Délmagyarország, 1960. április (50. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-17 / 91. szám

17 V asárnap, 1969. április 17. Megkezdődött a szereplők kijelölése a szabadtéri játékokra Tjatu'wikoaóit a játékuk miioéizeti bizettiága A Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályán tanácskozott a Szegedi Szabadtéri Játékokat előkészítő művészeti tanács. A megbeszélésen részt vett Szlovák , László, a Művelődésügyi Minisztérium színházi osztályának vezetője, a Szeged városi tanács kétíviseletében Tari János v. b.-elnökhelyettes, Túri Géza művelődésügyi osztályvezető és Ándrássy Lajos népművelési csoportvezető; a Szegedi Nemzeti Színház részéről Vaszy Viktor igazgató, valamint Mikó András, az Állami Operaház rendezője és Varga Mátyás, a Nemzeti Színház díszlettervezője. Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója sürgős színházi elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a megbeszélésen, s ezért vele másnap tanácskozott Szlovák László és Tari János az Ember tragédiája színrehozatalának előkészületeiről. A tanácskozáson hjikó András átnyújtotta az érdekelteknek a Csinom Palkó egy-egy szövegkönyvét, amelynek alapkoncepciója ugyan a régi. de a szövegátalakítással lényegében mégis új darabot üdvözölhetünk. Az átdolgozás a rendező segédletével Dékány András nevéhez fűződik. A darab régi zenei anyaga néhol űj toldásokkal gazdagodik, az énekkari rész azonban jórészt változatlan marad. A tánckari munka vezetésére Eck Imre kap megbízást. Részben végleges, részben nem végleges a Csinom Palkó szereposztása. Csinom Palkó szerepét Sárdy Jánosnak, Csinom Jankóét Katona Lajosnak, Balogh Ádámét Bessenyei Ferencnek, Tyukodiét Domahidi Lászlónak, Rosta Mártonét Szabó Samunak, Éduskáét Zentai Annának, Zsuzsiét Sándor Juditnak, vagy Mátyás Máriának, örzséét Fónay Mártának,, Förgetegét Fodor Jánosnak szánták, míg a többi szerepeket — Kohári, Koháriné, Kati, Daru kocsmáros, futártiszt, Kuczug Balázs és a négy betyár — szegediek kapják meg, az elképzelés szerint Kiss Ferenc, Kormos Lajos, Lontay Margit. Lehoczky Zsuzsa, Kovács János, Pagonyi Nándor és mások. Bessenyei Ferenc hamarosan találkozik Farkas Ferenc zeneszerzővel, s ettől a találkozótól, helyesebben Bessenyei hangfekvésétől függ. hogy Sándor Judit, vagy Mátyás Mária lesz-e a Zsuzsi, Balogh Ádám partnere. Megbeszélték a statisztéria kérdését is. A Csinom Palkó főleg férfistatisztákra épül, a női karénekesek száma a tavalyi lesz. A Hunyadi László szereposztása változatlanul a tavalyi marad, a kórust azonban 12 fővárosi karénekessel erősitik meg. mert ennék hiányát tavaly érezni lehetett. Rögzítették valamennyi bemutatásra, előadásra kerülő darab szükséges színpadi és technikai próbáinak számát is, valamint a díszletek és jelmezek költségvetését. A ruhák tervezésére az idén is Márk Tivadart kérik fel, a fő világosítással pedig Füstös Bélát, a Nemzeti Színház fő világitóját bízzák meg, Bakó Józsefet pedig ismét az elektrotechnikai munkálatok vezetésére kérik fel. Megegyezés jött létre a díszlettervek elkészítésének határidejére, május 15, illetve június l-re, ugyanakkor arra is, hogy július első napjaiban Szegeden már megkezdődnek az érdemi munkák a szereplők részvételével. Erre az időre azonban a kórusnak már tud(j?a kell szerepét a Csinom Palkóban és a Hunyadi Lászlóban. Varga ' Mátyás a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz új háttértartó csővázas szerkezetet tervezett, amely ívszerű kiképzéssel szimmetrikus, vagy aszimmetrikus gótikus stílust kapna, és egyben feszítőm űves megoldással is szolgálna, amelyhez nem kell külön állványozás, mert mintegy önmagát állítja fél. Az új csővázas szerkezet létéről majd a rendezők döntenek, hogy használható-e valamennyi darabnál, ott is, ahol például a Dóm homlokzatának és teljes kiképzésének jelentős szerepet szánnak a térhatásban. Egy budapesti nagyüzemben már folynak a tárgyalások egy olyan főkapcsoló elkészítéséről, amely elbírja a világítótérre szolgáló megerőltető, sokszoros be- és kikapcsolást. Tari János v. ' b.-elnökhelyettes a hétezer személyt befogadó nézőtérnek megfelelő holland gyártmányú hangkésleltető gép beszerzésére tett lépésekről tájékoztatta a művészeti tanácsot, valamint a játékok ismételt és a tavalyinál nagyobb sikeréért folyó sokirányú szegedi előkészületeket, és az előadások időpontját ismertette. A hivatalos játéknapok: szombat, vasárnap, kedd és szerda. Az egyes darabok előadásának száma is végleges július 23-tól augusztus 3-ig. Azt követően kerül sor Az ember tragédiája bemutatására, majd a tavaly itt. járt szovjet balettegyüttes új műsorral való többszöri szereplésére és egy koncertre. A Szegedi Szabadtéri Játékokat előkészítő • művészeti tanács április utolsó hetében Szegeden tanácskozik. A végleges program kidolgozása szerepel napirenden, s ugyanaznap sajtótájékoztatóra hívják meg a hazai és külföldi lapok munkatársait. Jelentősen lepdöf? az élelmiszeripar műszaki heyzete Pénteken az ÉDOSZ-székházban a szakszervezet és Élelmezésügyi Minisztérium rendezésében mintegy 700 résztvevővel összeült az élelmiszeripari dolgozók harmadik országos műszaki konferenciája, hogy megtárgyalja a második ötéves terv műszaki fejlesztésének irányelveit. Kovács Imre, élelmezésügyi miniszter beszámolójában rámutatott, hogy a legutóbbi, 1958-as tanácskozás óta jelentősen fejlődött az élelmezési ipar műszaki helyzete: hozzákezdtek egész iparágak átfogó rekonstruálásához. A miniszter hangsúlyozta, hogy az anyagi lehetőségeket elsősorban a legfontosabb iparágak, így a cukor, a sütő-, a tej-, és konzervipar fejlesztésére kell koncentrálni. Ezeknek az iparágaknak kapacitását, technológiáját" és technikáját fejlesztik legerősebben a második ötéves tervben. A továbbiakban hangsúlyozta. hogy fokozottabban kell törődni a műszaki intézkedések hatékonyságának tervezésével és mérésével. A KISZ műv&szegyüttes ' nagy sikere Sanghajban Sanghájban, Kína legnagyobb városában a több mint ezer főnyi nézőközönség nagy tetszéssel \ fogadta a KISZ Központi Művészegyüttesének első előadását. Az előadás után Szung Kih-csang sanghaji polgármesterhelyettes, sangháji írók és művészek a színpadon keresték fel a magyar művészeket, hogy gratuláljanak sikerükhöz. Mindössze három 4 találatos s/e'vény akadt A lottó 16. játékhete az négytalálatos szelvények tuelőzö hétnél is nagyobb sze- lajdonosai közül ketten már rencsét hozott három., lottó- jelentkeztek. Az egyik lielzónak. A múlt héten Ugyanis linger Ferencné budafoki lahárom öttalálatos szelvény- kos. A másik nyertes színre egyenként "-mindössze* tén asszony: Balázs Emilne, félmillió forint jutott. A lö. az egyik budapesti Löyöház játékhét szelvényeinek érté- utcai ház házfelügyelője, kelésekor azonban csak há- Az 1388 darab 3 talalatos rom négyestalálat akadt, s szelvényre 1200, a 61 143 da0 három lottózó egyenként rab 2 találatos szelvényre 1 110 398 forintot nyert. pedig 27 forintot fizetnek A telitalálattal felérő szelvényenként. Kéthetenként egy emelet Idegenforgalmi tárgyú előadásokat rendeznek A TIT és az Idegenforgalmi Hivatal április 20-tól május 25-ig minden szerdán este 6 órakor a Vörösmarty utcai Juhász Gyula Művelődési Otthonban előadást rendez. Ezeken az előadásokon a témakör legjobb ismerői tájékoztatják az érdeklődőket a város idegenforgalmi történetéről, az idegenforgalmi nevezetességekről és a szabadtéri játékokkal kapcsolatos tudnivalókról. Az előadók — az előadások sorrendjében — a következők lesznek: Németh István, főiskolai adjunktus, dr. Bálint Alajos, a múzeum igazgatója, Beszédes Kornél főmérnök, dr. Csongor Győző muzeológus, dr. Madácsy László docens és Tori János, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. A szegedi új építkezése^ száma esztendőről esztendőre nő. Valóságos új városrészek születnek, de a régi utcák foghíjait is beépítik a gondos városrendezés során. Idén három hatalmas bérház épül a Szentháromság utcában is. Ezekben a házakban 119 család jut majd korszerű, egészséges és tiszta otthonhoz. Az építkezésen dolgozó szakemberek munkáját számos gép könnyíti cs gyorsítja. Ezek közé tartozik az itt is felállított óriásdaru, amely a nagy, előregyártóit épületelemeket könnyedén kéz alá adja a gyakorlott mestereknek. A tavaszias napokon különösen meggyorsult az építkezés üteme. Teljes kapacitással dolgoznak a kőművesek. Az egyik épületet a 600. sz. Móra Ferenc Iparitanuló-Intézet fiatal kőművestanulói építik. Ügyességükre és igyekezetükre jellerrfzo, hogy a tapasztalt mesterek vezetésével kéthetenként húznak fel egy emelettt. * Képeink a nagyszabású Szentháromság utcai építkezéseken készültek. Felső képűnkön az óriásdaru munkáját szemlélhetik olvasóink, amint éppen könnyed mozdulattal magasba emel egy öblös csille téglát. Alsó képünk a szorgalmas ipari tanulók munkájának egyik mozzanatát örökíti meg. Az óriásdaru szállítmányát, több száz téglát feszítenek elö, hogy a gép a íalazókhoz emelje a nehéz terhet, az egyre magasodó állásokra. évei is ide tartoznak. Tehát az irodalmi életnek megvan a tradíciója Szegeden, s országosan milliók ismerték meg a régi szegedi írókat. Ez a múlt nemcsak jó talaj a bontakozó irodalom számára, de egyben kötelezi is városunk íróit. H

a csak a pályamunkákból ítélnénk, akkor is arra a következtetésre juthatunk, hogy a szegedi irodalom jó úton halad, ápolja a múlt nagyjainak hagyományait, magasabb eszmei fokon szolgálja a dolgozó embert. Ezt a tényt legplasztikusabban április negyedike bizonygatta. (Nem tartozik ide, de mégis leírom, hogy a szegedi irodalomnak és képzőművészetnek hallatnia keli szavát a város határain túl is. Ez adna nagy lendületet a szegedi művészeti életnek. Mes*» szüntetni a körtöltésen belüliséget, mert amíg így van, addig provinciálisnak tekinthetik a szegedi művészetet. Az országos könyvkiadásban kapjon nagyobb helyet Szeged irodalma, mert a néhány lelkes irodalompártoló és szervező kínoskeserves erőfeszítésével megjelentetett művek — anyagilag nem képezik szerves részét a magvar szépirodalmi könyvkiadásnak.) E kitérő után kanyarodjunk vissza eredeti témánkhoz, az ünneplő emberekhez, hiszen ezen az ünnepen valami egészen új örvendetesen új jelenséget produkált a felszabadult másfél évtized. R

égebben megszokottá vált, hogy különböző természetű sikereinket nagyhangú és jelentőségű jelzőkkel parádéztuk körül. Ezért néha megkopott e használatos jelzők értéke. Most azonban az »új« jelző valóban újat jelent. Másfél évtized érlelődött meg a fejekben és a szívekben. Nem egyformán mindenkinél. Ennek a minőségi fordulatnak volt eleven kicsapódása nagy nemzeti ünnepünkön az őszinte ünneplési vágy. A munkáshatalom eszméje eljutott az értelemhez és az érzelemhez. Túljutottunk a nagy erjedésen, letisztult a szellemi zavar és a tisztult szemlélet következményeit láttuk előttünk április 3-án és 4-én. Ennek áz egészséges szemléletnek józan, helyes . gyakorlata rendkívül nagy meggyőző erővel bír 1956. november 4-e óta. Ezt a politikát nemcsak az üzemekben, hivatalokban és a földeken támogatják szorgalmas munkával, hanem ünnepen is. Ezzel magyarázható, hogy a tudományok képviselőinek gondolat- és érzésvilágában is átalakulási folyamat ment végbe. A szegedi egyetemek nemzeti ünnepünk alkalmából tudományos ülésszakot tartottak. Nem reprezentállak külsőségekben, de igen hasznos alkotókedvvel vitáztak, és épült a magyar tudomány. Sok érdekes, hasznos világnézeti és tudományos elemmel bővült a szegedi egyetemek munkája ezen az ünnepi ülésszakon. Ez a nagv szellemi és érzelmi kiáradás is mutatja, hogy a dolgozó embereknek nélkülözhetetlenül életükhöz tartozik ez a társadalmi rendszer. Hiszen ami nálunk történik, az természete, lényege a mi szocialistává formálódó életünknek. y V nnepeltünk. Egy megalapozott társadalmi rend győzelmét, hazánkat, magunkat. Ezt a hazát, mely munkát és kenyeret biztosít, nyugalmat és kiegyensúlyozott életet ad. Jövőnket is ünnepeltük: a holnapot, melyben gyerekeinké lesz a szó. A holnap pedig olyan lesz, amilyenné mi formáljuk, következésképpen gyerekeink életét, boldogulását "most mi, felnőttek alapozzuk meg. Ez volt a mi ünnepünk lényege, s hol mérhető ehhez százados ünnepeink érzelmekre, szokásokra épülő, mindinkább jelentéktelenedő hagyománya. Sehol. Hiszen ezt az ünnepet ez a generáció teremtette meg nehéz, fáradságos munkával önmagának. Erről szól egy külhonba szakadt szegedi fiatalember levele, melyet szerkesztőségünkhöz küldött. így ír: » ... tudom, most is koszorúztak a Széchenyi téren, úgy, mint régen, amikor még én is ott voltam. Fújdogálta a szél a nemzetiszínű és vörös lobogókat, tavaszt várva álltak á korzón, mint régen. Otthon, a megszokott otthonban, amilyen nincs ... nincs sehol a világon. Itt Münchenben nagyon nehéz nekünk. Nincs becsületünk, mert nincs hazánk. Embertelen az életünk, mert itt semmibe sem veszik a munkást ... Nincs párt, szakszervezet, ahol panaszkodhatnánk ... Ezt csak az értené meg, akit a sors erre a kálváriára ítélt... Otthon már természetesnek találják, ha a művezetőnek odamondogatnak, vagy ha a mérnök gorombáskodik, kikérhetik maguknak. Itt nincs ellenszó, mert utána kenyér nélkül maradunk.,. ... Azért én is ünnepelek magamban, úgy, mintha ott volnék a Széchenyi tér nagy fái alatt... ... Éljen a szép Magyarország! Éljen a szabadság !...« V

álaszoltunk-a levélre. Megírtuk G. I.-nek, hogy jöjjön haza. Ünnepeljen velünk, álljon sorainkba t április 4-én a lobogós, tavaszos Széchenyi téren. Szívesen látjuk. Szívesen látjuk hétköznapjainkon is abban a gyárban, amelyikben dolgozott. Ott nem éri megszégyenülés, r.em sértegetik emberi önérzetét, mert az nálunk, szabad népek körében nem szokás. Ünnep utánunk is hasonlít az ünnepeinkre. A munka hétköznapjain is azért dolgozunk, hogy szebbek legyenek az ünnepek. Ezért van munkaverseny, ezért termelünk többet, jobbat, olcsóbbat. Ezt magunknak, saját használatunkra csináljuk és nem másoknak. G. I.-t szívesen látjuk május 1-én is a sok tízezer ember között a Széchenyi' téren. (Somogyiné felv.) ÚJ ORSZÁG ÁG SZÜLETETT j Április 17. A Délmagyarországban cikk jelent meg, amely hírül adta, hogy május 1-én avatják Szegeden, a Széchenyi téren a város felszabadításáért hősi halált halt szovjet katonák emlékmüveit. A márványból készíteti emlékművek a kijelölt határidőre valóban ott álltak a Széchenyi téren, és 1945. május 1-én a szovjet katonai parancsnokság átadta őket a város dolgozóinak. Az élet normalizálódásának következtében a rendőri szervek kezére egyre több nyilas és háborús bűnös került. A nép érdeklődéssel figyelte a bűnösök tárgyalásait és a sajtó is sokat foglalkozott a népbíróságok munkájával. A Délmagyarországban Gárdos Sándor vezércikket közölt erről, és a többi között a következőket írta: »A ^bíróságnak kötelessége, hogy ne csak ítélkezzék, s büntessen, hanem leleplezzen és mutasson rá a bűncselekmények valódi indító okaira és az ed. diginél 'is fokozottabb mértékben használja ki a tárgyalások megdöbbentő adatainak agitatív és fölvilágosító értékét. A népbíróság feladata tehát kettős: oktatni és megtorolni*. Megalakult az Elhagyott Javak Kormányblztossága. Az új szerv feladata volt: az otthont, vagyont vesztett személyek megsegítése, az elhurcoltak fölkutatása és hazasegítése, az elhagyott házak. földek fenntartása és felügyelete. A szövetséges csapatok minden fronton felkészültek a Berlin elleni végső ostromra.