Délmagyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

Kedd, 1958. meptembcr 1. 2 Százával érkeznek a Hruscsovot meghívó levelek az amerikai szovjet nagykövetségre Az amerikai szovjet nagy- miniszterelnöknek meghi­követségre, a külügyminiaz- vást. Kérik, mondjon beszé­tériumba és a Fehér Házba det és vegyen részt a tiszte­tovább özönlenek a levelek, letére rendezendő villásreg­amelyek írói arra kírik a gelin, illetőleg ebéden. szovjet miniszterelnököt, Egy Oroszországból 50 év­amerlkai utazása során látó- vei ezelőtt kivándorolt, je­gasson el hozzájuk — jelen- lenleg Milwaukkoban élő ti n Reuter. asszony levelében arra kéri Több üz\etember és szá- Hruscsovot, vegyen részt egy mos klub küldött a szovjet baseball mérkőzésen. Az olasz rendőrség felháborító önkénye a torinói főiskolai játékokon A torinói főiskolai világ- torinói rendőrség a pályaud­bajnokság nemzetközi ren- var előtti téren a részvevő dezó bizottsága a Kinal országok zászlói közül eltá­Nópköztársaság sportolóit is- volitotta a Kínai Népköztár­merte el Kína képviselőinek saság lobogóját. azzal a teljesen helytálló in- A főiskolai világbajnokság doklással, hogy Tajvan szi- nemzetközi felügyelő és getén nincsenek főiskolák és döntőbizottsága azonnal ösz­igy főiskolai sportolók sin- szeült. A bizottság keleti és csenek. A Kinai Népköztár- nyugati tagjai, az olaszokat saság sportolói kisebb huza- is beleértve, egyhangúlag vona után megkapták az tiltakoztak a rendőrség ille­olasz vízumot, s a kinai téktelen és jogtalan beavat­sportolókat Torinóban igen kozása ellen és úgy döntöt­szivélyesen fogadták. tek, hogy ha a Kínai Nép­Énnek láttára a csangkaj- köztársaság zászlaja nem sekisták római diplomáciai ffffff az árbocon akkor , ... bevonják valamennyi rész­képv selői aknamunkába vevő orszá zászlaját keadtek. El is érték, hogy a „ , , ' _ ., . Vasárnap hajnalban Schlei­—______ mer, a Nemzetközi Főisko­lai Sportszövetség svájci el­nöke és Jaroszlav Silhavy, a Nemzetközi Diókszövetség Sporttanácsának titkára és a sze­— Heves tájfun söpört végig Tajvan fölött. Háromszáz ház tombadölt, a viharnak hat ha­lálos áldozata van. - spanyol- bizottság többi tagjai orazagban. a Santa Barbara bá­nyában felrobbant a illmiiiH^M^BMM HHB luktár. Tizenkét bányász meg- döntést és bevonta a zászló­Kevés részlet szivárgott ki Eisenhower és Macmillan megbeszéléseiről A londoni sajtó Eisenho- és amerikai újságíró, aki wer angliai tartózkodása óta részt vett a Londonban tar­nagy cikkekben ismerteti az tott vasárnapi sajtóértekez­elnök látogatásával kapcso- leten, éles szavakkal bírálta latos, aránylag kisebb jelen- a rendkívül hiányos cs gyér tőségű részleteket is. Feltű- tájékoztatást, nő azonban, hogy az angcl Hétfőn este egyébként főváros lapjai a szombati és Eisenhower és Macmillan vasárnapi Eisenhower—Mac- beszédet mondott az angol millan megbeszélésekről alig televízióban, majd Macmil­ícözölnek valamit s inkább jan ünnepi vacsorát adott arról számolnak be tómon- az amerikai elnök tisztele­datokban, hogy a két kor- tére t-a!" a' Reuter angol hírszolgá­fontosabb nemzetközi kérdé­sek játszották a vezetösze- Iat értesülesei szerint Eisen­repet. hower és Macmillan között Feltűnő volt, hogy az an- egyetértés alakult kl a Hrus­gol külügyminisztérium, de csouval folytatandó megbe­a Fehér Ház szóvivője, il- széleseket illetően. A hír sze­letve sajtófőnöke sem mon- rint megállapodtak abban, dott úgyszólván semmi lé- hogy a két szovjet—ameri­nyegeset Eisenhower és Mac- kai találkozó között nem millan megbeszéléseiről, tesznek kísérletet csúcsérte­Emiatt a mintegy 400 angol kezletre. r Uj típusú kisipari szövetkezetek létrehozását tervezik Hétfőn az OK1SZ központ- típusú termelötársulások, jában összehívták a kisipari úgynevezett kézműves szö­szövetkezetek 85 tagú vá- vetkezetek alakításával is. lasztmányát. Ferenci' Tibor Tanulságok — két évtized távlatából elnökhelyettes elmondotta, Ezeknek tagjai csak kisipa­hogy 1645 kisipari szövetke- T0S°k lehetnek, kizárólag zetben 174 000-en dolgoznak, kézműipari és javitó-szolgál­A szövetkezeti ipar tavaly tató tevékenységet űzhetnek, 103 százalékra teljesítette „ „„„, - . . tervét, exporttervét pedig 40 ™nkaWat a meglevő kis­százalékkal túlszárnyalta. A lPari műhelyekben folytat­kisipari szövetkezetek mind- hatják. inkább közvetlenül a lakos­ság ellátását akarják szol­gálni. Ezért úgynevezett át­1959 első félévében a kis­ipari szövetkezetek a terve­mélyesen végrehajtotta a I állítás folyik. Növelni kiván- zeUnél 33 mil110 ér" hált, hatan megsebesültek. kat. A rendőrség ezt nem - Kétezer esztendős n.ültra akadályozta meg, de elvette teklni vissza az ldőjárús-meqti- Schleimer és Silhavy útle­xyeiő és előrejelző-szolgálat Ki- veiét és fouábbf eljárással nában. Ma a Sárga-tengertől a fenueaette mea őket tibeti fennsíkig 1177 áüomáson lcnVegeut meg OKez. tízezer mérnök és technikus A vasárnap reggeli tori­vlzsgslja a legmodernebb mű- nój ,,, nírtkill«nhséi» nél­szcrckkcl a meteorológtal viszo- no1 sajt0 PartKulonoseg nei­uyokut. kül elítéli a botrányt. ják a lakosság részére vég­zendő javító és szolgáltató tevékenységet, több építési munkát akarnak elvállalni. Tervezik még az export­gyártmányok készítésének fo­kozását is. Az OKISZ foglalkozik új­tékű áruval adtak többet a lakosságnak. Fontos kérdésekről tanácskozott a SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn A szakszervezetek feladatává ség az ifjúsági előadások délutáni ülésén aktuális tette, hogy ennek érdekében tervét m„ifJ „ problémákkal foglalkozott, a reális lehetőségek felméré- ' Jd d berlelezéssel Megvitatta, hogyan segítik se alapján kiegészítő válla- ^ a szakszervezeti jegyiro­a szakszervezetek a kong- lásokat szervezzenek, továb- dak tevékenységével, a kö­resszusl versenyt, majd a bá még fokozottabban te- zönségszervezéssel foglalko­színházak 1958—1959. évi gyék a verseny központi zotl müsorpolitiká járói tárgyalt, kérdésévé a műszaki fej­A SZOT elnöksége meg- lesztést és a termelékenység állapította, hogy az egyes emelését, szakszervezetek a miniszté­rlumokkal együtt általában Nagy, "veimet fordított helyesen határoztak meg B2l elnökség a szocialista iparágukban a verseny cél- b"*adok es munkaközös­De Gaulle visszaérkezett Párizsba De Gaulle francia köztár­sasági elnök vasárnap befe­jezte négynapos algériai körútját és az esti órákban visszaérkezett Párizsba. Egyes vélemények szerint a francia államfő algériai útjának az volt a tulajdon­képpeni célja, hogy "kipuha­tolja az ott állomásozó fran­cia hadsereg hangulatát?. Erre azért volt szükség, mert ae Gaulle az Eisenhower el­nökkel folytatandó megbe­szélései után majd "újsze­rűen igyekszik megközeliteni az algériai kérdést?. ségek tevékenységére, a legfonto- majd részletesen foglalkozott Sötét folt az angol fővárosban (P. I.) Húsz évvel ezelőtt. 