítás is, melyen a Budapesten nemrég megtartott kiállításnak csaknem a teljes anyagát bemutatják. A nagyszámú, különböző vadállatpreparátum mellett élő vad bemutató is lesz. özek, vaddisznók, nyulak, rókák, azonkívül vadlibák és más vad víziszárnyasok egész sokaságát helyezik el ebben a pavilonban. A Délalföldi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár nem lenne teljes halászati pavilon nélkül. A Fehértó és a Tisza halállományának legszebb példányait mutatják be a nagyközönségnek. . A Délalföldi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár a magyar mezőgazdaság, a falu szocialista átszervezésének jegyében kívánja nagy oktató-nevelő szellemű feladatát teljesíteni. Épp ezért a kiállítás és vásár 24 ezer négyzetméter területének legnagyobb részét a táj 22 legjobb termelőszövetkezetének, négy állami gazdaságának és 8 kísérleti, illetve tangazdaságának pavilonjai foglalják el. Ezek ismertetik új sikereket hozó agrotechnikai módszereiket. Országosan is elismerést érdemel például a röszkei Lenin Tsz tavalyi 16 és fél mársás búzatermésátlaga, az újszegedi Haladás Tsz 20,5 mázsás átlag ősziárpa-térmése. Ugyanebben a közös gazdaságban a múlt évben már 27,6 mázsa májusi morzsolt kukoricának megfelelő termést takarítottak b« holdanként. A növénytermesztési bemutatón méltó módon képviselteti magát az országos hírű makói tlttörő Termelőszövetkezet is, melynek gazdáit nevezhetjük jelenleg a Dél-Alföld legjobb kukoricatermelőinek. A főbb növényféleségek mellett természetesen helyet kapnak még a rozs, a burgonya, a zab, a cukorrépa, a kender, a lucerna és a DélAlföld többi hagyományos szántóföldi növényei. A nővén ytermesztési bemutató nagyszerűen egészül majd lei a táj állatenyésztcsi színvonalának szemléltetésével. A szarvasmarha-tenyésztésben a vásár igazgatóságának díjaiért 6—7 ezer kilogramm évj tejhozamot biztosító törzskönyvezett teheneikkel szinte egyíormá eséllyel indulnak a szentesi, a székkutasi, a hódmezővásárhelyi tangazdaságok, a szentesi Felszabadulás, a földeáki Dózsa és a makói Üttörő Termelőszövetkezetek. A mezőgazdasági kiállítás és vásár egyik érdekessége lesz a kertészeti bemutató. A virágbemutatón nem kevesebb, mint 200 fajta gyönyörű rózsát állítanak ki az újszegedi Haladás, a Rózsa Ferenc Tsz gazdái, a Szegedi Kertészeti Vállalat dolgozói. Konyhakertészeti termeivényeikkei reprezentálnak majd a ságváritelepi Táncsics, és a baktói Felszabadulás Tsz-ek. A kertészeti növények dísze a virágok mellett a hírneves szegedi paprika lesz. B

őven van most teendőjük a paraszt embereknek. A növényápolással egyidőben kell végezniök az aratást Felelősségteljes feladat ez, hiszen az ország gabonával, kenyérrel való ellátása függ tőle. A munkásosztály áldozatokat hozva tisztességgel teljesíti a dolgozó parasztokkal szembeni kötelességét: gépeket motorokat, ruhákat és nagyon sok más iparcikket ad a falunak. Most a dolgozó parasztokon a sor, hogy a földeken végzett jó munkával saját maguk és az ország javára viszonozzák ezt. Elmondható, hogy általában így történik ez Szegeden és a szegedi járásban is. A termelőszövetkezetek tagjai, a régiek és újak kora reggeltől késő estig kint vannak a határban és dolgoznak. Az öntudatos, tavasszal belépett új tsz-gazdák is azt vallják: -Tőlünk, a mi munkánktól függ, hogyan alakul a jövedelmünk. Helyettünk senki nem végezheti el a munkát, kihasználjuk hát az időt, hiszen a mienkről, a magunkéról van szó.* Nagyon igaz szavak ezek! S elsősorban a termelőszövetkezeti gazdók a felelősek azért, hogy milyen gazdálkodást folytatnak, milyen lesz a termés. Tagadhatalan, hogy az időjárás előnyösen vagy hátrányosan befolyásolhatja a termést. Kétségtelenül igaz azonban az is, hogy hiába a megfelelő időjárás, ha nem párosul ehhez a szorgalom, az odaadó munka. A tavasszal kezdő, új termelőszövetkezetek gazdái is mindjobban felismerik ezt és igen derekasan munkálkodnak a földeken. A régi termelőszövetkezetbe belépett új tagok szintén igen jól kiveszik részüket a közös munkából. R

úzsán tavasszal kezdtek a közös munkához a Napsugár, a Győztes, a Szivárvány, a Haladás, és az Aranykalász Termelőszövetkezetek tagjai. Ezekben a tsz-ekben szépen és jól halad a nyári munka, akárcsak a baksi Uj Életben, s általában a többi új és régi Kielégítő-e a szegedi élelmiszeripari üzemek tisztasága Télen sem könnyű dolog a nagyobb élelmezési, vendéglátóipari egységeket rendben tartani, az élelmiszerek, ételek tisztaságára ügyelni. Most nyáron, a kánikula idején azonban különösen nehéz dolog szennyeződés nélkül tisztán dolgozni, rendben tartani mindent. Éppen ezért, hogy egy kicsit széjjelnézzünk Szeged élelmezésének fő forrásainál, elindultunk a KÖJALL megbízottjával, dr. Turóczi Júliával, megtudni, kielégítő-e a szegedi élelmiszeripar köztisztasága? A Szegedi Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat Kölcsey utcai központi konyhájában készült torták, aprósütemények a város minden éttermében, eszpresszójában, sót még a csemegeüzletekben is megtalálhatók. Ezt a hatalmas mennyiséget egy helyen, a központi telepen készítik, első utunk ezért ide vezetett. Az alkalmatlan szállítókocsi A központi cukrászüzem 6zűk kis udvarán zöld, csukott szállítókocsi áll, éppen süteményt. visz ki az üzletekbe. Első pillanatra látszik, hogy ez a kocsi nem alkalmas élelmiszerszállításra. A kocsi bélése ugyanis leszakadozott, s az így nehezen tisztán tartható farésekben vastagon áll a fekete por. A gépkocsivezető mentegetőzik is, hogy ezt a kocsit csak ideiglenesen használják sütemények szállítására, mert a másik javítás alatt van. A gépkocsi a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat kocsija volt. Beljebb kerülve a cukrászüzembe, rögtön szemünkbe tűnik, hogy a helyiség túlzsúfolt. A két-három kisebb szobából álló üzemben mintegy 70 cukrász dolgozik. A ruhájuk, a kezük, az asztalok és a szerszámok is tiszták, kifogástalanok. Nyugodtan be lehet tehát térni a szegedi cukrászdákba, mert az üzemben gondosan ügyelnek a higiéniára. A zsúfoltság azonban több problémát okoz. Megnehezíti a dolgozók munkáját és akadályozza a még nagyobb tisztaságot.. Kisebb hibát itt is találunk. A törülközők például szennyezettek, sőt az egyiken vastdgon áll a csokoládékrém. Egy figyelmeztetés A doktornő más kifogást is talált, mégpedig az egyik cukrászsegédnél meglepődve vette észre, hogy a tojásokat mosás, fertőtlenítés nélkül üti a tálba. Pedig a szabály előírja, hogy csak fertőtlenítve szabad használni, mert erősen szennyezettek. A cukrászsegédet figyelmeztették, egyelőre csak szóbelileg, de ha még egyszer ilyesmi előfordul nála, komoly büntetést kap. A helyzet felmérése után a KÖJALL megbízottja felhívta a figyelmet, hogy más élelmezési üzemekben nagyszerűen bevált a klóros folyadékkal átitatott lábtörlők használata. Jó lenne ezt itt, a Szegedi Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat, központi cukrászüzemében is alkalmazni. Ahol kétezer emberre főznek Szegeden a legnagyobb üzemi konyha az Alföldi Vendéglátó 6-os számú egysége. Itt összesen 6 ezer ember részére főznek, sütnek. A központban levő konyhán pedig 2100 ebédet készítenek el. A hőség szinte kibírhatatlan. S az asszonyok mégis hősiesen végzik munkájukat, tudják, hogy ezzel nagyon sok nőtársuk munkáját könnyítik meg. Turóczi doktornő itt is