Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-14 / 268. szám

3 Szombat, 1959. november 14. lésével rendkívüli ülést tar- alapozottságát és tott, amelyen megtárgyalta az Akadémia hozzászólását a második ötéves terv elkészítésének irányelveihez. Az elnökség ülésén megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP PoliOrszágunk vezető tudósai egyetértenek a párt célkitűzéseivel A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége megtárgyalta a második ötéves terv irányelveit A Magyar Tudományos irányelveket, különösen ki- mány elnöke is. ElismerésAkadémia elnöksége pénte- emelték az irányelvek cél- sel szólott arról a felelősségken Rusznyák István elnök- kitűzéseinek általános meg- teljes munkáról, amelyet az alapozottságát és Akadémia végzett, amikor egyöntetű helyeslésüket fe- megjegyzésakel és javasiatojezték ki. kat fűzött a második ötéves Az irányelvekkel kapcsola- terv előkészítésére vonatkotos általános egyetértés ki- 20 irányelvekhez, fejezése mellett ~ Az, előterjesztésből es ,. . .. - . , , , 3 vitából — mondotta — az a kiegeszito javaslatok tünik ^ h egesz sorát vitatta meg az - . elnökség országunk vezető tudósai . . ... „ . _ egyetértenek a párt célkitikai Bizottsaganak tagja is. es ugy hatarozott. ho® az tűzéseivel. Az elnökségi ülés tár®a- elnökség elé terjesztett . lási anyagát az a rendkívül anyagban összefoglalt és a f2. szamunkra azt JS munagyszámú hozzászólás és vitában kiegészített javasla- «JJf» h<>gy nemcsak az Akajavaslat képezte, amelyet az tokát, mint az Akadémia demia vezetosege, hanem Akadémia tudományos osz- hozzászólását eljuttatja az népköztársaságunk szaktályai, bizottságai és intéze- MSZMP Központi Bizottsá- embereinek túlnyomó többtei tettek az irányelvek elő- gához. sége ugyanezt az állásponzetes me®itatása során, s A vitában számosan fel- tot foglalja eL amelyeket összefoglalva Er- szólaltak és sokoldalúan alá- Ez is garanciája annak, ho® dei Ferenc főtitkár terjesz- támasztották az irányelvek a terveket az önök megtett az elnökség elé. kiegészítésére irányuló ja- jegyzéseinek és javaslataiAz elnökség és azok az vaslatokat. nak legmesszebbmenő fi®eakadémiai szervek, amelyek Felszólalt a vitában dr. lembevételével meg fogjuk előzőleg megtár®alták az Münnich Ferenc, a kor- valósítani. Jövőre jelentős összegeket fordítanak kulturális és szociális célokra, útjavításokra az I. kerületben Szegeden az I. kerületben lát, és a Madách utcai bantartására, felújítására a tegnap tartottak tanácsülést, általános iskolát. költségvetési tervezet A napirenden itt is az 1960- A ^^ g rendeIkezésére * millió 198 ezer forintot as év költségvetése szere- áUÓ keretből nagyobb ösz_ irányoz elő. pelt Pusztai József tanacs- ej. biztosit ^ épületek A felújítás, keretből a Lentag elnöki megnyitója után fenntartására gyei, a Háló, a Füredi, a Balogh József, a végrehajtó A szociális' ágazat kiadása Bodog János utcák ®alogbizottcag tagja, a penzugjo Ién y en emelkedik a l^dajat újítják fel. a Teosztaly vezetője ismertette a következö évben Mlg 1959_ mesvan kórut portalanítását költsé®etési tervezetet ^ j ^ju^ 849 ezer forint es a Kárász utca korsrtrűA következő évre az L jutoU szociális ész_ — kerületi tanacs egymillió790 4gazatra, addig jöezer forinttal emelte meg vőre ^^ 202 * ' koltse®eteset 1960-ban 19 . millió 736 ezer forintot for- nntot kap. ditanak a kerületben felújí- A tanácsi útak, hidak karA társadalmi túlszervezettségről L „Nem akartam konkurrálni" M

egkérdeztem e®ikmű- Ezek azok a leg®akoribb galmaink belevesznek, megvelődési házunk igaz- jelenségek, amelyek a tár- rekednek a bizottságok és gatóját, ho® miért sadalmi túlszervezettség fo- sokféle szerveik szükkörű csak eszperantó és német galomkörébe tartoznak. korlátai között, nem jutnák nyelvtanfolyamot liirdettek? Vizsgáljuk meg először a el a dolgozó tömegek közé, Miért nem szerveztek pél- társadalmi tömegszervezetek, holott voltaképpen ez lenne dául orosz nyelvtanfolyamot mozgalmak és kulturális in- a hivatásuk! is? Többek között azt vála- tézmények munkájával kap- A társadalmi túlszervezettt szolta, ho® nem akar a csolatban felmerülő problé- séget az is fokozza, ho® Ma®ar Szovjet Baráti Tár- mákat A '—'—" J sasággal konkurrálnt A legelemibb és a minden szerv a lehető leglegkönnyebben kijavítható többet kíván felmutatni. Ez tásra, beszerzésre, s fedezik a kiadásokat Ez az összeg a tanács saját bevételéből, az állami adó bevételének részesedéséből, valamint állami hozzájárulásból adódik. A bevételnek megfelelően tervezték a kiadásokat is. Az idei évhez viszonyítva jelentősen emelkedik jövőre a kulturális ágazat kiadása. 1959-ben hétmillió 300 ezer forintot fordítottak az iskolák, óvódak felújítására és e®éb kulturális kiadásokra, a következő, az 1960-as évben pedig 8 millió 550 ezer forintot 1960-ban teljesen felújítják a Gutenberg utcai Leányiskosítését végzik el. A tanácsülés hosszas vita után elfogadta az 1960-as év költségvetését Ezután bejelentésekre és interpellációkra került sor. A

túlszervezettség társa- folytan dalmi életünk gyet- kenykedni. A moziban Indonézia első budapesti nagykövete átadta megbízólevelét Dobi Istvánnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének pénteken délelőtt átadta megbízólevelét Burhanudin Mohamad Diah rendkívüli és meghatalmazott na®követ, az Indonéz Köztársaság új ma®arországi na®köveje. Uj bélregsorosatot ad ki a posta szombaton A Postavezérigazgatóság közli, ho® a fővárosban megrendezendő szovjet bélyegkiállítás alkalmából november 14-én, szombaton, né® értékből álló bélyegsorozatot ad ki. A 20, a 40 és 60 filléres, valamint az 1 forintos emlék bélyegeket né®szazezer példányban hozzák forgalomba. Az e®ik bélyeg Lenin és Szamuely találkozását, két másik Majakovszkijt és Puskint, a negyedik pedig Magyarország és a Szovjetunió barátságának jelképes rajzát ábrázolja. A filmkockák peregnek, a. hallgatóság lélegzetvisszafojtva figyel: ballag apa és a fia, szerelem, családi öröm, hirtelen kartács, akna, bomba robban, ép város helyén pozdorja, azelőtt boldogságot sóvárgó emberek, — most húscafatok, megsemmisülő család, majd az apa új életre kap, és az árva kis rongyos is. A filmkockák sorjáznak a vásznon, a közönség figyel: lelkével, szivével érzékeli az alig felejtett sorsot. Emberi sorsot —, melynek részese volt. S a síri csendben egy fiatal csibész, az akna robbanásan rezzenő katona ijedt mozdulatán felröhög, teliszájjal, brutálisan, l/tana cincog még néhány — s a döbbenet csendesíti őket. * Tegnapelőtt este csengett a szerkesztőségi telefon. Kellemes hang szólt: "Nevem elhallgatom, de mint olvasó, legyen szabad elmondanom, tegnap a moziban az "Emberi sors* című film közben..s mondja a fent írtakat. • Mit irjak én erről? Erre az esetre azt nem Írhatom, hogy a fiataloknak más az érzésés gondolatviláguk, mint a felnőtteké. Meg azt sem írhatom, hogy mi is csináltunk a mi fiatalsagunk idején csínyeket, sokszor cifrábbakat is, mint a mai fiatalok; mert aligha hiszem, hogy egu petőfitelepi proletárgyerek felvihogott volna élettragédiák láttán. Az ellenkezője igaz: saját nyomorék, keserves sorsuknál fogva annyira megértették az "Emberi sors*-ot, hogy ha semmi más, de az élet küzdelme, keserve szent volt előttük, s a küzdő, fáradó, szenvedő embert alázatosan tisztelték. S ma nem tisztelik? De igen. A mi fiataljaink többsége komoly, ismeri az életet. A röhögök is, de ezeknek mégis az a bajuk, hogy az élet még nem mutatkozott be nekik és tapasztalat híján, a "minden megvan* világából — néha utálatos csibész pofával az életre röhögnek. Igaz, hogy az általunk alakított világ két marékkal szórja aranyát a mi gyerekeink elé, óvja őket a régi rend "természetességétől*. Többek között attól, hogy a negyedik elemi után — mivel többre nem futotta a szülők erejéből —, tíz éves fejjel liba, meg disznópásztornak menjenek zsiros parasztokhoz, vagy kifutónak nagykereskedőkhöz, segédmunkásnak a Lippaihoz, meg a Kolos Lajoshoz. A felnőtté vált gyerek régen örült, ha segédbakternek vették fel a vasúthoz, napszámosnak a Dohánygyárba. Ha alázatos ' kérvények után állást nyert ingyenes dijnokkén* a városnál, vagy az OTI-nál, esetleg maoáncégnél —, ugy érezte, hogy életbiztosítást kötött. Ez ma már nincs. S ez jó, kimondhatatlanul jó. De az már nem jó, hogy most meg egy sereg fiatalnál az a szemlélet alakul ki, hogy "terülj asztalkám* — "adj uram, teremtőm, de _ _ „ w*ou .buuumluu. cjxj Sajnos, ez a kifejezés az hiba a körültekintő és rend- nem is helyteleníthető, azonutóbbi időben egyre ®ak- szeres koordinálás hiánya, ban komoly hibává válik, rabban hangzik el a külön- illetve elégtelensége. Nem- mihelyt olyan dolgokba kezbőző társadalmi szervekben csak szervezőinknek okoz ez denek, amelyek nem is egéés kulturális intezmények- sok bosszúságot és kellemet- szen az ő feladatuk, ben dolgozó elvtársak részé- lenséget, hanem károsan be- Különösen na® a mozgoről. íolyásolja a tömegszerveze- lóóás az olyan témák köS ha ilyesmiről beszélünk, tek egész munkáját. Legjel- rül, amelyekre a közönség rendszerint azt mondjuk: lemzőbb esete a keresztbe- könnyen szervezhető, ametársadalimi túlszervezettség. szervezés, amikor két, va® lyek mutatósak és kézzelDe mi is tulajdonképpen ez több szerv u®anazan a te- fogható eredményekre vea társadalmi túlszervezett- rületen és u®anabban a z zctnek. Csak egy példát emség? időpontban, sokszor hasonló lítek. Alig van Ma®arorMost, ho® pártunk VII. témával kíván megmozdu- szagon olyan tömegszervekongresszusára készülünk, lást szervezni. Az elökészü- zet, mozgalom, amely n« minden területen számvetést letek megtörténnek, és csak foglalkozna különös elöszecsinálunk. Értékeljük eddi- az utolsó pillanatban derül retettel az úgynevezett »orgi eredményeinket, feltárjuk ki, ho® e® másik szerv voselőadásokkal*. és elvetjük hibáinkat, ho® "közbelépett*. És mit csinál a Vöröskem él tőképpen fogjunk a na® A g^t az, amikor reszt? Ü® látszik, nem is feladathoz: a szocializmus. ugyanazon a területen rö- olyan véletlenül beszélt a meg® őrsi tott építéséhez. vid idő lefolyása alatt több művelődési ház igazgatója Ezért is vizsgáljuk most a szerv hasonló témát dolgoz konkurrenciaról?! társadalmi túlszervezettség íel De az sem ritkasag nekünk nem szabad tikaho® £2?íSKtofita vterÜletfken D -SKÖtaSSifí! ít, ho® ezen a teruieien is ^ honapokon at senkinek „i hnálunk Mahibáinktól lehetőleg meg- sem jut eszébe is szabadulva, segíthessük a azután egyszerre X g ® gazaasa© szocializmus felépítésének ^hii atatt a jvala- SE « mielőbbi befejezéset. mennyi „ _ a vélPtlen ugyanott teve- vek között. A marxizmus— mekbeteesége amely leninizmus azt tanítja, ho® jelentősen gátolja" 'politikai, Ha el akarjuk kerülni a különböző tömegszervezedeológiai és kulturális éle- f^et »a garat üresen jar* tek es mozgalmak transzigl- ratiAriré&f r^KTtiníku- hibákat, akkor rendezve- missziók a part politikájasabb meSési toSSái « nyeinket' azok időpontjának nak me®alósításában. EzektövetkTzők ^ összhSS a meghatározását nem szabad nek a szerveknek az a felSÍ iSnya a kition- a életlenre bízni. adata, ho® e®ség« egyböző tarsadalmi tömegszer- a területen van- Svő muTkávaT aljuk vezetek, mozgalmak es kul- jí nak már biztató ki- Tttta elzSk825 atSliT^ serietek a különböző Sf&SPí jaban, a mzousagosai, a so- szervek ismeretterjesztő tánlátását növelve ideológiai ^mrk0tonkrióhaTm^akaa ™"kajanak t egybehangoló- ^eft ^arepitva" ^^-L^h sara' amelyeknek vannak 1uráhs színvonalát emelve legkulonbozobb evfordulok ugyan bizonyos bürokratikus elősegítsék ho® a kommu^n^ eKerdülései, mégU ez az az n ^ís^iméi behatoljak egybekötött megunneplese- ^ amelyen eljuthatunk kul- £ gyökeret verjenek nének hajhaszasa. turális és propaganda mun- pünk tudatában és szívékán k minden formájának ^jj ésszerű és rendszeres össze- Tudjuk ezt valamennyien, hangolásához A legna®obb mégis a ®akorlati munka gondot a bizottságosdi okoz- során sok olyan probléma za. Tömegszervezeteink és adódik, amely arra enged mozgalmaink munkája jobb következtetni, ho® hajlaelvégzése érdekében az idők mosak va®unk megfeledfolyaman különböző bízott- kezni erről Látjuk és érezságokat és szerveket hoztak zük a társadalmi túlszervelétre. Ezek az e®re szapo- zettség visszahúzó erőit. Herodó bizottságok fokozaté- iyeseljük is azok feiszámosan önálló életre keltek és jvának szükségességét áltahelyet követeltek maguknak léban de amikor a saiát társadalmi életünkben. Mind- bizottságainkról. szerveinke®ik ülésezik, szervez, tó®- rö] van szd. akkor nemszíkedik. Sajnos, legtöbbször a vesen válunk meg tőlük, né® fal között, nem az em- igaz nehéz új utakat, új berek sűrűjében. Ha meg munkaformákat találni, sok néhány évig i® folytatodna utánaíárást igényel a koorez a törekvés, bezáfrhatnank náció, de ha mi is elő intézményeinliet, üzemein- akartok segíteni a szociaket, mert mindenki ülésez- ijzmŰs meg®orsított építéséne, szervezne és ü®ködne. nek sikeres me®aló«ítását, Sok elvtárs nem akarja akkor határozottan fel kell ennek helytelenségét, káros számolni a társadalmi tiiVkövetkezményeit belátni. Kü- szervezettség fent vázolt jelönösen vonatkozik ez a Ha- lenségeit, mert ebben elsikzafias Népfrontra, az MSZ- kad az érdemi munka. BT-re, de más szervekre is. Egyesek — igen helyteleAzok az elvtársak, akik ed- nijx — arról elmélkednek, dig a leghatározottabban hogv a párt mellett a KIS2kardoskodtak a társadalmi re és a szakszervezetre van túlszervezettség ellen, most, szükség. A többieknek peho® a maguk területen kell dig, különösen a Hazafias rendet teremteni, értelmetie- Népfrontnak, az MSZBT-nek nül fogadják a tennivalókat, és a Nőtanácsnak fejlődéAzt mondják, ho® az ő bi- sünk mai fokán már nincs zottságaik nem zavarnak létjogosultságuk, senkit, nem -konkurráltak* senkivel. S e®általán, kik- tji zeb az elvtársak ú® kel és hogyan dolgozzanak, JJj vélik, ho®ha a -biha megszüntetik bizottságai- zottságosdi* nem kat és szerveiket? Sok he- szükséges, akkor maga a lyen e®szerűen ú® térnek mozgalom sem kell. A fáki a problémák megoldása radságot és munkát jelenté elől, ho® más nevet adnak új utak és munkaformák a gyereknek és ha®nak keresése helyett elvetették mindent a régiben. 32 egészséges mozgalmat. Pedig nem azért van tárK

őzben az ülések, az ér- sadalmi túlszervezettség, tekezletek, a legkü- mert sok a tömegszervezet, lönbözőbb rendezve- hanem azért, mert a tömegnyek egészségtelen sokasága szervezeteken, mozgalmakon semmit sem csökken. (Ne belül és kívül na®on sok értsék félre, nem a szüksé- a bizottság, az alsóbb szerv; ges, indokolt, ésszerű ülé- na®on sok az ülés, az érazonnal* egy érettségi bizonyítványt, egyetemi diplomát, és egy zsíros kis állást, mert ha nem: >-megvan a privát véleményem az államról, meg a rendszerről*. Talán a szemtelen diák röhögésének gyökerét valahol itt kell keresni. Sokan nem ismerik — ifjúságunk körében eléggé — az életet. S ennélfogva nem tisztelik a mindennapi kenyeret, közülük többen. vagy az új ruhát, cipőt, a filmet, a megkapott állást, — sajnos elég gyakran —, becsületes, dolgos szüleiket sem. Emeljék magasabbra a mércét: az iskolai, egyetemi fegyelemnél, érettségi bizonyítványosztásnál, az egyetemi diplomák megszerzésénél. a szakmunkássá nvilvámításnál, egy-egy állás odaítélésénél. Értessük meg jobban, hogy az élet. az emberi sors a szocializmusban sem tenaemarti idill. A jó szó mellett keményebb kézre is szikség van, a szülök, pedagógusok, s általában a felnőtt társadalom részéről. Mert a szülők, pedagónusok. felrótt emberek és a KISZ — másként szólva a társadalmunk egésze — elvégezheti azt a feladatot, mebiet az fHvság tisztesséaes. szocialista szellemű nevetésében az élet adott föl számunkra. A moziban rohanó néhány fiatal csibésztől méginkább elkülönül a becsületes többség — úgy, mint betegtől az egészséges. SOMBOR JÁNOS •. - ..... ..., ... cisek, rendezvények ellen szó- tekezlet és ez hátráltatja lok én, hanem ami már egy-e® mozgalom kibontameghaladja az ésszerűség kozását. valódi célját: atöhatárát!) megek nevelését és mozgaA bizottságosdi és a szer- iását. vezeti kérdések túltengése Társadalmi tömegszervenemcsak azokat a dolgozó- zeteinkre és mozgalmainkra kat terheli túl, akiket ezek- szükség van. Azok eddig is re a különféle ülésekre sokat tettek a szocializmus szervezünk, hanem igen sok ü®éért és a jövőben még más jellegű káros következ- fokozottabban számít rájuk ménnyel is jár. Mindenek- a párt. előtt az a hátránya, ho® NAGY JÓZSEF, tömegszervezeteink é6 moz- az MSZBT me®ei titkára