Délmagyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

3 Csütörtök, 1959. afctóber L A MAV számadása a nyárról Három hónap alatt közel 78 és fél millió utast szállítottak a vasútan A nyár elmúltával a MÁV is elkészí­tette számadását a nyári forgalomról. Ezek szerint 1959-ben a három nyári hónapban a vasúton 78 millió 355 ezer utast szállí­tottak, az 1958. évi 75 millió 322 ezerrel szemben, 1957-ben pedig csak 65 millió 882 ezer személy utazott. A nyáron 359 IBUSZ-vonatot közlekedtetett a MÁV, 39 vonattal többet, mint a múlt évben. 1958­hoz viszonyítva 163 új — naponta, illet­ve a hét egyes napjain közlekedő — gyors-, távolsági és helyi vonatot állítot­tak forgalomba. A nyáron lényegesen javult a vonatok menetrend szerinti közlekedése is. Lé­nyegesen fejlődött az állomások és a sze­mélykocsik tisztántartása is. Különösen a Balaton-menti állomások parkosítása, fénycsővilágítása nyerte meg az utazó kö­zönség tetszését. A MÁV által elkészített felmérés arról szól, hogy feltétlenül szükséges az eddigi­nél is több motorvonat közlekedtetése. A Balaton északi partjának fejleszté­se — részben a déli part tehermentesíté­sére — továbbra is törekvése lesz a MÁV-nak. Egyébként máris hozzálátnak a nyári forgalom felmérése alapján, a jövő évi forgalom nagyvonalú előkészítéséhez. A következő nyári idényben Magyarország és Csehszlovákia, valamint Magyarország és Románia között mentesítő vonatok közlekednek. A Berlin—Budapest közötti összeköttetést nagymértékben javítja a "Hungária--motorvonat, amely a két vi­lágváros között jár majd. Ezerjó, verteléni9 kövidinka Folyik a szüret Szatymazon Leginkább lányok, asszo- ka. Van rizlingünk is a 24 doljuk, mindenütt meg lesz­nyok hajlongnak a sárguló hóidon. Mi magunk dolgoz- nek elégedve a mi ízletes levelű, érett gyümölcsöt hozó zuk fel a bort, nyolcvan hek- szatymazi borunkkal, tókék körül a szatymazi Sza- tóra szerződtünk. Ugy gon- (—ts) badság Termelőszövetkezet szövetkezet présházának be járatánál hordókba öntik ezerjót: Modok Fe renc és Bába György szőlőjében. Kedd óta folyik itt a szüret, — a présház­ban pedig a must. "ösz húr­ja zsong, jajong, búsong a tájon- — mint írta a köl­tő —, de most, szeptember végén mégis jókedv és derű hullámzik a szüretelök között. Telnek a kosarak, a putto­nyok az aranyló fürtökkel, szedés közben tréfálkoznak e lányok, szemeznek is az édes ezerjóból: ez az első érésű borszőlő. Hatalmas dé­zsákban, kocsikkal viszik a présházba a termést, ahol már mindent előkészítettek a bornak való fogadására. A préseket kijavították, tisztaság, rend uralkodik a pincében, csurog a must és Bába György, a szövetkezet gyü­mölcs- és szőlőtermelő bri­gádjának vezetője éppen kóstolja. —> Jó édes — jegyzi meg az ízlelés után és nézi a po­harat. — Magas cukor- és maiigánfoka lesz, amikor borrá válik, az biztos. Bősé­ges meleg érlelte szőlőnket az elmúlt két hónapban, meg eső is volt, a minőségben nem lesz hi­ba. Persze a termés kevesebb a tavalyinál, sok kár érte sző­lőnket, még jég is. Holdan­ként csak mintegy 12 hekto­liter borra számítunk. Tíz éve tagja vagyok a szövet­kezetnek és mondhatom, volt már ennél gyengébb termés is, de most mégis szép jövedelmünk lesz: más terményünk meg bőségesen hozott a házhoz. A mi sző­lőnkben kevés a gyümölcs­fa és átlagban boraink másfél fokkal na­gyobb maligántartaimúak, mint az egyénieké. — Milyen fajtát termel­nek leginkább? — Van ezerjó, ezt most szüreteljük, aztán jön a szlanka-menka, majd a ver­teléni és legtöbb a kövidin-1 gassák a bányászok vélemé­fAw éi jelztit&s íéph Cok város irigyli Szege­^ det a Tiszáért. Miskolc, Pécs, Kecskemét mit nem adna, ha közelében ott höm­pölyögne egy olyan folyó, mint a Tisza. A folyó adottságait azon­ban néhány évtizede mi alig használjuk ki. Csupán egy­két ipari üzem él az olcsó vízi szállítás lehetőségeivel, holott a Tisza széles háta sok terhes hajót bírna el. Az építőipar már inkább hasz­nosítja a Tisza, azaz jobban mondva a Maros hozta ho­mokot. Ezzel mintha biztatnák derék kőműveseink a folyót: sok házat leromboltál ná­lunk apáink idejében. Most segíthetsz az építésben... És a kőfal alatti rakparton nap mint nap magasodó ho­mokhegyek mutatják, hogy mennyire igy van. ff ár az utóbbi időben " fejlődött, szépült Új­szegeden a partfürdő, s vi­kendteleppé, egész kis vá­rossá nőtte ki magát a Sár­ga. még mindig keveset ve­szünk igénybe abból, amit a folyó meg a délmagyarorszá­gi táj a nálunk évente több mint kétezer órán át mosoly­gó nap, az egész éghajlat együttesen nyújthat. Keve­set veszünk igénybe viszony­lag a természet adta aján­dékokból itt nálunk — ame­lyet pedig más városok, amelyeknek ez nem adatott meg, sokkal élelmesebben aknázták volna ki. Szegednek fekvése, klímá­ja, a Tiszája folytán minden jogcíme és adottsága meg­van arra, hogy fürdőváros legyen a szó igaz értelmé­ben. A Tisza szegedi és új­szegedi oldalán, ezen a part­szakaszon — amelynek szépségét némelyek szerint csak a Duna-kanyar múlja felül —> az újszsgedi árnyas ligetben, a Maros-torok ka­masz erdőiben nemcsak min­den helybeli, hanem nagyon sok idegen is felüdíthetné magát. Sok, északon, vagy a Du­nántúlon élő dolgozónak nem a hegyvidék jelenti a válto­zatosságot és az élményt, hanem az Alföld, a Tisza füzes partja. Ezt az élményt mindenekelőtt Szegednek kellene adnia más országré­szek dolgozóinak és a közeli megyék — Bécs, Békés la­kóinak egyaránt. Annál Is inkább, mert ugyanakkor színháza, mozijai, egyéb lé­tesítményei folytán az üdü­léshez megfelelő kulturált, nemes szórakozást is bizto­síthat. örvendetes, hogy a napok­ban fordulat történt e do­logban, Szeged fürdőváros ügyében. A városi tanács ugyanis határozatot hozott ülésén, hogy e város ilyen adottságait fokozottan hasz­nosítani kell és utasította a végrehajtó bizottságot, mér je fel a lehetőségeket és dol goztasson ki terveket ennek érdekében. /I rszágos jelentőségű ese­" ménnyel hívta fel ma gára a figyelmet Szeged, amikor felújította a szabadté­ri játékokat. A városi ta nács szóban forgó döntése a Szeged-fürdőváros megvaló­sításával első lépés a sza­badtéri játékokhoz hasonló nagy, bonyolult, de ugyan­olyan hálás és jelentős ügy höz. Amikor örömmel üdvözöl­jük e döntést, egyben remél­jük, hogy a városi tanács — a szabadtéri játékokhoz ha­sonlóan — sok segítséget kap a lakosság köréből terv megvalósításához, mert az ügy jó ügy és a város minden lakójának egyete­mes érdeke. Szeged-fürdő­város megvalósítása mér­földkő lesz majd városunk fejlődésének útján... N. ^ Pénteken napfogyatkozás Magyarországon is megfigyelhető lesz a ritka természeti tünemény Október 2-áp, pénteken napfogyatkozás lesz. A ritka természeti tünemény ha­zánkban is megfigyelhető. Sötét szemüvegen lehet majd látni. A napfogyatkozás 12 óra 40 perckor kezdődik és 14 óra 20 percig tart. A leg­erősebb 13 óra 31 perckor lesz, ekkor a Hold a Nap­nak mintegy 23 százalékát fedi el. A hazai kutatók azt terve­zik, hogy a fogyatkozás tar­tama alatt megfigyelik a rá­dióhullámok terjedését, a földmágnesség esetleges vál­tozásait és az égbolt elsöté­tedésének mértékét. Szegedi ruhabemutató háromszáz méier mélyen a föld gyomrában Vasasok, építőmunkások nyét az általuk készített víz- azt hitték, valami sűrű zá­és más szakmák képviselői mentes munkaruhákról. Igaz, porba jutottak. Nem csoda, megbeszéléseiken sűrűn szót hogy új fazonokról, újfajta hiszen ebbe az aknába per­váltanak a munka- és védő- ruhákról van szó. A Nehéz- cenként 470 liter víz tör ruhákról. Ilyenkor a legille- ipari Minisztérium ugyanis be. Mintha csap alatt álltak tékesebbek, e ruhák hasz- korábban arra kérte a kon- volna, nálói mondanak szakvéle- fekció ipart, készítsen olyan ,, ményt a minőségről. De ezek új típusú, vízmentes bá- Megelégedesre szolgait a vélemények többnyire nyászruhát, amely megköny­csak a jegyzökönyvekig jut- nyíti a mozgást, a bányász­nak el. Mire megjárták a farkas­lyuki, egercsehi bányákat munkát. A szegediek vállal- feljegyezték a bányászvé­koztak a kiserletre. Csakha- ieményeket a ruhákról, ki­tyv<-> io L-ocvitoTroL- n t>Cfir , ... _ _ Uj típusú banyaszruhak mar el is készítettek négy derült! hogy "jók aT'áUaluk A Szegedi Ruhagyár ve- a^Tnisz^u^i késZÍteU ruhák, de nincs az zetói szeretnének hozzája- ^^berl Líne Tvánn 's ' ^ rulni, hogy rnrnel kevesebb vábbi 16 különféle ruhát ^ legyen az utólagos reklama- gyártottak műanyagborítású ció, s megelegedettek legye- vászonbói; hegesztéses eljá­rással. Befejeződőben a silókukorica betakarítása Kétszázmillió liter tej termeléséhez elegendő takarmánytöbbletet adott az új módszer Kereken 150 000 holdon termesztettek hazánkban az idén fővetésű silókukoricát. Ezenkívül nagy területeken vetettek silókukoricát a ko­rán lekerülő takarmányok vagy gabonafélék után is. Országosan a fővetésű siló­kukoricának 90 százalékát betakarították. A Földművelésügyi Mi­nisztériumban értékelték a silókukorica-termesztés idei tapasztalatait. A szakembe­rek megállapították, hogy az új módszer szerint körül­belül 150 000 holdon ter­mesztett és betakarított si­lókukorica 30 százalékkal több fehérjét és körülbelül 50 százalékkal több kemé­nyítőértéket adott hasznos területről, mintha a régi módszer szerint sűrű kuko­ricát, csalamádét termesz­tettek volna. A számítások azt mutatják, hogy az idei silótakarmány-többlet — amit többnyire négyzetes fészkesen vetett és a csövek teljes-viaszos érésekor be­takarított, elraktározott si­lókukorica adott — legalább kétszázmillió liter tej ter­meléséhez elegendő. Nemzetközi együttműködést a rákkutatásban K. B. Kiszeljov, az ENSZ­közgyűlés 14. ülésszakán részvevő belorusz küldöttség vezetője az ENSZ főtitkárá­hoz intézett levelében a Be­lorusz SZSZK kormánya megbízásából kéri, hogy fon­tos és sürgős kérdésként ve­gyék fel az ENSZ-közgyűlés most folyó ülésszakának na­pirendjére a következő pon­tot: "A tudományos rákku­tatás nemzetközi ösztönzé­se-". A jő vő héten kezdődik a francia nemzetgyűlés áj ülésszaka A francia nemzetgyűlés új ülésszaka október 6-án kez­dődik. Debré miniszterelnök a megnyitó ülés napján kor­mánynyilatkozatot tesz és ebben foglalkozik majd az algériai kérdéssel. Valószí­nűleg ez lesz az egyetlen hi­vatalos francia válasz az al­gériai ideiglenes kormány hétfői állásfoglalására. nek azok is, akik használ­ják a munkaruhákat. Ezért az utóbbi időben már két a bányá­szok kérése számukra pa­rancs. Mert tudják, milyen munkát végeznek azok az emberek, s mihez kell ne­Augusztus közepén történt, kik a védőruha. Azóta már lliabb gyííjtöszenvedély Meghirdették a hapealevelezölap-gyüjtök országos versenyét ízben is jártad dunántúli h^y az elkészitett kollek- elkészültek az augusztusi új­bányákban, hogy meghall- g*?* "teltek DoroS^ pasztalatok alapjan modosi­^ Tokodra, foprobat tartani, tott bányászruhák, amelye­— Ezen nem szivárog át a ket már ismét bemutattak a viz — bizonygatták a ruha- helyszínen. Eddig 200 ilyen gyáriak, Szabó Sándor fő- bányászruhára érkezett meg­mérnök és Lőrincz Lajos, műszaki osztály vezetője. A Képzőművészeti Alap és gyeszékhelyekről és legalább a dorogi bányász művelődé- ötöt a fővárosról. Minden si ház »Ki mit gyűjt" klub- lapért egy pontot ad a bí­ja egy hasznos és kulturált ráló bizottság. Egyenlő pont­gyüjtöszenvedély előmozdítá- számok esetén a színes ké­sa érdekében versenyt hir- peslapok többségét veszik dett a képes levelezőlapok figyelembe, gyűjtői és kedvelői között. A beérkező képeslapokból Minden gyűjtő pályázhat, Budapesten kiállítást rendez­Budapestről 10, egy-egy me- nek s azokat a pályázat le­gyeszékhelyről legfeljebb zárása után tulajdonosuk­öt, egyéb helységekről ké- nak visszaküldik. Az első szül; legfeljebb három ké- tíz helyezett karácsonyra peslappal. Csak olyan lapo- értékes díjat és oklevelet kat lehet beküldeni, ame, kap. lyek a pályázó nevére és A pályázatok a következő címére érkeznek, tehát bé- címre küldendők: Ki mit lveggel és postai bélyegző- gyűjt klub, Dorog, bányász vei vannak ellátva. A pályá- művelődési ház. A csomag­zati feltételek közé tartozik, ra a pályázók ezt a szöve­hogy legalább egy-egy ké- get írják ár: "Ismerd meg peslapot beküldjenek a me- hazádat pályázatra-. Viselve válik el — No, hadd lássuk, — fe­lelték a bányászok — öltsünk majd a sorozatgyártást is. rendelés, s ez elegendő lesz, hogy a próbagyártás folya­mán kidolgozzák a sorozat­gyártás technológiáját. Ja­nuár 1-től azután megkezdik magunkra egy-egy ruhát, s jöjjenek velünk maguk is. zusos és Mit volt mit tenni, a sze- hegesztéssel Az új eljárással hőimpul­nagyfrekvenciás készült ruhák gedi gyári védjegy védelmé- híre eljutott már a MA­HART-hoz is. Jelezték, hogy szeretnének nagyobb menv­nyiséget ezekből a vizmen­ben maguk is elindultak a minisztérium és a bánya­tröszt képviselőivel ruhát próbálni. Csakhamar 300 x TT ., , , , méter mélyen, a föld alatt tes ruhákból. Hajosok, bá­találták magukat. Ott, ahol nyászok kapnak majd a a bányászok éppen aknamé- Szegedi Ruhagyárból jófajta lyítésen dolgoztak. Itt aztán védőruhát amelyben köny­a maguk "borén- tapasztal- , , ' „ , * követelménye- nyebben dacolhatnak az ído­a munka- és járással, a bánya viszontag­könnyebben hoz­hatják felszínre iparunk ke­ták, milyen ket támaszt védőruhákkal szemben a bá- ságaival, nya. Ráálltatták őket egy kosárra, s vitték tovább, le , , . a föld gyomrába. Amikor nyeret- a szenet- erceket ígyis megtettek vagy 30 mé- ásványokat, tért a süllyesztő aknába, N. P, Fenti című rovatunk 1958. október 31-től lapuink min­den számaban megjelent és a mai napig nyomon követte mind az országos, mind a szegedi eseményeket. Az 1918-as őszirózsás, polgári demokratikus forradalom a dolgozó ma­gyar nép akaratából, a Magyar Kommunista Párt vezetésiével szocialista forradalomba torkollott. 1919. március 21-én, hazánk népe ujjongó örömmel és lelkesedéssel kikiáltotta a Tanácsköztársaságot, az első magyar proletárdiktatúrát. A Tanácsköztársaság dicsőséges napjait, vívmányait rovatunkban — amely ekkor Történelmi idők címmel je­lent meg — figyelemmel kísértük. A nap eseményeiről naponként beszámoltunk, hősi és örökkön ragyogó időre: a Magyar Tanácsköztársaság 133 napjára emlékeztünk. Az első magyar proletárdiktatúra elbukott a nemzetközi im­perializmus, hazai reakció és árulás következtében. A Tanácsköztársaság bukása után megkezdődött a magyar nép és legjobbjainak üldöztetéssel, szenvedéssel teli korszaka. A nép híven őrizte szivében a Tanácsköz­társaság forradalmi tüzét és a legöntudatosabbak közülük szakadatlanul harcoltak a nép jogaiért. Ma 4 0 éve címmel főbb vonalaiban képet adtunk a Tanácsköztársa­ság bukása utáni napokról, amely a kegyetlen fehérterror dühöngése közben is megmutatta: a nép jogait és szabad­ságtörekvéseit ugyan gúzsba lehet kötni, de eltiporni soha! Ma 40 évvel ezelőtt teljesen kibontakozott a Horthy­fasizmus hazánkban. A nép • kisemmizett, jogfosztott lett. 1945 után — hogy a hős szovjet katonák elhozták szabad­ságunkat —, létrejött hazánkban a második proletárdik­tatúra, legyözhetetlenül. S a ma nemzedéke becsülettel valóra váltja és tovább fejleszti mindazt, amit a dicső­séges Tanácsköztársaság nemzetiszínű és vörös lobogó­jára tűzött

Next

/
Oldalképek
Tartalom