Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-07 / 184. szám

1939. angusztus 1. péntek 6 Szeged . .. Milyen gondolatokat ébreszt e varosnév? Legyen valaki magyar, vagy beszélje akármilyen nép nyelvét is, ha egyszer hallott erről a városról, a paprika, a szalámi és a halászlé Jut az eszébe. Azt is mondják, a textilipar, mások szerint a könnyűipar városa. Üzemeink közül valóban a könnyűipariak a legszámottevőbbek. A Szegedi Kenderfonógyár 75, az Újszegedi Kender- Lenszövő 70, a Gyufagyár ion éves. Többségben a régiek vannak öreg, „szakállas" gépekkel, amelyek szinte kiáltanak az új után. Az öreg gépek megérettek a „leváltásra". Ezt kívánja a technikai színvonal emelése. Tpdjuk, hogy a műszaki fejlesztés, a technikai színvonal emelése — mim a munka termelékenysége emelésének alapvető tényezője — a szocializmus építésének egyik legfontosabb gazdasági és politikai feladata. Azt is tudjuk azonban, hogy mindent nem várhatunk csak az állami beruházásoktól. A műszaki fejlesztés legfontosabb feltétele a dolgozó tömegek aktív részvételének, alkotókészségük, munkai apaszlalalni felhasználásának bizlosftása. Részt is kérnek a műszaki fejlesztésből a szegedi műszakiak, munkások. Néhány új gép mellet! ezen összeállítás keretében bemutatjuk alkotótevékenységük egyik-másik kiemelkedő, országos érdeklődésre ls számottarló eredményeit. Ezeknek is jelentős szerepük van Szegeden a technikai színvonal emelésében. A seprükötést is gépesítik Paprikahasítás géppel A hí«es szegedi paprikakikészítési munka egyik legnehezebb, fázi$a a hasítás. A csípős erezetet kézierővel távolították el évtizedekig az alsóvárosi asszonyok. Ügy látszott az elmúlt hetekig, Sima varró- és cakkozógép Egyszerű, de nagyszerű újítás a Szegedi Ruhagyár gépműhelyében készült nadrágszarlevasaló-gép. Gőzelszívóval működik. Kettőt állítottak lik az eódlizés, mert nem rojtolpzik ki az anyag. A Csepel 11 l-es varrógépekre szerelik fel a cakkozó részt, illetve alakítják át a gépet. Ezt a műveletet is a Szegedi Ruhagyárban készítik. Az ország "különböző konfekciógyárai részére már eddig 65 gép készült el Szegeden'. dolgozó Szegedi Seprűgyárban azonban az i elmúlt hetekben munkába állítottak egy J kötőgépet. Érdekes újítás, úgy is mondhatjuk, hogy találmány ez, megkönnyíti a seprűkötők munkáját, s mintegy megháromszorozza a termelékenységet. Még az idén több ilyen gépet állítanak munkába e Szegedi Seprűgyárban. Ilutomata gépsor a Szalámigyárban hónapokig, hpgy ezen a munkán már nem lesz változtatás. Aggódtak is a feldolgozó vállalat vezetői, mert a gyakorlott, régi hasítok megöregedtek, elhaltak, vagy elhagyták ezt a szakmát. Ujak pedig nehezen vállalkoztak erre. Ha belebelekóstoltak is egyik évben, a másikban már nem fogtak hozzá. így hát nemcsak a munka könnyítésére való "törekvés, hanem a munkaerőhiány pótlása is szorgalmazta a műszakiakat egy olyan gép készítésére, amellyel elvégezhetik a paprika hasítási munkáját. A képen látható az első kísérleti példány, amely ugyan még nem tetszetős, kivitelezése sem tökéletes, de már több hete dolgozik és hozzátehetjük, hogy jól dolgozik. Általában azt mondják, nem kokat mutat ez a gép, de annál több munkát végez. Kettő ilyen masinával az egész Szeged .környéki csípűs-paprikatermés hasítását elvégezhetik. Nadrágssár-vasaló Évi 500 ezer forint megtakarítást hoznak a konfekcióiparban a Szegedi Ruhagyár újítóinak, lakatosainak speciálgépei a sima Varró- és cakkozógépek. Szabó Sándor főmérnök újítása révén a szövet öszszevarrása közben kicakkozza az összevarrt anyag szélét és igy feleslegessé váFÉRCELÉS GÉPPEL A íércelés nélkülözhetetlen munka a ruhakészítő iparban. Leginkább kézzel végzik. Az utóbbi esztendők során több helyen megpróbálkoztak fércelögépek készítésével. A kísérletek közül jól sikerült a Szegedi Ruhagyár újítóinak vászon alá fércelő gépe. Eddig 12 dolgozik már belőle az ipar•bán. amelyek évepte 150 0U0 forint megtakarítást hoznak. A seprükötés régi mesterség. Az utóbbi évekig kézműipar maradt. legfeljebb a nyélkészitést gépesíthették. Ma is kézzel varrják, kötik a seprűt. A tizedik éve Munkábnn as „aszfaltgyár" f lői m pu Izu sos hegesztőgép már munkába belőle. Egy műszakban 160—190 nadrágot vasalnak vele. Segítségével nemcsak gyorsabban halad a vasalás, mint kézzel, hanem ^zebb és jobb munkát is végeznek vele. Egy nadrágnál 35 fillér megtakarítást érnek e! Valóságos gyár a Budapesti Aszfaltútépítő Vállalat Wibao III. típusú aszfalt keverőgépe. A régi vasúti híd volt följárójához közel, a vállalat anyagtelepén működik. Egy müszaik alalt jelentős mennyiséget: 15 vagon aszfaltot dolgoz fe! Elevátor viszi a keveröbe a zúzalékot, majd megfelelő hevítés után a gépből billenő j platós l^hergepkocsikra ömlik a kész asz-> faltanyag. A gépkocsik szállítják azután a feldolgozás színhelyére — pillanatnyilag Alsóvárosra, a Földműves utcába — a forró masszát. 1 1 Több nap óta'munkálkodnak már a szezek>k egy több egységből álló automata gépsor szerelésén, összeállításán a Szegedi Szalámigyárban. Az eddigi négy löltő- és egy vágógépet vált fel 'ez a gépsor, amely automatikusan vágja a húst, kereri a szalámi-pasztát, köznyelven a tölteléket, s légteleníti úgy. hogy bedöngöti a töltötartályokba anélkül, hogy emberi kéz hozzányúlna. Kis sínen juttatja el ezeket a tartályokat az egyes töltőrészekhez, s csak itt nyúl közbe ember. Ilyen gépet még nem használnak a magyar szalámigyártásban, ez lesz az elsőMűködését, munkáját nagy érdeklődés előzi meg Szegeden, de az ország más hasonló élelmiszeripari üzemeiben• is. Néhány hete szerelték be a Szegedi Ruhagyárba a képen is látható hőimpulzusos hegesztőgépeket. A harmadik negyedévtől már meg is kezdték a sorozatgyártást. Kísérletképpen már az elmúlt negyedévben gyártottak rajtuk mintegy ötezer esőkabátot. A harmadik negyedévtől már teljes üzemmel dolgoznak.