Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

3 Vasárnap, 1960. február T» Készülnek a tervek Szeged fürdővárossá fejlesztésére Kedden ankétot tartanak a tervek megbeszélésére Több természetes adott- zafias Népfront városi bi- tása több évre kiterjedő sága van Szegednek ahhoz, zottságát, illetve az MTESZ feladat. üdülő-fürdővárossá szakembereit, nyújtsanak Ahhoz nemcsak az állami, fejlődjek. A vaios deli fek- segitseget az elkepzelesek a helyi szervek anyagi v«se, a Tisza és a Maros megvalósításóhoz. hozzájárulása, hanem ren­folyo, az ©gesz újszeged! ol- Kulon munkabizottság geteg társadalmi munka is dal természeti szépségei, alakult az MTESZ-en belül, szükséges. Szeged fürdő­nemkülönben a termálvíz- amely több albizottságot ké- várossá fejlesztéséhez sok szervezet sok biztosítson ben, az egész év­bizonyos, hogy nem fognak csalódni majd a cipőgyári dolgozók. Hűségjutalmat is kapnak kincs pezve az elmúlt hetekben társadalmi lehetővé teszi, hogy Sze- f"egedí ,ntézmény -ls ged nemcsak saját, hanem ,hozzaJÜ™:hat ,a masa saja~ a közelebbi és távolabbi a "sza-part tos eszközeivel. környék lakosainak is kel- [ZtTZ. úTZ^f'At ™ naP mÚ1" lemes üdülést, szórakozást -fl-tgjg V8' kedden valamint a szegedi oldalon ankéton vitatják meg az ifjúsági üdülő és a Sár- az MTESZ munkabizottsá­A rnűlt évi váreei párt- ga környékének, a városi gának tagjai, számos szak­értekezlet a várospolitikai gőzfürdőnek. további fej- ember, a társadalmi, » tö­kérdések mgvitatása. során lesztósére irányuló elképze- megszervezetek képviselői­állást foglalt Szeged für- léseket. nek bevonásával. Az ankét­dőváros-elkepzelése mellett. Kitűnt a tervek készaté- ra kedden délután 3 órakor E határozat alapján a vá- se során, hogy kerül sor a városi tanács­ro»j tanács felkérte a Ha- az elgondolás megvalósi- háza nagytermében, i n »,» „SP—w > • T » »>•>•» 0 •> » |> 9 » t IM 1 >111 >IPOIQO Jelentős összegű nyereségrészesedést vesznek át a cipőgyár és a seprügyár dolgozói Készül a mérleg a Eze- vetkező negyedévben össze- Annak ellenére, hogy gedi Cipőgyárban, egymás- ülő üzemi tanács valószí- van még változtatni való a után tűnnek ki a különbö- núleg hat hónapra fogja Cipőgyárban a nyereségré­S3Ő adatok, közöttük az a leszállítani az illetékességet, szesedés elosztásának felté­"bűvös- szám is, mely a Eddig is beszámították az telein, alapjában véve ed­nyereségrészesedés mértékét üzemi balesetből eredő vagy dig is helyesen jártak el, jelenti. Körülbelül már a tartalékosok katonai szol- módszerük bevált. Felsza­meg lehet mondani, hogy gálatából származó kieső badulásunk évfordulója, áp­hány nap jöhet számításba, időt, ezentúl a szülési sza- rilis 4. előtt néhány nappal, de még nem érdemes: revi- badság ideje is csatlakozni a nyereségrészesedés borí­»orok és revíziók vizsgál- fog ezekhez, s a szülő nőt tékainak átvételekor, ismét ják át számtalanszor, ad- sem érheti károsodás a nye- meggyőződhetnek erről a dig, míg jóvá nem hagyja reségrészesedésből. cipőgyári dolgozók, a minisztérium. Csak az . ,. , lakarekossag — tobb nyereség Amikor a kongresszusi jelentős eredményeket értek munkaverseny elkezdődött el. Például a nyáron a a Szegiedi Seprű gyárban, a gyenge skart minőségű cir­munkások, műszakiak na- kot tömőanyagként használ­gyon komolyan fogtak hoz- tűk fél: ezzel 40 mázsa Tavaly májusban ült ösz- zá felajánlásaik teljesítésé- anyagot tudtak megtakárí­»55e a gyár üzemi tanácsa, hez. Szorgalmasan dolgoz- tani, mintegy 30 ezer forint akkor dolgozták ki a nye- tok hónapról hónapra, kife-. értékben- Korábban ei­reaégrészesedés 1959. évi jezve a párt iránti tiszte- rokvégeket eltüzelték, most feltételeit. Az előző évtől, létüket, nagyrabecsülésüket, eladják a monori kefegyár­1958-tól csupán egy lénye- Igyekeztek kiváló minőségű nak, ahol fel tudják dol­gesebb dologban tértek el, exportsöprűket gyártani az gozni. Ez is több mint 15 éspedig az önköltségcsök- óceánon túlra, újabb hírne- ezer forint megtakarítást kerítéssel kapcsolatos kü- vet szerezve a szegedi he- jelent a gyárnak. Jó mun­lönleges eredményeket fel- lyiiparnaki kájuk eredményeképpen je­mutató dolgozók számára Kiváló munkájuk elisme- lentős nyereségrészesedést nem tartották fenn a nye- rését akkor élvezhették osztanak szét a dolgozók reségrészesedési alap öt először — keresetükön kí- között. Természetesen prog­százalékát Erre az a meg- vül —, amikor a verseny reeszív módon, hiszen azok gondolás vezette az üzemi értékelésekor a szegedi he- a munkások, akik régebben tanácsot, hogy igen nehéz lyiipari vállalatok közül az tagjai az üzem kollektivá­egyénenként megállapítani, első helyre kerültek. A jának, természetesen vala­ki milyen mértékben segí- kongresszusi műszakban el- mivel nagyobb összeget tette hozzá a gyárat az ön- ért eredményükért a dolgo- kapnak, de általában több költségi tényezők redukálá- zók külön jutalmat kaptak mint félhavi fizetés jutegy­sához. Egyébiránt pontosan a városi tanácstól. Mostpe- eKV goldozóra. meghatározták a nyereség- dig egész évi tervük telje- Egy-két hét múlva kerül részesedésből való kizárás, sítését vették számba és KOr a nyereségrészesedés vagy a csökkentés okait és megtörtént az első felül- átadására s most a Seprű­módozatait. vizsgálat Eszerint 14 száza- Kyár munkásai továbbra is Visszatekintve az elmúlt lékkai túlszárnyalták az azon fáradoznak, hogy vá­évre, könnyen bebizonyít- előirányzott tervet, a taka- lasztékosabb, szebb kivitelű ható, hogy a dolgozók nem rékossági vállalásukban is árut készítsenek, maradtak ki hatása alól: késés miatt, vagy más ok­ból eredő fegyelmi bünte­tés után rendszerint meg­érdeklődték, hogy miként befolyásolhatja az eset a nyereségrészesedés mérté­két Mérséklődött a fegyel­mezetlenségek száma. A tavaly májusi. értekezleten állapította meg az üzemi tanács a hűségjutalom ösz­szegét is. A keret tizenötöd­részét tartották fenn erre a célra, mégpedig úgy. hogy azok a dolgozók, akik ti­zenöt évnél régebben áll­nak folyamatosan a gyár szolgálatában 25 százalékkal magasabb hűségjutalmat kapnak azoknál, akik most töltötték be a Í5-ik évet; A szülő nőt sem érheti károsodás Ezek voltak az 1959. évi nyereségrészesedés kiosztá­sának általános elvei, s lé­nyegében ugyanezek a szempontok érvényesültek az 1960-as feltételek kisza­básakor a múlt hónapban megtartott üzemi tanácsülé­sen. A közelmúltban meg­jelenő SZOT-irányelvek azonban egy s más tekin­tetben meggondolásra kész­tetik a vállalat vezetőit. Ta­valy még teljes évi munka­viszony volt szükséges ah­hoz, hogy valaki nyereség­FONTOS EMBEREK M inden társadalmi, poli- révén vált fontossá az em- szerepelt a sajtó, a rádió, a tikai rendszernek vol- ber, hanem létével ls. Ezt pe- szabad pártnapok egész sere­tak és vannak úgyne- dig a szociális gondoskodás ge is. vezett -forttos« emberei. Ná- kiterjedt formáiban tapasztal­lünk ilyenek voltak másfél ja. Születésétől haláláig min- r<okat gondolkoztam évtizeddel ezelőtt a hatalom- denkit vigyázó szemmel kí- O azon' ."ogy a Magyar bitorló főemberek mellett a sér ez a társadalom. Ha el- Szocialista Munkás­rendszer apróbb, de mégis bukik, fölsegítik; ha megszo- Partnak — amely olyan ne­"hatalmas" támasztékai, a rul, egész közösségek siet- időben állt az ország detektívfőnökök, csendőrpa- nek támogatására. Valaki c'iere es oly sok problema­rancsnokok, polgármesterek, gyakorlatlan a munkában — val kellett megbirkóznia —« főjegyző urak. egyházi kis- a legjobb szakembert állit- miért nem kellett eddigi és nagyméltóságok, uradalmi ják mellé, hogy kitanítsa; munkajaban egyetlen elvi tiszttartók, nagygazdák és ki valaki rossz útra lép — egyé- határozatát vagy gyakorlati tudná őket felsorolni cím és nek és társadalmi szerveze- mtezíkedéset sem korngál­rang, "társadalmi fontosság" tek sietnek visszatérítésére, ma. E téma feJtegetese köz­szerint, Az ő gondolkodás- Meghal a család keresője — ben leltem meg a magyara­módjuk szerint ezzel vége is a tanács, a vállalatok min- zatot. Azért, mert tízezrek volt a fontos emberek listá- dent megtesznek, hogy az öz- és milliók észjárása szerint jának, az állam és nemzet- vegyen maradt feleség és az határozott és cselekedett, fenntartó egyedeknek, a árván maradt gyerekek ki- mert mielőtt döntött, min­nemzetnek. A többi ember, egyensúlyozott életet éljenek, des esetben megkérdezte az aki rrflnt szerénv földműves, munkához jussanak vagy za- embereket és épített böl» kubikos, uradalmi summás, vartalanul tanulhassanak. El- csességükre, javaslataikra, anyaghordó, lakatos, kishiva- vekből, törekvésekből fakad Mennyi teremtő erő es tálnak vagy tanító koptatta ez, az új rend lényegéből — gondolat van az emberek­erejét, gürcölt a megélheté- abból, hogy valóban minden ben! Láttam termelószövet­sért — és fenntartotta a ember fontos. kezetet, amely téglát éget nemzetet! —, csupán statisz- Minthogy azonban nem- saját építkezéseihez; tanúja tikai adat volt, "alacsony csak kenyér és vaj és munka voltam, hogy miként szute­tömeg", "névtelen senki", az élet, haneim érzés ós gon- tett meg a pedagógusok ipari Ezek közül csak azzal válha- dolat is, ez az elv erre is ki- szakmai képzését szolgáló tott fontossá valaki, ha két- terjed. Világosabban szólva: ötlet Szegeden a politechm­ségbe merte vonni az előbb szenvedélyükkel és vélemé- kai oktatás előmozdítása ér­felsorolt szűk kör fontossá- nyükkel js végtelenül fon to- dekében; találkoztam a sze­gát, uralkodói jogát, sőt meg- sak a becsületes egyes embe- gedi járásban úttörőkkel, próbált ezen változtatni. A rek. Ott, ahol a kollektív akik vasárnaponként háztól tőkés rendben ilyen negatív bölcsesség kohójában fonná- házig kopogtatnak könyvek­fontosságra a munkasok, lódnak a tervek, célok, ez kel falun, tanyán, mint a kommunisták ezrei tettek nélkülözhetetlen is. Hiszen művelődés kis magvetői szert, akiknek minden lépé- minden gondolkodó ember Ugyanakkor egyre több olyan sét figyelték, minden szavát hozzá tud járulni legalább embert tisztel a közvéle­fölrótták, de még barátait is egy-egy hasznos gondolat- mény, aki saját posztján fel­számon tartották, morzsával a közös, megöl- karolja a kezdeményezése­Ez az emberosztályozás dásra váró feladatok elvég- ket, s mielőtt mint vezető nálunk már kimúlt, kipusz- réséhez, nemcsak kezével. határozna, meghallgatja tult, de nem ismeretlen ott, .. . .„ ., munkatársait, felhasználja ahol ma is pénzzel, vagyon- \7olt te?, amikor nem azok ötleteit, gondolatai nal, befolyással mérik az V apedaltunk erre elég- fgy egyúttal már meg is embert. Korántsem akartam . Éte a™kor úgyszólván nyeri őket az ügy hatásos azonban ezzel azt mondani, a ,legtíe!f0 vezelo1.(^?Porll"a támogatásának, hogy most a mi új rendsze- "máztuk a gondolkodás ja- Ezzel szemben viszont min­rünkben nincsenek fontos • kotelesseget, amikor dig eífog az indulutj ha 8zt emberek. Igenis vannak. S nliode"re >Tfontro1" vártuk az tapasztalom, hogy egy-egy ki mások lehetnének, mint eeat Ennf*a mr>őszer- *mber szerfölött okos és bölcs akikre a szocializmus rend- n,®k ..a, világossá vált akar lenni, ha nem veszi szere támaszkodhatik? előttünk 1956 oktobereben, figyelembe, hogy nem szal­ámikor lett volna min gon- mabábuk járnak és dolgoz­gy ismerősöm, barátom dolkodni, de sokunknak azért nak körülötte és vele, hanem Hódmezővásárhely is termelőszövetkezeti város Szombaton, tegnap dél- te ki azoknak, akik részt előtt Hódmezővásárhelyen, a vettek a nagy felvilágosító Béke Szálló dísztermében muTlkában. együttes ülést tartott az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács. Az ülésen termelőszövetkezeti várossá nyilvánították Hódmezővá­sárhelyt. Részt vett áz ülésen Ko­mócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, Fehér La­jos elvtárs, a megyei párt­bizottság titkára, Papp Sán­dor, a megyei tanács v. b. elnöke. Sajti Imre elvtárs, a vá­rosi pártbizottság titkára be­szédében elmondotta, hogy az utóbbi hónapok politikai és szervező munkájának eredményeként a város több mint 80 ezer holdas határá­nak 94,6 százaléka a szocia­lista szektorhoz került. A pártbizottság és a tanács el E' gondálatmenetét idé- nem sikerült, mert elszok- értelmes emberek, akik tisz­zem. Azt mondta egy tunk attól, hogy magunk is tában vannak munkájukkal, személyes beszélgetésünk so- próbáljunk véleményt alkot, elgondolkoznak a problémák rán, meghatódva: a mi rend- ni eseményekről, dolgokról, fölött. Az ilyen ember, hogy szerünknek az egyik legszebb Csak álltunk sokan, mint csalhatótlanságát elhitesse, vonása az, hogy szinte min- egy-egy kifúrt mogyoró, te- Bem tűri meg a gondolat­áén embert ráébreszt saját hetetlenül. Pedig éppen a cserét, a véleményeket, be­fontosságának tudatára. Nem marxizmusból fakad, hogy falazza a vitákat és áttér a a hivatali rangnál, a fizetés- szükség van az egyes embe- parancsolgatásra. Meglevő­nél és az összeköttetéseknél rek véleményére, mert az gol minden értekezletet és kezdődik az ember, mint egyes ember se szimpla csa- megbeszélést, övé az első szó hajdan, hanem a köz érdeké- varja, alkatrésze ennek a meg az utolsó is, mert ben tanúsított cselekvőkész- társadalomnak, hanem érté- hiszen azt tartja: "hivatat­segnel szorgalomnál. Ez pe- kes ^ fontos egyénisége. bótó csak ő lehet az okos. dig azt jelenti, hogy a mi , . , . Az üyen munkastílusú em­megujhodott társadalmunk LnneK eivneK es a ne- 5í,rek vuj071 Boae gondoltak nem tízezer »fontos« és ki- lyes pártpolitikának a követ- nlég arra, hogy ha nagy és lencmJll i?nyi "mellékes" kezménye volt például az is, fontos vezető testületeknek polgárból tevődik össze, ha- hogy a Magyar Szocialista lealázó, sőt felemelő a e^Sefr^rr Munkáspárt VII. kongresszu- ^ emberből, s természetesen sat megelőző taggyűléseken, embereknek sem válna szé­igen kisrészt olyanokból is, városi, járási és megyei párt- gyenükre, ha kihámoznák az akik csak ideiglenesen mond- értekezleteken és az irány- okos szót a körnvezetükből, tók le egykori fontosságuk- k„n.„n]atfV3 viták. a közvéleményből? ról, gyáraikról, földbirtokaik- elvekkel kapcsolatos viták- AhhoZi hogy az elbizako. ról és magas hivatalukról. ban kerelten százhúszezer dottság és önteltség bacilu­Kinek jutna eszébe abban ember szólalt fel. De nem- sal minden koponyában el­kételkedni, hop ezt ma már csak a párttagok, a párton- pusztuljanak, természetesen svárban tóíun WwSlban? kívüliek is nagy aktivitással nem kell csodákra, felsőbb Kf/rJÍ' hivatalban? vettek részt a kon eressz,,, recePt szerint alkalmazott Öntudat kérdésé ez. Az esz- vettek reszt a kongresszus medicinákrfl Uf-_ni Ph„]v.)t tergályos tudja, hogy szükség előkészületeiben, s közülük ^kább arra Teli 'törekedni, ven a munkájára, vélemé- többen reszt is vehettek azo- hogy mindenki gondolkoz­nyére, társadalmi tevékeny- kon a fórumokon, ahol ezek zék, adja eszét és tudósát ségére, s ugyanígy van ezzel a tanácskozások lefolytak, Mások segítsenek a gondol­a bányász, a traktoros, a ku- r.em is beszélve száz és száz kodasban — de minthogy tótó, a termelőszövetkezeti más alkalomról, nyilvános- ™n Tgya^S^^ontS tag. De nemcsak munkája sógról, amilyenek között ott minden építő gondolat is! TISZTASÁGI VERSENY Az osztály tanako- egyik kép alá, rá- csöngetés ideje ve- Vastagon ragadt rá dott. Meg akarták állt, aztán felemelte szedelmesen közele- a por. Es hiába rázta nyerni a tisztasági a kezét, kinyújtotta dett. Körülnézett az szegény Szivacs egész versenyt. De seho- a mutatóujját és vé- osztályban: semmi nap, órák alatt a gyan se tudták ki- gighúzta a képráma alkalmas eszközt nem padban, tízpercek­találni, hogyan győz- felső részén. Vastag talált. Idegességében ben a szemétkosár hetik le a többieket, por szállt fel, az uj- ki akarta fújni az előtt, o por nem jött Pedig már egy ne- ja egy pillanat alatt orrát és a zsebébe ki. Mintha kátrány gyedórája vitatkoz- fekete lett. nyúlt. Akkor jutott lett volna, úgy rá­ták. Valami új kel- _ Ezt keu ietö- eszébe a mentőőtlet. gadt a kendőre. lene. rölni. — A képrámák! — — Óriási! Ezzel ^ kiáltotta egyszer csak biztosan megnyerjük Szivacs, a tisztaság~ a versenyt! felelős, és az osztály ^z osztály újjon­falán lógó, bekerete- g0it. Végre valami zett fényképekre mu- új! tátott. „ , Szivacs — Micsoda? nem vett részt a lel Az osztály nem ér- kesedésben. Kétség­tette, mit akar Szi- beesetten topogott a — A zsebkendőmmel Délután otthon, törlöm le — gondol- feltűnés nélkül el ta. — Aztán majd akarta tüntetni a Meg kell piszkos kendőt, nyernünk a ver- anyuka azonban ész­senyt! revette. Azonnal munkához — Jézus, Máris/ — látott. Fehér zseb- fcidIÍ0ÍÍ rá- — mm azonban „„„„„ tett olyan mocskosa ~> - kendőjénél sorra to- zsehkendőd? rölgette a keprámá- szivacs ártatlanul kat. Mire becsönget- felelte; vacs. ö azonban nem tanári széken, mert tek, és bejött a ta- — De anyuka, tisz­magyarázott. Hirte- nem tudta, mivel tö- nér bácsi, mór a tasági verseny van len felkapta a tana- rölje le a kereteket, szék is tiszta volt. az iskolában! részesedést kapjon, a kö- ismerését, köszönetét fejez- ri széket, odavitte az Sietnie kellett, a be- De a zsebkendő nem. 0. h. 0 nnan indultam ki, hogy minden társadalmi, politikai rendszernek megvannak a maga fontos emberei. Ez alól a szocialis­ta rend sem kivétel. Csak­hogy ennek a társadalom­nak nem néhány ezer vagy néhány tízezer fontos embe­re van, hanem több millió: mindenki, aki dolgozik, épít, becsületes hittel és szán­dékkal munkálkodik a tár­sadalomban. Az a rendszer, amelynek csak néhány tíz­ezer támasztéka van, nem állja sokáig a történelem viharát, előbb-utóbb össze­omlik. Csak az lehet igazán szilárd társadalmi rend, amelyben a fontos emberek száma így megnövekedettj amely ennyi dolgozó, érző és gondolkodó emberre támasz­kodhat. biwon István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom