Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I A MAGYAR SZOCIÁLIS T A MUNKÁSPÁRT LAPJA 50. évfolyam, 30. szám Ára: 50 fillér Péntek, 1960. február 5. Újra a Szegedi MÁV igazgatóságé a vörös zászló I Jó munkává| 1 szép sikerekkel 1 ss 55 ÍHWIHIIII!ll)HIHIHHHtllll!UtHII!linillHlllllllll«l1H^ Közlemény a varsói egyezményben résztvevő államok politikai tanácskozó bizottságának értekezletéről Erőművek részére Moszkva (TASZSZ). A varsói szer­ződés harmadik cikkelyének megfe­lelően, 1060. február 4-én Moszkvában megtartották a politikai tanácskozó bizottság rendes ülését. Az ülésen részt vettek az Albán, a Bolgár, a Magyar, a Lengyel, a Román Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Csehszlovák Köztársaság képvise­lői, valamint megfigyelőként a Kínai és a Mongol Népköztársaság, és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság képviselői. Hazánkat Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, dr. Münnich Ferenc miniszterelnök, Révész Géza honvé­delmi miniszter és dr. Sik Endre kül­ügyminiszter képviselte. Az értekezlet munkájában részt vett I. Sz. Konyev marsall, a varsói szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. ' Az ülésen dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nöke elnökölt. Az ülés megvitatta a mai nemzet­közi helyzet legfontosabb kérdéseit, és véleménycserét folytatott olyan fon­tos problémákról, mint az általános és teljes leszerelés, a német békeszer­ződés megkötése. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke bejelentést tett a Szovjetunió újabb jelentős had­seregcsökkentéséről és a Szovjetunió­nak a küszöbönálló csúcsértekezleten követendő álláspontjáról. Az értekezlet résztvevői sokoldalú eszmecserében egyeztették további lé­péseiket, amelyeknek célja a bekö­vetkezett nemzetközi enyhülés megszi­lárdítása és fejlesztése. Az értekezlet résztvevői elhatároz­ták, hogy a párizsi kormányfői talál­kozó előkészítése során folytatni fog­ják kölcsönös tanácskozásaikat. A politikai tanácskozó bizottság ér­tekezlete a teljes kölcsönös megértés és a szilárd barátság szellemében folyt. Az eszmecsere megmutatta, hogy teljes az egyetértés mind a nem­zetközi helyzet felmérésében, mind pedig a megváltozott. konkrét kérdé­sekben. A politikai tanácskozó bizott­ság elfogadta a varsói szerződésben résztvevő államok nyilatkozatát, A varsói szerződésben résztvevő államok nyilatkozata Moszkva (MTI): A varsái szerződésben résztvevő álla­mok a nyilatkozatban megelégedéssel állapítják meg, hogy a Varsói Szerződés Szervezete Politikai Tanácskozó Bi­zottságának 1958 májusában megtartott előző értekezlete <?ta a nemzetközi helyzetben határozott javulás tapasztal­ható. A világ jelenleg az alapvető vitás nemzetközi problé­mák rendezéséne irányuló tárgyalások szakaszába lépett a tartós béke megteremtése céljából, a hidegháború hívei ve­reséget szenvednek. A nemzetközi helyzet e javulásának alapját azok a fontos változások alkotják, amelyek az utóbbi években mentek végbe az erőviszonyokban a világ küzdőterén. Ezekben az években rohamosan növekedett a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország gazdasági ereje és ezek az országok még inkább tömörül­tek az egységes szocialista táboron belül. Olyan évek vol­tak ezek, amelyeket a Szovjetunió legnagyobb tudományos és technikai eredményei tették nevezetessé. Az első szput­nyik fellövése röppályájára, rakéta fellövése a hold felü­letére és behatolás a hold túlsó, a föld felé sohasem for­duló oldalának titkaiba. Végül jellemezte ezeket az éveket az, hogy új fellen­dülés mutatkozott a szocialista táborhoz tartozó valameny­nyi országnak a béke megszilárdítására irányuló tevé­kenységében, valamint az, hogy tovább növekedett a gyarmati és félgyarmati függőségtől megszabadult béke­szerető ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok nemzet­közi szerepe. Ennek eredményeként a világ erőviszonyai mindin­kább azok javára változnak meg, akik síkraszállnak a ra­kéta-, nukleáris és más fegyverkezési hajsza megszünte­téséért, a hidegháború felszámolásáért, a valamennyi ál­lam közötti békés együttélésért — függetlenül társadalmi rendüktől s ideológiájuktól. Olyan helyzet alakult ki, amikor bármely agresszív állam részéről jövő bármiféle olyan kísérlet, hogy fegyvert alkalmazzon a vitás nemzet­közi kérdések megoldására, hogy a háború útjára lépjen, a békebontó azonnali és teljes szétzúzását idézné elő. A népek tudatában, számos politikai és állami sze­mélyiség