Délmagyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

4 Kedd, 1959. december 1. Tanácskozik a párt VII. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) sát kezdeményezték a dolgozók. Ezeket az újsághíreket követően mintegy kéthárom héten belül minden központi kezdeményezés nélkül, egyidejűleg az ország különböző részén százszámra alakítottak brigádokat, amelyeik a »szocialista brigád« címének elnyeréséért versenyeznek. Ezek a brigádok, igen helyesen, a termelési célokon és a munka fejlesztésén kívül a szocialista magatartás és erkölcs fejlesztésén is munkálkodnak. Ma már mintegy három és fél—négyezer ilyen brigád dolgozik az országban. Az évi terv első háromnegyedének teljesítésé a következő iképet mutatja: A mezőgazdaságban' megszilárdítottuk a termelőszövetkezeteket Az ipari termelés 12 százalékkal, a termelékenység 4 százalékkal növekedett a múlt év azonos időszakához képest A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal, a lakosság összes pénzbevétele 8 százalékkal, a lakosság takarékbetét-allománya 69 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az első háromnegyed év összes eredménye azt mutatja, hogy az ipari termelés, az önköltség és valószínűleg a termelékenység tekintetében is elérjük a márciusi határozat céljait, azaz néhány fő mutató tekintetében egy évvel hamarabb elérjük a hároméves tervben 1960 végére tervezett szintet. Életszínvonalunk alakulásának fokozatai Elvtársaik! Pártunk álláspontja, amely az elmúlt három év alatt töretlenül érvényesült, az, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Nézzük, hogyan alakult a dolgozók életszínvonala hazánkban: az életszínvonal 1949-re elérte az 1938-as év színvonalát Azt követően a legnagyobb horderejű eredmény, hogy gyakorlatilag megszűnt a dolgozó osztályok életének hajdani áika: a munkanélküliség. A Horthy-rendszer idején évente átlag 209—300 000, az 1928—33-as válság idején pedig 700—800 000 munkanélküli volt! Rendszerünkben az 1949-et követő 10 év alatt 650 000-rel növekedett a keresők száma. 1945 után. három-négy éven keresztül a munkások és alkalmazottak életszínvonala a parasztsághoz képest elmaradt 1958 végéig a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 56 százalékkal, a parasztság reáljövedelme 26 százalékkal növekedett, vagyis pótoltuk a munkások és alkalmazottak életszínvonalában mutatkozott átmeneti elmaradást is. Az életszínvonal emelkedését jellemzően mutatja néhány alapvető élelmiszer fogyasztási alakulása. Az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás nálunk 1938-ban 33 kilogramm volt, 1958-ban 42 kiló, ugyanakkor zsiradékból az átlagos évi fogyasztás 17 kilogrammról 21-re. cukorból 10,5 kilogrammról 24,8-ra, tojásból 93 darabról 147 darabra növekedett. A sörfogyasztás az 1938-as évi átlagos fogyasztásról 1958-ra pontosan tízszeresére növekedett Tudvalévő, hogy á Horthy-rendszer idején Magyarországon az egyszerű emberek — Spanyolország és Törökország dolgozóival együtt — a leggyengébben és legrosszabbul táplálkoztak Európa népei közül. Ma a helyzet a következő: Olaszországban az egy főre eső napi kalóriafogyasztás 2560, Jugoszláviában 2710, Franciaországban 2830, Ausztriában 2950, a Német Szövetségi Köztársaságban 2970, Angliában 3210 és Magyarországon ennél is több. 3240 kalória. Nálunk 1958-ban a munkások és alkalmazottak összes béralapjára 41.9 milliárd forintot fizettek ki, a béren kívüli juttatások összege 11.6 milliárd forint volt. Az állam ma már csaknem minden dolgozó embernek úgyszólván térítés nélkül nyújt egyéb szolgáltatásokat is: 1938-ban például a lakosságnak még csak 31 százalékát vonták be a társadalombiztosításba, ma már 71 százalékát! Az orvosok száma a felszabadulás óta 40 százalékkal növekedett. E tekintetben a Szovjetunió áll világviszonylatban a legjobban: 10 000 lakosra 17 orvos jut, de hazánk is kiállja az összehasonlítást bármely országgal. Míg Franciaországban 10, Dániában 12, Belgiumban 12, addig Magyarországon 14 orvos jut 10 000 lakosra. Kádár János elvtárs hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben a tömegek saját tapasztalataik alapján győződhettek meg arról, hogy a Központi Bizottság és a kormány milyen következetesen érvényesíti álláspontját az életszínvonal fejlesztésében. Már 1957-ben 14—16 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére, Ülésezik a kongresszus. a parasztság reáljövedelme pedig 8—10 százalékkal. Eltöröltük a begyűjtést és jobb felvásárlási árakat állapítottunk meg. Bevezettük a nyereségrészesedés rendszerét is. 1958 elején nyíltan megmondottuk, hogy 1958-ban nem lehet emelni az életszínvonalat, hanem az esztendőt arra kell felhasználni, hogy az elért eredményeket megszilárdítsuk, a termelés fejlesztésével alátámasszuk. A tömegek megértették, helyeselték és támogatták ezt az állásfoglalástÍgy a tavalyi tervet a vártnál jobban teljesítettük, s a reáljövedelmet több mint 2 százalékkal emelhettük. A tavalyi jó eredmények alapján a Központi Bizottság napirendre tűzhetett néhány megoldást sürgető kérdést. A Politikai Bizottság a közelmúltban megvizsgálta, hogyan hajtottuk végre a Központi Bizottságnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozatát. Jelenthetem a kongreszszusnak, hogy a határozat valamennyi olyan pontját teljesítettük, amely összefüggésben van az, életszínvonal alakulásával. A határidő 1959 első fél éve volt. A végrehajtás: 1959. január elsejével 25 000 alacsony keresetű munkás kapott 8—15 százalékos fizetésemelést. Az egészségre különösen ártalmas munkakörökben 50 000 dolgozó munkaidejét csökkentettük. Ugyancsak január elsején 82 000 pedagógus fizetését emeltük jelentősen. Február elsejei hatállyal lépett életbe 55 000 egészségügyi dolgozó fizetésrendezése. Január elsejétől 408 000 idős ember nyugdíját emeltük. Április 1-től felemeltük az egyedül dolgozó, gyermeket nevelő nők és a több gyermekesek családi pótlékát. Mindez évente egymilliárd 487 millió forintot tesz ki; Nálunk most jók az életviszonyok, van értelme a munkának. mert mindenki tudja, hogy a munka teremtette értéket részben a termelés fejlesztésére, vagyis a jövendő magasabb életszínvonalának megalapozására — részben pedig közvetlenül fogyasztásra, a ma jofjbá tételére, a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésére fordítjuk. A gazdasági építésben előttünk álló feladatok közül a legfontosabbakat emelte ki Kádár János, mivel a gazdasági feladatokkal külön beszámoló foglalkozik a kongresszuson; Hansúlyozta: meg kell gyorsítani a szocialista társadalom felépítését. Az ez évi és a jövő évi terv végrehajtásával, a hároméves terv túlteljesítésével jó alapot kell teremteni az új ötéves tervhez. Az állami és gazdasági vezetésben meg kell szüntetnünk a bürokratikus vonásokat és növelni kell a tervszerűséget, a terv- és állami fegyelmet. Bér-, fizetés- és prémiumrendszerünkben is van még tökéletesíteni való. A tervező irodákban például olyan a jutalmazási rendszer, hogy nem az olcsóbb és rövidebb idő alatt készített tervek, hanem a drágább és hosszú ideig készülő tervek növelik a keresetet. A kormány már másfél évvel ezelőtt utasította az illetékeseket, hogy dolgozzanak ki jobb módszert, amely megfelel a tervezők egyéni érdekeinek is és a népgazdaság érdekeinek is. Mindmáig nem történt meg ez. Egy másik példát: nem természeti törvények idézték elő azt, hogy szeptember 28-án, 29-én, és 30-án napi 14, 16. illetve 17 ezer sertést vásároltak fel, október elsején és a következő napokban viszont csak 2000—2800 darabot. Az ilyen hullámzás káros a népgazdaságra. Az oka nyilvánvalóan az, hogy szeptember 30-án zárul n negyedév, s a felv,í=ár,':kat a negyedév végéig elért eredmények »lapján kai, a lakosság fogyasztási premizálják. alapja pedig a jelenlegihez Bizony, gazdasági életünk- képest legalább 40-45 száben még sokfelé van ilyen zalekkal növekedjek 1965 hátrafelé »ösztönző« erő. vegeig. A lakossag eletkorulFeltétlenül meg kell őket ményeinek hatékony megja.. .. ° íKtócói- cvnlíJíiliA az oreves szüntetni A gazdasági élet vezetői az eddiginél nagyobb mértékben és bátrabban támaszkodjanak fejlődésünk legnagyobb lendítő erejére, a tömegek öntudatára, véleményére és lelkesedésére. Vegyék figyelembe és hasznosítsák a szocialista munkadolgozó tömegek, szocialista építésünk szükségletei felé forduljon és azt szolgálja. — Le kell küzdeni a burzsoá rendszer szellemi öröka sovinizmus, az antiszemitizmus maradványait. .— — ....... „ -.. s- zsoa renaszer szeneim vitását szolgaija az oteves a nacionalizmus, terv nagyszabasu lakasepite- . . - —"— si programja is. Központi Bizottságunk kezdeményezte, hogy mindenekelőtt a lakásépítés 15 éves fejlesztési tervét kell kidolgozni. A kormány már jóváhagyta a tervet. Eszerint az ötéves E célok eléréséhez nélkülözv™3 a^^taTS terv idején állami és ma- hetetlen, hogy marxizverseny, a szocialista ongaa - őböl kétszázötvenezer mus—leninizmus eszméi az címéért kuzdok mozgalma- f^ero o^ ^^ következő ideológiai életben> a tudo. ** _ . ^ . S , íi+óvoc tArvhon 350 000-ret. mánv és a kultúra valaKövetkezetesen kell harcolni a szocializmus győzelmét gátló kispolgári nézetek, az önző kistulajdonosi szemlélet ellen. talatait. A dolgozók az el múlt két évben túlteljesíötéves tervben majd az azt 350 000-ret, mány és a kultúra valakövetőben mennyi területén uralkodó reftl a JvetaS ffirsr 400 000 lakást kell építeni, világnézeti alappá váljanak, tettek a terveket, látni Ken, x hárnm 8téves terv te» — Közoktatásunkat meg hogy a fejlődés nagy lendítő ereje mindinkább a dolgozók növekvő szocialista társadalmi tudata. Gazdasági vezetőink nagyobb mértékben hasznosíthatják népgazdaságunk javá Iskoláinkat következetesen szocialistává kell tennünk. Közelebb kell hoznunk az iskolát az élethez. feladatok megoldása alapot teremt népünk életszínvonalának továbbá reális emeléséhez is. A kongresszusi A három ötéves terv te» — Közoktatásunkat hát összesen egymillió kor- kell reformálnunk, szerű, egészséges új lakást ad, ami azt jelenti, hogy e 15 év alatt a lakosság mintegy 40 százaléka újonnan épült lakásba költözhet. Ezt más- Iskolarendszerünk megreforIIK. java- képpen úgy mondhatjuk, málása igen gondos előkészíra a szocialista országok hogy a 15 éves lakásépítési tést kíván és megköveteli együttműködésében rejlő le- terv megvalósításával min- saját közoktatásunk tapaszhetőségeket " den igényjogosult család ön- talatainak, valamint a nemA ttk™™« Rízottsáe úev á110 lakáshoz jut. Az élet- zetközi tapasztalatoknak a A hd^ kedvezőek I ff- színvonal emelését szolgálja, leggondosabb figyelembe vévéli, hogy kedvezőek a lei J Szélesítsük azokat az e hdlsére^tz'eföttü^k ánó az ötéves tervben jelentő- oktatási formákat - a lefejlodesere. Az eiottunK ano ^ növeUszik a tartós Co- velező oktatást, az esti isgvasztási cikkek termelése kólák rendszerét —, ame¡^ lyek a termelésben dolgozo séhez is A Kongresszusi Beszámolója negyedik ré- fiatalok és felnőttek toyábbSelvek ¿mondják, hogy szében a kulturális fejlődés tanulásnak lehetosegeit biza következő ötéves tervben időszerű és megoldásra varo tositjak. az egy főre jutó reáljövede- feladatairól beszélt Kadar A mdszaki színvonal fejlő» lem legalább 26—29 százalék- János elvtárs. dcse magasabb műszaki is„ _ .,,,,,«111. síi. mereteket kíván meg a gép Büsxkek lehetünk kulturans mellett dolgozó munkávívmányainkra is soktól ^ - A magyar dolgozó nép désével nemrégiben konstru- *«»«*«•« • műveltségében, kulturális alt, umvertol szamara a műszaki továbbfejlődésében a felszabadulas szerelhető kukoncabetakan- képzés célgzerű £otmáit uj óta bekövetkezett hatalmas to-gep. ötéves tervünkben biztosítmennyiségi fejlődés minősé- — A kozoktalas, a ruao- -uk a tudomanyok fejlesztégi változást is jelent: közele- manyos képzés es kutatas ^^ szükséges feltételeket, dés a jövendő társadalom eredmenyei mellett biztató A műszaki ^ agrártudomászocialista gondolkodású, eredmenyek vannak az iro- nvokra nagy szerep vár népsokoldalúan képzett, kultu- dalomban, a muveszetben. gazrjaságunk műszaki fejrált emberéhez — a szocia- Az új, szocialista, realista lesztésében, a korszerű mealkotások egész sora szüle- zőgazdasági nagyüzemi tertett, különösen értékesek melés elősegítésében, az eredmények a drámaés filmművészetben, hazánkban az írni-olvasni A legújabb termésből megnem tudó felnőtt ember. Az említhetjük a Kormos ég, a írástudatlanság Magyaror- Harminckilences dandár, a szágon lényegében megszűnt. Tegnap, a Szélvihar, a Pesti A népi demokrácia bevezet- emberek című műveket, örte a 3 osztályos általános is- vendetes egy új, pártos, fiakolát. A közép- és felsőfokú tal nemzedék jelentkezése a oktatás hazánkban nagymér- társadalomtudományokban, a Komoly feladatuk: a vallatékben fejlődött. A tudo- művészetben, az irodalom- sós es mas idealista nezetek^osssrasrs - arass vs a wsrs met hozott létre a népi de- kiadásunk adatai is. Míg üalpmnalv szumotievo szeriemet nozou leire a nepi ne- 1-1—t Pe van nepunk tudatanak, mokrácia. A Magyar Tudo- 1038-ban 2400 mu jelent £7 , , , fzlésének for-S..„„ Akadómiónak ma 35 meg 9 millió 200 ezer pél- érzelmeinek. izieseneK ior manyos AkademianaK nw i dánvszámban addig 1958- múlásában. Irodalmi es műintézménye van, amelyből oam szamöan, aciclig l 958 életünk egészséges hetet az ellenforradalom ó»a ban mar 2700 mu Jelent meg Y^2®,1 eletu"K egestóeges Smk Sre 27 millió 300 ezer példány- fejlodesenek kulcskérdésé: hoztunk letre. ban szilárdan marxista-Icnika^eSr 25SR ^ ország . majdnem vala- ^ta eszmei^ég fogja már ma is közvetlenül se- mennyi községeben van gítik iparunk, mezogazdasa- »unyviar, * , u r z«, gunk és a népgazdaság ai- ^eg az ezer lakosnál kisebb hogy megfelelő befolyást és taiánea feüédéaét kozsegek 94 szazalekaban is. vonzást gyakoroljanak a idianos iejioaesei. _ A színházi látogatók kultúra nem kommunista — Felepult a kísérleti szama az utóbbi tíz eszten- művelőire. Pártunk terméatomreaktor, ízotopeloaUítas dőben két és félszeresére szetesen elsősorban a komis folyik és a rövid felezesi emelkedett és 1958-ban elér- munista írókra és művészekidejű izotópokban a hazai te a 6 millió 800 ezret. A re támaszkodik, ugyanakkor szükségletet már magunk ál- m0Zik száma ma hétszer anvlista forradalom győzelméhez a kultúrában. — A felszabadulás időszakában kereken 600 ezer volt Különösen fontos, hogy a társadalomtudományok művelői elemezzék legújabb fejlődésünk, szocialista építésünk alakulását és nyújtsanak segítséget a gyakorlati szakembereknek. lítjuk elő. nyi, mint a Hortny-renaszer szándékú í — Az agrártudományok te- idején volt, a mozilátogatóké alkotásaira rén működő tudósok, kuta- pedig &z utóbbi tíz évben . támogat - számít minden becsületes nyi, mint a Horthy-rendszer szándékú író és művész tók is jelentős eredményeket a háromszorosára növeke- . . _ .„..,„,, értek el: a homok-, láp- és dett. A nemzetközi összeha- neI>""k ^^f" szikes talajok hasznosítású- sonlítást e tekintetben is áll- ??fk fő, szocialista iranyzaban kiváló hibridkukorica- juk: egy lakosra egy évre 131 mozcmja ei°" fajtákat, jó minőségű, neme- Hollandiában kereken 6, * --- — sített répamagvakat állítót- Svédországban 10, Franciatak elő. Igen jónak ígérke- országban 10, Magyarorszázik a tudósaink közreműkö- gon 13 mozilátogatás jut. A tudománynak és a művészetnek is szocialista építésünket kell szolgálnia — Elvtársak! A szocialisés támogat mindenkit, aki A nép világos színvallást vár — elsősorban műveiben — minden írótól és minden művésztől arra a kérdésre, hogy az osztálvliarcban ki mellett áll, kivel tart. A part és a nép a kulturáUj, jo harci fegyvereink: a lis élet kérdéseinek megoldápárt művelődéspolitikai sában a kultúra továbbíejirányeivei az irodalom lesztésében számít az újjákerdcseivel. a nepi irok- szervezett írószövetség, s vakal. a nacionalizmus ker- , . „.., . '••„,. déseivei foglalkozó párt- művészeti szovetokmányok. seg hatékony tamogatasara. A szocialista nevelés kövenatctsai az a luiuuoias. amv- ~ A tudományok szerepe telményeit kell érvényesítelyet az ellenforradalom, a felbecsülhetetlen jelentőségű ni a tömegek muveltsegi revizionista zavartkeltés az szocialista építésünk felada- színvonalának további emeideológia területén okozott, fainak megalapozásában. Az lésében is. E területen megUgyanakkor előny az, hogy ideológia és a kultúra fel- van a maga sajátos feladaaz ellenforradalommal e té- adata, hogy a szocializmus ta a sajtónak, a rádiónak, a ren vívott harcban erősö- építésére neveljen, mozgó- televíziónak, a filmnek, színdött értelmiségünk marxista sítson házainknak, a művelődési törzse, tudományos, művé- ' otthonoknak és az öntevészeti életünk és ugyanez Elengedhetetlen követel- keny kulturális mozgalom .. , ,7. ,, meny, bogy tudományos es együtteseinek, nagy nevelőiskolaja volt a művészeti életünk még " tömegeknek is. jobban a munkásosztály, a (Folytatás as 5. oldalon) ta forradalom előretörése és győzelme a kulturális fronton a nagyszerű eredmények ellenére viszonylag elmaradt a politikai és gazdasági eredményekhez képest.. Jelenleg még mindig érezteti hatását az a rombolás, ame-