Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-14 / 268. szám

Szombat, 1959. november 14. 2 Dobi István elvtárs beszámolója Hódmezővásárhelyen (Folytatás az t. oldalról) előtti legnagyobb teljesít- súlyosabb árvizét szenvedte zalckkal több, mint a felsza- mény volt, s a legutóbbi el. A folyók mintegy hat­ba^ulás előtti Peking egész egyetlen év alatt 13 000 féle vanmillió holdnyi termőföl­lakóterülete. Sangháj, amely "Pari termék gyártását ve- det árasztottak el, más vidé­nem is olyan régen még zették be. Arányaiban kl- keken pedig szárazság és Ki-1 imperialista gyarmati sebb, de ütemében hasonló sáskajárás pusztított. A kizsákmányolásának központ- jellegű fejlődés szemtanúi rendkívüli elemi erők azon­ja volt, ma a szocialista voltunk több más városban ban nem okoztak olyan ka­építkezések ipari bázisa, s is- Csengtuban láttuk pél- tasztrófális károkat. Az mint hatalmas nemzetközi dául a magyar szakemberek Uhan melletti Luthai népi kikötő, 92 országgal bonyo- közreműködésével és Csepe- kommunában ott-tartózkodá­lft le külkereskedelmet. _ , .... , . ( lh Rzázhetvonötször több acélt len készített gépek IeIhasz termelnek most itt, mint nálásával épülő varratnélkü­amennyi a felszabadulás li csőgyár építkezését. A népi kommunában több ezer ember ereje egtenül sunk alkalmával a 82. szá­raz napot számlálták. A szá­razság leküzdésére csupán egy év alatt 15 kilométer új öntözőcsartornát és 21 ki­sebb víztárolót építettek, s ezen túl négy szivattyúállo­más szolgálja a körülbelül Dobi István a tovabbiak- földhözjutottnak átlagosan 9000 ezer hold öntözését. A ban a kínai falvak életéről, ötszáz-hatszáz négyszögölnyi kommuna tagjai szerint a mezőgazdasági termelésről terület jutott mindez 50 napos szárazság és a népi kommunákban _ a földreform földet adott elleni védekezésre nyújt biz­szerzett tapasztalatokról szá- a parasztoknak — folytatta tonságot. Tavaly Kínában hat­molt be. Dobi István — de ez egyma- van száz-százmillió köbméte­- Kínában a parasztság gában még egyáltalán nem ^ ezerkétszáz, egyenként mérhetetlen nyomorának s jeientette a kínai falvak fel- 10—10o millió köbméter® és általában a mezőgazdasági emeikedését. A kisparaszti néhány ezer kisebb víztáro­termelés elmaradottságának gazdasógok termelékenyebb lót építettek. Az öntözött te­Jegfőbb oka a félgyarmati nagygazdaságokká változta- rület 1949 óta négy és fél­társadalom volt, néhol meg tásának útja Kínában is, szeresére növekedett, s a tel­a rabszolgaság, vagy az os- szükségszerűen, a szövetkeze- jes szántóterületnek több közösség maradványaival, s teken keresztül vezethetett. mint hatvan százalékára ter­az, hogy a művelhető föld- Bárhoj kérdeztük a kommu- led ki. Nagy küzdelem fo­terület túlnyomó többsége a nak vezetőit és tagjait, ho- lyik a kínai mezőgazdaság földbirtokosok és a kulákok gyan jut0ttak el ilyen rövid technikai színvonalának tulajdonában volt. Még a hi- idő alatt a kollektív gazdái- emeléséért is. A gépek kapa­vatalos adatok szerint is kodás teljes megvalósításáig, citása az év végére meg fog­1927-ben a mezőgazdasági a válasz mindenütt egyértel- ía haladni az ötmillió 16­nép®ségnek csupán tíz szá- mfl és kézenfekvő volt A eröt' » ez a szántási mun­zalékát kitevő földbirtokos felszabadulás és a földre- kák négy- öntÖ7és tfz és kulákréteg a művel- form után hamarosan rájöt- százalékának gép®ítését te­hető föld 70-80 százaié- tek, hogy bár övék a föld, ®2,TVI®heíŐYé: kát, a mezőgazdasági la- de kevés az állat, ninra ele- Pí1 István végül arról a kosság kilencven százalékát gendő és megfelelő termeié- ** ffff i?T rff r ff?„zép2r kívm * & T&tut* rasztság pedig csupán 20— külon-kulon képtelenek meg- részesítették a maavar kül­30 százalékát birtokolta. A birkózni a természet elemi döttdtet gazdaságok egynegyed részé- erőivel, a Kínában gyakori Dobi ,stván rfvtár­nek egyáltalán nem volt árvízzel és aszállyal. dé?a fff na^róbb ht igavonója, míg az összes gaz- Dobi István ezután . kí- fylsége.ben vaCfnt az ut­daságok nyolc százalékában nal mezőgazdaságot az idén cán te ie' ,okan hallgat­összpontosult az állatál o- ért súlyos természet, csa- tC£ nff^a k^yezó k^ mány e^harmada fc • vfe- pásokról, s azok leküzdé- ségekból is voltak résztve­használat fele. Ez a foldbir- séről emlékezett meg: vők A hallgatóság nevében tokmegoszlás és a vele ösz- — Ebben az évben Kfna Vörös Mihály mondott kö­szefüggö társadalmi viszo- az utóbbi fél évszázad leg- szönetet nyok egészen 1953-ig, a föld­reform megvalósulásáig fennállottak. Természet® te­hát az az elemi erővel kitörő lelkesedés és elszántság, amellyel a kinal szegénypa­rasztság a felszabadító nép­hadsereget, a Kinal Népköz­társaság megalakulását üd­vözölte és támogatta, 8 amellyel a földreformot vég­rehajtotta. A földreform so­rán háromszázmillió paraszt között mintegy hétszázmillió mu, vagyis nyolcvanmillió katasztrális hold földet osz­tottak szét, tehát egy-egy Az ENSZ politikai bizottsága elítéli a franciák nukleáris fegyverkísérlet! terveit Az ENSZ Politikai Bizott- lamok a határozati javaslat sága csütörtökön este 45 ellen szavaztak, szavazattal, 28 ellenében, 9 tartózkodás mellett úgy sza­vazott, hogy -súlyos aggo­dalmát fejezi ki a francia kormánynak nukleáris kí­sérletek megtartására vo­natkozó szándéka miatt*. Anglia és az Egy®ült Al­tosa­Növe'ik céppark jukat az építőipari szövetkezetek Megyenk kisipari szövet- vetkezetek a KISZÖV me­kezetei az iparcikkek és gyei központjában, ahol be­szolgáltatások iránti igények jelentették igényüket az emelkedésével szükségesnek 1960. évi gépi beruházások­tartották. hogy műszakilag ra. A jövő évre többek kö­és technikailag is fejlesszék zött 5 betonkeverő gépet, 6 üzemeiket. Különösen transzportőrt, 2 vibrátort kormányához, nagy munka hárul most igényeltek. A szövetkezetek,'.; az építőipari szövetkezetek- közül többen autót is sze- •'•.' re, amelyek közül nem egy retnének vásárolni, több millió forintos épít- Figyelemre méltó, hogy t-zl'.. kczést vállalt a tsz-ekben. öt fejlett városi építőipariniJ Nem áltitják fel a Nvugat-derunue tervezeti provoKaciús radióa toinasi A nyugatnémet parlament felsőháza egyhangúlag el­utasította a nyugatnémet kormánynak azt a törvény­javaslatát, hogy Nyugat­Berlinben Deulschlandfunk néven új rádióállomást ál­lítsanak fel. Mint ismere­t®, a szovjet kormány csütörtökön ebben az ügy­ben tiltakozó jegyzéket in­tézett az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország ílrutetov fogadta a* amerihai nagykövelet Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteken fogadta Llewellyn Thomp­son t, az Egy®ült Államok moszkvai nagykövetét és Vlagyimir Szemjonov kül­ügyminiszterhelyett® jelen­létében beszélgetést folyta­tott vele. A b®zélgetés a nagykövet kérésére történt. Hruscsov és Szuszlov fogadia Todor Zsivkovot Nyikita Hruscsov csütörtö­kön fogadta a Szovjetunió­ban tartózkodó Todor Zsiv­kovot, a Bolgár Kommunista Párt első titkárát és szívé­ly® baráti beszélgetést foly­tatott vele. Pénteken Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizott­ságának titkára, KB elnök­ségének tagja fogadta To­dor Zsivkovot. Az MSZMP közelgő kongresszusa a nemzetközi muo tásosztály számira is nagy jelenti ségfi lesz 4 Pravda és a Neues D< utschland az MSZMP kongresszusának etókészületeiről szükség®ségéről és bírálták a dogmatikus, szektás né­zeteket. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egység­A tudósító meg- párt központi lapja pénteki a kongresszust számában -Magyarország A Pravda pénteki szá­mában közli a budapesti tudósítójának, M. Ogyinyec­nek b®zámolóját az MSZ­MP kongresszusának előké­születeiről, állapítja: megelőző konferenciák a a hetedik pártkongresszus pártélet nagyszabású fellen- előtt* címmel tudósítást kö­düléséről tanúskodnak. A zöl Rudolf Ortner budap®ti budapesti konferencia részt- tudósító tollából, vevői például nagy figye- A pártkongresszus tézisei­lemmel foglalkoztak a párt- bői arra lehet következtet­munka további tökélet®íté- ni, hogy a hetedik párt­sével, a dolgozók ideológi- kongresszus a nemzetközi ai nevelésével. munkásosztály számára is A konferenciákon megvi- nagy jelentőségű l®z — tatták a termelőszövetkeze- állapítja meg a tudósító, tek helyzetét, a falusi agi- A továbbiakban a tudósí­tációs tömegmunka problé- tó kiemeli, hogy a magyar máit, az értelmiség körében dolgozók százezrei vwznek végzett ideológiai munkát, részt a pártkongresszus tisz­Ogyinyec beszámolójában teletére indult munkaver­hangoztatja: az MSZMP senyben, majd hangoztatja, konferenciáinak küldöttei bizonyosra vehető, hogy a szóltak a revizionizmus Központi Bizottság által ki­maradványai elleni harc tűzött feladatokat teljesítik. Selwyn Lloyd: El akarunk kerülni mindent, ami megronthatná a megjavult légkört Miről tárgyalt az angol külügyminiszter a francia fővárosban? Uerter sa/tóértekezlete az időszerű kérdésekrőt Selwyn Lloyd angol kül- gyanakvását, sőt több tárgy- ma és a szabad ker®kedel­ügyminlszter szerdán és csü- körben sikerült összehangol- mi övezethez tartozó hét or­törtökön Párizsban francia ni a nézeteket.* így véleke- szág között felmerülő ne­államférfiakkal tárgyalt: dik a párizsi sajtó is. hézségeket fokozatosan el­Couve de Murville külügy- Mindkét szóvivő kijelentet- hárítsák. Mindkét külügymi­miniszterrel, Debré minisz- te, hogy az angol kormány niszter egyetértett abban is, terelnökkel és de Gaulle hasznosnak ítélte meg Hrus- hogy a Német Szövetségi köztársasági elnökkel. A kül- csov látogatását Franciaor- Köztársaságnak továbbra is ügyminiszter pénteken uta- szágban. A csúcsértekezlet fontos szerepet kell játszania zott vissza Londonba s a re- kérdésében és a kelet-nyu- Európában. pülőtéren adott nyilatkozata- gati kapcsolatok értékelésé- Couve de Murville Sel­ban kijelentette: -El aka- ben Franciaországnak és wyn. Lloyddal folytatott runfc kerülni mindent, ami Angliának nincsenek nézet- Jhegbeszéléseiről a minisz­megronthatná a megjavult eltérései - húzták alá. tertanács ülésén brazámolva légkört. Ugy hiszem, Hrus- Selwyn Lloyd szerint a kijelentette. hogy a -srive­csov párizsi látogatása elő- csúcsértekezlet nemcsak a lye8 hangulatban lefolyt* segíti majd a légkör továb- berlini kérdésről tárgyal táJ«*«* "*trfnci* £ bi megjavulását." majd - mint a franciák az a,ngo1 álláspont közelebb A Selwyn Lloyd és a tartottak tőle - hanem a L^^ ma/d francia államférfiak között német kérdésről és a lesze- fffff^ff"0," ff lefolyt megbeszélések - relésről is Ennek eltenere TL^p^lllj i ang­mint az angol kulugymtnisz- - az angol külügyminiszter Uaf u<a?ása mi a\elet­térium kihangsúlyozta - vé- szerint is - a berlm. kér- nyuqaH csúcstalálkozira nem leménycsere-jellegűek vol- desben való megegyezesre kerülhet sor hamarabb, mint tak s így nem vezettek for- van a legtöbb lehetőség ad- ánnUs végén, vagy május mális döntésekre. Az angol va. elején. külügyminisztérium szóvi- A megb®zéléseken —ame- Herter amerikai külügy­vője szerint Selwyn Lloyd lyeken elsősorban a Kelet és miniszter Washingtonban igen elégedett a megbeszé- a Nyugat közötti kapcsola- tartott sajtóértekezletén szin­tesek eredményeivel. Hason- tokról, a csúcsértekezletről, lóan nyilatkozott a francia az európai problémákról, külügyminisztérium szóvivő- valamint ázsiai és afrikai je js_ kérdésekről volt szó —meg­Az AFP francia hírügy- állapították: mind Francia­nökség szerint Selwyn Lloyd ország, mind Anglia célja és Couve de Murville meg- fokozni a két ország együtt­beszélesei elérték céljukat, működését a Nyugateurópai mert sikerült eloszlatni a Unión belül, hogy az euró­szembenálló jelek kölcsönös pai közös piac hat tagálla­Szenyor Cacareco diadala Ezeket a nagyarányú mun­kákat mór csak magasabb fejlettségű műszaki felké­szültséggel tudjak megol­dani. ktsz-eken kívül a községek-1||| SAO pauLO brazíliai vá- szenyor Cacareco jelenlété- (ez a portugál szó ben mukodő yegy®ipan:.;ros tanácsának valamennyi ben folyt le, de ő figyelem- ként a tökéletlenség ktsz-ek építőipari részlegei is gépesítenek. A kiszombori lll.jegutóbbi és a szegvári vegy® ktsz;.; . tén foglalkozott a csúcsérte­kezlettel Reményét fejezte ki, hogv a kormányfők már­cius elseje és ánrilis köze­pe között találkozhatnak. Pontosabb határidőt — tet­te hozzá — a nvugati kor­mányfők december 19-én kezdődő értekezletén állapí­tanak meg. -Nem lenne túl késő, ha júniusban, vagy tÉssH^júliusban tartanák a kor­[•'•máryfői értekezletet —mon­dotta ezután egy kérdésre ...válaszolva, majd kiegészí­í|||fette. hogv a kormányfői ér­egyéb-illl tekezletnek a lehető legha­maxi-Hmarább össze kell ülnie. A napokban értekezletet 150—150 liter® betonkeve- ím jövendőbeli tartottak az építőipari szö- rőt, a sándorfalvi vegyes!li!l(ftbel[ áUÓ _____ . ktsz 250-® betonkeverőt, a'"' fábiánseb®tyéni, a Sándor-.. 14, 20, 29, 33, 34 falvi és a szegvári vegve?[i ... h ti ktsz ugyanakkor — a óul) e neil transzportért kér. Jellemző a nyerőszámai szövetkezetek fejlődésére en ,jr Cacareco. séget. a makói építőipar, , B Sao Paulo egyes Mégi, melygépkorait igé-||||polgárainak alkalmuk nyílt; kor a szavazatokat össze- A brazilok vasarneiyi KTSZ Py-XHOGY szenyor Cacarecot számlálták, egész Brazíliát tudják ezt, de mégis továbbvi'cl támvalni kell a német a választáso- támogatják szenyor Cacare-\\\\kérdésröl. jelöltje úgy viselkedett a re sem méltatta. Cacarecot mumát jelenti) a politikai||||-feltéve, ha a Nyugat gon­választási kam- ugyanis nehéz volt nyugal- szenvedélyek központjáballlidosan felkészült rá.. .* jpány napjaiban, ahogyan ez mából kimozdítani. Csupán került, de ő maga a politikaX Ugyancsak a raúosértekez köztiszte- akkor hagyta abba az iszap- iránt továbbra is közömbös.!w»ei kapcsolatos dr Lothar városi tanács- fürdőt, amidőn korgó gyom- A politikai személyíségek^Bolznak, az NDK kiilügymi­imtaghoz illik. Csupán egyet- ra jelezte, hogy elérkezett névsorában hiába keres-^iiszterének az ADN hírügv­len oljan jelölt volt, aki az étkezés ideje. Ekkor 1®- nénk Cacareco nevét. S eb-i höksés részére adott nvilat­„ . r.em mondott rádióbeszédet, san. méltóságteljesen elvo- ben nincs is semmi megle-^.'kozata js E nvilntkozatában egy-tgy;,-nem adott interjút, sót nult. Nyilvánvaló volt, hogy pő, hiszen Cacareco — bár-f^ kvliimimMirter A Sportfogadási és Lottó hogy Igazgatóság tájékoztatása ktsz szemelVgépkorait szerint a 46. játékhétre 3 ayel\ ? vasarneiyi Kt: .-.p0gy szenyor taacarecoi szamiauas, S 465 697 szelvény érke- d,g tehergépkocsit pötkocSi-|m gyügyre Jg}ék A válasz. bejárta a hír egyetlen gyűlésen sem ie- nem hajhássza a népszerű- mennyire furcsán hangzik||||?J/0?/a7V'^teMbÍTmJZevT is - még csak nem is em-ezond6 ^"Sripferlotena Paulo egy® Mégis, azon a napon, ami- ber, hanem — orrszarvul i]|' e l a .jiiaxai vui i , , , kétségtelenüljlll nemet áUam részvételé­zett. Egy nyerőosztályra 1 millió 299 636 forint jut A Lenti községben tartott sor­soláson a következő számo­kat húzták ki: 14, 20, 29, 33, 34. val. Az építőipari ... nag^trégrt a^a^apigodtan iszapfürdőt vesz mint százezret. épitf műszol kör. ff nek lllla tűz.o brazíliai napsütésben — ­cznvetkeze -.tási" "kampány legforróbb kon szenyor Cacareco kapta cot. Népszerűsége nem nap-llll,, ' JTmTÁlhaÁT .fffff^napjaiban iátták öt, amint a legtöbb szavazatot - több ról napra. hanem órárólX ,[' ™ a nemc« békeszer létszámát a jövő évben 20^ Cacareco meg Sao Paulo órára növekszik. ""ródést. diadala túlnőtt Cacareco megválasztása! vár® keretein — mondják a brazilok — Cser él/e be szappanra nullsdCk zslrndektat a Sze­red! Élelmiszeripari Mellék­termék- és Hulladékf eldol­gozd Vállalat telepein: Cserepes sor C olt Ker­tész téglagyár), Rákrte- utf» ,3. (1 perc a villamostól). Fel.sóUs7noart 3?A>. f,.ta V. ... : - komoly felnőttek egyaránt Kissé később Santos kikötő- elsősorban kigúnyolása azok-|l lore emeiiK. nogy meg; na-.... kifejezésre juttat- város és Campinas ipari köz- nak. akik nem váltották bellin. Mis j. p ... . f ktsz-eff kamüszÍkiffl'7 midőn sze- pont választópolgárai -- választóik bizalmát. nemv^ ^Ö"" «l FcrCIlC tövirala " * ' f .. _ „ /+ ... 1 áééále 4-nn Ponoeonnro o/Jiálr lraztéshez. Szükséges ezzel m^y^r kapcsolatban megjeSJ.^...,||i,i_ _ tJi,. t rArARF.cn városi ta-« hogy az szín- választóik bizalmát, nemz: Cacarecot látták. tén Cacarecora adták szava- tartották meg a választások!!! m.oi..„p.nj ,,,, — Milyen hatalmas, kövér zatukat és látni óhajtották előtt tett ígéreteiket. [II megjegyezni,^ méltóságtelj®! — kiál- az ünnepeltet. CACARECO Nehrn indiai minisz'erelnöbhőz énltőinarl szövetkeze irtották az elragadtatott gyer- NEMRÉG az a hír érke- nácstaggá való megválasztá-llll tok vezcMi kifziilnőbá [mekek. zett Braziliából, hogy sze- sát a sao-pauloi diákok kez-ÍJ Dr Münnjch nmn nem rvékcznékclő-v - Fúj, milyen apró a sze- nyor Cacarecot felvették deményezték. Ök voltak az . ,6renC' * régftenT . szövetkezetük-["me és milyen semmitmondó Porto Allegreben is a vá- elsők, akik Cacarecot Jelöl-forradalmi munkás-paraszt ben dolgozó műszakiak be |a tekintete! — fintorogtak rosi t->n--.-stagok választás ték és felhívták a választo-;..kormány elnöke táviratban műszak:Xmegvetőleg az. asszonyok. jegyzékére. polgárokat, szavazzanak rá.iiifejezte ki a szerencsekívá­.. ; xi. i.i kapcsolódását a kör munkájába. Mondanunk sem kell, rni- l benne! — ellenkeztek velük ........ V^niszterelnőknek ben kár® ez a magatartása férfiak. karnerje még nem erke/ett az egeto élelmISzerh,any el- a'^Pxe'noknek a szövetkezetekre. i Ez az érdek® vélemenycsere el a csúcspontra. Cacareco tea liiltesnapja alkalmából, - De mennyi erő van A r®sz nyelvek azt állit- s így fejezzék ki, hogy tilta- nataft D Nehru ,ndjaj mj. lak. hogv Cacareco politika: koznak a dragasag ellen, az;.; . ... .. ..v . . . . meizfaBoInrvIrnalr 7 H C7l"lld«

Next

/
Oldalképek
Tartalom