Délmagyarország, 1960. június (50. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-16 / 141. szám

3 Csütörtök, 1960. jünfus lfc' A népi ülnökök a szocialista törvényesség érvényesülésének elősegítői Tegnap 358 bírósági népi ülnököt választottak meg — Fontos vizsgálatok a népi ellenőrző bizottság munkatervében A városi tanács üléséről Tegnap délelőtt ülést tartott a városi tanács. Dr. Nagymihály Sándor, a tanácsülés elnökének megnyitó szavai után Biczó György, a végrehajtó bizottság elnöke ismertette a napirendet. Az ülésen a bírósági népi ülnökök megválasztása, valamint a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Szegedre vonatkozó 1960. évi munkatervének jóváhagyása szerepelt. Dánl Sándor, a végrehajtó bizottság titkára előterjesztésében beszélt arról, hogy a bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek. Állami életünk minden területén, igy a szocialista igazságszolgáltatásban is, jelentős a dolgozók aktív közreműködése. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy a népi ülnökök munkájukkal elősegítették a szocialista törvényesség érvényesülését. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1960/6. törvényerejű rendelete előírja a népi ülnökök újraválasztását. A törvényerejű rendelet úgy rendelkezik, hogy a bírósági ülnököket az államhatalom helyi szervei, a tanácsok választják három évre. Az ülnökök választását az üzemekben, Intézményekben és egyéb munkahelyeken jelölőgyűlések előzték meg. A végrehajtó bizottság titkára elmondta, hogy a dolgozók a legtöbb helyen jól jelöltek, mert azokra a dolgozókra esett a választás, akiknek munkája, emberi magatartása biztosíték arra, hogy ezt a megtisztelő feladatot becsülettel el tudjak látni. A jelöltek közül többen már eddig is népi ülnökként működtek. Ezután előterjesztette a jelölt bírósági népi ülnökök névsorát A választás előtt dr. Kiss Dezső, a megyei bíróság és dr. Nagymihály Sándor, a szegedi járásbíróság elnöke beszélt a népi ülnökök feladatairól. Ezután került sor a bírósági népi ülnökök megválasztására. A tanácsülés 358 ülnököt választott, ezek közül 66 a megyei bíróságon, 292 pedig a szegcdi járásbíróságon működik majd. Az elnöklő dr. Nagymihály Sándor tanácstag üdvözölte a megváalsztott bírósági népi ülnököket. A második napirendi pont előadója Laza Etelka, a Csongrád tnegyei Népi Ellenőrző Bizottság elnökhelyettese volt. Bevezetőjében elmondta, hogy törvény módosította a népi ellenőrző bizottságok működését. Csongrád megyében is átszervezték, illetve összevonták a bizottságokat. Az 1958 februárjában megválasztott Szeged városi Népi Ellenőrző Bizottság feladatkörét a Csongrád megyei Népi Ellenőrző Bizottság vette át. Ez év első negyedében két nagy népi ellenőrzési vizsgálat folyt Szegeden. Megvizsgálták a dolgozók munkavédelmi ellátásának néhány kérdését, válamint a gépkocsijavító ipar helyzetét. Ezután részletesen ismertette Laza Etelka az 1960-as év tervét. Ezek szerint országos vizsgálat részfeladatként megnézik Csongrád megyében és Szegeden a víziutak kihasználását. Felmérik, milyenek a lehetőségek, hogyan használják ki a természet adta nagy lehetőségeket. A népi ellenőrző bizottság tanulmányozza az 1959—60-as évben szövetkezeti és magánerőből épült házak gazdasági kihatásait. Megvizsgálják például Szegeden, hogy a lakásépítési szövetkezetek hogyan bonyolítják le az építkezéseket. Ezen témakörön belül kivizsgálják a gedőí lakásépítkezéseknél előfordult panaszokat is. Sor kerül ebben az évben a zöldség-, gyümölcs- és állatfclvásárlás vizsgálatára is. Ellenőrzik a sportlétesítmények és sportegyesületek pénzgazdálkodását. A TÜZÉP munkáját is felülvizsgálják, különös tekintettel a télire való felkészülést. A tanácsi szervek, az állami gyermekotthonok, a szociális intézmények pénzgazdálkodását is ellenőrzik. A népi ellenőrző bizottság tervében szerepel a Kohóés Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok által gyártott és a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló egyes cikkek — háztartási gépek — minőségének vizsgálata és ezek garanciális javításának ellenőrzése. A tanácsülés kérte, hogy a szegedi útépítkezések helyzetét ls vizsgálja meg a népi ellenőrző bizottság. Nézze meg, hogyan tartják be az útépítő vállalatok a határidőket, s milyen munkát végeznek. Ezzel a kiegészítéssel elfogadta a tanácsülés a népi ellenőrző bizottság munkatervét. A nyugodt 9 eredményes aratásért / A

z időjárás és a mezőgazdasági termelés jelentős tényezője májusban még nem, de az utóbbi napokban többé-kevésbé kevezően hatott mind a gabonafélék, mind a tavaszi kapásnövények fejlődésére. Már kalászokat lenget a szél, nemcsak a rozs- és árpa-, hanem a búzaföldeken is. Mégsem lehet azonban pontosan "megjósolni*, milyen lesz a termés. Csak a szakértők óvatos becslése nyomán találgatnak a szövetkezeti és községi vezetők. Ha számokban nem is lehet jó lelkiismerettel biztos prognózist mondani, a legfontosabb dologban azonban már most, június elején jót mondhatunk. A legfontosabb a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok termelési kedve. Ha akadt is egy-két kihúzó, értetlen parasztember az új termelőszövetkezeti községekben, általában jól haladnak a munkák. Egyetlen olyan ember sincs, aki odahaza karba tett kézzel várná, mit hoz a holnap, az idei nyár. Akik nem a termelőszövetkezetben dolgoznak, azok valahol üzemben, vagy állami gazdaságban kerestek munkát K

i tagadná, hogy az időjárás beleszól a kalász fejlődésébe, hogy az esetleges jégeső kárt okoz, vagy hogy a gyümölcsök zamatát a nap aranya is fizeti? Ez így van, de a lusta földműves, a kedvetlen egyéni, vagy szövetkezeti gazda nagyobb csapása a földnek, mint a szárazság. Fordítva pedig: a paraszti kedv gyorsítja az ekét, hevíti a kapát. Ez az utóbbi uralja ma a falvaikat. A régi tsz-ek ben, mint a kübekházi Sarló Kalapács, a deszki Kossuth Tsz-ben más években még nehezen küszködtek a nagyüzemi munkaszervezéssel, s a meglévő maradi gondolkodásmóddal. Most azonban egyek a munkában, az összefogásban. A járás termelőszövetkezeteinek erőteljes tevékenységében ugyan jelentkeznek még a régi szépséghibák, amelyek Mozgóbüfékei állít fel a MÉSZÖV A MÉSZÖV gondoskodott A járás földművesszövetkearról, hogy a földművesszo- zetd üzleteiben nyolcvan mávetkezeti üzletekben kapha- zsa ilyen burgonyabogártó legyen mindaz, amire az irtót tárolnak. Megszűnt a aratás idején elengedhetett korábban néhány helyen mulenül szükség van. Mintegy tatkozó kékkőhiány is, a sző80 mázsa úgy nevezett lök permetezéséhez két va-aratási szalonnát* küld- gon darabos rézgálicot küldtek a községekbe. tek ki a szegedi járás gyüA húsellátást is javítják a rnölcs- és szőlővidékére. lehetőségekhez képest. A nagykereskedelmi válla-! lat útján idejében biztosítottak a megye területére több] mint ötezer kaszát, azonkívül közel kétezer raktáron van. Ebből a mennyiségből S bőségesen jutott a szegedi já-<n rás falvaiba is. Kaszakőel-] látásban sincs sehol hiány. Megállapodást kötöttek a Szegedi Konzervgyárral, s ennek érteimébei 600 ezer palack, különféle üdítő itallal látják el a földmúvesszövetkezeti boltokat. Az elmúlt években kitű nően beváltak a mozgóbüfék. Az idén is 30 mozgóbolt jár majd a! járás tanyavilágában és a helyszínen szolgálják] ki az aratókat és a cséplőket. A mozgóbüfékben kapható1 lesz frissítő ital, dohány, ka-] szakő s egyéb, az aratásnál szükséges apróbb áru is. A termelőszövetkezetek] zsák- és zsinegszükségletéti közvetlenül elégíti ki a' MÉSZÖV. A földművesszö-] vetkezeti árudákban olcsón, i — megfelelően kijavított —ö használt zsákot és elegendög mennyiségű kötözőzsinegetO árusítanak az egyénileg gaz-9 dálkodók számára. Ugyan-Q akkor a buraonvabosár elle-G ni védekezésben kitűnően"5 bevált i DDT poroTÓszer hő ven áll a vásárlók rendelkezésére. Ma Vásárhelyre látogat Apró Antal elvtárs Ma, csütörtökön Hódmezővásárhelyre érkezik Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, megyénk országgyűlési képviselője. Délelőtt megbeszélést tart a megyei és városi vezetőkkel, majd megtekinti az újjáépített Béke Szállót. Utána a Csongrád megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat munkásait keresi fel, délután fél 3 órai kezdettel pedig a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár nagy szerelőcsarnokában nagygyűlésen találkozik a város dolgozóival. A gyűlésen Apró Antal elvtárs beszédet mond. A gyűlés után termelőszövetkezetbe látogat Apró Antal elvtárs. kiváltód a gyenge vezetés* ben, az egyes tagok gondolkodásában kereshetők. Némelyeik még idegenkednek a szervezett munkától, a közös tevékenységtől. Az állami segítség felé kacsingatnak ahelyett, hogy maguk állnának neki két vállal a munkának. Két hét választ el bennünket a földművelők legszebb és legnehezebb nyári munkájától, a gabonák aratásától. Addig is, hogy nyugodt aratásunk legyen, szervezetten és időben, jól kell elvégeznünk a növényápolást. M

ég emlékezetünkben él, hogy az elmúlt években, különösen a kezdő termelőszövetkezeteknél éppen azért nem tudták időben elkezdeni az aratást, mert a kukorica és a cukorrépa második kapálása nem fejeződött be. Az ilyen helyeken aztán kettő között választhattak, vagy a növények maradtak gyomosan, vagy az aratás tolódott el. Egyik is, s másik is kárt okozott, csökkentette a tsz jövedelmét és károsan hatott a népgazdaságra is. Ezekben a szövetkezetekben azóta megállapították, hogy a hibát az aratás előtt követték el. Az ő példáikon okulva, most segítenünk kell az új, fiatal tsz-eket, hogy ne kelljen nekik is saját kárukon megtanulni, mennyire fontos a május végi, június eleji, időben végzett, gondos növényápolás. Idén sem lesz kisebb feladat az aratás, mint tavaly. Csak a termelőszövetkezeteknek több mint 20 ezer hold kalászosuk van. Ebből a gépállomások előreláthatóan csak hatezer holdnyit aratnak le kombájnokkal, kévekötő aratógépékkel. Tehát kézi kaszákra is szükség lesz Az emberi munka tehát az elkövetkező hónapokban nagy szerepet játszik a termés, a jövő évi kenyér betakarításában. Főként az új termelőszövetkezetekben, ahol az őszi gabona most még kis parcellákban van, nagy szükség lesz az összefogásra, a jó munkára, a szövetkezeti gazdák, a családtagok, s jóllehet a más területen dolgozó hozzátartozók bevonására is. S

zövetkezeteink az aratás és a behordás nagy munkájában csak úgy érhetnek el sikereket, ha a tagokkal előre ismertetik feladataikat, és anyagilag is érdekeltté teszik őket a munkában. Már most jóelőre ki kell dolgozni® hogy a tagok közül ki, milyen munkát végez majd. Melyik családra hárul az egyes kisparcellák learatása. A rúzsai Napsugár Tsz-ben a növényápolás, a gyümölcsös szőlőpermetezés nagy munkájában is szakítottak időt a munkaerő felmérésére, s az aratás szervezeti előkészítésére. A szövetkezetnek 1216 hold aratásra kerülő gabonája van. A gépállomástól nem kértek segítséget, saját erővel kívánják learatni. Több mint 200 aratásra Igénybe vehető férfitagja van a szövetkezetnek és 80 fogatos. Százötvennyolc női tag és 150 bevonható családtag van. Számítanak arra, hogy közben két napra megszakítják az aratást a szükséges permetezés elvégzésére, amelyhez ugyancsak hozzáértő férfierőre van szükség. Az alapos felkészülés, az idejében megkezdett jó munka nékülözhetetlen aa eredményes aratáshoz. Minden szövetkezetben jól tudják, hogy több napos, esetleg több hetes munkájuk hasznát, eredményeit szórnák ki a kalászok a tarlóra® ha késve fognának az aratáshoz. Ezért mindenütt a munkaképes tagokat mozgósítani kell a nagy feladatra® már ezt megelőzően a növényápolásnál is. A

gépállomásokon a kombájnok és aratógépek már készen állnak. A gabonabegyüjtő vállalatok is gondoskodtak zsákokról és raktárakról. Már kimunkálták a gépek felhasználásának módját, ütemét éa útvonalát is. Utolsó oktatásban részesítik a gépkezelőket, mert jól tudják, hogy a szakmai felkészültség az alapja annak, hogy kevesebb legyen a törés, a géphiba, zavartalanul dolgozhassanak a gépek. Jó szervezéssel, politikai munkával olyan légkört kell most termeteni a gépállomásokon, termelőszövetkezetekben, amellyel a rendelkezésre álló gépek kihasználása mellett a kézi erőt is szervezetten mozgósítani tudjuk. Most két héttel a nagy munka kezdete előtt vezetők éa vezetettek, traktoristák és szövetkezeti gazdák előtt lebegjen szüntelenül az, hogy a mai gondos növényápolás a holnapi nyugodt aratást készíti elő, s megteremti jövő évi kenyerünk gyors és biztos betakarításának lehetőségét. Nagy Pál Új kiállítók, új cikkek Tütaddő a liMtüfá Megedi iftaü ixuuUtÁl voooooocoooooooooe^ Az albán nép felszabadulása előtt egyáltalán nem rendelkezett felsőoktatási intézménnyel. Az Albán Népköztársaság az. alsó- és középfokú oktatás fejlesztése mellett erre is nagy gondot fordított és Tiranában egyetemet, valamint főiskolát létesített. Felvételünk a Pedagógiai Főiskoláról késztilt, ahol e napokban — akárcsak nálunk — élénk képet mutatnak a vizsgázó főiskolások csoportjai Az elmúlt napokban jelien t meg a házak falán az idei, XVIIf. Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás sárga plakátja. A vásárt a szabadtéri íjátékok első hetében, július , 23-tól 31-ig rendezi meg Szeged megyei jogú város tanácsa. Az előkészületek •már javában folynak, hiszen már nem sok idő van hátra a kapunyitásig. Az idei vásár méreteiben iés jelentőségében is meghaladja a tavalyit: a tízezer négyzetméter összterülettel szemben közel 14 ezer négyzetméteren helyezkedik majd lel, és a beépített terület „'nagysága is mintegy 600 ©négyzetméterrel meghaladja az 1959. évit. A tavalyi vásár kiállítói jórészt szege2diek voltak. Az idén már a lmegyei jelleg erősen kidomborodik, sót az ipari seregszemle egyre' inkább délimagyarországl jellegűvé válik. A kiállító egységek száma a múlt évi 84 helyett 106 lesz. Uj kiállítóként szerepel a textiliparból a Szegedi Textilművek, a Pamutszövőipari Vállalat kisi kundorozsmai telepe, vala[mint a hódmezővásárhelyi kötöttárugyár; a bútoriparból a makói bútorgyár, a jBáes-Kiskun megyei és a kecskeméti faipari vállalat; a vas- és fémiparból a kézi&zerszámárugyár szegedi telepe, a Makói Mezőgazdasági Gépgyár és a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár; az elektromos ipart a Ganz Kapcsolók- és Készülékek Gyára, a hírközlő ipart a Székesfehérvári Televízi 6és Rádiókészülékek Gyára képviseli, a díszműáru iparból a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár és a Herendi Porcelángyár vesz részt a vásáron. A Bács-Kiskun megyei KISZÖV révén tizenkét különféle profilú szövetkezet első ízben látogat el Szegedre. Tekintettel arra, hogy a XVIII. ipari vásár lényegesen nagyobb elődeinél, a kiállító pavilonok számára igénybe veszik a Deák Ferenc utca egy részét, a Juhász Gyula Művelődési Otthon nagytermét és csaknem az egész Építőipari Technikum épületét. A Szegedi Finommechanikai és Fémfeldolgozó Vállalatnál már készülnek a vásárkapuk, melyek közül egyet a Horváth Mihály utcában, egyet a Deák Ferenc utcában, egyet pedig e két utca kereszteződésénél helyeznek el. Másfél hónap mulya ezen a három kapun keresztül özönlik be majd a közönség a vásár megtekintésére.