gondolkodásában, többek között Nyugaton is, egyre inkább tért hódít az a vélemény, hogy azon a szín­vonalon, amelyet jelenleg a tömegpusztító fegyver és e fegyvert pillanatok alatt a földgolyó bármely pontjára szállító eszközök fejlődése elért, a háború egyáltalán nem lehet többé a nemzetközi viták megoldásának módszere és így az egyetlen gyakorlatilag lehetséges útja a békés együttélés alapjára építeni az államok kapcsolatát. Az értekezlet résztvevőiben mély megelégedést kelt az a körülmény, hogy egyre nagyobb jelentőséget ölt az ál­lamok közötti kapcsolatok olyan formája, mint a külön­böző keleti és nyugati országok vezető államférfiainak ta­lálkozói és tárgyalásai. E tekintetben különösen kimagasló szerepet játszott N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnöké­nek az Egyesült Államokban tett történelmi jelentőségű utazása és Eisenhowerrel, az Egyesült Államok elnökével folytatott tárgyalása. E látogatás eredményeként megtört a hidegháború jege a világ két legerősebb hatalma — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — viszonyában és új szakasz nyílt a nemzetközi kapcsolatok fejlődésében egész­ben véve. A nemzetközi légkör egészségesebbé tételében — mint ismeretes — nagy jelentőségük volt azoknak a tár­gyalásoknak is, amelyeket a szovjet és az angol kormány vezetői folytattak Macmillannek, Nagy-Britannia minisz­terelnökének moszkvai látogatása idején. Az értekezlet résztvevői azon reményüket fejezik ki, hogy N. Sz. Hruscsov elvtárs közelgő franciaországi lá­togatása, valamint az Olasz Köztársaság elnökének, Gronchinak utazása a Szovjetunióba, az államok közötti, elsősorban az európai államok közötti kölcsönös megér­tés további megszilárdulásához vezet és előmozdítja majd a világbéke megerősítését. Az értekezlet résztvevőinek általános és egyöntetű kívánsága, hogy Eisenhower amerikai elnök idén nyá­ron sorra kerülő szovjetunióbeli látogatása a Szovjetunió ée az Egyesült Államok viszonyának további fejlődéséhez vezessen a barátság és az együttműködés útján, ez fon­tos biztosítéka lenne a világbéke megbonthatatlanságá­nak. Az államférfiaknak az utóbbi időben bővülő látoga­táscseréje a szocialista tábor államai és a békeszerető füg­getlen ázsiai, afrikai, latin-amerikai országok között lét­rejövő közeledés 6zilárd tényezője lett. A nemzetközi helyzet javulása már kezdi meghozni gyümölcseit a nemzetközi kapcsolatok számos területén. 1959 végén tizenkét állam, többek között a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország fon­tos egyezményt kötött az Antarktisz békés felhasználásá­ról. Helyes irányban tett hasznos lépést jelent az 1959 decemberében az ENSZ közgyűlésén elfogadott határozat is, amelynek értelmében állandó ENSZ-bizottságot hoz­nak létre a kozmosz békés kutatására. E bizottság tagjai között a Varsói Szerződés Szervezetének hét tagállama fog­lal helyet: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Románia és a Szovjetunió. Az értekezlet résztvevői ugyanakkor megállapítják, hogy a béke megszilárdulásával továbbra is konokul szembeszállnak a nyugati országok bizonyos befolyásos erői. Ezek az erők vagy olyan körök, amelyek a fegy­vergyártásból származó nyereségeiktől nem látják, mi­lyen halálos veszély fenyegeti őket háború kitörése ese­tén, vagy olyan politikusok, akik olyannyira befagytak a hidegháború jegébe, hogy nem tudnak normális, békés viszonyt elképzelni az államok között. A NATO-tagállamok nemcsak hogy továbbra is fenn­tartják felduzzasztott hadseregüket, hanem még ink növelik létszámát, miközben különös figyelmet fordíta­nak a volt hitlerista tábornokok és tisztek parancsnok­sága alatt álló nyugatnémet Rundeswehrre. A Bundes­wehrt rakétafegyverrel látták el, a Német Szövetségi Köztársaságnak utat nyitottak e fegyver gyártására, mi több, további intézkedéseket tesznek a Bundeswehr atom­felfegyverzésére. A nyugatnémet militarizmus erősödésével párhuza­mosan megy végbe a japán militarista erők nyilvánvaló újjáéledése és ezen ország további bevonása a háborús készülődésekbe Erről tanúskodik a Japán és az Egyesült Államok között nemrégiben aláírt új katonai szerződés. A NATO-tagok, valamint a SEATO, a CENTO és ezek szövetségeseinek fegyverkezési hajszáját semmiképpen sem lehet védelmi célokkal igazolni és magyarázni. Ezt megerősíti az is. hogy a nyugati hatalmak befo­lyásos politikai és katonai személyiségei és a sajtó egy része továbbra is rendszeresen terjesztik a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti bizalmatlanságot és az ellenségeskedést. A béke megszilárdulásának ellenfelei nem akarnak tárgyalásokat a vitás nemzetközi kérdések ren­dezéséről és igyekeznek megakadályozni megállapodás el­érését, még ott is, ahol már határozottan kirajzolódott a megegyezés lehetősége. De a hidegháború híveinek semmiféle kísérlete sem képes megváltoztatni azt, hogy a békés együttélés szük­ségességének tudata ne váljék napjainkban a nemzetközi viszonyok fejlődésének döntő tényezőjévé. Az erők megoszlása a nemzetközi küzdőtéren bizto­sítja a békeszerető államok túlsúlyát és a béke erői a jövőben is felülmúlják a háború erőit. Ez kedvező felté­teleket teremt azoknak a céloknak az elérésére, amelye­kért a varsói szerződésben részvevő államok következe­tesen és változatlanul harcolnak: a nemzetközi feszültség enyhítéséért és valamennyi ország baráti együttműködésé­nek fejlesztéséért. Az első helyen természetesen a leszerelés problémája szerepel. Napjainkban ez a nemzetközi élet fő kérdése. E kérdés megoldásától függ, vajon sikerül-e teljesen ki­zárni az új háború lehetőségét, amely a jelenlegi viszo­nyok között az emberek százmillióinak pusztulásához ós egész államok szétrombolásához vezetne. Az emberiség érdeke megköveteli: gátolják meg azt, hogy valaha is működésbe hozzák a hallatlan pusztitó­(Folytatás a 2. oldalon.) E hatalmas turbinákat a "Fekete szivattyú- kombinát I és más erőművek részére a berlini Bergmann-Borstíg nagyüzem készíti. Képünkön a hidrogénhűléses generá­tor számára készülő első induktort látjuk az eszterga* padon Korszerűsítik a bolthálózatot, javítják az áruellátást a tsz-községekben Ülést tartott a szegedi járási tanács végrenajto bizottsága A termelőszövetkezeti köz­ségek áruellátásának helyze­téről tanácskozott csütörtö­kön délelőtt a járási tanács végrehajtó bizottsága. Meg­állapította, hogy a földrhíi­vesszövetkezetek az elmúlt év negyedik negyedében ál­talában jól teljesítették ke­reskedelmi és vendéglátó­ipari tervüket. A kiskereske­delem 1958 azonos időszaká­hoz mérten 19 százalékkal több árut adott el, s mint­egy 78 millió forint forgal­mat bonyolított le. Csak há­rom szövetkezet: az algyői, a bordányi és a pusztamér­gesi nem teljesítette árufor­galmi tervét. Legszembetű­nőbb lemaradás Pusztamér­ges és vidéke szövetkezetnél van, ahol nem fordítanak kellő gondot az árubeszer­zésre. A vendéglátóipari egy­ségek 114,8 százalékra telje­sítették tervüket. Lényegesen bővült a ven­déglátóipari hálózat. Üllésen és Balástyán nyílt cukrászda a dolgozók igé­nyeinek kielégítésére. Rend­behozták a pusztamérges! kisvendéglőt és átrendezték a követelményeknek megfe­lelően az üllési vendéglőt és éttermet. Jó hatással volt az árufor­galom alakulására az önki­szolgáló és önkiválasztó bol­tok létesítése Deszken, Kis­kundorozsmán, Forráskúton, Szőregen és Mórahalmon. Most a termelőszövetkezeti zár­számadások alkalmával mozgóárusok keresik fel a tsz-központokat. Térváron pedig külön házi boltot létesítettek a tsz-ta­gok jobb áruellátása érdeké­ben. Ez évben tovább korszerű­sítik, szakosítják a szegedi járásban a kereskedelmi há-, lózatot. Bakson önkiszolgáló és iparcikkboltot nyitnak. Mórahalmon és Deszken ön-' kiválasztó háztartási boltot létesítenek, mert a közsé­gekben megszerették ezeket a boltokat, ahol jobb és gyosabb a kiszolgálás. Kis­kundorozsmán a villamos végállomásnál egy tej ivó lé­tesítését vették tervbe. To­vább bővítik a kisvendéglő­hálózatot. Röszkén, Asotthal­mon, Bordányban és Desz­ken. Itt meleg ételt is kap­hatnak majd a vendégek. Tovább fejlesztik a Tisza partján lévő -Sárgarigó* és a zsombói -Rózsa Sándor* csárdát. Megállapította a végre­hajtó bizottság, hogy egyes szövetkezetek — például a szőregi körzeti földműves­szövetkezet — nem fordíta­nak elég gondot a szövetke­zetnek átadott államosított házakra. Űjszentivánon a 7-es számú boltnál a tetőzet rossz, beázik és a mennye­zet lehull. Az áru raktáro­zása, a társadalmi tulajdon védelme sincs biztosítva. Sok helven hiányzik a oolc, s az áruféleségeket a földön tá­rolják. A végrehajtó bizottság ha­tározatot hozott, amelyben felszólítja a községi ta­nácselnököket, hogy a meg­választott társadalmi ellen­őröket serkentsék aktívabb munkára. Határozatában felhívta a MÉSZÖV igazgatóságának fi­gyelmét több község föld­művesszövetkezeti boltjainak korszerűsítésére, a boltháló­zat fejlesztésére, s több kis­vendéglő létrehozására. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom