Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

Trenszformátorforonv Pusztaszeren A forintokkal mérhető siker Negyvenkilenc forint 23 fillért fizettek munkaegységenként a balástyai Móra Ferenc Tss-ben Ejwy éve sincs hogy amikor balástyai emberekkel a termelőszövetkezetről beszéltünk, egyre másra csak azt hangoztatták: Balástyán nem sok jövője van a közös gazdálkodásnak. S most mégis megszületett Balástyán az első nagy »cscda*. Jócskán kitavaszodott már a múlt évben, amikor 17 ember, zömükben asszonyok, lányok összefogtak, hogy megmutassák: Balástya sem lehet kivétel. Jólesik most bevallani az újságírónak is, hogy a balástyai Qóags. Ferenc Tsz esetében tévedett néhány héttel ezelőtt, amikor azt írta: 41 forint 41 fillér osztalék várható itt munkaegységenként. Az évi mérleg és a zárszámadás felülvizsgálásakor kiderült, hogy a jelentős múlt évi beruházások ellenére Is még további 8 forinttal lehet szépíteni az egy munkaegységre jutó osztalékot. A zárszámadó nem lehetett hallani egyetlen elégedetlen felszólalást sem. Erő, bizakodás, jövőbelátó derű sugárzott az araukon. És erre meg is van minden okuk a Móra Ferenc Tsz tagjainak. Itt van például a sok közül Bitó Gábor, akinek csak készpénzben 9021 forint jár, de kapott már 5 mázsa 49 kiló kenyérgabonát, 317 kiló árpát, 862 kiló kukoricát, 17 mázsa burgonyát, 157 liter bort, 346 kiló almát és két deci híján 10 liter pálinkát. Ezentúl még sokféle egyéb apróságot. Terbe Istvánék családjának 564 muxv Kriván József 286 munkaegységre jutó pénzét számolja. kaegysége lett Összesen a 9 hónap alatt. És a készpénz, amit ezért kaptak, magábavéve 16 ezer 257 forint 63 fillér. Jutott nekik 911 kiló kenyérgabona, 577 kiló árpa, 15 mázsa 53 kiló kukorica, 30 mázsa 74 kiló burgonya, 306 liter bor és 623 kiló alma, 17 és fél liter pálinka, ráadásul á háztáji gazdaság haszna és még sok egyéb, ami egy ilyen fejlődő közösség erejéből kitelik. Az említett két család példájából már könnyen ki lehet számítani, mennyi minden jutott például Gyuris Vilmosnak, vagy Nagy Sándor szövetkezeti tagnak, akiknek 356, illetve 405 munkaegység gyűlt össze tavasztól január l-ig. Terbe Margitkának 171 munkaegységéért több mint 8 ** . . ezer 500 forint jutott. Képünkön: a százasokat számolják Üzek a tSZ-tagOK, a kezébe. A tagság öntudata, akarata a siker záloga A forráskúti Petőfi Tsz tagjai a közelmúltban tartották meg 1959. évi zárszámadó közgyűlésüket; A vezetőség, a tagság és a meghívott vendégek egybehangzó véleménye, hogy ebben a szövetkezetben tízéves fennállása óta talán kezeti tagok kitartó közös munkájukért most kiváló termelőszövetkezeti tagokat megillető dicsérő okleveleket is kaptak. Rácz Imre és még néhány társa viszont hosszú ideig megemlegetik ezt a közgyűlést. Nagyon rápirítottak eregyetlen közgyűlés sem volt, re a fiatal, erős emberre, mely ennyi tanulsággal szol- aki 10 hónapi tagsága alatt gált volna az embereknek, csupán 900 forint értékű mint éppen a mostani. munkát végzett a szövetkeSajnos, ebben a közösség- zetben. Nyíltan a szemébe ben hosszú időn keresztül a mondták: az ilyen ember hanyag, dolgozni nem na- jobb, ha nincs is a tsz-ben, gyon szerető tagok vitték mert csak rontja a kívülmindenben a prímet. Csupán állók és a tsz-tagok bizalmát ezzel magyarázható, hogy a a közös gazdálkodás iránt tsz életében csak 1959 lehe- A fiatal ember úgy látszott, tett az első év, mely után őszintén megígérte, hogy veszteség helyett rendes munkásember lesz tekintélyes nyereséggel ezután. Belenyugodott a közzárhatták az esztendőt. gyűlés döntésébe, hogy edKifizették a felgyülemlett d-gi kevés járandosagat is esedékes tartozásokat, stel- csak akkor kapja meg, ha jesen rendbehozták a gaz- legalább egy hónapig kifodaság zilált anyagi, pénz- gástalanul végzi el a rábiögyi helyzetét. zott feladatokat. Éppen e gazdálkodás múlt A termelőszövetkezet mind hibái miatt most még csak jobban gondoskodik ezután 20 forint 69 fillér jutott munkaegységenként, de a tagság többsége éppen a szebb, biztos remények tudatában ezzel is elégedett volt. A szorgalmasan dolgozó tsz-tagok szigorú bírálatban részesítették a kerékkötőket, akikkel eddig csak sűrűbben voltak, de nem többen. Viszont a legjobbakat teljesítményeiken felül tekintélyes pénz Hit alomban is részesítették. Deme Mihály, Pintér Elek és Márta Ferencné szövetaz idős, beteg tagjairól is. Rendes járandóságaikon felül . a szociális alapból segítik majd azokat, akik betegség vagy más hasonló esetek miatt maradnak el a közös munkából. Az új esztendei jó termelési tervek és a tagság megerősödött öntudata, akarata ma már megfelelő biztosítékot nyújt arra, hogy egy újabb esztendő múlva akár Forráskút egész dolgozó parasztsága kedvet kapjon a közös gazdálkodásra. akik ma egy szépülő, beláthatatlan lehetőségek előtt álló kollektív gazdaság tulajdonosai — egy évvel ezelőtt még zömükben szegénysorsú, napszámoskenyérből, alkalmi munkából élő agrárproletárok, pár holdas kisparasztok voltak. Ma pedig már a tehetősebb, időnként idegen munkaerőt is alkalmazó balástyai gazdákkal sem cserélnének. A vastag, százas kötegek az egyszerű balástyai parasztember számára minden okos beszédnél többet mondanak. Elmondják, hogy Balástyán is bealkonyodott már véglegesen annak az időnek, amikor egyik ember a másiknak a farkasa volt. S talán csak egy év kell még Balástyán és minden becsületes paraszt arra a közös nevezőre jut itt is, amit a Móra Ferenc Tsz tagjai most már meggyőződéssel hirdetnek: mindenféle egyéni gazdaságnál sokkal jobb a termelőszövetkezet. Mfilrágyáznak Kübeüliázán A műtrágyázás hasznosságáról több éves tapasztalataik alapján győződtek meg a kübekházi Sarló Kalapács Tsz tagjai. Tavaly 105 holdon használtak műtrágyát, az idén viszont már 350 hold termését növelik műtrágyával. A tavalyi bőséges műtrágya használatáért az államtól visszatérítésként közel 70 ezer forintot kapott a tsz. A nagyobb haszon azonban a termésátlagok emelkedéséből adódott. Árpából 19 mázsa 96 kiló termett holdanként, zabból pedig 11 mázsa. A tsz növénytermelő brigádjának tagjai igen sokan vesznek részt a műtrágya kiszórásában. Eddig 200 hold trágyázását végezték el. Most még kemény, fagyos a föld, addig szórják ki a trágyát, hogy aztán az olvadás után beszívódjon a földbe. —r. A magas transzformátortorony körül még csak itt-ott vannak házak. De a magasfeszültségű villamosáramot vezető póznák már ott sorakoznak a leendő utcákban is. Várják az istenhálamögötti tanyákon lakó gazdákat: jöjjenek, s alapítsanak családi otthont a faluban, ahol kulturáltabb, emberibb sorban élhetnek. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat szerelői időről időre ellenőrzik a hálózatot, kijavítják az esetleges hibákat. Mint a szerelötechnikus elmondotta, most éppen a meghibásodott utcalámpák javítását végzik Majd meglátjuk, hogy idén ki viszi többre Téli beszélgetés a tsz-irodában Hideg van, jólesik behú- — Meg tagokra — hang- dolgozunk, legfeljebb végződni a meleg szobába. A zik a sarokból és erről az- juk a száraz fákat, meg a szatymazi Szabadság Tsz. tán majdnem mindenki be- I,'nádat, ellátjuk az állatokat, tagjai is dörzsülik a- kezű- szél. Említik, milyen moz- inkább disznótorban vesznek ket az irodában a kályha gás van a faluban, szinte részt a tagok, fölött. állandóak a belépések. — Kicsit megfázott — — Pedig nincsenek itt agimondja Vér Gyurka, bácsi tátorok — magyarázza tájé— fogja az idő, különösen kozlatásul Rácz Ferenc, a az ilyen magamfajta öreg könyvelő —, mégis csak jaembert — teszi hozzá tré- nuárban 17 új tagot vetfásan. tünk fel 23 hold földdel: szö— Hogy öregíti magát — lőveL gyümölcsössel. Azóta válaszolják neki az asszo- is szinte naponta jelentkeznyok csipkelődve — Mégis nek a szatymaziak és bizony sokan szerették volna, ha már most az egész falu szövetkezetivé válna. mindig itt lesi, milyen munka adódik. Ha így szereti a szövetkezetet, minek lépett ki annak idején? Tréfának szánják, de komolyan érinti a mindig mosolygó alacsony embert. — Megvolt annak az oka válaszolja akkurátosan. Méltó less Szatymas hírnevéhez — Az biztos — említi Vér Gyurka bácsi — nemigen akadt olyan tsz-paraszt, aki ne vágott volna legalább két hízót. Olyan 200 kilósakat. — Jó bor is akad a házaknál — fűzi hozzá Csiszérné — tényleg jó a hangulat. Minálunk is nagyokat nevetünk az ostromló leveleken. Mert képzeljék, az ősszel kitették a lányomat, Magdát az újságba képpel, szüretelés közben. Aztán országhíres lett. Annyi szerelmes levél jött még Egerből, Nagykanizsáról is, hogy na. Teszik a fiatalemberek a szépet Magdának. De a lányom — Különösen a keleti oldalon nagy a forrongás — — Ugy is van — erősíti bővíti a könyvelő szavát a szavát Urbán Pál, a párt- népszerű x-Imre bácsi*, az „-• ,„ . , titkár, aki ugyancsak most elnök. - A mi szövetkeze- ^ kt rt^ m£ ősszel jött vissza a szövet- tünk területe és Sándorfalva j]?k!„GZ?Iek ° kezetbe — nemcsak a mi hi- között. A napokban is tarbánk volt, sőt. Na de a szö- tottunk kisgyűlést a győriszéki, meg a székalji iskovetkezettel együtt mi is a jó útra tértünk, egymást erősítjük. „Gyerünk, vágjuk a nádat!* Kell az erő nagyon — most múlt 16 éves. Vendégek jönnek a ségbeli Lenin Tsz-ből. közElőlábari. Több mint százan je- 'íerül, eSV kis törkölypálinlentek meg a Fehértó kör- ka, koccintanak. — Adjatok három-négy meg a nyékén lakó gazdák és nagyon úgy beszéltek, hogy birkát — mondja Leitner szövetkezetet alakítanak. Ferenc —, megüljük a zárTovábbra is kimegyünk kö- számadást mi is. kapcsolódik a beszélgetésbe zéjük és segítjük őket, hogy — Szívesen — válaszolják a magas, süveges Kuczora elhatározásukból tett szülés- a vendéglátók —, aztán mit Károly. — Most már jobban sék. Közben kovácsok, mé- osztotok? fegy. gyerünk, vágjuk a ná- hészek, iparos emberek is forinttal többet dat. lépnek közénk. Kel a szak- mint ti — feleli Koza Fe— Valóban reggel össze- ember fejlődésünkhöz. Terállhat a brigád — említi melési ágazatainkat tovább Koza Imre, az elnök — bővítjük, a mélyalmos csirtudjátok, hogy az idén min- kenevelést már most megden épületünket rendbe kezdjük, a dinnyetermeléakarjuk hozni, szükség van sünket a duplaj ára emela nádra. Salakban — Háromszáztizenhétezer egy 18 százalékán termeszforintot költöttek saját erő- tenek lucernát, ,más here- és bői a múlt évben a deszki borsóféléket. Kossuth Tsz tagjai a közös, — Harminckilencre emelik fel nem osztható szövetke- ez évben a 100 hold szántóra zeti vagyonuk gyarapításá- jutó számosállatok létszámát ra. Ezt az összeget na- a kiskundorozsmai József gyobbrészt új gazdasági Attila Tsz-ben. Az egy leépületekre," az állatférőhe- hénre jutó átlagos tejtermelyek szaporítására fordí- lés nagyságát pedig 3 ezer tótták. 200 literre tervezték. A ki— Emelik a pillangós ra- tűzött cél. mint mondják a karmánynövények termőte- tsz vezetői, könnyen elérrületét a szegedi járás tsz- hető, mivelhogy a számosáleiben. 1960-ban az össz. kö- lat-sűrűség már jelenleg is zös szántóterületeknek mint- 36 körül van a tsz-ben. jük, újabb 50 hold őszibarackosunk lesz. Szóval kialakul itt olyan gazdaság, amely méltó lesz Szatymaz hírnevéhez. — Azért már most is jót mulattunk a zárszámadás örömére — jegyzi meg a szőke Csiszér Mihályné. — 32 forintos osztás sem volt kevés, jópár ezer forint melengeti zsebünket és ha a jégveres nem jön, akkor még több van. Minden tsz-család két hízót vágott — Azt is számításba kell venni — veszi át ismét a szót Koza Imre — hogy végeredményben a tagok 8 hónap alatt keresték j•"> '-'L1 renc. • Majd meglátjuk, hogy az idén ki viszi többre — hangzik a kihívás. Markovits Tibor — ötven kataszteri hold új gyümölcsös telepítését határozták el a napokban a két héttel ezelőtt alakult rúzsai Napsugár Tsz tagjai. Az új közösségnek jelenleg is mintegy 1000 kataszteri hold gyümölcsöse és szőlője van. Voltak, akik azt javasolták, hogy a telepítéseket csak ősszel kezdjék el. A többség azonban azon a véleményen volt: a halasztással egyesztendei termést vesztenének el, s a munkákhoz már a tavasz műket. Egyelőre télen alig' kezdetén hozzáfognak.