Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

. • •• ; • Tovább szélesedik a falusi olvasómozgalom Közei 52 ezer forintot fizetnek ki földjáradékra a sándorfalvi Rizsa Ferenc Tsz-ben Korom Imre bácsival a szövetkezet irodájában ismerkedtem össze. Érdeklődni jött ő is, mint még jó néhányan; hogy áll a könyvelés a munkával, lehet-e már pontosan tudni, mennyi lesz a földjáradék, i Széles mosoly szökött szegletes kiskun arcára, mikor Farkas elvtárs, a tsz könyvelője kikereste ' az összesítő lapot, s mondta: — Imre bátyám, magának a hat holdjáért a földjáradékba kifizet a közösség a múlt évre összesen 1934 forintot. Kishaszonbérletért sem kapnék többet Hány éves Imre bácsi? Az öreg azonnal megértette a •következő, még ki nem 'mondott kérdéseimet is, s már azokra is válaszolt: — Éppen a 66-ot taposom és bevallom, elkövettem egy nagy szamárságot. A cimborák már 1951-ben is nagyon hívtak, könyörögtek is, hogy lépjek be ide, a közösbe. Én meg akkor még hallani sem akartam a szövetkezetről, de 1955-ben aztán csak tsz-tag lettem. Ha megfogadtam volna a jótanácsot korábban, akkor most Korom Imre már nyugdíjas paraszt volna. így meg hátravan még majdnem öt év. A nyugdijamból, a földjáradékból, meg a háztáji gazdaságból »urasan« élnék, dehát így is jó ez. A földjáradékkal elégedett vagyok. Az én majdnem kétezer forintom, úgy gondolom, egy garassal sem kevesebb, mint amennyit kishaszonbérként kaphatnék a földért, ha mondjuk, nem lennék tagja a szövetkezetnek. Csak előlegként 27 mázsa búza Qsvald Pali bácsival már régi ismerősként üdvözöltük egymást. Olyan ember ő, kinek mindig van okos mondanivalója, amiből a másik ember is okulhat. Nem másról, leginkább csak magáról a család életéről, munkájáról szól. Most azt újságolja leplezetlen örömmel, hogy neki meg a vele dolgozó két fiának 1147 munkaegysége van, ennyiért adják" a járandóságot. — Hármunk munkájának évi tiszta haszna, ahogy nagyjából kiszámolgattam, felette jár az 52 ezer forintnak. Búzából például csak előleget 27 mázsányit kaptunk. Ehhez jön még földjáradékként a 37 aranykorona után 370 kiló búza. helyesebben az ára, mivelhogy minden aranykorona után 10 kiló búzaérték jár a közgyűlés szavazata szerint. A tagság megszavazta azt is^ hogy a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagok"— ha maguk is úgy kívánják — ne pénzben, hanem közvetlenül gabonában kapják a földjáradékot. így kap most többek között a Répás Gáspár bácsi is 890 kiló búzát. Jl számítást maga az élet igazolta A Rózsa Ferenc Tsz-ben — mondják büszkén a tagok — már akkor is, amikor még nem volt erre törvényes rendelkezés, pontosan fizették a földtulajdonosok részére a földjáradékot. Többek között ez is magyarázatul szolgál arra, hogyan nőhetett viszonylag rövid idő alatt ez, a kezdetben nagyon is szegényes parasztközösség több milliós vagyonnal rendelkező szövetkezeti gazdasággá. Az emberek régi törekvéseinek, szorgalmának tiszteletben tartását, anyagi megbecsülését látták a földjáradék rendszeres fizetésében. Ez pedig növelte a munkakedvet, a közös vagyon szeretetét. így fogják fel az emberek: »Ha jobban dolgozunk, jobban gyarapszik a közös, sokkal több juthat földjáradékra is«. Ezt a számítást maga az élet igazolta itt. A múlt évben még 5 kiló búza jutott egy aranykoronára, most pedig éppen a kétszerese. 59 család hozott be földet annak idején a közösbe, összesen 2499 aranykorona értékben. S ezért most rendes járandóságaikon felül 51 ezer 979 forintot kapnak. Iá tanulság Érdemes beletallózni a névsorba, hogy lássuk pontosabban, ki mit is kap itt a földért. Itt van Petrács Ferencné, kinek a hét holdja után 2 ezer 127 forint jár. Szekeres Mihálynak öt holdja van a táblában, 1540 forintot kap az aranykoronák számának megfelelően. Bárkányi Andrásnét 1622, Rovó Jánost az öt holdjáért 1560, Körösi Ferencet 1263 forint illeti. Berta Pista bácsi markát — aki egyébként mór régen nyugdíjas, de jó dolgos parasztvére ma is nap mint nap hajtja a közösbe — 1310 forint üti most. A sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz példája tanúságul szolgálhat most az új termelőszövetkezetek vezetőinek, tagjainak is. Az anyagiakon túl nagy erkölcsi erővel hat a parasztemberek között az a tudat, hogy a föld a közösön belül szépen kamatozik. Csépi József Egy népművész otthonában A képünkön bemutatott özv. Víg Gyulinét valamikor — mint ismerősei elmondják — a legjobb magyar népművészek között tartották számon. Magyaros motívumú bőrdíszmű-készítményei nemcsak az egykori magyar urak rezidenciáit díszítették, hanem bőven jutott azokból a messzi nyugati országokba is. Mint elmondja egyik legnagyobb külföldi megrendelését húszegynéhány évvel ezelőtt Berlinből kapta. Mágnások nagyszabású »magyar báíat« rendeztek Berlinben, s a vendégek számára az összes magyar emléktárgyakat nála rendelték meg. Valamikor az első világháború után filléres, kis tisztviselőként kezdte Budapesten. Saját taníttatására összekuporgatott annyit, hogy beiratkozhatott a népművészeti főiskolára, s az ott tanultakat aztán a maga módján, szépen tovább fejlesztette. Szerény lakását ma is megkapóan szép magyaros motívumú bőrpárnák, csikóböröskulacsok, más érdekességek díszítik. Fotoriporterünk is szép készítményei között fényképezte le az öttömösi földekre vetődött népművészt. Meglepetéssel fogodta látogatásunkat, s elmondotta: — Szeretnék még dolgozni, alkotni, csak egy kis segítségre lenne szükségem. Nem többre, csak annyira, hogy munkámhoz anyagot juttassanak. Igaz, hogy az ő művészetéhez szükséges szattyánbőrf éleségek ezelőtt is, ma is drága külföldi importanyagok. Mégis megérné talán, ha az illetékesek tárgyalnának ezzel az ismert, de már feledésbe haladó népművésszel. Kedvelt a tápéi krémes A Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat petőfitelepi boltjai részére a tápéi cukrászda szállít tésztaféleségeket, cukrászsüteményeket. Decemberben például 9100 forint értékű árut szállított megrendelésre. Havonta átlag 38—40 ezer forintot forgalmaz ez a falusi cukrászda. Az itt készült tésztaféleségek nagy kedvelői a tápéi asszonyok. Előfordul, hogy vasárnaponként 850—900 krémest is eladnak. — Hatszázhatvanhétezer forint tiszta nyereséget mutat a pusztamérgesi körzeti földművesszövetkezet múlt évi mérlege. A nagy összegű pénz húsz százalékát osztják majd szét a szövetkezeti részjegyekkel bíró lakosok között, nyereségrészesedés címén. — Egymillió 500 ezer forintos költséggel új művelődési ház felépítését tervezik Szatymazom. A pénz nagyobb része már megvan, csak még vállalkozó nem akadt a munkára. A falu lakói ettől függetlenül azonban 1961. augusztus 20-án már az új művelődési házban akarják megünnepelni alkotmányunk napját. A mezőgazdasági üzemekben, vállalatoknál is -tovább szélesedett az elmúlt év során az olvasómozgalom. Hattal szaporodott az ilyen jellegű Csongrád megyei üzemekben a könyvtárak száma. Jelenleg 49 könyvtár működik 23 327 könyvvel. A könyvek száma 7 343-mal több, mint 1958 első félévében. Az elmúlt évben 68 ezer 634 forint értékű könyvet vásároltak. Az olvasók száma közel négyezer. A kikölcsönzött könyvek száma 12 ezer 927 volt az elmúlt évben, lényegesen több. mint a megelőző esztendőben. A MEDOSZ Csongrád megyei bizottsága 1960-ra 43 ezer forintot juttatott újabb könyvek vásárlására^ Közel három hónapja kezdődött Csongrád megye mezőgazdasági dolgozóinak olvasómozgalma, amely március l-ig tart. Ez időszakban a szakszervezeti tagok igyekeznek minél több olvasót szervezni könyvtáraik részére. A munka eredménye máris mutatkozik: a hódmezővásárhelyi helyi csoport olvasóinak száma 68-ról 115re, a deszki gépállomáson 37-ről 65-re emelkedett, Több új fnlimi tűzöl ÓMzeríárat építenek Eredményes munkát végeztek az elmúlt évben a szegedi járás önkéntes tűzoltócsapatai. Jól megszervezték a nyári mezőgazdasági tűzvédelmet, s ezért gabonatűz nem volt a járás területén, csupán villámcsapás által keletkezett kár. A községi tanácsok sok gondot fordítottak a tűzoitótestületek megerősítésére, segítik, támogatják őket. Szertáraik állandóan rendben vannak, a felszerelések száma is szaporodik. Több község új tüzoltószertárat kapott. Az idén is több helyen építenek új szertárakat. A testületek szakmai előrehaladását mutatja, hogy nagy részük részt vesz a tüzoltóversenyeken és igen szép eredményeket érnek el. Ennek ellenére előfordul, hogy egyes termelőszövetkezetekben alakult tűzoltótestületek gyengén működnek. A részükre kiadott felszerelést más célokra, öntözésre használják. Ilyen eset történt a deszki Kossuth Termelőszövetkezetnél is. A tűzrendészet! felújításokra biztosított összegből községeinkben 80 ezer forintot nem használtak fel, mert a kisipari termelőszövetkezetek, akik vállalták a munkát, nem tettek eleget szerződésben vállalt kötelezettségüknek. Így maradt el Baks tOzoltószertárának felújítáÁsotthalmon is bebizonyosodott: Nincsenek rossz földek9 csak tudatlan gazdák Kétmilliós nyereséggel zárta az óévet az Ásotthalmi Állami Gazdaság Olyan ez a paraszt »mes- a gazdaság, amilyenre ko- mjnt 700 kataszteri holdnyi terség«, mint az emberi rabban számítani sem mer- régebbi és új telepitésy szervezet. Ha raegáll-az ütő- tek. A készülő múlt évi löket ezen a télen is összeér, megáll az élet; biztos ha- mérleg mintegy 2 millió fo- sen 143 holddal nagyohbitlál. Ezen már az ásotthalrrü rint abszolút nyereséget mu- jak. Ez a most készülő szóegyéni gazdák sem vitatkoz- tat. Kenyérgabonából, bor- lótábla Ijesztően dombos, nak. tudják, hogy előbb- bői, takartnányfélékből, gyü- buckás terület volt eddig, utóbb nekik is szövetkezniük mölcsból, általában minden- Buldózerek, szképerek jötkell, mert a kis parcellán böl sokkal, de sokkal na- tek, s alig pár hét alatt 40 nincs már lehetőség a fejlő- gyobb termést takarítottak ezer köbméternyi homokot désre, következésképp jövő- be, mint az egyéni gazdák, tettek a végleges helyére. A je, élete sincs. A döntés el- és a helybeli Szabadsághar- hóolvadás után még folytatodázására némelyek még cos Tsz. ják a munkát. Nem túlzás, mindig találtak érveket. Az ha azt . mondjuk, hogy a egyik Ilyen ellenvetés: -A eltűnt a dombos, DUCkas község és az idetartozó némi földjeink rosszak, ligetesek, nem lehet, ezeket a ^feketéhez" hasonlítani, igazán terület pcs tanyavilág felnőtt lakosságának ez a kubikosMi a siker nyitja? Ebben niunka kézi erővel jóval tojó szövetkezeteket csak ott a gazdaságban néhány év óta vább, mint egy évig-is'ellehet csinálni*'. Az élet adta cáfolat tartott volna. Ez a nyúlbalagrotechnikai iáti királydinnyét termő folytatják a vár terület jó zamatú, erős Nem gond az állatok takarmányozása A belterjesebb termelés, a Irodalmi és kép7(MvészeJi pályazatot hirdetett a Hazafias Népfront és a Pedagógus Szakszervezet Szeged járási bizottsága A Hazafias Népfront és a em. 6. címre névvel, vagy Pedagógus Szakszervezet jeligésen kell eljuttatni a Szeged járási bizottsága iro- pályaműveket.) dalmi pályázatot hirdet ha- Ugyancsak a Népfront és zánk felszabadulásának 15. a Pedagógus Szakszervezet évfordulójára. A két tömeg- kezdeményezése a szegedi szervezet pályázatára olyan járásban élő képzőművészek prózai vagy verses müvek és népművészek sikeres küldhetők be, amelyek a munkáinak április 4-re törfelszabadulás élményével és ténő összegyűjtése és tárlathazánk 15. szabad esztende- szerű bemutatása. A kiállíjének életével kapcsolato- tást március 27-től április 4sak. A pályázaton minden ig a Szakszervezeti Székházszegedi járás területén élő ban rendezik meg, s ezen dolgozó és tanuló részt ve- beküldött műveikkel részt het, korra való tekintet nél- vehetnek a festők, szobrákül. A beérkezett pályaműn- szok, grafikusok és népműkákat elbírálás után díjaz- vészek. A kiállításra való zak es a dijakat nagy nem- , .. . . zeti ünnepünk alkalmával palyazat ételei azonosak osztják ki. A pályázatok be- az irodalmi pályázatéival, küldési határideje március csupán a határidő esetében 15. (A Hazafias Népfront van eltérés, mivel az erre Szeged járási bizottsága, pályázóknak 10 nappal hoszSzeged, Széchenyi tér 9. II. szabb terminust szabtak. a lehetőségekhez mérten legkorszerűbb módszerekkel termelést. Tóth elvtáns, mint borokat ad nemsokára! Most hát maga az élet kiváló homoki szakember, döntötte meg ezt az érvet is. száműzte innen a sekély, 15 A minap az Ásotthalmi Ál- —20 centiméteres szántásolami Gazdaságban — ahol kat. A szántás átlagos mélyegyébként zömükben ásott- sége évről évre 40 centiméhalmi emberek dolgoznak— tor körüli itt. A külterjes takarmány hozamok gyorsabb fő szenzációként újságolta növénytermesztésről még in- ütemű emelkedését is elóseTóth Géza elvtárs, a gaz- kább a belterjes nagyüzemi gíti. Néhánv éve még gond daság vezető agronómusa, gazdálkodásra térnek át. Ez volt itt az állatok takarmáhogy sikerekben, eredmé- is magyarázza, honnan szar- nyozása, ma már pedig az nyekben olyan gazdag óesz- mazik a múlt. évi kétmilliós a" gond,' hogy a lehrlóségektendőt hagyott maga mögött nyereség. A jelenlegi több hez képest kevés a jószág, mégpedig egyelőre azért nem lehet több, mert már minden férőhely megtelt. Az újabb százas tehén istállót azonban már tervezik, s a nyár folyamán ez is felépül. Ha szakszemmel vizsgáljuk, s megállapítjuk a valóságot, hogy ma még 12 számosállat jut 100 kataszteri hold redukált szántóra ebben a homoki gazdaságban, akkor ayt mondhatjuk, még nem sok. Most már azonban minden lehetősége megvan annak, hogy a következő évek eredményeként mihamarabb megkétszereződjék ez a tétel is. Az ásotthalmi embereknek külön szerencséjük, hogy ilyen szép, gyorsan fejlődő állami gazdasága van falujuknak. A homoki szőlő- és gyümölcstermesztés, általában a homoki mezőgazdálkodás nagy gyakorlati iskolája lehet ez számukra. Amikor a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről beszélünk az ásotthalmiaKnak, mindig ilyen virágzó, nagyüzemi gazdaságokra gondolunk.