Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

7 Vasárnap, 1959. szeptember 20. Az újszegedi szövőgyárban: Szebbek lesznek a kiszfsták eredményei, ha jobban segítik munkásukat Jogos büszkeséggel szokták emlegetni ÍJ. Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat kiszistái az eredményeiket. Tizenkét exportbrigádjuk a termelésben ér el jelentős sikereket. Megtörtént például olyan eset a kongreszszusi versenyben, hogy Kálló Jolán szövöbrigádja 89-ről 103 százalékra fokozta átlagteljesítményét, Márki Klariék pedig, akik a száz százalékról indultak, már a 111-nél tartanak. m Több értékes társadalmi munkaakció is növelte az ifjúkommunisták jó hírnevét. Újszegeden egy sokgyermekes munkás családi házát segítik építeni. Legutóbb a rostüzem fiataljai tettek ki magukért; vasárnap kimeszelték a tiloló és a rostüzemrészt, s most az udvar virágosítását tervezik. Vasárnaponként végzik a fiatalok a szövődé portalanítását is, s az érte járó összeget a KISZ-szervezet sport- és kulturális célokra, jutalom-kirándulásokra fordítja. A takarékosságban is szépen jeleskednek: az exportbrigádok hat hónap alatt több mint 27 ezer forintot takarítottak meg — és még lehetne sok hasznos eredményt felsorolni. A fenti szép munkák javára válnak mind az üzemnek, mind pedig a fiataloknak. A jó kereseten felül a fiatalok komoly jutalmakat, televíziót, szépen berendezett klubszobát kapták. De részt vettek fnyr sokán több napos, országos kirándulásokon, sőt külföldi túrán is. Dicséretére váljon a KISZ- lési eredményeken kívül a szervezetnek, hogy — a magatartásban, a társadalmi párt- és a gazdasági veze- munkavállalásban, szakmai tőkkel karöltve — összehív- tanulásban is vetélkednek ta ezeket a 18 évnél is fia- egymással. Ezekhez azonban talabb fiúkat és lányokat. A tebb segítséget kérnek — megbeszélésen jó szándék- mint ahogy más üzemekben kát oktatták őket a fegye- is nagyban igénylik — a lemre, s az őket figyelmez- pártszervezetektől. tető, idősebb munkások : : iránti tiszteletre. A jövőben I 3 I is tartanak ilyen megbesré- ^ a KlSZ-szervezetleseket es megszervezik a ^ a párttagok csoportjaszakképzetlen ifjúmunkások nak működését. A kommuszakmai nevelését is. Ez az nista osztályvezetők, műszaeset azonban újabb tanul- kiak támogassák a fiatalok , . , p.... . , ,, neveleset, mert most még sagul is szolgait: többet kell gyakori> hogy egyik-másik foglalkozni azokkal a fiata- művezető azt sem tudja, lókkal is, akik nem tagjai hogy beosztottjai közül kik a KISZ-nek. A gyár mint- a k!szisíak, vagy milyen .„. . , . problémáik vannak a fiaegy fel ezer ifjumunkasa tEloknak. Az illetékes admiközül ugyanis mindössze 150 nisztratív dolgozók közöljék kiszista, a többiekkel pedig a KISZ-szervezettel a jól, már nem törődnek annyira, yhanyagul dolgozó fiaIqIaL- i-ica.-oiI no nmr m.nr mint velük. Kalmár Annaes K. B. m Többet is elérhetne azonban a KISZ-szervezet a fiatalok nevelésében. Sokan bírálták például egyes fiatalok magatartását, akik műszak alatt játszadoznak, szaladgálnak a gépek között. talok neveit, ne úgy, mint napjainkban, amikor még Selleí Rózsi KISZ-tagokat — &í\ sem tart iák nyilván, hogy akik gyenge minőségű anya- általában kik termelnek got gyártottak — figyelmez- szfZ százalékon alul. , ... . ,,,, , Ha a krszistak meg tobb tettek es oktattak - hozza- sogitséget kapnak> akkor tehetjük, eredménnyel. De minden bizonnyal még jobmár a másik 8—10 selejtet ban kiérdemlik az "öregek* termelő szövőlányhoz nem megbecsülését, jutottak el, talán mert nem KISZ-tagok. Jobb kapcsolatot kell kiépíteni a KISZaktivistáknak a "kívülállókkal* is. Korábban például még minőségi őrjáratok is voltak az egyik fontos exportanyag gyártásánál. Az ellenőrző társadalmi brigád kiszista technikusokból alakult. s tagjai menetközben figyelmeztettek, vagy adtak tanácsokat a fiataloknak. Az ilyen módszereket kell ápolni — segítsék a kiszisták a gyengébben termelő fiatalokat! A KISZ-szervezet vezetősége sok helyes intézkedést tervez, hogy még szebb eredményeket érjenek el. így például a kongresszusi verseny után még több KISZ-en kívüli fiatalt hívnak az ifjúsági brigádokba. Versenyt indítanak a "Szocialista munka ifjú brigádja* címért is, melyben a fiatalok a tenneA szocializmus építésének horoszkópja A

mióta a párt, s a for- alapszik a többi között, hogy csenek erőnkön felülit köveradalmi munkás-pa- társadalmunk termelő erői telő nagy számok, sem giraszt kormány az el- fejlettebbek, mint a korábbi gantómániás ígéretek, lenforradalom szakadékába években bármikor, s nagyot Az alkotó munka, a kongsodort országot kezdte kive- fejlődött népünk alkotókész- resszusi verseny lendületes zetni a süllyedésből, meg- sége, bizton támaszkodha- napjaiban tette elénk a párt szoktuk, hogy világos be- tunk a szocialista országok ezt a programot, amelyben széd jellemzi nemcsak el\ i gazdasági együttműködésére, az ország népe a maga gonpolitikánkat, hanem gazda- zegeden is érdeklődes- dolataira ismert. Számadás sági életünket is. Minden- sel olvasták az em- ez, ha röviden is a szocianapi életünkből tudjuk, lát- berek ezeket a ion- lizmus építése eddigi murijuk, hogy terveink a reali- tos irányelveket, mintegy kájáról, tapasztalatairól, s tás, az őszinteség talajára kérve: mutassátok tarsolyo- hasznosítja is a múltat a épülnek. Az elmúlt évekta- tokát elkövetkezendő eszten- jelenre, s egyben előkészíti pasztalatai bizonyítják, hogy dők. Hadd pillantsunk bele, a holnapot, csak azt tervezzük meg, azt mit tartogattok számunkra. * rajon nekünk, szegetűzzük ki célul, amit elbí- A gazdasági munka terüle- V dieknek mit' tartogatrunk, de azt azután el is tén ránk háruló feladatokat nak az elkövetkezenvégezzük. fő vonalakban már ismer- dő esztendők? Nem kapzsiEzért olvastuk olyan nagy jük vasárnap óta a párt VII. ságból kérdezzük ezt, vagy érdeklődéssel az MSZMP kongresszusának irányelvei- talán hogy valami kiváltsaKözponti Bizottságának bői, miszerint: "Befejezzük gokra vágynánk, pusztán azt irányelveit gazdasági fejlő- a szocializmus alapjainak le- akarjuk tudni, mit hoz a désünkről és a második öt- rakását, meggyorsítjuk a szo- jövő számunkra. Hogyan fejéves terv előkészítéséről. Ki- cializmus építését hazánk- ]ődik városunk a többiek váncsian bújtuk a sorokat: ban*. Most a párt Központi mellett, vagy velük együtt, milyenek távlataink? Mit Bizottsága ez újabb irány- Egy hisszük, az irányelvek mond a következő eszten- elveivel aprópénzre váltották megnyugtatták a vidéki vadők programja, horoszkópja? előttünk e feladatokat, fel- rosok" lalcóit, köztük a szeIgaz ugyan, hogy a csillag- vázolták mit akarunk, s gedieket is, hiszen kimondjóslás rég divatját múlta, s mit kell tennünk, hogy e ják. >>A móSodik ötéves tervez a terv nem jóslás, mert célkitűzéseink gazdasági té- her növelni kell a vidéken a párt ez esetben is a reá- ren megvalósuljanak. lévő ipar részaránvát. Az lis élet csillagképéből állí- Nem kell gazdasági szak- ipar terü]eti elhelyezésénél totta össze jövőnk menet- értőnek lenni ahhoz, hogy az céiui kell kitűzni, hogyvegyrendjét. E menetrend építő- irányelvekből megállapíthas- jpari gépipari, könnyűipari kövei azok a gazdasági sike- suk: a párt nem tűzött elénk ^ élelmiszeripari üzemekiérek, amit az utóbbi három lehetetlen célokat. A meg- tesítésével növekedjék a esztendőben elértünk. Azon jelölt feladatok között nin- tervidőszak alatt az iparilag elmaradottabb vidék, elsőEGYESÍTIK EREJÜKET az újszegedi Rózsa Ferenc és a Szabadság tsz-ek tagjai Az újszegedi Rózsa Ferenc eredményeket elérni, ami- téshez jól értő, dolgos, munI-es típusú Tszcs tagjai még lyeneket az újszegedi dol- kabíró emberekből áll, s az a kora tavasszal elhatároz- gozó parasztok elvártak tő- egyesülés folytán erős, szakták: közösségüket mezőgaz- le. Főleg azért, mert a kis- avatott kezekbe kerül majd dasági termelőszövetkezetté számú tagság nagyobb része az új szövetkezet vezetése, szervezik át. Ugy döntöttek, idős, kevésbé munkabíró Szükséges az egyesítés azért hogy az első igazán közös ember. A városi tanács me- is, mert a Rózsa Ferenc munkát október 1-ével kez- zőgazdasági osztálya helyes- Tsz tagjai nem rendelkezdik. Ehhez államunk is hat- nek látta, hogy ezt a két nek olyan épületekkel, ahol hatós segítséget nyújtott az szövetkezetet már most ön- egy leendő nagy kollektív új szövetkezet tagjainak, kéntes alapon egyesítsék. gazdaság központi majorsáElöljárójában 50 mázsa ne- A Rózsa Ferenc és a Sza- Sát kialakíthatják. Most ez mesített búzavetőmagot is badság Tsz tagjai is közgyű- a probléma is megoldódik. A kaptak kölcsön. j^st tartottak a közelmúlt- Szabadság Tsz birtokában Ismeretes, hogy Újszege- ban, s megvitatták ezt a lévö alsótiszaparti régi börden évek óta működik egy problémát. S a szövetkezeti tongazdaság telepe nagyszemásik, hasonlóan kis szö- tagok nagy többsége helyes- ruen alkalmas erre a célra, vetkezet is: a virágtermesz- nek, elfogadhatónak találta A két szövetkezetnek együtt téssel és facsemete-kerté- a mezőgazdasági osztály ja- mintegy 509 katasztrális hold szettel foglalkozó Szabadság vaslatát. Megállapították, f°ldíe van. s ez a terület Tsz. Ez a munkaközösség hogy a Rózsa Ferenc Tsz már elégséges ahhoz, hogy azonban több ok miatt nem tagsága zömmel a gazdálko- valóban nagyüzemi, kollektudott a termelésben olyan dóshoz, a kertészeti termesz- tív gazdálkodást folytathassanak a leendő szövetkezet [tagjai. A közeli napokban mindkét szövetkezet tagjai közös [taggyűlésre ülnek majd öszsze. ahol elhatározásukat konkrét formába öntik majd [és megválasztják az egyeK U B Ó L Ki gondolná, hogy e két felvételt ugyanarról a pontról készítették Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban. Csakhogy a két felvétel között jó néhány év a különbség. A felső kép a XIX. század végéről való, amikor a városi várfalhoz állították áruikat a parasztok. Itt a tűző napon ácsorogtak és várták a vevőket. Az alsó kép ugyanazt a bakui teret mutatja napjainkban. az ősi várfal előtt. A szovjet hatalom hatalmas építkezéséről, lüktető életéről tanúskodik e kép is, amelynek számos más városban hasonlóképpen tanúi lehetünk. sorban az Alföldön foglalkoztatott munkások részaránya. Miskolc, Győr, Pécs. Debrecen és Szeged nagyipari centrummá való fejlesztésén kívül elő kell mozdítani a lakosság növekvő foglalkoztatását a kisebb városok ipari fejlesztése útján is*. M

eg nem ismerjük,hogy részletesen mit jelent ez, hiszen az irányelvek gazdasági feladataink mellett a második ötéves terv előkészítéséről szólnak. De amit már eddig tudunk, a Kábel- és Sodronykötélgyár Szegedre helyezése, s a meglévő üzemek — mint a Szalámigyár — bővítés?, modernizálása, vagy azok a tárgyalások, amelyek a Cipőgyár, a Seprű gyár. a Kéziszerszámgyár, s az l-es számú Téglagyár bővítéséről, modernizálásáról szólnak, már bizonyos képet nyújtanak a szegedi ipar fejlődéséről. Az irányelvek jövőnket illetően számos lehetőségre mutatnak ró. A mi dolgunk, hogy ezek a lehetőségek valóra váljanak. A gyorsabb előrehaladás kulcsa a mi kezünkben van. Mindenekelőtt munkánk eredményességén múlik, hogy mindaz, amit az irányelvek magukban foglalnak, megvalósulja[sült szövetkezet vezetőségét, I nakb Bízunk ®bben1 . , 'izünk a partban, s onma>s döntenek abban is, hogy | gunkban, mi lesz a szövetkezet neve. N. P. Nem munkáslap, nem is valami baloldali polgári újság, hanem a francia hadsereg hivatalos lapja, a La Francé Militair irja a magyarországi fehérterrorról: "Sok száz gyilkosságról beszélnek, amelyeknek azok estek áldozatul, akiket a kommunista uralom pártolásával, vagy előidézésével vádoltak.« A Budapesten fogva tartott személyeket ».. .nagyrészt csak névtelen feljelentés alapján minden bizonyíték nélkül tartóztatták le, rajtuk erőszak nyomai látszanak és rettenetes testi állapotban vannak ... 5Vidéken a borzalmak a budapestieknél is nagyobbak« — irja a francia lap. Az imperialista román megszállók polgári megbízottja kijelentette, hogy a megszálló csapatok kivonása még nem időszerű, mert a kivonulás után újabb zavarok támadhatr nak Magyarországon. A magyar hadügyminiszter közölte az újságírókkal, hogy . .ettől nem kell tartani, mert 5 Horthy főparancsnoksága alatt álló nemzeti hadsereg mini\denütt nyomon követi a románokat.« Horthy valóban elö- készül — mint ö mondja — Budapest megszállására. Mattyasovszky budapesti rendőrfőkapitány jó előre elkészítette azt a statárium-tervezetet, amely a románok kivonulása után Horthyék bevonulása idején lép életbe. A mindenre kiterjedő, alapos terv mozdulatlanná, szinte halottá szándékozik tenni a hatalmas várost a bevonulás idejére. A riadójel elhangzása után senki az utcán nem tartózkodhat, a járművek leállónak, a boltok lehúzzák redőnyeiket, az ablakokat be kell zárni. Akiket pedig a karhatalom bármilyen fegyverrel a kezében, legyen az csak gumibot, vagy boxer, elfog, »... irgalom nélkül fel fog koncoltatni". A munkásságot nem félemlíti meg a terror. Minden üldözés ellenére 215 ezer szervezett munkás néz szembe a fehérekkel. Kétszer annyi a szakszervezeti tagok létszáma. mint 1914-ben volt.