javaslattal élt. Helyes lenne szódavíz helyett külön erre a célra készített konyhasós ásványvizet adni. Mert a nagy hőségben igen nagy a szervezet sóvesztesége. Az üstök, edények tiszták, gondozottak. A falakról azonban már nem lehet ugyanezt elmondani. Füstösek, piszkoSúk, s az olajfesték már teljesen lepergett róluk. Mentségül a konyha egyik vezetője, Kasza elvtárs mindjárt el is mondta, most várják a kőműveseket, festőket, hogy az építők konyhájának rendbehozása után ezt a telephelyet is felújítsák. A konyha raktára jól hűtött, tisztán tartott. Rendet is kell itt tartani, hiszen hetenként mintegy 34 mázsa húst dolgoznak fel. Ha itt valami rendellenesség lenne, például a húsok hűtésénél, több ezren betegednének meg. Dehát ilyesmiről szó sincs, mert a raktárt különös gonddal kezelik. Körutunk során az a vélemény alakult ki, hogy a dolgozók érzik a felelősséget munkájuk és munkatársaik, a lakosság egészsége iránt. Tudják, hogy a legkisebb hanyagság komoly veszélyt jelentene több ezer ember egészségére. Éppen ezért jó lenne, ha ezt a törekvésüket az illetékese* még azzal is segítenék, hogy javítanának munkaviszonyaikon, mert korszerűbb munkahelyen könnyebben, jobban tisztábban megv a munka. Horuczj Lászlőné ' termelőszövetkezetekben, vagy a tsz községekben, mint például Röszkén és Deszken. Bakson és Röszkén is az öntudatos tsz-tagok igen helyesen fellépnek a munkától húzódozó néhány társukkal szemben. Ezeken a helyeken ls kimondották a közgyűlésen, hogy a gépek mellett kézi erővel is aratnak, kora reggeltől késő estig, mert erre is szükség van. A cséplés elvégzésére munkacsapatokat alakítanak. A deszki Kossuth és a szóregi Petőfi Termelőszövetkezetekben is — amelyek tíz év óta működnek —ások új belépő közös egyetértésben dolgozik a régi tagokkal. A rúzsai, a baksi, a röszkei, a szöregi -és a deszki jó munkában is ott tükröződik a felvilágosító tevékenység ereje. A kommunisták, a tsz legöntudatosabb pártonkívüli tagjai a felmerült kérdésekről — ilyenek mindig akadnak az életben — szép szóval beszélgetnek szövetkezeti gazdatársaikkal. Példát is mutatnak a munkában, igaz szavaik a tudatig hatolnak és így formálják társaikat, magukkal ragadva őket a helyes úton. H

osszan sorolhatnánk azokat a példákat, amelyek bizonyítanák, hogy a régi és az új termelőszövetkezetekben álta Iában hangyaszorgalommal dolgoznak. Pezseg, forr az élet a falvakban, s a dolgos hétköznapokban, olykor üggyel-bajjal, de erősödnek az új paraszti élet erős és mindig, erősödő hajtásai. Az új belépők, az új termelőszövetkezetek gazdái szocialista keretben dolgoznak. Tudatuk, azonban még elmarad emögött és ez természetesnek vehető, érthető. Az új termelőszövetkezetekben, az új belépők között vannak még olyan emberek is, akik átitatódtak a helytelen és többször igen károsan ható kistulajdonosi szemlélettel, amit még volt egyéni gazda korukban vettek magukra. Erről nem tehetnek, f tudatuk formálását azonban nagyon türelmesen érvekkel és tényekkel állandóan végeznünk kell. A felvilágosítás, az igazság melletti határozott kiállás, a téves és esetleg káros nézetek eloszlatása mindi fontos, .de különösen az most, amikor a nagy nyári munkákban vagyunk. Segíteni kell ebben nemcsak a termelőszövetkezetek kommunistáinak, a termelőszövetkezetek öntudatos pártonkívüli tagjainak, hanem a falu valamennyi kommunistájának, a községi pártszervezetnek, az államhatalom helyi szervének, a tanácsnak, azután a népfrontbizottságnak és az ebben levő értelmiségieknek. A községi pártszervezet a falu politikai életéért felelős, öntevékenyen és önállóan kel] dolgoznia. Sajnos a községi pártszervezetek egy részénél nem mondható el, hogy eléggé törődnek a termelőszövetkezeti tagok öntudatának növelésével, a felmerülő és az élettel járó problémák igazán tartalmas, maradéktalan elintézésével. A helyi tanácsok munkájában is van bőven javítani való. Főleg az kell, hogy hatékonyan intézkedjenek, s ne a járási tanácstól várják olyan feladatok megoldását, amelyeket ott helyben kell intézniük. Most nagyon fontos, hogy igazán jól elősegítsék a mezőgazdaság nyári feladatainak tökéletes végrehajtását. A községi pártszervezetek ezért fogják össze a helyi erőket, s legyen mindenütt céltudatos tevékenység. Nemcsak helyes dolog, hanem egyben követelmény is, hogy a községi tanácselnök. a helyi tanács többi vezetője minél gyakrabban forduljon meg a termelőszövetkezetekben, s ott járuljon hozzá az esetleges kérdések megoldásához. Külön szép feladat vár a termelőszövetkezeteket patronáló üzemekre, vállalatokra és intézményekre. Segítsenek továbbra is a falusi öntudat növelésében és ez már most, a nyári munkáknál váljék újabb anyagi erővé a falvakban. A termelőszövetkezetekben várják a munkásosztály képviselőinek okos, testvéri szavait. Keressék is hát fel termelőszövetkezeti barátaikat és az idősebb testvér módján ismét segítsenek az új paraszti élet útját járó falusi embereknek. T

öbb helytelen nézettel találkozhatunk. Ilyenek vannak Algyőn Meg kell azt is mondani őszintén, hogy néhány új tsz-tag — Dobosi István, Németh Gyula, Terhes Gábor Jánosné, ifj. Boldizsár Istvánné, Bel lovai Mihályné — demagógiát folytat és ezzel néhány társukat is megzavarják. Különféle ostoba dolgokat kürtölnek. Például azt. hogy csak 8 órát dolgoznak, most, a nyári munkákban is, meg arassanak le az ipari munkások helyettük. Azután több, a termelőszövetkezet; működési — és alapszabályával ellentétes dolgot követelnek. Ezek a nagyhangú emberek még tavaly is, amikor egyéniek voltak, a földeken 16—18 órát dolgoztak nyáridőben. Most csak 8 órát akarnak. S ezért a 8 órai munkáért jóval többet is kívánnak, mint az egyéni korukban végzett 16—18 órás munkáért. Minden józan gondolkodású paraszt ember tudja, hogy a mezőgazdaságban a nyári nagy munkák idején nem lehetséges a 8 órai munkaidő, mert ha így lenne, ezzel komoly károkat okoznának maguknak, az . országnak. A termelőszövetkezetben sem lehet munka nélkül előbbre haladni, ott is dolgozni kell, ha nem is annyit a jó munkaszervezés nyomán, mint az egyéni földeken. Vajon mit szólna Dobosi István és többi társa, ha a munkások azt mondanák: jöjjön a paraszt gyárba és csináljon ruhát, cipőt, gépet, kerékpárt, kapát, termeljen áramot, meg az ehhez szükséges szenet stb. Milyen nevetséges ezek után a hangoskodásuk: „Arassanak le az ipari munkások.* Az alapszabállyal kapcsolatban pedig csak anynyit: pontjaikat Dobosiék is elfogadták, miért akarják hát most felrúgni?! őszintén megírtuk ezt is, hiszen erre kötelez a barátság, tisztességes szándékunk Dobosiékkal szemben. Nem is őket, hanem demagóg beszédjüket ítéljük el. Ezt a demagógiát, reméljük, hogy elvetik, és úgy beszélhetünk majd róluk, mint szorgalmas tsz-tagokról, akik szóval és tettel a maguk, a közösség hasznát szolgálják. Az ember vét hibát, de tisztességgel ezt jóvá teheti. A róluk szóló sorok i6 ehhez akarnak támogatást nyújtani. V

égezetül ismételjük: általában rendben, jól, szorgalmasan halad a munka a mezőgazdaságban, a dolgozó parasztok jó termést takaríthatnak be. Ennek minél eredményesebb végrehajtásához, a tsz-tagok öntudatának növeléséhez nem sajnáljuk megadni — és nem is sajnálhatjuk — a segítséget. A társadalom közös felelőssége ez, egyaránt a paraszt, a munkás, az ország és egész népe érdekében. Morvay Sándor