1939. szeptember elsején kezdődött meg a második világháború azzal, hogy a hitleri Németország csapatai megtámadták és lerohanták Lengyelországot. Danzig, a mai Gdansk, a békés lengyel város volt az első német támadás színhe­lye azon a címen, hogy az korábban Németországhoz tartozott. Természetesen ez csak mondvacsinált ürügy volt, merthiszen az úgyne­vezett német birodalmi kor­mány több hónapon át foly­tatott éles lengyelellenes kampánya betetőzéseként ki­robbantott háború kezdőd­hetett volna Lengyelország akármelyik helysége elten indított támadással. Az In­dok tehát mindenképpen mellékes volt, ugyanis a né­met vezérkar 1939 augusz­tusában már teljesen fel­fegyverzett hadserege és pontosan kidolgozott tervei révén elérkezettnek látta az időt, liogy háború révén va­lósítsa meg világhódító szán­dékait. A háború minden írott és íratlan törvényeit figyel­men kívül hagyó, állati ke­gyetlenséggel támadó fasisz­ta hordák napok alatt legá­zolták Lengyelországot, majd az elkövetkező év tavaszán Hollandiát, Belgiumot, Fran­ciaországot, Norvégiát. 1941­ben Jugoszláviát, Görögor­szágot és a Szovjetuniót tá­madták meg gálád módon, hadüzenet nélkül. 1941 vé­gen hadszintérré vált Észak­Afrika, majd Japán agresz­sziói révén Dél-Ázsia és a Csendes-óceán térsége is. Egyszóval a háború tényle­gesen is világháború lett s az emberiség történelmének legsötétebb korszakához• ér­kezett el. Kezdetben úgy tűnt, hogy a Berlin—Róma—Tokió­"tengely? minden eszközzel folyó támadásai ellen nincs védelem. A szovjet csapatok azonban 1941 telén, a Moszk­va-környéki csatában elosz­latták a németek legyőzhe­tetlenségéről elterjesztett le­gendákat, 1942 végén pedig már a sztálingrádi csata bi­zonyította be, hogy a fa­siszta támadók ereje meg­tört. 1943 már a szovjet si­kerek és győzelmek eszten­deje volt, s 1944-ben végér­vényesen kétségtelenné vált, hogy cz a háború a tengely­hatalmak számára elveszett. A németek 1945. május 9-i és a japánok 1945. szeptem­ber másodiki feltétel nélküli kapitulációjával a Szovjet­unió és a szövetséges halai­mak minden idők legna­gyobb katonai győzelmét aratták. A támadók felett elért pá­ratlan diadalhoz nagy áldo­zatok árán jutott az embe­riség. Különösen a Szovjet­unió és Lengyelország hábo­rús veszteségei voltak meg­döbbentőek, mégis az a re­ménység és a bizalom, hogy a világ egy békés fejlődés minden feltételét magában foglaló korszak küszöbéhez érkezett el, erősebbnek bi­zonyult az átélt szörnyűsé­gek emlékeinél is s opti­mizmussal töltötte el a Föld népeit. Sajnos, ezek a reménysé­gek nagyrészt nem váltak valóra s az a megértés és példás együttműködés, amely oly fontos tényezője volt a szövetségesek győzelmének, csakhamar felbomlott a nyugati hatalmak világural­mi törekvései következtében, amelyekben az oly sok áldo­zatot hozó szovjet népnek csak az engedelmes, szófogadó és kiszolgáló szerep jutott volna. S az ennek következtében támadt, s azóta jóformán ál­landósult feszültség, amely­nek legveszélyesebb eleme a Nyugat által ismét feltá­masztott német militariz­mus, a háború befejezése óta eltelt közel másfél év­tized óta kialakította a hi­degháború légkörét, amely­ben csak a Szovjetunió, az egyre nagyobb erőt képviselő népi demokratikus országol:, közöttük a már tíz éve fenn­álló Kínai Népköztársaság politikája jelentette a ki­bontakozás, az alkotó béke megvalósulásának biztató le­hetőségét. Ezekben a napokban, ami­kor a hamarosan sorra ke­rülő Hruscsov—Eisenhower­találkozó kilátásai nyomán — először a második világ­háború óta — bíztató az ese­mények menetének alakulá­sa, a világnak le kell von­nia az elmúlt két évtized tanulságait. Ezek legfonto­sabbika — amelyet a Nyu­gatnak kell szem előtt tar­tania —, hogy hatalmi po­litikával ma már nem lehet a fejlődést megakadályozni és hogy a béke csak az egész emberiség együttmű­ködésével, tehát a szocialis­ta országok közreműködésé­vel valósítható meg. Másik alternatíva nincs, marad te­hát a közös kötelesség, azon belül is az első lépés: a fe­szültség felszámolása — a megoldásra érett kérdések tárgyalások útján való ren­dezése révén. jait Az elnökség sabh további feladatnak a termelési tanácskozások és azt jelölte meg, hogy a az üzemi tanácsok szerepé­szakszervezetek jó mun- vei. kával biztosítsák: a kong- Ezután a dolgozók vélemé­resszusi vállalások mérté- , .... ke elérje, sőt meghaladja nye alapjÓn értekelte a a párt Központi Vezető- sóházak 1958—59. évi mű­segének márciusi határo- sorpolitikáját, zatában megjelölt célokat. örömmel üdvözli az elnök­Az exportmiaőség megóvása A téli alma exportminő- pasztát — használjanak a ségének megóvása érdeké- termelők, ben az arzénes permetezést Az arzénes permetlé-ma­a 14/1959. (IV. 30.) F. M. rodványok ellenőrzését a számú rendelettel korlátoz- megyei közegészségügyi és ! ték. Ennek értelmében jú- járványügyi állomás végzi nius 30-án az almás gyü- a gyümölcsösökben, szüre­mülcsösök arzénes permete- teleskor az almatároló he­zését be kellett szüntetni, lyen. valamint az export­Ugyancsak így lehet elérni szállítások során. azt, hogy az exportszállí­tásra kerülő gyümölcs kilo- — grammonként ne tartal­mazzon egy milligrammnál több permetszert. Ezzel párhuzamosan azt 400 000 GEOLÓGUS K1NABAN Gyorsan növekszik a szakkép­zett kinat geológusok tábora. Számuk ma már eléri a négy­; - pl kell érni hoev nz al- ST*7r"et. s hatalmas munkát vé­1S ei Kell érni, nogy az a ge2nok Klna geotóglal fcitérké­ma az eddlgt szokástól el­térően szüreteléskor és az pezésében. Régebben azt tartották, hogy exportálás folyamán ne le- ff rendk(vü, BZeRény szén­^ , ben. vasban, rézben és olajban, gyen feltűnően bordóile­maradvánnyal szennyezve. Szükséges ezért, hogy au­A kutatások azonban mrgdön­trttték ezt a feltevést. Belső­Mongólia legelővidékétől, a Hai­nan-szlgctlg, a Dzugarian-mc­^•^•^•dencétől a keleti tengerpartig szüretelésig a varasodás el- számos új olaj, vas. réz, króm, leni védekezéshez ne bor- nikkel, ólom, molibdén, foszfor gusztus második felétől dój levet, hanem rézgálic­pótló szereket — Vitigrán koncentrátumot, és szénmezőt találtak. Egyedül a Csaldam-medencé­ben több mint száz olajfúró tor­DNRB- nyot állítottak fel. Csütörtök este óta tartózkodik Londonban, illetve Angliában Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke, s folytat megbeszéléseket a brit kormányfővel s annak leg­fontosabb munkatársaival. A londoni lapok az év legna­gyobb angliai eseményének ítélik meg az amerikai elnök látogatását s egyöntetűen állapítják meg, hogy az Eisen­hower—Macmillan-találkoző lényegesen kihat a nemzet­közi élet elkövetkező eseményeire. Az angliai kép e napokban tehát — legalábbis a lon­doni sajtó cikkeiből ítélve — ünnepi. Van azonban egy sötét foltja is ennek a képnek, méghozzá egy hívatlan vendég látogatása. Ez a hívatlan vendég nem más, mint Castello spanyol külügyminiszter, aki Eisenhower londoni tartózkodását használja fel alkalomnak arra, hogy az el­nökkel megbeszélést folytasson. Találóan jegyezték meg az angol lapok, hogy Castello nem más, mint betolakodó, ugyanis őt nem az angol kor­mány hívta meg a fővárosba. Nem is hívhatta, mert Mac­millan tisztában van azzal, hogy Castello Londonba való invitálása az angol közvélemény felháborodását váltaná ki s hátrányosan érintené a konzervatívok választási esélyeit. Az angolok ugyanis még nem felejtették el, hogy Castello a hírhedt spanyol Kék Hadosztály tagja volt, s Hitler vaskereszttel tüntette ki. Castello a »Führer« jószívűségé­neki viszonzásául könyvet írt, amelyben ujjongva üdvözölte az európai »új rendet«, a nácik uralma alatt. Castello emellett nem átallotta, hogy Gibraltárt, valamint több af­rikai angol területet Spanyolország számára követelje. Hogy mennyire gyűlölt Castello az angol közvélemény előtt, mi sem bizonyítja jobban, hogy amikor Franca 1951-ben Spanyolország londoni nagykövetévé nevezte ki, az angol kormány nem járult hozzá e kinevezéshez. Nos, most Franco e sötétmúltú diplomatáját küldte Londonba, hogy tárgyaljon Eisenhowerral. Nincs hír ar­ról, hogy Eisenhower és Castello között miről esett szó. Ennek ellenére Londonban már azt is tudni vélik, hogy a spanyol külügyminiszter Eisenhowert kéri meg pártfogóul Gibraltár Spanyolországhoz való csatolása érdekében. Bármiről folyjék is a szó találkozásukon, megbeszélésük bizonyára kiváltja majd a NATO-tagállamok neheztelését. Elvégre — vélik e tagállamok, s nem alaptalanul —, Ei­senhower kevés idejét fontosabb személyiségekkel való tár­gyalásokkal is eliölthette volna. Másrészt a világszerte gyű­lölt Franco-rendszer támogatásának ekként kifejezett kész­sége semmiképpen sem növeli az Egyesült Államok tekin­télyét még közvetlen szövetségesei körében sem. Amerikai és nyugatnémet kémeket ítéltek el Berlinien Az NDK Legfelső Bírósá­gán befejeződött annak a négy amerikai és nyugatné­met ügynöknek a pere, akik katonai és politikai kémke­dést folytattak a Német De­mokratikus Köztársaság el­len. A bíróság a kémeket életfogytiglani. 15 és 12 évi börtönbüntetésre ítélte. A legfelső bíróság elnöke az ítéletet indokló beszédé­ben rámutatott, hogy mióta a Nyugat-Berlin demilitari­zált szabad várossá tételé­ről szóló javaslat megszüle­tett, a Nyugat-Berlinből ki­induló aknamunka nemhogy mérséklődött volna, hanem még fokozódott. A négy el­itéltet szintén Nyugat-Ber­linben toborozták, ott kaptak kémkedési megbízatást és megfelelő kiképzést. A bíró­ság elnöke hangsúlyozta, hogy az elítéltek tevékeny­sége veszélyeztette az NDK biztonságát és közvetlenül a háború előkészítésére irá­nyult. Készül a bécsi őszi vásár magyar pavilonja Tizenhét magyar szakem­ber dolgozik Bécsben az őszi vásár magyar pavilonjának kialakításán. A bemutatón tizennégy ország kiállítóival együtt a Nemzetek Csarno­kában kaptak helyet árucik­ke í.nk. A tervezők ízelítőt akar­nak adni az osztrák főváros­ba látogatóknak a régi Buda történetéből és a mai Pest életéből. Felépítik — a töb­bi között — a XV—XVI. századbeli Buda egy részle­tét, a másik oldalra pedig a mai Pestet jelképezve, mo­dern árkádsor földszinti ré­sze kerül — üzletsorokkal együtt. A panelokat most szerelik. Az egyik ódon ház dongaboltozatos kapualjának vasrácsos nyílásában XV. századbeli ötvösmühelyt ren­deznek be. Másik régi "épü­letben? dolgozik majd Kán­tor Sándor, a népművészet mestere, itt készíti a faze­kasműves remekeit. A ter­vezők gondoltak mézeska­lács- és bábkiállításra, s nem feledkeztek meg a magyar bor házáról sem. "A mai Pesten« az árkád­sor alatti kirakatokban meg­találhatók lesznek az ismert magyar exportcikkek: búto­rok, textil- és szőrmeáruk, háztartási felszerelések, könyvek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom