Délmagyarország, 1960. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-21 / 17. szám

3 Csütörtök, 1960. január M. Két év alatt 32 dieselmozdonyt kapott a MuV Szegedi Igazgatósága Az országos dieselesítési program megvalósulásával a MÁV Szegedi Igazgatóságához tartozó megyék közlekedéséből is fokozatosan kiszorulnak a gőzmozdonyok Az igazgatóság az elmúlt két évben 32 különféle dieselmozdonyt kapott. a most kövnkező hónapokban még mintegy 20 ilyen mozdonyt helyeznek forgalomba. Az igazgatóság már most felkészül arra, hogy az ötéves tervben túlnyomórészt ilyen korszerű vontatógépekkel bonyolítja le a forgalmat. Gondoskodnak arról, hogy elegendő számú szakember, garázs, javítóműhely álljon rendelkezésre. Szentesen — ahol az országban elsőként 40 éve létesült ilyen garázs, s így a dieselesítésnek hagyományai vannak — építik ki a terület dieselközpontját. Uj javító-műhelygarázst létesítenek. Idén 150 köbméternyi olajtartályt építenek, s 60 tonnás emelőt szerelnek fel, amely a javításnál az egész mozdonyszekrényt leemeli. A dieselesités szellemi központja Szegeden alakul ki. Itt képezik át a szakembereket, a mozdonyvezetőket. Eddig már három tanfolyamot indítottak, amelyek mindegyikén 50—60, dieselmotorhoz értő szakembert képeztek ki, akik az ország különböző fűtőházaiban teljesítenek szolgálatot. A területhez tartozó több mint 300 kilométeres vágányhálózatú kisvasutakat is dieselesitik. Már megkezdtek a régi kismozdonyok selejtezését. A munkát kínálok és a munkát keresők gondjai Egy gyermekkori emlék rémlik fel előttem. Hosszú időn át minden vasárnap erőszakos csengetésre ébredtem. Talán a tejes volt, vagy a pék, friss, ropogós kiflivel? Egyik sem. Toprongyos fiatalember volt a vasárnap reggeli ébresztő, kenyeret kért és néhány fillért Hangja szinte haragosnak tűnt, míg elmondta a szokásos koldus-mondókat, és mégsem lehetett zokon venni tőle: húszéves izmaival dolgozni szeretett volna, vasat önteni, vagy cipőt kalapálni, mozdonyt fűteni, vagy legalább havat lapátolni. De ősz volt és koldulnia kellett. Szakmunkást learatnak Naplót lapozok a Szeged városj tanács munkaerőgazdálkodási osztályán. Ebbe a könyvbe jegyzik fel az üzemek. vállalatok, intézmények munkaerő-igényét A vasöntöde neve sokszor szerepel. December 24-én 15 segédmunkást kértek, január 3-án négy szakmunkást és két női magkészítőt. Hogy-hogy? Hát Szegeden vannak olyan vason tők, akik munka nélkül lézengenek? Hiszen a városban csak egyetlen számottevő vasipari üzem van, az öntöde. Munka nélkül lézengő vasmunkás ugyan nincs, de olyan mindig akad, aki eppen más szakmában dolgozik. Ez a válasz. Először talán érthetetlennek tűnik. pedig így van. N. N. például a vasöntödében szakmunkás képesítést szerzett, azután egy napion otthagyta iiaemét. Elment a TEFUhoz, mert akkor ott jobban bírt keresni. Azután múltak a hónapok, s rájött, hogy fáradtak a karjai, nagyon megerőltette a nehéz rakodómunka. Irány vissza az öntödébe De mi a biztosíték arra, hogy nem ismétlődik meg ez az eset? Ilyen biztosíték nincs. Végeredményben minden üzemvezetőnek joga van arra, hogy kivaiogassa a legmegfelelőbb munkaerőt. És minden munkavállalónak joga, hogy olyan munkahelyet válasszon, amilyen tetszik, így születnek meg az üzemek és a munkavállalók gondjai, melyek néha bizony némi ellentétben állnak egymással. Néha és némi ellentét. Mert szerencsére nem a legsúlyosabbak ezek á gondok! Egyrészről minden szegedi üzem rendelkezik komoly, meggyökeresedett törzsgárdával, öreg vagy fiatalabb munkások tízeivel, vagy százaival, akik nem hajlandók cserélgetni, mint az inget, megszokott és megszeretett munkahelyüket. Másrészről a dolgozók nagy többsége örül annak, ha biztos megélhetést nyújtó lehetőségeket talál. Ezekkel tehát nincs gond, ezek közt nincs és sohasem volt, nem is lesz ellentét. „Csupán" a DÁV-hez... A munkaerőgazdálkodás ajtaja előtt mégis csoportokba verődve állnak az emberek. Amikor kiszólnak hogy lehet kérem bejönni, van. aki meg 6em mozdul. Csak áll, szívja a cigarettáját, várakozik. Mert ma -csupán* a vasöntödéhez, "csupán* a DÁV-hoz, "csupán* a villamoshoz, vagy a tatarozókhoz van munkaközvetítés. Ezek a helyek pedig egyesek számára nem megfelelő munkát adnak. Csoda hát, ha az embernek eszébe jut gyermekkori emléke? Az a fiatalember akart dolgozni, de nem volt lehetősége. Ezek pedig talán nem is akarnak. Mindenesetre van módjuk válogatni. Tavaly történt, hogy a Falemezgyár ládaüzemének létszámát fel kellett tölteni. Azt hihette volna az emiber hirtelenjében, hogy szörnyű munkanélküliség dúl Szegeden, mert csak úgy dőltek az asszonyok a vállalat munkaügyi osztályára. Jelentkezett egy nap húsz is. Ki-ki megkapta az orvosi vizsgálatra szóló piapírját, informálták a munkáról és a keresettel kapcsolatos tudnivalókról. Másnap a félét hiába várták vissza az üzembe. A munkaerőgazdálkodás ajtaja elől alig fogyott a várakozók serege... Tisztelet a l< ívé tel nek Mi hát a vállalatok gondja? Olyan munkaerőt kapri, aki megmarad egy helyen. Akit érdemes nevelni, tanítani, akiből megfelelő, használható munkás válik. És mi a szabad munkaerők gondja? Tisztelet a kivételnek, de leginkább az, hogy hol lehet minél kevesebb munkával minél több bért kapni. < Tisztelet a kivételnek. Mert van kivétel! A Konzervgyár és a Paprikafeldolgozó — évad végével —• meglehetősen sok idény-^ munkást volt kénytelen szél-/ nek ereszteni. A hideg időj elérkeztével az építőipar is/ jórészt szünetel, s bár egész J éven át munkaerőhiánnyal/ küzdött, most nincs szüksége/ munkaerőre. Illetve főleg se-J gédmunkásokra. Mert a be-J csületes, rendes szakmunkás J bármely időben, bármikor el' tud helyezkedni, csak akar-/ jon. Most is keres a Kézi-J szerszámgyár lakatosokat, aj DÁV villanyszerelőket, aj Csongrád megyei Építőipari/ Vállalat ácsokat. / Beszélgetésibe igyekeztem J elegyedni a tanács folyosó-J ján egy munkaközvetítésre i várakozóval. Először nem si-z került. A harmadik kérdé-J sem után bizalmatlanul vé-{ gigmért és elfordult. A har-J madik kérdés pedig így/ hangzott: Mióta nincs állá-/ sa? Azt még elárulta, hogyj semmilyen szakképzettségej nincs, és alkalmi munkábólj él. Húsz év körüli, jóarcú/ fiatalember volt. LátszottJ rajta, hogy falusi. VégiilJ csak megnyílt benne a sza-( vak, csatornája, s elmondta,} hogy eddig az apja földjén J dolgozgatott és most, mikor' megalakult a termelőszövet-/ kezet, eljött a városba sze-. ták — felelte —, ne hagyjam cserben a földet. A föld azután válik boldogítóvá Jól mondták neki. Fülembe csengenek még most is ezek a szavak. Ráadásul újabb oldalról világítják meg a kérdést. Igen, ott van még a falu is, a most bontakozó új paraszti életforma. Várja a fiatal fejeket, domborodó, izmos mellkasokat Mégis akadhat, aki most szeretné elhagyni azt az apai földet, amely ezután válik csak igazán dússá, termővé, boldogítóvá? Ilyenek ezek a gondok. Akad köztük valódi is, de a legtöbbje mondvacsinált. Igaz, ezt is, azt is komolyra kell vennünk, mert hozzátartoznak az élethez. Honnan emlékezne ez a maroslelei fiatalember a meztelen utcakövet kaszáló aratókra? Mi emlékezteti a pénz után vándorló vasmunkást arra a koldusra, aki egykor hozzánk vasárnap reggelenként beállított? Sokszor vannak gondban az üzemi vezetők és sokszor a munkaerők is. A gyárakban azonban folyvást nő a termelés, növekszik a kereset is. Ügy mondják, mert igaz, hogy elértük az 1960-as év végére tervezett életszínvonalat. Pedig ebben az "elértük* szóban benne vannak a munkaerögazdálkodás előtt toporgok is. Valahány, aki Szegeden és az országban él. A gond ma kisebb a tavalyinál, jövőre pedig még ennél is kevesebb lesz. Nagyon jó ezt tudni! Fehér Kálmán * Vjabb kezdeményez és S

ok olvasó szeme átsiklott a tizenötéves távlati lakásfejlesztési tervről szóló cikk egyik mondatán. Érthető: a kormányhatározat nyitotta perspektíva, a másfél évtized alatt elkészülő egymillió lakás számszerű nagysága ragadta meg elsősorban az érdeklődőt. Ugyanakkor más izgalmas dolgok is adódtak a lakáskérdés megoldását, rendezését ismertető újságcikkekben. Elsősorban a lakbérpótlék bevezetése, az albérleti díjak maximálása érdekelte az embereket. Pedig az a kitétel, amelyről szó lesz, a lakáskérdéskomplexumon belül egy, pillanatnyilag elevenen élő kérdés rendezésére hivatott, s egyben tükrözi a kormányzat szándékát az idősek, a nyugdíjasok helyzetének további javítására. Gondoskodni kell a nagyvárosokban az egyedül élő személyek, a gyermektelen házaspárok és a nyugdíjasok elhelyezésére alkalmas lakásokról is — mondja a kormányhatározat szóban forgó részlete. Hogye mondat tömörsége alól gyorsabban kihámozódjék a tervezett intézkedések lényege, szólni kell néhány szót eddigi lakásépítési politikánkról. H

áromszázezer új lakást építettünk meg az elmúlt másfél évtizedben. Az új lakások minősége lényegesen felülmúlja azokét, amelyek a felszabadulás előtt készültek el, hiszen kevés kivétellel mindegyikük közművesített, a városokban pedig általában fürdőszobával felszerelt. A népgazdaság helyzete, az építőipar és szerelőipar túlterheltsége folytán azonban bizonyos átmeneti megoldásokra is szorítkoztunk. Kompromisszumot kellett kötnünk zsebünk és az ugyancsak növekvő igények között és a lakások számának szaporítása érdekében kevesebb két- és háromszobás új lakást építettünk. Az új lakásokban viszonylag sok úgynevezett garzon- és egyszobás lakás épült. Ezek a kislakások tökéletesen kielégítik a gyermektelen házaspárok igényeit, azonban két-három gyermekes családok számára nem éppen megfelelőek. Szociális szempontból ugyanakkor pedig a nagyobb családokat részesítettük előnyben a lakáskiutalásoknál és ezért az utolsó években sok városban visszás helyzet állott elő. Az úgynevezett Cs-típusú kislakásokat gyermekes családoknak kellett odaadnunk Szegeden a Marx tér környékén is több új lakásban lakik olyan munkáscsalád, amelynek igényeit már eleve a beköltözéskor nem elégíthettük ki. Az ilyen kényszermegoldások is hozzájárultak tehát ahhoz, hogy a lakások kihasználtsága egészségtelenül alakuljon nálunk. Bizonyos fejlődés már mutatkozott az utóbbi időben ilyen téren is. A teljes értékű, két-három szobás lakások aránya növekedett az új lakóépületekben. Ennek igazolására épp a szegedi adatokra is hivatkozunk. Az 1957—58-as tervévben az állami erőből épült lakások 30 százaléka volt kétszobás. 1958 —59-ben ez az arány már 40 százalékra emelkedett, Kim Ir Szen fogadta az NDK kormányküldöttséget Az NDK Phenjanban tartózkodó kormányküldöttsége kedden megkoszorúzta a japán megszállók ellen vívott harcokban elesett szovjet katonák, továbbá az amerikai agresszorok ellen folytatott harc koreai és kínai önkéntes hőseinek emlékművét. A küldöttséget később Kim Ir Szen marsall, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke fogadta. Kedden este a küldöttség díszelőadáson vett részt; Tiranába utazott az Akadémia küldöttsége Jánossy Lajos akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia titkárának vezetésével szerdán az Albán Népköztársaság fővárosába, Tiranába utazott az Akadémia küldöttsége, hogy megtárgyalják és aláírják a Magyar Tudományos Akadémia és a Tiranai Állami Egyetem közötti tudományos együttműködés 1960. évi munkatervét. TÉLI ESTÉ ' Helyreigazítás ' Lapunk tegnapi, szerdai {számában "Csongrád megyéiben kedd estig 31 ezer 500 Jparasztcsalád vált terme/lőszövetkezeti taggá* című {írásunk első mondatába /technikai ok miatt sajnálaJtos hiba csúszott. A mon/dat helyesen így hangzik: J"Az utóbbi hetekben nyolc{vanezer hold földdel több 'mint 16 ezer család a köJzös gazdálkodást választotta, /s ezzel Csongrád megyében {kedd estig a termelőszövet/kezetekben 31 ezer 500 csaJlád tömörült, 226 ezer ka/taszteri hold földterülettel*. 1959—60-ban az állami erőből épülő lakásoknál már 60 százalékos lesz a két- vagy ennél több szobás lakások aránya. Végleges javulásra azonban a 15 éves lakásfejlesztési terv végrehajtása során, pont a kormányhatározat idézett kitételéből kifolyólag adódik alkalom. Hogy miként, erre ismét konkrét szegedi példával lehet felelni. É

rdekes terven dolgoznak többek között a Szegedi Tervező Vállalatnál. A Zrínyi utca li—13. számú telekre ötemeletes épületet terveznek. Ebben a házban csupán kislakások lesznek. A lakások egy szép szobából, előszobából, főzőfülkéből állnának. Természetesen WC és mosdó is lenne a lakásokban, tehát a gyermektelen vagy nyugdíjas házaspárok igényeit tökéletesen kielégíthetnék. Minden emeleten két fürdőszoba lesz, amelyet az emelet lakói közösen használhatnak. A lakásol: értékét növeli az a körülmény, hogy az épületben központi fűtés és lift is lesz. Mi ebben a különös? — kérdezhetné valaki nem éppen indokolatlanul. A Zrínyi utca új épülete nem az öt emelet, nem is a kis garzonlakások miatt, hanem a földszint, illetve annak berendezése folytán lesz újszerű és tarthat számot érdeklődésre. Ugyanis az épület földszinti részén ebédlőt, tálalókonyhát és társalgót létesítenek, s e helyiségeket be is rendezik közös használatra. Valószínűleg az Ingatlankezelő vállalja magára ezt a feladatot. A Zrínyi utcai új épület tehát a szó szoros értelmébe:! teljes komfortot nyújthat lakóinak, akiknek még szórakozni, étkezni sem kell más helyre járniok, hiszen mindenre alkalom lesz a társalgóban, az ebédlőben, ahová a vendéglátóipar szállítja az olcsó, előfizetéses ebédet. Nem az új igénylőknek szánja ezt az épületet a városi tanács, hanem az olyan idősebb házaspároknak, akik jelenleg nagy lakásban, két vagy három szobában laknak Szegeden. Ezeknek engednék át az új garzonokat, s a beköltözők lelenlegi lakásait pedig a sokgyermekes családoknak adnák át. Előzetes puhatolózás is történt már az ilyen megoldás sikerességére vonatkozólag. Felkérték a Pedagógus Szakszervezetet, ismertesse a tervet az idősebb pedagógusházaspárok körében. Az elgondolás életrevalóságát igazolja, hogy 19 olyan pedagóguscsalád jelentkezett, aki kijelentette: hajlandó két- vagy háromszobás lakását elcserélni a Zrínyi utcai kis otthonokért, pedig — az ismertetéskor a lakbérpótlékról szóló rendelet még meg sem jelent. A

i Zrínyi utcai új ötemeletes ház terve már a 15 éves lakásfejlesztési program elgondolásai, a kormányhatározat fentebb említett tömör mondatának realizálása jegyében készül. A terv sem marad sokáig csak papíron, mert az épületet valószínűleg sikerül beilleszteni az ez évi vagy jövő évi szegedi lakásépítési i részletprogramba. Németh Lajos A Sztálin sétányon ren eset próbálni. És mit{ mondtak bent? — intettem} az ajtó felé, — Azt mondMarkovits felv. a korzó fái között NEON-GOMBÁK Így nevezi azo- dik a Csongrád nyon, rögtön az kat mindenki. Hi- megyei Villany- tűnik a szemébe, szen egyik napról szerelő Vállalat hogy a sétány Tia másikra nőttek dolgozóinak mun- sza felőli oldalán ki a földből, hogy Icája nyomán Sze- nincs két olyan sokkal világosab- ged közvilágítása, lámpaoszlop, amebá, szebbé tegyék De "gombák«- lyj\c egyforma táaz esti várost. Egy nak nevezik eze- volságra lenne jó héttel ezelőtt ket a gyorsan nö- szomszédaitól. S még csak a vas- vő, neoncsaves aztán az egyik kitartók álltak a lámpaoszlopokat csit kintebb van, Széchenyi téren, más miatt is. a másik kicsit Most esténként Nemcsak olyan beljebb. Márpemár ragyognak a gyorsan nőnek, dig, világító lámgomba alakú tej- mint a gombák, pákról lévén ó feher opalburák, hanem néha olyan s a hó szikrázva rendetlenül is. ez a szimmetnatveri vissza a fé- Mert, ha este az htnság igencsak nyüket. ember végigmegy szembeszökő látÍgy kűrszerűsö* a Sztálin sétá- vány. i