Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-07 / 184. szám

1959. augusztus 1., péntek Tízéves \ MAGYAR NÉP alkotmánya -V J 32. §. társadalmi életünk fejlödé sét, hanem igényli a társa dalom ügyeiben való részételt és aktívan bekapcsolódik a társadalom ügyeinek <1) A helyi tanácsok munkájukban közvet- az intézésébe. Az egyes állenUl a lakosságra támaszkodnak, biztosit- landó bizottságokhoz példújak a dolgozók tevékeny részvételét, kezde- U1 a Szeged város I. kerülenényezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gya- tében is naponta több hasz I,óriásában. nos javaslat fut be a lakosAz. SZKP XXI. kongresz- gyámügyi, művelődésügyi, ség részérő1- De a javasias.iusa a szocialista állam to- lakásügyi, mezőgazdasági, tok megtételében nem merül vábbl fejlődésének az útját építés és közlekedésügyi á. kl. a széles néprétegek résza demokratizmus kiszéleeíté- b.) amelyek széles aktíva vetele a tarsadalom ügyeidben jelölte meg, ami első- hálózatot építenek kl ma- nek az mtezesében, hanem sírban azt jelenti, hogy mi- guk körül a lakosság sorai- ®ok hasznos tett es cselekenél szélesebb tömegeket kell ból. Az állandó bizottságok det 18 látott napvilagot. bevonni a társadalom ügyei- így közvetlenül a lakossag- Itt föltétlen meg kell emnnk az intézésébe. Lényegé- gal érintkezve és az aktlvis- líteni azt a serény, szorgalom ugyanez a szelleme és tákon keresztül jő kapcso- mas munkát, amit Szeged célja alkotmányunk fent latot tartanak fenn a lakos- lakossága végzett a város idézett pontjának ls. Helyt sággal, jól tájékozottak az szépítéséért ós tisztaságáért ta rácsainknak közvetlenül egyes problémákban és he- az utóbbi hetekben. Szeged a lakosságra kell támaszkod- lyesen tudnak intézkedni, ma nemcsak az ország egyik ní>k a társadalmi ügyek in- Ezenkívül a tanácstagok fo- legszebb, hanem legtisztább térésében és mozgosíláni gadóóráin, családlátogatása- városa is. De hogy még kell a széles tömegeket u in, tanácstagi beszámolókon konkrétabb tettek beszéljetá-sadalom feladatainak a keresztül biztosítják a la- nek, utalni kell két épitkenuigoldásához, kosság széles rétegeinek a zésre, amely az I. kerületMézzük csak, hogyan va- bekapcsolását az állami élet ben folyik. Az egyik a Jolóeul meg a helyi tanácsaink irányításába, az államhala- zsef Attilactelepi iskola, ahol és a lakosság helyes kapcso- lom helyi gyakorlásába. az építés kb. 60 szazaiékát lata. Helyi tanácsaink éle- Néhány év óta, de különö- társadalnű munkában végtélten rendkívül fontos sze- sen az utóbbi időkben egy- zik el, a másik pedig az repük van az állandó bizott- re Jobb viszony alakul ki a Oroszlán utcai napközis óvoságoknak. Nyolc állandó bl- helyi tanácsok és a lakosság da, ahol az építkezés 40 százottság van, (kereskedelmi, között. Dolgozó népünk most. zalékát végzik el társadalegeszségügyl, pénzügyi, már nemcsak szemléli a mi munkában. "(AsepuíziU-e"cc íuüJJfiUi (ú&aál a tízéves Szegedi Sepriigyár termékeit ? tett nyelű szobaseprűkből 6 jártak az üzem vezetői egy ezret szeretne rendelni, de automatagép bemutatóján. Amikor tíz ha politúrozott nyelűeket Mint mondják, hasonló évvel ezelőtt tudnak szállítani, mint az gépek beállításával is jelenaz egykori amerikai megrendelőknek, tőset léphét előre a seprű"Győri Kefe- akkor kész egymilliós tételt gyártás, gyár* helyén is rendelni. Ez a mennyi- Többet és olcsóbban, ez a meghonosítót- ség Svéjc évi seprűszükség- nemes célkitűzés vezérli a ták Szegeden a nagyüzemi letének egyharmadát jelenti, szegedi seprűgyáriakat. De seprűgyártást, még nem igy A kereskedő nem is takar- hozzáteszik, hogy az ő tövetódött fel a kérdés, hogy gatta szándékát: a jó minő- rekvésükkel, sajnos, még kiseprűzik-e a külföldi pi- ségű, politúrozott nyelű sze- nem halad párhuzamosan a acrói a Szegedi Seprűgyá- gedi seprűkkel odahaza más ciroktermelés növelése. VIrat. Alikor még sokan arról országbeli készítményeket lágviszonylatban még mais beszéltek, van-e jövője egy- szeretne kiszorítani. Nem Magyarországon termelik általán ennek a vállalkozás- valószínű, hogy ki tudják legdrágábban a cirkot. A nak. Arra hivatkoztak, hogy elégíteni igényét, mert az magyar seprű versenyképesSzeg sden sohasem volt seprűgyir. Kevés a jó szakmunkás, a hazai versenytársak tözül több évtizedes tapasztatokkal rendelkező seprúgyárak működnek. Aztán csakhamar kiderült, nem kell félteni a szegedi bátor kezdeményezőket. A bátor jelző ekkor méltán megillette a seprügyáriakat, mert mindjárt magukra vállalták a legigényesebb külföldi vevők megrendeléseinek elkészítését. Azóta ők lettek az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat fő szállítói. Első gyártmányaik a figurális kis seprűk voltak, amelyek nevüket a különböző formájú, díszes nyelek miatt kapták. Ábrázoltak ezek kéményseprőt, vőlegényt, menyasszonyt, zsokét és szmokingos urat egyaránt. A dobozra, amelyben tengeren túlra szállították, akkor is és azóta is ez áll: "Paprikaseprű, made in Hungary*. A szegediek sokáig nem ismerték az üzem gyártmányait. Hazai boltokba csak ritkán jut egy-két seprű. Leginkább csak kiál- üzem kapacitasat mar jocs- ségének fenntartásához pelításokon vagy kirakatokban kar> lekötötték. Igaz, te- dig nemcsak az előállítási láttak belőlük, mint most is mény van jelentős gépesí- költségek csökkentésére, haa Szegedi Ipari Vásáron. Ri- lésre, s ezzel a termelékeny- nem olcsóbb nyersanyagra zonyár.i sokan bosszankod- ség növelésére. is szükség van. Ha azt akarnak: miért nem lehet vásá- Külföldön már Ismertek a juk, hogy ne seprűzzenek ki rolni c szép. tetszetős sep- seprűvarró-gépek. Itt Szege- bennünket a világpiacról, rűkből. A szabadtéri játé- den — mint a képen is lat- akkor a ciroktermelésben is kokra ' érkező vendé-ek is ható — kézzel végzik ezt a legalább annyit kell előreszívese:i vinnének "emlék- műveletet, őszre azonban lépnünk, mint a seprűgyártárgyként belőlük. A nép- kapnak két varrógépet, tásban. gazdasí.g érdekeit szem előtt A seprűkötés gépesítésében Három, évvel ezelőtt már tartva, azonban megbocsát- viszont a szegediek járatot felmerült a szegedi üzem hatjuk a seprügyáriaknakés eIőbbre, mint más országbe- felújítása, ugy is mondhata rcnrlp-fi sTPi-velc- ni. attelepitese. Az epitkezes a vasart renűe, o szervek liek Néhány hete működik a város nvu°ati ÍDari övének, hegy nem arusítanak a ' a vaios nyuDau, ipán oveszegedi seprűkből Ugyanis már az első kötőgép, ame- zeteben már 1956-ban meg10 év óta főként csak ex- lyet rövidesen újabb 19 kö- kezdődött. Az ellenforradaHAZ AFELE A TU—104-EN portra termelnek az üzem- Vet majd. Húsz kötőasztalt lom okozta kártevések miatt _,„ cprn „vfvjik ki- " azonban nem folytatódhaSteniT küUöldí lgénya* Valtanak *c ™8 " ®Vben *«. ^ T* fcMta* ket pitiig az utóbbi idő- fiZ U-1 Sepek. A seprúnyel- üzemepites lehetősége. Élőben száz százalékkal meg- készítés munkájában az esz- reláthatóan 1962-ig épül fel nőtt a gyér termelése. De ha tergálás. csiszolás és pftll- ^nL^ek és ahol modern szociális af?s SüSfi gyartan8k' S°k íd6t" kÖltSé8Ct S « Két hete egy svájci keres- eJTlészt íel- Eiorelathatoan dolgozók rendelkezésére. Ha kedő jsrt az üzemben kül- két hónap múlva az eszter- megépül az új üzem, akkbr kereskedelmi szerveink kép- gálás és csiszolás munkáját nemcsak gyártmányai lesz. ., ,, . , nek majd Szeged büszkeséviseloinck tarsasagaban. Ugy automatagep végzi majd. A gci banem az aj gyár cs nyilatkozott, hogy a feherí- közelmúltban Budapesten berendezése is. Elöljárójában hadd mond- erős "lábaival* rögtön elrúgjam meg; le a kalappal a ja magút a földtől. Orrán jól szovjet TU—104-es típusú re- kivehető a cirill betűvel pülőgép előtt. Megkurtította írott típusjelzés, hátsó koraz egykor félelmetesen hosz- mányróezén szép nagy vöszú időt, összezsugorította a röszászló ékeskedik és a felteret, mint a hétmérföldes Járó ajtóhoz f ^ előttetó' nél már várnak bennünket. volság] Háry Jánosí T'íí ^ Münchausen báró fantázia- meglátni és rögzíteni, amijánál is merészebben száll kor ellgazítónk (egy munkatájak, városok, országok fe- esi ukrén fiú) sürgető hanglett. s mire utazóközönsége ja hallatszik, hogy igyekezészbe kapna, már ott is van zünk. a célnál Mielőtt felsorakoznának a A saját tapasztalataimról gépbe, egyenruhás férfiak és beszélek. , ,, „ , „ nők megkérdik az útlevél Talan jobban érzékelhető Kzámát feljegyzik, aztán udTupoljev konstruktőr gepe- ' ' ~„ ' f ... nek sebessége, ha összeha- varlasa" mutatnak a feljásonlítjuk a gyorsvonattal. A rofa- "Pozsaloszta* -mondfüstöt prüszkölő és kavaró ]ak mosolyogva. VamvIzsgévasparipa közel 36 órahosz- l»t nincs, vagyis ezzel az szat kattogott velünk, mire Útlevélszám bejelentéssel lemegálltunk a kievi pálya- zajlott az összes hivatalos udvaron, onnan ugyanekkora ceremónia. A munkácsi fiú ideig tartolt az út Leningrádig, lentről integet utánunk. O majd újabb 12 óra tett el, nem jöhet velünk, neki vomlre megpillantottuk Moszk- naton kell hazautaznia, hiva magasépületeinek ormát. szen a TU—104-es csak a Alig bírtuk kiegyenesítgetni magvar fővárosban száll le. merev tagjainkat, nem győz- Valaki még tréfóbói lekiáltUk lemosni magunkról a ja nekl h jöjjön csak, a koromszennyet, a íaradtsag- ra i„ tói majd leragadt a szemünk Karpa°k M1,tt" ma,jd ,le" (a kényelmes hálófülkék el- gesztjük valahog- kötélén, lenére) ós olyan érzésünk de aztan becsapódd -a hervolt, hogy már valahol a metikusan zarodo ajto. Az világ végén tárhatunk, el- idő 8 óra 45 perc, moszkvai képzelhetetlenül messzire idő szerint, s a világ egyik Budapesttől, legkorszerűbb utasszállító . repülőgépe megmozdul veIrig7«lj«t*k I.., lünk. Lassan, ráérősen elS aztán egy szép reggelen cammog a tér halszéléig, ott felültünk a karcsú, ezüst- rákanyarodik a nyílegyenes testű gépmadárra, amely kifutóra, megáll, majd megpontosan két óra és 15 perc remeg alattunk a fedélzet, múlva könnyedén leszállt, Megnézem az órám: pontollletve megállt velünk a feri- san 9-et mutat, hegyi repülőtér főépülete , előtt. Es ssovjet gép visi Majakovszkij azt írta: bannünkat "...irigyeljetek, én a Szov- 1 jetunió polgára vagyok.* Én Mi majdnem leghátul azt mondom: Tíz kilométer*- ülünk. Innen bajos lenne nyí magasságban büszke megszámolni, hányan lehevoltam arra. hogy a mi ha- tünk a pazar berendezésű zánkpak a Szovjetunió a ba- utasfülkében, csak annyit rátja és szövetségese. tudok meg a csinos és rendNemcsak én mondom, ha- kívül előzékeny "léglkisasznem egy francia kapitalista szonytól*, hogy -telt ház* is azt írta alapos helyszíni van Közülünk, akik még tanulmányozás utan lapja nem utaztak repülőgépen. szamara, hogy a szovjet re- T,,, „„*„.„„ pülés ma a legfejlettebb, a fí"e 'ru-104-en n«n, meglegbiztonsagosabb, a legke- !ehetose" lzgatültak. *Mi nyelmesebb és a legolcsóbb lenne, ha most lezuhanaz egész világon. Nos, hadd nank7" — szólal meg szommondjam el. én is impresz- szódjához fordulva egy 120 szióimat azzal kapcsolatban, kilóenyi hölgy, s újságból ami a biztonságot és főleg rögtönzött legyezőjével, szaporán csapkodja magára a levegőt, A szomszédja kinéz a kis kerek ablakon, megállapítja, hogy legalább ezer méterre van már tőlünk a föld ée humorral vá, VTtukovol repülőtér iaszolja: „Holt an g lenne messziről nezve hasonlít egy ,;„•.,, „ , óriási kiterjedésű rezervá- ^IÜnk' °e( uz?r* ne te86ek tumhoz, ahol különös, szürke íé,]ni> ,8Z0VJet geP visz ősmadarak tömege éli világát: "unket*. futkosnak, felszállnak, le- Emelkedünk. Fokozatosan ereszkednek álldogálnak. Az- megszűnnek a dobhártyapattan kiderül, hogy a »ma- togások, az Izzasztó levegő darak« koi-szeru repülőgépék, s. „„,„__.. .. s túlnyomó többségük TU |* ke2d, . Ví;la,m',yen utoP" —104-es típus Egymás után ™d°n ktcserelodm es mmdfordulnak rá lassú és mégis 3°bba" pormullf, szobahokecse:s billegéssel a betonki- nersekletűvé válik. Lehet futókra, hogy aztán sajátos azonbanf hogy csak én érbőgő hangot hallatva neki- zenl ezt- mert a mellettem lendüljenek a levegöégnek ülő Németh Imre, a szegedi Bent a várótermekben vasipari ktsz dolgozója még mégsem fogynak az utasok, ugyancsak ph-oxodik. Nem Hiába fér ezekbe a nagy válaszol, ha szólok hozza, téglöfcéses gépekbe mintegy csak bólogat, kissé csodúlko100 ember. az autóbuszok 2Ó mosollyal, mint aki nem egymást érve ontják az akarja elhinni, hogy csupán ujabb tömeget. Akkora itt ennyiből áll éz a ' nehezen szokte^ valósággal 'szédül ^ TÍ^ Pár ^ T^ benne. A világon létező ösz- va azo,nban mar , ctgarettát szes nyelvek sajátos dalia- vesz el°. kétségkívül mai keverednek itt egy- a jele, hogy teljesen mással. hiszen a külföldi helyreállt a közérzete, légiforgalmi társaságok gé- __ pei is szünet nélkül érkéz- 10 méter nek. s Angliából éppúgy magasságban hozzák a kíváncsi turistákat, vagy a hivatalos delegáció- ot„ sor kényelmes, fotöjkat. mint Egyiptomból, vagy ^ru ülőhely húzódik a hosszú folyosó két oldalán. A jobb oldalon hárman, a hal*oldalon ketten ülnek, s a kényelmet illeti. Reservátum - óriási gépmadaraknak Indiából. A ledéire! megremeg A mi gépünk, vagyis ameérdekes, hogy az üléshez rögzített hevedert senki n.-m kapcsolja a hasára. Nincs lyik Budapestre indul, a ki- érteimc, hiszen olyan simán jarattol mintegy 150 meter- ^ egyenletesen megyünk, re aU a sima betonon és hogy a kis asztalkára ctt tankol. Kissé lefele hajló, forró tea meg sem rezdül a aranvlag nem széles szár- csészében Mert, hogy e! ne nyával- úgy tűnik, mintha felejtsem, közben megteríéppen most -terjesztette vol- tettek mindenkinek a hulna ki azokat, hogy vaskos, lámzó járású, figyelmes ilcwardessek. Az ülőhely karfájába rögzített egyszemélyes asztalra hófehér szalvétát ós bőséges reggelit varázsoltak. Volt azon vaj, kaviár, kétszersült, sült csirke, sütemény, tea, almabor, só és cukor. Ahogy elnéztem, jóízűen elfogyasztotta még az imént ugyancsak sápadozó testes néni is. "Milyen magasan járunk?* — érdeklődöm az egyik kedveskedő lánytól. Készségesen végigsiet a süppedő szőnyegű folyosón, megnézi a műszert és közli: »A magasság 9 ezer 800 méter*; Hűha! És ebből semmit nem lehet érezni. Az orrom odalapítom az ablaküveghez, hogy hadd nézzem, ellátok-e innen, fentről "Szögedébe*. A ragyogó tiszta levegő elléhére azonban csak jókora zöld és sárgás foltok tünedeznek elő a mélységből, majd később egy rettenetesen kacskaringós folyó (valószínűleg a Dnyeper) kisujjnyi széles pántlikája világít fel hozzánk a ködös meszeségből. Házakat, épületeket, a legerősebb szemmeresztés ellenére sem sikerül felfedeznem. Mint valami cukrászdában Nézek, nézek lefelé és nem hiszem el, hogy legalább 800 kilométeres sebességgel száguldunk. Ugy ülök a puha ülésen, mint valami cukrászdában, látom, hogy a földi tereptárgyak szép komótosan vonulnak visszafelé alattunk, de olyan érzésem van, ^ogy a gyorsvonat mellett sokkal sebesebben rohannak vlszszafelé a sürgönypóznák.' Már éppen kezdem kétségbe vonni a menetrend hitelességét, azt ugyanis, nogy alig több mint két óra alatt hazaérünk Moszkvából, amikor megindulunk lefelé. Ezt határozottan lehet érezni, A motorok elcsendesednek, mintha kikapcsolták volna őket és simán, de állandóan haladunk a föld felé. Várom, hogy a gyomrom meg ellenkező irányban igyekszik majd. mint ahogy azt már megszokta ilyen esetben a Szeged—Budapest közti járaton, de semmi ilyesmit nem érzek. És valószínűleg mások sem érzik rosszul magukat, mert a személyzet által kínált vízhatlan stanlcll és savanyúcukorka közül csak az utóbbit igénylik egymás után. Ellenben alig lehet hallani egymás beszédét, a fülek mintha bedugultak volna. Suiulc hihetetlen « egósz Néhány percig tart ez a "nyomás*. Mint megtudom, már elhagytuk a Kárpátokat (semmit nem láttam belőlük), és a gép, mint mindig ezen a tájon, lejjebb ereszkedett vagy hatezer méterrel, s valóban. Most már fürgébben halad alattunk hátrafelé a táj és a falvak, meg a városok tökéletesen kivehetők. De mi történt? Egészen közel van már a föld: azok ott búzakeresztek, amazok meg az úton ballagó parasztkocsik. Ránézek az órára: tizenegy múlt öt perccel. De hiszen akkor mar itthon is vagyunk! Gyorsan visszaigazítom 9-re a rr.uta- • tókat, s ebben a pillanatban enyhén koppan alattunk a ferihegyi-repülőtér talaja. Mire megállunk az állomásépület előtt, amelynek erkélyéről sok-sok kar és színes kendő integet felénk, még egyszer ellenőrzöm az időt, mert hiába, hihetetlen ez az egész. Igen, pontosan a menetrend szerint, azaz két óra tizenöt perc alatt érkeztünk meg Moszkvából, körülbelül kettőezer kilométer távolságból. Nagy István