Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-06 / 287. szám

5 Vasárnap, »59. december ft. Az uralkodó osztály iaqiai Jut pénzünk szórakozásra is datt ^ kuttur^^ lőport leg- ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ utóbb első helyezést ért el SiyM^^m^ "" Budapesten, az országos ver- LA^ÍK^ j'^^r^Mmlj senyen. Ugyanakkor panasz- IpP^ ^aÉMdMpMM kodik is egyes KISZ-tagok- * wl ra, mert néha ^el-elmaradoz­— Semmi, de semmi nem ^HH^'^Í < hiányzik nekünk — mondja >< nem kis hévvel a hangjá- i ^^^^MM^XmMM^MíiÍM,, -h' ^ Wm ban — csak .egy rendesebb .»v' ^Ljgwj&mW ¿ms* '' Wv. lakás. Amelyben most élde- l ' %Éltflll gélünk, a Kisfaludy utca 10 m ^^ - ' XM^^^^M szám alatt, csak nagyon pi- I*/ '^^¿rntfí ci szoba-konyhából áll. ^líÉtó. . _ .Z-^M WM Imám* Öten szorongunk ebben a csepp fészekben, maholnap három nagylányom lesz, s tan pihenni munka után. Egyébként igen szerény bizony sehogysem férünk el. Mert a KST-ben szaporodik asszony. Nem beszél, arról, Ha kapnánk legalább egy már új bútorra is a pénz. hogy milyen gyorskezű, ki­szabályos szoba-konyhás la- Bár a férje rokkantsági váló munkás és ezért mun­kást — az igazgató elvtárs nyugdíjat kap, ami nem katársai éppúgy tisztelik, be­1960-ra ígérte —, én len- sok, mégis 2600—2700 forin- csülik, mint az üzem veze­nék a legboldogabb ember a tot tudnak beosztani — csa- tői. Azt is csak nehezen, világon. J ládi pótlékot is beleszámítva kissé szégyenlősen mondja Amint látható, Schulteisz- — minden elsején. el, hogy igen szívesen éne­nének nincsenek nagy igé- — Én megkeresek 1600 fo- kel magyar népdalokat, nyei. Csupán mint az ural- rmtot — mondja Schulteisz- Szép hangja van és már kodó osztály tagja, társadal- né —, amire valamikor gon- több alkalommal meghívták mi helyzetének,' keresetének dőlni sem mertem. Jut pén- énekelni más üzemekbe is, megfelelően szeretne lakni, zünk szórakozásra is: a lá- különböző rendezvények al­szépen berendezett családi nyaim például minden ko- kalmávaL otthonban, szeretne nyugod- molyabb filmet megnéznek. W. t. Ülésezett a Termelőszövetkezeti Tanáes megyei csoportja A megyei tanács termében összeült a szövetkezeti tanács megyei csoportja és megvitatta a megye termelőszövetkezeteinek helyzetét. A beszámolót Gémes Jó­zsef megyei megbízott tartotta, amelyhez hozzászólt Barna elvtárs, a megyei párt­bizottság munkatársa, Pacuk elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, majd a ter­melőszövetkezetek elnökei, többek között Mágori Sándor, a makói Úttörő Tsz, Bertus Pál, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz, Lele Ferenc, a deszki Kossuth Tsz elnöke mondták el véleményeiket A tanácskozáson résztvevők határozatot fogadtak el, amelyben felhívják a megyei termelőszövetkezeteket, csatlakozzanak a terméseredmények fokozásáért indított mozgalomhoz. A felhívás a következőképpen hangzik. Felhívás! Megállapítottuk, hogy Csongrád megyé­ben is — mint az ország más területein — a termelőszövetkezeti mozgalom szilárd gyökeret vert. A termelőszövetkezeti gaz­daságok egy holdra eső termelése ebben az évben is jóval meghaladta az egyéni gazdaságok terméseredményeit A termelő­szövetkezeti parasztság jövedelme jelenleg magasabb, mint az egyéni parasztok át­lagos jövedelme. Termelőszövetkezeteinkben szilárdult a vezetés, egészségesebb a szövetkezeti de­mokrácia, a tagság teljes mértékben egyen­rangú gazdának érzi magát A mezőgazdaságban a szocializmus fel­építésének egyik alapvető feltétele a nagy­üzemek kialakítása, a termelőszövetkezeti gazdaságok termelésének fokozása gaboná­ban, tejben, vajban, húsban és egyéb ter­mékekben, a népgazdaság érdekeinek és a népélelmezés igényének kielégítéséért Ennek érdekében elhatároztuk, hogy min­den erőnkkel, tudásunkkal arra törek­szünk, hogy a 100 kh. szántóegységre jutó termékmennyiséget növeljük. Ennek érde­kében 1960-ban állattenyésztésben az aláb­bi eredményeket kívánjuk elérni: Szarvasmarha-tenyésztésben a 100 kh. szántóegységre jutó szarvasmarha-létszá­mot 12 darabra emeljük, melyből 5 darab a tehén. Különösen a tenyésztői munkára és a tejtermelés fokozására térünk rá. Ezért az egy tehénre jutó évi tejterme­lést kommersz- teheneknél 2500 literre, törzskönyvezett teheneknél 3200 literre fogjuk emelni. Sertéstenyésztésben a 100 kh. szántó­egységre jutó sertésállományt 50-re fog­juk növelni, melyből 5 a koca. A sertés­állományból 100 holdanként 30 hízott ser­tést adunk át az államnak. Baromfite­nyésztésben el kell érni, hogy minden 2 kh. szántóra egy tojótyúk jusson és min­den tojótyúknál az évi tojástermelés el­érje a 110 darabot. A baromfiállomány fejlesztésével biztosítani kell, hogy egy kh. szántóra 3,20 kiló árubaromfi legyen, mely az állam részére kerüljön átadásra. Az állattenyésztés fejlesztése és az áru­termelés növelése megköveteli, hogy a növénytermesztés szerkezetében is gyöke­res változás álljon be, főként a takar­mánytermesztés javára. Ezért szükséges­nek tartjuk, hogy a kukorica vetésterüle­tét a szántóterülethez viszonyítva 20 szá­zalékra növeljük. Silókukoricát a szántó­terület 4 százalékán, a pillangós takar­mány termesztését pedig a szántóterület 15 százalékán kívánjuk termelni. A legelőgazdálkodás és a legelőterüle­tek megjavítása érdekében a legelők kar­bantartását és feljavítását döntő kérdés­nek tekintjük. A terméshozamok növelése érdekében szélesebb területen alkalmaz­zuk az öntözéses gazdálkodást. Felhívjuk a Csongrád megyei termelő­szövetkezetek tagságát, hogy felhívásunk­hoz csatlakozzék és a most folyó termelé­si tervek készítésénél ezeket az irányelve­ket vegye figyelembe. Termelőszövetkezeti Tanács Csongrád megyei csoportjának kibővített ülése Még nem esett le az első hó. A korcsolyák a kam­rában áhítoznak jég után. A hóem­ber kezébe szánt régi vesszőseprű is ott hever a fás­pince egyik zugá­ban. —- Alighanem fekete karácso­nyunk lesz ál­lapítják meg csön­desen a barázdás arcú tanyai időjó­sok, s elnézegetik a fekete földön rendben kisarjadt gyönge kis fűszá­lakat. A jövő évi gabonát. De most Télapó járja az országot, a falut, a várost. Nagy zsák van a hátán. Csodála­tos, bűvöserejű zsák. Bármennyi játékot is vegye­nek ki belőle, bár­mennyi cukrot, csokoládét, ki nem fogyhat ab­ból a sok-sok fi­nomság. Járja a várost és beko­pogtat minden ab­lakon. — Van-e itt jó gyerek? ezt kérdezi mindig először. Aztán ne­kifohászkodik, na­gyokat nyögve le­veszi a hátáról a zsákot és bele­nyúl. De hogy mit vett ki belőle, azt szépen megtakarí­tott cipők gazdái csak másnap reg­gel láthatják. Nagy is olyankor az öröm. Még a nap is előmoso­lyog a köd, meg a bánatos-szürke fellegek mögül. '— Hát aztán rossz gyerek van-e? — kérdezi azoknál az abla­koknál, ahol biz­tosan tudja, hogy Pisti rendetlen volt, rossz bizo­nyítványt vitt ha­za, leöntötte tin­tával a szőnyeget, nem fogadott szót vagy még valami ennél is ször­nyűbb gonoszságot művelt. Persze Pisti úgy hallgat, mintha megnémult volna. Hallgat, hallgat és arra gondol, hogy kicsúfolnák más­nap a szomszéd gyerekek, ha nem kapna semmit a Télapótól, csak virgácsot. De Télapónak jó szíve van. Ke­rül a virgács mel­lé cukor meg pi­ros álma is. így járja Tél­apó a várost. És bekopogtat min­den ablakon. P. U A Szegedi Szőrme- és Bőr ruhakészítő Vállalat dolgozói készülnek a Budapesten megtartandó bel- és külföldi di­vatbemutatóra. A modelleket házi bemutatón vitték az üzem dolgozói elé. Képünkön egy nagy sikert aratott vi­lágos, új fazonú műbőrkabát Házi divatbemutató A PÁRTKONGRESSZUS HETÉBEN Teljesítette tervét a Falemezgyár Az elmúlt hónap folyamán resszus tiszteletére tett ér­elért magas termelési ered- ték-túlteljesítési felajánlás ményekből következtetni le- 102,1 százalékos eredményt hetett arra, hogy a Szegedi mutatott. Amint a vállalat Falemezgyár december ele- vezetői levelükben írják, a jén, talán éppen pártunk he- kongresszusi munkaverseny tedik kongresszusának ide- sikere a dolgozók lendületes jén befejezi éves tervét Az munkájából, a mennyiségj elképzelés helyesnek is bizo- túlteljesítésekből, részben pe­nyult: tegnap kaptuk a je- dig a minőség megjavításá­lentést, hogy délelőtt 10 őrá- ból származik. Az év hátra­ig folyó-áras értékben sike- lévő részében a terv minél rült teljesíteniük az 1959-es nagyobb százalékú teljesíté­tervet. sére törekszik a Falemezgyár December 5-én, tehát a munkáskollektívája és a tegnapi napon, a pártkong- gazdasági vezetés. Jól dolgozott a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat is A Szegedi Kiskereskedel- helyen, az udvarban árusíta­mi Vállalat 1959-es évi ter- nak. A mostoha körülmé­vét december 4-én teljesítet- nyek között mégis már no­te. Az elmúlt év második vember 25-én 109,3 száza­félévében és ez év első fél- lékra teljesítették ez évi ter­évében a vállalat megkapta vüket. Hasonló módon túltel­a »Kiváló vállalat« címet. A jesítették az 1959-es tervet dolgozók remélik, hogy szép már novemberben a 32-es, tervteljesítésükkel ismét el- a Mérey kitérőnél lévő ke­nyerik a kitüntetést. rékpárszaküzlet, és a 39-es, A kereskedők igyekeztek Klauzál téri villamossági a lehetőségekhez mérten a szakáruda. Most a karácso­legjobban dolgozni. Például nyi csúcsforgalom idején a az Anna-kút mellett lévő 1- kereskedők igyekeznek a es számú Vasbolt dolgozói meglévő szép eredményeiket az átalakítás miatt ideiglenes még növelni. Országos könyvtári konferenciát rendeznek Szegeden Az Országos Könyvtár- szakkérdésekről egyetemi ügyi Tanács és a Könyv- tanárok, könyvtárigazgatók tártudományi és Módszerta- és könyvtári munkatársak ni Központ Szegeden ren- részéről. Ezeket kiadós vita dezi meg december 10—12 követi, majd a tanácskozás között az egyetemi könyv- utolsó napjón a konferen­tári konferenciát. A három- cia résztvevői Szegeddel napos konferencián előadó- ismerkednek városnézés ke­sok hangzanak el könyvtári retében. „Még szebbé tesszük e várost!../ Pillanatkép a darusnöröl Elnézegetem ezt a hatal­mas darut, amely az új­szegedi lakóházak építésé­nél segédkezik: A Rákóczi téri szovjet gépóriás az épülő megyeházánál, meg itt ez a lengyel társa, va­lahogyan most hozzátarto­tegetnek neki, hol helyez­ze el az építőanyagot. Ma­gabiztosan végzi dolgát, előre kiszámított pontos­sággal, vigyáz a munkatár­saira: Egyedüli nő az egész épít­kezésen. — Régóta darukezelő? — érdeklődöm az egyik beton­gerenda-rakásróL — Hat éve. — Nem furcsa ez a mun­kakör? zik a városhoz. Már messzi­ről látjuk, figyeljük, for­dul-e a torony, s így anél­kül, hogy közelébe mennénk, megállapítjuk: »Húzzák az emeleteket«. Jó tudni, hogy ahol ez a daru működik, ott gyorsan épülnek a la­kások. Mert kisebb helyre nem viszik, csak oda, ahol magas emeleteket és egy­szerre több lakótömböt épí­tenek. Olyan impozáns, amint lehajol a súlyos be­tongerendákért, a tégláért, malterért, könnyedén eme­li a magasba, s a levegő­ben száll a teher a meg­adott helyre. Mint a mese­beli óriás, amint roppant erejével a tenyerén hordja a vitorláshajót. De nézd csak: ezt az emelő-kolosszust, egy nő ve­zérli. Kihajol a daru üveg­fülkéjéből és felkiált a ma­gasba: — Megszoktam már — feleli mosolyogva Jancsó Erzsébet és meg is szeret­tem. Jártam Tatabányán, Bokodon, Salgótarjánban, Szolnokon, Orosházán és m®st itt Szegeden kaptam ezt a nagyszerű lengyel óriásdarut. Kitűnő gép. És szép a város. Majd mi még szebbé tesszük. És a hatalmas vasszerke­zetben egy törékeny nő két, több emeletes ház családi fészkeinek súlyos anyagát röpíti a magasba:.: M. T. — »Szakikéra«, majd irá­nyítson, hova tegyem a téglát! Nevet. Elkattantom a fényképezőgépet, ö furcsán néz a csöpp masinára, majd eltűnik az ablakból, kap­csolja a gépet, előre, hátra halad, ereszti a drótkötelet, csenget, ha terhet szállít, s a friss falak ormáról in­KAPHAIÓ: ÉS AJÁKDÉKB OllMBA* 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom