Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

Péntek, 1960. február 1 1 2 II varsói szerződésben résztvevő államok nyilatkozata (Folytatás a* 1. oldalról) erejű nukleáris rakétafegyvert S e cél eléréséhez a legbiztosabb út — valamennyi fegyverfajta, valamennyi hadviselési eszköz megsemmisítése, vagyis minden egyes állam általános és teljes leszerelése. Éppen ezért az Ilyen leszerelésről szóló javaslat amelyet a Szovjetunió terjesztett elő az Egyesült Nemzetek Szervezetében, megfelel az emberiség legéletbevágóbb érdekeinek. Ez magyarázza, miért hat a Szovjetunió ezen javaslata óriási erővel a népekre. Nagy Jelentőségű az az egyetértés, amellyel az ENSZ tagállamai helyeselték a közgyűlés lezajlott 14. ülésszakán az általános és teljes leszerelés eszméjét örvendetes az a tény is, hogy ezt a döntést azon határozati javaslat alapján hozták, amelyet két olyan hatalom dolgozott ki közösen, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Ahhoz. hogy. a történelem folyamán először valóraváljék az államok leszerelési egyezménye, mindenekelőtt át kell térni a szavakról a gyakorlati tettekre. Biz a mai nemzedék legfontosabb történelmi feladata. A varsói szerződésben részvevő államok, miután a Jelen értekezleten eszmecserét folytattak a megtartandó leszerelési tárgyalások távlatairól, arra a következtetésre Jutottak, hogy Jelenleg — jobban, mint bérmikor — megvannak a kedvező előfeltételek a Kelet és a Nyugat államai között a gyümölcsöző leszerelési tárgyalások számára. Az ENSZ-ben a szovjet kormány előterjesztette leszerelési javaslat visszatükrözi a varsói szerződésben részvevő államok, valamennyi szocialista ország közös álláspontját. A varsói szerződésben részvevő valamennyi állam kifejezi azon törekvését, hogy részese akar lenni az általános és teljes leszerelésről kötendő egyezménynek. Az értekezleten képviselt államok megelégedéssel állapítják meg, hogy az első állam, amely gyakorlati lépéseket tett az említett ENSZ-határozat megvalósításának irányába, a varsói szerződés szervezetének részvevője — á Szovjetunió —, amely egyoldalúan 1 200 000 fővel csökkenti fegyveres erőit A Szovjetunió fegyveres erőinek létszáma most alacsonyabb lesz annál a színvonalnál, amelyet maguk a nyugati hatalmak javasoltak 1950-ban a Szovjetunió, Illetve az Egyesült Államok számára, továbbá alacsonyabb az amerikai fegyveres erők tényleges létszámánál, noha az Egyesült Államoknak Jelentősen kisebb a területe és határainak hosszúsága, mint a Szovjetunióé. Nyugaton egyesek készek a nemzetközi ügyekben tett bármilyen helyes cselekedetet bármilyen Jó kezdeményezést hamisan magyarázni, eltorzítva feltüntetni. Éppen így tesznek most a leszerelés ellenfelel, amikor azt állítják, hogy a Szovjetunió fegyveres erőinek újabb csökkentése nem a leszerelés felé vezető lépés, hanem a fegyveres erő átszervezése. Ilyen könnyelmű állításokat a leszerelés területén megnyilatkozó gyakorlati tettekkel szemben csupán szándékos lel ki ismeretlenség diktálhat. Mindenki előtt világos, hogy csupán az az állam képes egyoldalúan csökkenteni fegyveres erőit, amelynek nincsenek agresszív szándékai. As értekezleten képviselt államok ügy tekintik a Szovjetunió döntését fegyveres erőinek új, nagyarányú csökkentéséről, amelyet a szocialista tábor más országaival történt összeegyeztetés alapján hozott, mint a Varsói Szerződés Szervezetének közős hozzájárulását a leszerelés ügyéhez, mint olyan kezdeményezést, amely megkönnyíti az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény elérését a Kelet és a Nyugat államai között A Varsói Szerződés Szervezete megalakulása óta a tagországok fegyveres erőinek összlétszámát 2 595 600 fővel csökkentették, a Szovjetunióban végrehajtott jelenlegi egyoldalú hadseregcsökkentés pedig 3 796 500 főre növeli ezt a számot Tudnak-e a NATO-államok ilyen pozitív intézkedést felmutatni? Sajnos, a NATO intézkedései mindmáig a háborús készülődések fokozásának és a fegyveres erők, valamint a fegyverzet növelésének irányába mutatnak. A varsói szerződésben részvevő országok szükségesnek tartják, hogv rámutassanak a Német Demokratikus Köztársaság pozitív példájára, a Német Demokratikus Köztársaság önként 90 009 főre csökkentette fegyveres erőinek állományát és lemondott a hadkötelezettség bevezetéséről. A béke ügye és Németország nemzeti jövője szempontjából napv jelentőségű az a tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság politikájával bebizonyítja: Németország, ha lemond az atomfegyverkezésről, n rev-anspoli11káról, a határok felülvizsgálásáról és a mllltarizmusról — békében és jólétben élhet, s méltó helyet foglalhat el a népek családiában. Az értekezleten képviselt államok felhívást Intéznek az északatlanti szerződés tagállamaihoz és közülük különösen azokhoz, amelyek a legnagyobb katonai erővet rendelkeznek, hogy fegyveres erőik csökkentésével válaszoljanak a szovjet fegyveres erők egyoldalú csökkentésére, kövessék a Szovjetunió példáját Az értekezlet résztvevői abból indulnak kl, hogy a Szovjetunió leszerelési javaslatát sokoldalúan meg kell vizsgálni a tíz állam bizottságában, amely idén március 15-én kezdi meg munkáiét. Ezzel kapcsolatban megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió, Lengvelorazág, Csehszlovákia, Románia és Bulgária kormányai, vagyis a Varsói Szerződésnek a tízes bizottságban helyet foglaló tagállamai e bizottságbeli képviselőiknek azt az utasítást adják. hogy minden módon segítsék elő a bizottság gyümölcsöző munkáját és törekedjenek az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szerződés mielőbbi kidolgozására. Az értekezlet résztvevői azon reményüket fejezik ki, hogy a nyugati hatalmak szintén hozzáiánilnak a leszerelés problémájának mielőbbi megoldásához. Az általános és teljes leszerelés sikeres megvalósítása érdekében hntókony nemzetközi ellenőrzési rendszer szükséges. A jelenlegi viszonyok között a leszerelés területén végrehajtandó gvakorlati lépésektől elszakított el'er.ő-zé*t a le-zereléssel homlokegveoest ellentétben álló célokra lehet felhasználni: réseket kereshetnek más országok védelmi rendsre-ében. olvan értesüléseket szerezhetnek. amelyek meakönnyítik egvik, vagy másik ország meg'ámadá.si tervcinek összeállítását. Bitért azok az áüamok, amelyeknek ninesenek agresszív szándékai, természeti-erű "n gondoskodni igyekeznek arról, hogy a nemzetközt ellenőrzés mérete megfeleljen a leszerelés ténvleg~-. fokának. Az általános és teíles leszerelés feltétele! között ped'g az államoknak nem lesz alapjuk egymás+ól félni; minden lehetőség mee'csz bármilyen ellenőrzés, bármilyen felügyelet megvalósítására. Ha a leszerelés általános és teljes lesz, akkor az ellenőrzés is mindent felölelő és teljes lesz. A varsói szerződésben résztvevő államok pozitív tényként állapítják meg, hogy már huzamos idő óta egyetlen atom- és hidrogénbombát sem robbantottak a földgolyó egyik részén sem. De ha nukleáris robbantásokat egyelőre nem is végeznek, nincs még nemzetközi egyezmény e robbantások betiltásáról. Aggodalmat keltenek ások a törekvések is, amelyek arra irányulnak, hogy visszafordítsák azt a haladást is amely már gyakorlatilag megtörtént a nukleáris kísérletek megszüntetése felé veaető úton. Ha a kísérleteket a felek egyike valóban felújítaná, akkor ez sajátszerű láncreakciót idézhetne elő, amelynek eredményeként bolygónk ismét a nukleáris fegyver kísérleti robbantásai terén folytatott verseny küzdőterévé válnék, az ebből eredő valamennyi veszélyes következménnyel együtt Az értekezleten képviselt államok remélik: a genfi tárgyalások valamennyi résztvevője a lehető legnagyobb erőfeszítést teszi meg, hogy a legrövidebb időn belül elérjék a nukleáris fegyyer valamennyi fajtájú kísérletének megszüntetését a levegőben, a földön, a föld alatt és a víz alatt egyaránt. Az értekezlet résztvevői alapos véleménycserét folytattak a német kérdésben. A Varsói Szerződés Szervezetében képviselt államok saját tapasztalatuk alapján nemegyszer érezték, nr.it hoz a népeknek a német agresszió. Mindezen államok közösen érdekeltek abban, hogy a német militarizmus soha többé ne fenyegesse szomszédai biztonságát és a világ békéjét, közös érdekük arra buzdítja őket, hogy határozottan síkraszálljanak a német békeszerződés aláírásáért Miközben az NDK teljes készségét fejezi ki, hogy bármely pillanatban hajlandó tárgyalásokat kezdeni és békeszerződést kötni, a másik német állam — a Német Szövetségi Köztársaság — akadályozza e szerződés megkötését Olyan rendellenes, példátlan helyzet alákult kl, hogy a békeszerződés megkötését az az állam utasítja vissza, amely egyik jogutóda a tizenöt évvel ezelőtt feltétel nélkül kapitulált, legyőzött, a háborút kirobbantó félnek. Miért akadályozza ilyen makacsul a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a békeszerződés megkötését? Mindenekelőtt azért, mert a békeszerződés hivatott a háború eredményeként kialakult helyzet megszilárdítására, többek között a német államhatárok fenntartására. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya pedig ellenzi ezt Csupán egy következtetésre lehet jutni: a Német Szövetségi Köztársaság kormánya arra számít, hogy beköszonthet egy kedvező időpont, amikor megváltozhatnak a fasiszta Németország szétzúzásának eredményeként Európában megvont határok. Ez a jelenlegi viszonyok között tulapdonképpen törekvés az új háború kirobbantására, hiszen nem mond le saját területéről egyetlen olyan állam sem, amellyel szemben a Német Szövetségi Köztársaság területi igényekkel igyekszik fellépni. A varsói szerződésben résztvevő államok teljes határozottsággal kijelentik, hogy a nyugatnémet kormánynak ezek a számításai kudarcra vannak ítélve. A Német Demokratikus Köztársaság, mint a béke megb'zható támasza, útját állja az új, agresszív kalandokra törekvő német militaristáknak. A varsói szerződésben résztVevő államok támogatják azokat az intézkedéseket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a béke biztosítására tett az Adenauer-kormány revanspolitikájával szemben. A szocialista tábor egyesített ereje szilárd biztosítéka annak, hogy nem engedi meg sem a Német Demokratikus Köztársaság függetlenségének megsértését, sem Lengyelország nyugati területeinek ismételt elrablását, sem pedig Csehszlovákia határainak megsértését. Az értekezlet résztvevői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a nyugatnémet revansvágyók terveit nem támogatják a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi szövetségesei, nem támogathatja és nem is fogja támogatni a Német Szövetségi Köztársaság békevágyó lakossága sem. A békeszerződés megkötése, a revans és a határrevízió mindenféle eszméjének megtagadása, a lemondás Németország felfegyverzéséről és atomfegyverkezósi politikájáról — ez valamennyi európai nép biztonságának és a német nép békés jövőjének legjobb útja. Az NDK következetesen síkraszál] ezíért az útért. Ha ugyanerre az útra lépne az NSZK is, ez a legmeggyőzőbb hozzájárulás lenne részéről a béke megszilárdításához, valamint az általános és teljes leszerelés megkönnyítéséhez. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya azért utasítja vissza a békeszerződés Javaslatát, mert nem akarja Nyugat-Berlin kérdését azon az alapon rendezni, hogy Nyugat-Berlin szabad város legyen. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya odáig megy, hogy követeli az NDK területén fekvő Nyugat-Berlin bekebelezését. De mert ez nem valósítható meg, jobbnak látja a megszállási rendszer fenntartását, amely lehetővé teszi Nyugat-Berlinnek a nyugtalanság és a háborús veszély tűzfészkeként való felhasználását. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya azért ellenzi a német kérdés békés rendezését, mert nem akarja a német egység kérdésének békés megoldását a két német állam közötti tárgyalások és a békeszerződés megkötése útján. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya ezzel ellenséges magatartást tanúsít a német egységgel szemben. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya hallani sem akar békeszerződésről, mivel attól fél, hogy ennek aláírása megváltoztatná a Nyugat-Németországban kialakult helvzetet. Azt a helyzeted, amely lehetővé teszi emberek elítélését csupán azért, mert van bátorságuk megvédelmezni haladó meggyőződésüket és fellépni a német nép nemzeti jogai és a béke védelmében. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának egész tevékenysége arról tanúskodik, hogy lépésről lénésre egyengeti az utat olyan rendszer megteremtése előtt, amelynek demokratikus látszatot kellene keltenie, de amely lényegében közeléll ahhoz a rendszerhez. amely véres háborúba döntötte a világot. A német népet pedig példátlan nemzeti katasztrófába sodorta. Vajon másként lehetséges lett volna-e, hogy a nyugat-németországi fasiszta elemek olyan pimasz náci és antiszemita klielenté«»kre ragadtassák magukat, amelyeknek a világ szemtanú 1a volt ar. utóbbi időben? Mindez csak fokozhatja a népek bizalmatlanságát a Német Szövetséei Köztársaság politikája iránt. Ilyen helyzetben még aktívabb harcot kell vívni a békeszerződés megköté-éért. A jelenlegi értekezleten képviselt országok síkra szállnak a békés együttműködésért és a jószomszédi viszonyért is, és nem kímélik erőfeszítéseiket, hogv valóban elérjék az ilyen együttműködés megteremtését. A varsói szerződésben résztvevő államok Igyekeznek a Németország elleni háborúban részt vett más szövetséges, s társult hatalmakkal együtt elérni a Németorr-ággal való békés rendezést. Ez a békeszerződés mogkö'érót Jelenti, amit a jelenlegi feltételek között mindkét német állam aláírhat. Ugyanakkor, ha a nvndkét német állommal való békeszerződés megkötésére irányuló erőfeszítések nem találnak támogatásra és e kérdés megoldása halogatásba ütközik, a Jelen értekezleten képviselt államok számára nem marad más kiút, mint békeszerződést kötni a Német Demokratikus Köztársasággal, az erre kész valamennyi állam részvételével és ezen az alapon megoldani Nyugat-Berlin kérdését is. A Jelen értekezleten képviselt államok megerősítik tántoríthatatlan törekvésüket a Kelet és a Nyugat államai viszonyának megjavítására, a kölcsönös bizalom megszilárdítására, a nemzetközi együttműködés valamennyi formájának fejlesztésére. A nemzetközi helyzet megjavítása és az államok viszonyában meglevő gyanakvás felszámolása érdekében óriási jelentősége lenne, ha megszüntetnék a háborús propagandát, az uszító felhívásokat, az erő fitogtatásával való fenyegetőzés kísérleteit. A Varsói Szerződésben résztvevő országokban törvény tiltja a háborús propagandát, és ezek az országok készek a maguk részéről a további intézkedéseket tenni, hogy az államok viszonyában a kölcsönös gyanakvás és a kiélezett vita légköre átadja helyét a jóindulatnak és a bizalomnak. A nemzetközi feszültség szemmellátható enyhülésének közepette az előző évekhez képest még nagyobb jelentősége van annak a javaslatnak, hogy a két államcsoportosulás — a Varsói Szerződés Szervezete és az Északatlanti Szerződés Szervezete — kössön megnemtámadási egyezményt, amit máig sem sikerült megoldani. Az értekezlet résztvevőinek meggyőződése, hogy e megnemtámadási egyezmény megkötésének időszerűsége évről évre növekszik. Ezért szükségesnek tartják kijelenteni, hogy e javaslat érvényben marad és hogy készek bármikor megnemtámadási szerződést aláírni a NATO-tagállamokkal. A nemzetközi helyzet megjavításában jelentős szerepet játszhat kétoldalú megnemtámadási szerződések megkötése ls a különböző katonai csoportosulásokhoz tartozó államok között, valamint az atom- és rakétaíegyverektöl mentes európai övezetek megteremtése. Az értekezlet résztvevői nagy megelégedéssel üdvözlik a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország megállapodását arról, hogy májusban Párizsba összehívják a csúcsértekezletet A varsói szerződésben résztvevő államok úgy vélik, hogy a közelgő kormányfői értekezleten olyan nagyfontosságú és időszerű kérdéseket kell megvizsgálni, mint az általános és teljes leszerelést, a német békeszerződést, beleértve Nyugat-Berlin szabad várossá való változtatását az atom- és hldrogénfegyver-kísérletek betiltását valamint a kelet—nyugati kapcsolatok kérdését. Az értekezlet részvevői azon reményüknek adnak kifejezést. hogy a kormányfők megtalálják a szóban forgó kérdések sikeres megoldásához veaető helyes utakat az egyetemes béke megszilárdítása érdekében és hogy a közelgő csúcstalálkozó fordulópont lesz a Kelet és a Nyugat viszonyában. Különösen fontos, hogy valamennyi állam minden tőle telhetőt megtegyen a közelgő tárgyalások sikeres kimenetelét előmozdító légkör kialakítására. A jelen értekezleten képviselt államok kijelentik, hogy a célnak megfelelően fognak cselekedni és arra hívnak fel minden más országot, segítse elő a Kelet és a Nyugat tárgyalásainak sikerét és tartózkodiék minden olvan lépéstől, amely megnehezíthetné ezeket a tárgyalásokat. A varsói szerződésben részvevő államok kormányai egyöntetűen vallják, hogy korunkban az államoknak nincs és nem is lehet magasztosabb és nemesebb feladatuk, mint hozzájárulni a tartós világbéke biztosításához. Köz'emény a legu'ébbl szöv et népszámlálás eredményéről A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala közzétette a szovjetállamban 1959. január 15. és 22. között tartott népszámlálás fontosabb adatait. Végleges adatok szerint a Szovjetunió lakossága az elmúlt év január 15-én 208 millió 826 850 volt. Az országban több mint száz nem. zetlség él — az oroszok száma 114 millió 585 ezer. Érdekes, hogy — amint az adatokból kitűnik — az ország lakosságának csaknem háromnegyede (pontosabban 151 millió) az októberi forradalom után született. Az átlagos életkor az 1957—58as esztendőben elérte a 68 évet a forradalom előtti 32 évvel szemben. Néhány érdekesebb, iskolai vonatkozású adat: Főiskolára Jár 2 millió 200 ezer fő, a középfokú iskolákban 1 millió 868 ezren tanulnak. Lényegében sikerült felszámolni az írástudatlanságot is, mely a cári Időkben oly elterjedt volt, mint talán sehol másutt Európában. Továbbra is bonyolult a francia helyzet Tegnap újabb letartóztatásokra került sor Párizsban is Algírban — a hirek szerint mintegy hatvan letarióztatási parancsot adlak kl. Meglepetésként hatott a hir, hogy de Gaulle elhalasztotta algériai utazását. Jólértcsült körök ezt a kormányban várható személyi változásokkal hozzák kapcsolatba. A nyugati hírügynökségek szerint Soustelle, a szaharai ügyek megbízott minisztere kiválik a kormányból — távozása szinte biztosra vehető. Szó van arról is, hogy a francia fővárosba érkezett Delouvrler-t, a kormány algériai főmegbizottját is leváltják, mivel vonakodva hajtotta végre a zendülők ellen hozott kormányintézkedéseket. Debré miniszterelnök, az előjelek szerint helyén marad — mert a nemzetgyűlés után a szenátus ls megszavazta a kormány számára biztosítandó különleges hatalmat. A vélemények szerint de Gaulle csak azután akar Algériába utazni, miután rendet teremtett a saját poriáján. A köztársasági elnök — amint erről a nyugati hírügynökségek beszámolnak — állítólag megígérte a parlamenti pártcsoportok vezetőinek, hogy alaposan megtisztítja a hadsereget és az algíri kormányszerveket a lázadó elemektől. Felh'vás a biiíltipesil ös vjdéfel tf úsúol brlyödohlioi A Ganz-MAVAG Ifjúsági brigádjai megvitatták a párt legutóbbi, munkaversenyről szóló határozatát és elhatározták: felhívással fordulnak az ország üzemeiben dolgozó ifjúsági brigádokhoz, tegyenek vállalásokat, csatlakozzanak a versenymozgalomhoz. A kongresszus után nem állunk meg — hangzik a felhívás —, hanem hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére a versenyt tovább folytatjuk nz év végéig. Vállalásaink elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a munka termelékenysége állandóan emelkedjék. Az Egyesült Izzó színüvegszerelő ifjúsági békebrigádja pedig azzal a felhívással fordul a fiatalokhoz, hogy a felszabadulás 15. évfordulója tiszteletére Indítsanak versenyt a szocialista munka ifjú brigádja cím elnyeréséért