Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

Szerda. 1939. szeptember 30. 2 Eisenhower: A szovjet miniszterelnökkel folytatott eszmecserék meghozták az „olvadás" kezdetét Világvisszhang a nagy találkozó utáni első napokban Eisenhower elnök — a szo­kásos szerdai naptól eltérő­en — hétfőn tartotta- sajtó­értekezletét, s azon beszá­molt Hruscsov szovjet mi­niszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről. Kijelentette, hogy a meg­beszéléseken haladás történt. A szovjet miniszterelnökkel folytatott eszmecserék meg­hozták az »olvadás« kezde­tét, amelyre számítottam — mondotta. Majd arról be­szélt. hogy nem azért hfvta meg a szovjet miniszterelnö­köt az Egyesűit Államokba, hogy -lényegbe vágó tanács­kozásokat* folytassanak, mert ez — úgymond — "szö­vetségeseink Jelenléte nélkül nem lehetséges*. Hruscsov amerikai látogatása és a szovjet miniszterelnökkel folytatott eszmecserék mind­azonáltal hozzájárulhatnak a "jég bizonyos felolvadásá­hoz* — tette hozzá. Az amerikai elnök elmon­dotta, hogy hosszasan meg­vitatták a berlini kérdést, majd hozzáfűzte: ~a szövet­ségesek nélkül nem lehet ilyen kérdésekben részletek­be menő tanácskozásokat folytatni*. Eisenhower kijelentette to­vábbá, hogy Hruscsov szov­jet miniszterelnök dina­mikus, -rendkívüli* egyéni­ség. Az elnök foglalkozott a csúcsértekezlet kérdésével ls és hangoztatta: a szovjet miniszterelnökkel folytatott megbeszélései -számos ellen­vetést kiküszöböltek a csúcs­értekezlet útjából«. Amikor megkérdezték azt, hogy véleménye szerint mi­kor kerülhet sor kormányfői találkozóra, Eisenhower az­zal tért kl a válasz elől, hogy kijelentette: nem talál­tathat. s mindenekelőtt be kell számolnia szövetségesei­nek "Hruscsov amerikai lá­togatásának lényeges mozza­natairól*. Eisenhower a berlini kér­désről szólva kijelentette, hogy "megfelelő előkészüle­tek után* újból tárgyaláso­kat kell kezdeni Berlin jö­vőjéről. Hozzáfűzte: megál­lapodtak a szovjet minisz­terelnökkel abban. hogy ezek a tárgyalások -nem hú­zódhatnak a végtelensé­gig«, de "nem is kötik azo­kat határidőhöz*. Amikor megkérdezték, va­jon a Berlin kérdéséről foly­tatandó újabb tárgyalásokon a Nyugat továbbra Is ra­vnsz.kodlk-e ahhoz az elv­hez, amely szerint "minden­képpen biztosítani kell a nvugati szövetségesek berli­ni jogait*, Eisenhower kité­rő választ adott. Hangoztat­ta, hogy -ez idő szerint sem­mit sem' áll tvódiáhnn sza­vatolni* és nem tudja, hogy '•végül is milyen meonldás bizonyul majd elfogadható­nak Mint további kérdésekre adott válaszaiból kitűnik, az amerikai elnök szerint Nvu­gat-Berlin lakossága "Vlsz­száf helyzetbe* került azál­tal, hogy a várost több mint 100 kilométer választja el Nyugat-Németországtól. Eisenhower a sajtóértekez­leten kijelentette: sem ő, sem a szovjet miniszterta­nács . elnöke nem vitathat­ták meg a leszerelés kérdé­seinek részleteit. Az ameri­kai elnök hozzáfűzte: a le­szerelésről folytatott eszme­csere alkalmával Hruscsov kifejezte azt az óhajét, hogy a nyugati hatalmak tanul­mányozzák az ENSZ köz­gyűlésén előterjesztett álta­lános és teljes leszerelési tervezetét. A kereskedelmi kapcsola­tok kérdését l"--* mentáivá Eisenhower általános for­mában közölte: mindkét fél kifejezésre juttatta készsé­gét a kereskedelmi kapcso­latok bővítésére. A szovjet jetunió a második világhá­fcl hajlandónak mutatkozott ború alatt az úgynevezett megvitatni azoknak az ame- kölcsön- és bérlettörvény — rikai szállítmányoknak a lend and lease — alapján kérdését, amelyeket a Szov- kapott. Programtorlódás miatt halasxtolla el tavaszra moszkvai látogatását Eisenhower Eisenhower elnök hétfői sajtóértekezletén megjegyez­te: moszkvai útjának tavasz­ra való halasztásában szere­pet játszik az, hogy az elkö­vetkező időkben zsúfolt program vár rá. így többek között tárgyal majd Segni olasz miniszter­elnökkel, aki már szerdán Washingtonba érkezik. Ta­lálkozni óhajt Mateos mexi­kói elnökkel és több más külföldi államférfival. Az el­nök megemlítette végül, hogy rövidesen Washington­ba érkeznek a Központi Szerződés Szervezete (a volt bagdadi paktum) tagállamai­nak külügyminiszterei. Eisenhower hangoztatta to­vábbá. hogy -nem húzódik meg hátsó gondolat* moszk­vai látogatásának későbbre halasztása mögött. Az elnök hozzáfűzte, hogy a döntést bensőséges családi beszélgetés keretében Gettys­burghben Hruscsov és az Eisenhower-unokák hozták. Eisenhower válaszolt Hruscsov üzenetére Eisenhower elnök válaszolt arra az üzenetre, amelyet Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Washingtonból Moszkva felé tartó repülőgépről intézett hozzá. Eisenhower válaszüzenetében többek között ez áll: -Kellemes tudat számomra, hogy az On véleménye szerint a beszélgetéseink jelenthettek akár egy kis lépést is a kölcsönös megértés fejlesztése és a nemzetközi fe­szültség okainak csökkentése irányában. Osztjuk azt a re­ményt, hogy konkrét is lényeges előrehaladást lehet elér­ni a leszerelés fontos területén.* Eisenhower megjegyzi üzenetében, hogy családjának tagjai és ő maga is nagy érdeklődéssel tekintenek szovjet­unióbeli útjuk elé. A testvérpárfok küldöttei is részt vettek Pekingben a kínai országos népi gyűlés ünnepi ülésén Az ünnepségen Dobi István elvtárs is felszólalt Lapzártakor érkezett: Hruscsov elutazott Pekingbe N. Sz. Hruscsov, az SZ­KP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke kedden egy TU—114-es repülőgépen Pe­kingbe utazott. Hruscsov ve­zeti a Kínai Népköztársaság fennállásának 10 éves év­fordulója ünnepségein részt­vevő SZKP-küldöttscgct. A SZKP KB első titkárá­nak kíséretében Gromiko és Tupoljev utazott el. | Megegyeztünk, hogy foly'atfuk a Berlinnel kapcsolatos tárgyalásokat — mondotta Hruscsov Tudományos konferencia a munka termelékenységéről A Magyar Tudományos Akadémia társadalmi törté­neti tudományok osztálya és az Akadémia közgazdaság­tudományi intézete rendezé­sében kedden délután négy­napos tudományos konferen­cia kezdődött a munkater­melékenység kérdéseiről. A konferencia megnyitásán megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A TASZSZ munkatársa azzal a kéréssel fordult Nyi­kita Hruscsovhoz, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökéhez, állást foglalna-e Eisenhower elnök szeptem­ber 28-i sajtóértekezlet! nyi­latkozatának egyik berlini tárgyú megjegyzésével kap­csolatban. Az amerikai el­nök azt mondotta, hogy Hruscsovval folytatott esz­mecseréiken olyan megálla­podás született, amely sze­rint a berlini kérdéssel fog­lalkozó tárgyalások »nem húzódhatnak a végtelensé­gig. da nem is köthetők ha­táridőhöz". Nyikita Hruscsov a követ­kező választ adta: F.isenhower úr, az Egye­sült AUamok elnöke helye­sen jellemezte a közöttünk létrejött megállapodás tar­talmát. Valóban megegyez­tünk abban, hogy folytatni kell a berlini kérdéssel fog­lalkozó tárgyalásokat. E tár­gyalások befejezését nem korlátozzuk meghatározott határidővel, s nem is nyúl­hatnak a végtelenségbe. A szotrlef kormány — mondotta Hruscsov — sze­reíné ismét kifejezni azt a meggvőződését, hogy min­den érdekelt fél törekedni fog a nyugat-berlini kérdés mielőbbi megoldására, még­pedig a németországi és az európai feszültség enyhítése érdekeinek, a béke megszi­lárdítása érdekeinek megfe­lelően. Befejeződött a Tudománvos Dogozók Világszövetsége hatodik közgyűlése Szeptember 8-án befejez­te munkáját a Tudományos Dolgozók Világszövetségének hatodik közgyűlése. Az utol­só napon több határozat szü­letett, amelyek harcra szólí­tanak a fenyegető atomhá­ború ellen, síkraszállnak az emberiség jólétét szolgáló tudományos kutató munka mellett és felhívják a tudó­sokat: ne vegyenek részt a nemzetközi egyezmények til­totta vegyi és biológiai fegy­verek gyártásában. A közgyűlés elnökévé új­ból Powel professzort (Nagy­Briíannia) választották, al­elnökök: Bernal professzor (Nagy-Britannia) Li Cse­kvang (Kína), A. I. Operin (Szovjetunió), Norregard (Dánia) és Sadron (Francia­ország). A Hruscsov—Eisenhower­találkosó után A Kinai Ország06 Népi Gyűlés hatalmas, új pekingi épületében hétfőn és kedden ünnepi gyűlést rendeztek a Kínai Népköztársaság alapí­tásának 10. évfordulója al­kalmából. A gyűlésen megjelentek a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Kínai Népköztársaság kormányának tagjai, képviselők, a szocialista or­szágokból érkezett küldött­ségek, a testvéri kommunis­ta és munkáspártok küldöt­tei, valamint külföldi diplo­maták. Az ünnepélyesen fel­díszített teremben mintegy tízezer ember foglalt helyet. A Jelenlevők viharos taps­sal fogadták Mao Cc-tung, M. A. Szuszlov, Liu Sao-csi, Szung Csing-ling, Tung El­vül, Csu Te, Csou En-laj, Ling Piao, Teng Hsziao­ping. Peng Csen és a többi kínai vezető, a külföldi kül­döttségvezetők és más ven­dégek megjelenését, akik azután az elnökségben fog­loltak helyet. Az ünnepi gyűlést Liu Sao-csi, a Kínai Népköztár­saság elnöke nyitotta meg. Beszédében üdvözölte a szovjet párt- és kormány­küldöttség, valamint a többi testvérpárt küldött­ségének tagjait, a Kínai Népköztársaság min­den barátját, akik a földke­rekség legkülönbözőbb or­szágaiból jöttek el Pekingbe. Beszélt a Kínai népnek a demokratikus forradalomban és a szocialista építőmunká­ban elért kimagasló sikerei­ről, majd éltette Kína és az egész világ népeinek nagy egységét, a Kínai Népköz­társaságot. Viharos taps hangzott fel a teremben, amikor szólásra emelkedett Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Szuszlov üdvözlő üzenetet olvasott fel, amelyet az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnök­sége és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa Intézett Mao Ce-tunghoz, Liu Sao-csihez, Csu Te-hez és Csou En-laj­hoz. Szuszlov beszéde után üd­vözlő beszédeket mondtak a testvéri népi demokratikus országok küldöttségeinek ve­zetői, köztük Dobi István, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. flz Dnqol Kommunista Párt 18 felültet indít a vá-asztásokon Hétfőn este lezárultak az vetségesei 628, a Munkás­októberl angol általános vá- párt 621, a Liberális Párt lasztások jelöltlistái. 217 és az Angol Kommu­A 630 mandátumra össze- nista Párt 18 jelöltet állit, •en 1536 jelölt tart Igényt. Az 1955. évi választáso­A Konzervatív Párt és szö- kcm 1409 jelölt indult. KGST-értekezIet a pamuté IKeszttö felfeszlÉsérAt A KGST könnyű- és élelmiszeripari állandó bizottsá­gának pamutkikészítéssel foglalkozó albizottsága szeptember 29. október B. között tartja ülését Budapesten. A tanács­kozás a Könnyülpari Minisztériumban kedden kezdődött meg és Nagy Józsefné könnyűipari miniszter a KGST könnyű- és élelmiszeripari állandó bizottsága nevében üd­vözölte az ülésen résztvevő szovjet, lengyel, román, cseh­szlovák, német, bolgár és magyar szakértőket. Az ülésszakon több mint 30 előadáson ismertetik az i egyes országok pamutkikészítő iparának, mint a ruházko- : dás egyik fő alapanyagát adó termelési ágnak terveit. ! Minden várakozást felül­múlóan izgalmas és érde­kes két hetet töltött Hrus­csov, a Szovjetunió kormá­nyának elnöke az Egyesült Államokban. Meglátogatott néhány nagyvárost, beszél­getett egyszerű munkások­ital, farmerekkel, tudósok­kal, tőkésekkel, gazdasági és polílikai vezető személyisé­gekkel, s csaknem három napon át tárgyalt Eisen­hower elnökkel. Közben a beszédek egész sorát mon­dotta el, s az a mód, az az egyszerűség, amellyel be­nyomásait, tapasztalatait, va­lamint a Szovjetunió eddigi eredményeit ismertette, mély hatást gyakorolt az amerikai közvéleményre, A legújabb kori történe­lem még nem jegyzett fel ahhoz hasonló államférfiúi teljesítményt, mint amilyent Hruscsov e látogatása alatt szellemi és fizikai vonatkó­zásban egyaránt produkált. Tizenhárom napjának a leg­szükségesebb pihenésen kí­vüli minden pillanata fog­lalt volt. Hatalmas távolsá­gokat beutazni, a legkülön­félébb udvariassági és pro­tokolláris kötelezettségeknek eleget tenni, beszédeket mon­dani és rögtönözni, minden látnivalót alaposan megnéz­ni, arról rögtön véleményt mondani — mindez olyan szellemi és fizikai adottsá­gokat követelt meg, amelyek együttes létezése más állam­férfiaknál még nem volt megfigyelhető. Mindezekre a képességek­re és tulajdonságokra szük­ség ls volt, merthlszen vál­lalkozása, az, hogv az Egye­sült Államok közvéleményé­nek bemutatja országát, s megismerteti az egyszerű amerikai polgárt azokkal az eredményekkel, amelyek lé­tezését az "Illetékes* ameri­kai vezetők eddig eltitkol­ták. szintén példa nélkül áll a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak tör­ténetében. S Hruscsov a le­hető legteljesebb eredményt érte el: a legrövidebb idő alatt a legnagyobb és a leg­kedvezőbb hatást váltotta kl az Egyesült Államok közvé­leményének úgyszólván min­den rétegéből. Elérte, hogy a legnagyobb tőkés ország­ban reálisabb kév alakuljon ki a Szovjetunióról, s ez út­jának egyik legnagyobb eredménye. A másik és ugyancsak ciöntő fontosságú eredmé­nye Hruscsov egyesült álla­mokbeli látogatásának az, hogy az amerikai vezető­ket megismertette a Szovjet­unió politikájának -alapvető céljaival, s az egyes kérdé­sekben elfoglalt álláspontjá­val — közvetlen hangú, kö­tetlen beszélgetések soroza­tán kérésziül. Erre a máso­dik világháború befejezése óta ilyen szinten először ke­rült sor, s hogy e politikai álláspontokat éppen Hrus­csov fejtei te kl Eisenhower előtt, lehetőséget adott a/, amerikai elnöknek, hogy tárgyilagos véleményt alkos­son magának Hruscsov na­gyon is logikus gondolkodá­sáról és hogy megértse mindazt, amit környezete — s' elsősorban a néhai Dul­les — a tényekkel ellentéte­sen igyekezett beállítani előtte. S a közös nyilatkozat a dokumentum arra. hogy Hruscsov ilyen vonatkozású törekvései eredményesek voltak. A közös közlemény utalt arra. hogy a legnagyobb fo­kú tévedés volna a nemzet­közi helyzet gyorsütemű kedvező változását várni a Hruscsov—Eisenhower talál­kozó eredménveként. Tizen­öt év összegyűlt feszültségeit — ezt is aláhúzza a nyilat­kozat — nem lehet egyetlen, még ilyen nagy fontosságú találkozóval sem eloszlatni. Ehhez idő kell s még több találkozó, valamint tárgya­lási és megegvezés! készség az Egyesült Államok részé­ről is. Csak ígv, esztendők során tartó közös erőfesz'té­sek eredményeként jöhet létre megállapodás a legfon­tosabb kérdésekben s raj­zolódhatnak kl a meaeeve­zés körvonalai. amelyeket annyim kíván látni a világ. A közös közlemény nagy értéke — és ez a tanácsko­zások talán legfontosabb eredménve —. hogy alanve­tö követelményként szögezi le a tárgyalások szükséges­ségét. mint a kérdések meg­oldásinak egyetlen lehetősé­gét. S c«ak ha visszaemlé­kezünk Eisenhower es Dul­les nem is n távoli múltban tett kijelentéseire, amelyek szerint a tárgyalásoknak a Szovjetunióval egész, sor előzetes feltételeken kell alapulniok — szóval, ha er­re gondolunk, tuSjuk csak megérteni azt a — sok jel szerint még mindig tartó — kedvező változásokai. amelyek néhány hét óta az Egyesült Államok politiká­ját jellemzik. örvendetes a közös köz­lemény azon megállapítása is, hogy a leszerelés a leg­fontosabb megoldásra váró világpolitikai kérdés Ez köz vetett elismerése a Hrus­csov által az ENSZ-ben elő­terjesztett történelmi jelen­tőségű leszerelési javaslat fontosságának s remélhető, hogy c javaslatot az Egye­sült AUamok is tárgyalási alapnak tekinti a jövő év elején meginduló ilyen vo­natkozású megbeszélések so­rán. Túl ezen, a leszerelés kulcskérdés-jellegére való utalás minden tekintetben helytálló azért is, mert egy sor más probléma — a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése, gazdaság: erők felszabadítása, hogy csak e kettőt említsük kö­zülük — megoldáshoz is el­vezet. Annak ellenére, hogy a szovjet kormányfő visszaér­kezett Moszkvába, a világ­politikában továbbra is ele­venen ható tényező a Hrus­csov—Eisenhower találkozó. A vllágközvélemény még hosszú hetek és hónapok múlva ls e találkozó ered­ményeiről, kihatásairól és új, korszakformáló jellegéről fog beszélni. Mert minden­képpen történelmi fontossá­gú tény, hogy Hruscsov lá­togatása befejezett egy fe­szültséggel terhes időszakot és új. közvetlen, a reális és kölcsönös érdekeken nyugvó kapcsolatok megvalósításá­nak feltételeit teremtette meg Természetesen e felté­teleket realizálni, vagyis n gyakorlatban megvalósítani nem kevésbé nehéz, mint amennyire nehéz volt kijut­ni — hisszük, hogy már kint vagyunk — a feszült­ség zsákutcájából. Nagyfo­kú cselekvési készséget s szívósságot Igényel azok ré­széről, akiknek feladatuk, hogy megvalósítsák — a közvélemény, a széles töme­gek bizalma és türelme mel­lett. S mert annyian s any­nylra akarják, kell, hogy valósággá legyen. Percnyi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom