Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-07 / 157. szám

3 Kedd, 1959. JúUus 1. Megálljt kiált a világ emberisége A világ közvéleménye most újból megmozdult és szavát hallatja azért, hogy visszakapja szabadságát Manolisz Glezosz, a görög nép hőse és hü fia. Gle­zosz a demokrácia és a ha­ladás tántoríthatatlan híve. Életútjának egyik mindig fénylő cselekedete az volt, hogy a görög nép olthatat­lan szabadságvágyának ki­fejezéseként, az ősi görög föld hitleri fasiszta meg­szállása idején, a második világháborúban az Akro­poliszról letéijke a zsar­nokság gyűlölt horogke­resztes lobogóját. A második világháború végeztével Görögorsccág­ban a tőkés, reakcióserők kerültek hatalomra. S Gle­zosz életére törnek most azok az erők, amelyek kí­méletlenül elvették az éle­tét Beloiannisznak. Athén­ben hamarosan katonai bí­róság elé állítják Glezoszt és a vád ellene: "hazaáru­lás*. Arcpirítóan hazug ko­holmány ez, hiszen az Ak­ropolisz hőse nemegyszer bizonyította, hogy forrón szereti hazáját és népét. Az uralmon lévő görög re­akció fél a haladástól és a hazug vádakkal éppen a haladás erőinek megfélem­lítésére akar ismét olyan ítéletet hozni Glezosz ügyé­ben, mint tette a másik nagy hazafi: Beloiannisz esetében. Az amerikai imperializ­mus atomtámaszpontot kí­ván létesíteni Görögor­szágban. Vele szemben áll a világ becsületes emberei által támogatott szovjet javaslat: legyen a Balkán, benne Görögország is atom­és hidrogénfegyverektől mentes békeövezet. A gö­rög nép — mint a leg­újabb jelentések is beszá­molnak erről — helyesli a szovjet javaslatot. A gö­rög reakciós körök azon­ban kegyetlenül próbálják megfélemlíteni a haladás, a béke görög erőit, s ebbe tartozik Glezosz pere is. Világszerte fokozódik a tiltakozás Glezosz fogva­tartása ellen. A magyar dolgozók is kifejezik tilta­kozásukat és ezt megkül­dik a görög kormánynak, valamint az athéni kato­nai bíróságnak. Leningrád­ból például ezt az üzene­tet juttatták el a görög kormánynak: "Nem sza­bad. hogy Glezosz vére öntözze Hellasz múltjá­nak tiszta márványát, nem szabad, hogy önkény feke­títse be a mai Görögor­szágot, amelynek őszintén kívánunk békét, boldogsá­got és méltóságot*. S más megfogalmazásban, de tar­talmában azonosan tilta­koznak az emberek szerte a földgolyón. A Demokra­tikus Jogászok Nemzetkö­zi Szövetsége titkárságá­nak budapesti tanácskozá­sán is nagy odaadással foglalkoznak Manolisz Gle­zosz védelmével. Megálljt kiált a világ emberisége és követeli az Akropolisz hősének szaba­donbocsátását. Országjáráson a béketelepi gyerekek A béketelepi általános is­kola szülői munkaközössége az elmúlt tanévben is több mint tíz műsoros előadás — köztük háromfel vonásos szín­darab — bemutatásával já­rult hozzá a telep kulturá­lis igényeinek kielégítéséhez. A rendezvények bevételéből — ez már szinte hagyomány a telepen — a szülői mun­kaközösség ingyenes ország­járó kirándulásra vitte ez­úttal az iskola negyedik osz­tályos tanulóit. A felejthetetlen élményt nyújtó kirándulásról a na­pokban érkeztek haza a bé­ketelepi gyerekek. * Balázs Ivánné tanítónő vezetésével a nyolc napig tartó túrán sok tanulságot jegyeztek fü­zeteikbe a negyedikesek. Sa­ját szemeikkel győződtek meg a tanulók arról a ha­talmas természetátalakító munkáról, amellyel a Kis­kunság hajdani homokten­geréből virágzó gyümölcsös­kertet varázsoltak. Majd Budapest ragyogó esti fé­nyei kápráztatták el őket. A budai hegyek árnyat adó lombjai alatt élvezték a természet szépségeit. Meg­tekintették Budapest neve­zetességeit, az Országházat, a Gellérthegyet, a Halász­bástyát, a Népstadiont, a Margitszigetet, az úttörővas­utat és így tovább. Nem­csak a fővárossal ismerked­tek meg, hanem a "magyar tengerrel«, a Balatonnal is. Aztán visegrádi hajókirán­duláson vettek részt és ha­zatérésük után most a ba­rátoknak, ismerősöknek me­sélik az országjáráson lá­tottakat. I diósgyőri hengerészek segítsége a szentesi televizió közvetítő áliomás építőinek Az egész Dél-Magyaror­szágot majd besugárzó szentesi televízió-közvetítő állomás építéséhez nagy mennyiségű hengerelt acél szükséges, amelyet az egyik kivitelező vállalat, a buda­pesti Ganz MÁVAG-gyár dolgozói építenek be. A tanács ezt a hengerelt anyagot a diósgyőri Lenin Kohászati Művektől rendel­te meg. Bár az üzem meg­lehetősen leterhelt munká­val, mégis az ottani veze­tők és dolgozók készsége­sen vállalták a hengerelt acél legyártását, mivel tud­ják, hogy Csongrádban, Bé­késben. Bács- és Szolnok megyében már nagyon vár­ják a közvetítő állomás üzembehelyezését. \ Lenin Kohászati Művek új kö­zépsorának hengerészei az elmúlt hetekben soronkívül készítették el a gondos munkát igénylő, jól hegeszt­hető acélfajtát. Tíz tonnát már útnak is indítottak a szükséges mennyiségből, a hátralevő anyagokat a na­pokban küldik el Szentesre. A diósgyőri gyár dolgozói­nak segítőkészsége folytán a szentesi televíziós-torony a tervezettnél hamarabb készülhet majd el. A nyereségrészesedés 1959. évi rendszeréről \J állalataink a múlt évi gazdasági eredmények alapján ez év első felében immár másodízben fizették ki a nyereségrészesedést. Kormányzatunk még az év elején ismét állást foglalt a nyereségrészesedés rendsze­rével kapcsolatban, s meg­állapította, hogy nálunk ez a módszer bevált és tovább­ra is hasznos segítője lehet a közvetlen anyagi érdekelt­ség elve alapján célkitűzé­seink megvalósításában. Az 1957. évi eredmények alapján kifizetett nyereség­részesedés és jutalmazási alap közel egymilliárd 986 millió forintot tett ki. An­nak ellenére, hogy a felté­teleket szigorították, ami az elért eredmények szerint tel­jesen reális követelmény volt, a múlt évi eredmények alapján kifizetett összeg el­éri a másfél millió forin­tot. Mind az 1957, mind az 1958. évi eredmények alap­ján kifizetett nyereségrésze­sedés összege átlagosan, népgazdasági szinten szá­molva, mintegy kétheti ke­resetnek felel meg. A ren­delkezésre álló statisztikai adatok szerint a vállatok 22 —23 százaléka — mindkét gazdasági évben — nem ré­szesült nyereségrészesedés­ben. Szegeden általában jó­val kevesebb üzem maradt csak ki a nyereségrészese­désből. Országos szinten ko­moly szám a 22—23 száza­lék, mert ezek szerint a vállalatok közel egynegyed része nem teljesítette jöve­delmezőségi tervét. Ez pe­dig káros, nemcsak az érin­tett üzem dolgozóira, hanem egész népgazdaságunkra is. A vállalatok 15—16 száza­léka egyheti keresetnek megfelelő részesedést, 20—24 százaléka kettő, 19 százaléka három heti részesedésnek megfelelő összeget fizetett ki. Igen érdekes, hogy mind­két évben a maximális egy havi keresetet kifizető vál­lalatok aránya 9—10 százalék között mozog. Az a tény, hogy a részesedésbe be­vont vállatok megoszlási ará­nya mindkét gazdasági év­ben szintén azonos százalé­kot mutat, azt jelenti, hogy a nyereségrészesedési rend­szer kiegyensúlyozott. |V éhány napja jelent meg b ' a pénzügyminiszter utasítása a vállalatok 1959. évi nyereségrészesedési rend­szeréről. A kiadott általános Gazdag kertészeti szabadtéri bemutató a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállításon Az ellen­forradalmá­rok nyilt fegyveres ak­ciói a Tanács­magyarország területen sor­ra kudarcot vallanak. To­vább folyik azonban a bújtogatás, az aknamunka. Az ellenforra­dalmárok ebben nagy segít­séget kapnak a jobboldali szociáldemokratáktól. Kun Béla az Engels-laktanyában mondott beszédében így szólt erről: -Azelőtt is voltak so­rainkban sztrájktörők, vagy kishitűek, akik akadályoz­ták a proletárság osztályhar­cát, akkor is megvolt a bur­zsoáziának az a természetes szokása, hogy felhasználta a maga számára a proletariá­tus megtévelyedett tagjait*. Ezek a sztrájktörők most-a nemzeti szociáldemokrácia* lehetetlen harmadikutas jel­szavával igyekeznek megté­veszteni a tömeget. »A szo­ciáldemokrácia nemzetiszínű jelszava pedig hazug, mert nem egyéb, mint leplezett gyalázatos fehér. Kétféle le­hetőség között választha­tunk: burzsoá vagy proletár­diktatúra ' fcözött* mon­dotta Kun Béla. Újabb miniszterelnök je­lölt neve bukkant fel az ál­landó forrongásban levő szegeli politikai életben. A polgárság és a franciák kö­zös jelöltje Ábrahám Dezső. Fc" dk a vita a leendő kor­mány összetétele fölött. A szegedi lapok tegnapi és mai számai szintén a kormány­válság hírével vannak tele. A Friss Hírek követeli az antant-barát, a rtiszta de­mokráciát« megvalósító kor­mányt. A Szegedi Napló és a Délmagyarország foglalko­zik az antiszemitizmussal. A nagyszámú »erger-bergerezö« fasiszta egyesület ugyanis, már szinte pogromhangula­tig szította mesterségesen a fajgyűlöletet. A Szegedi Nök Nemzeti Szövetsége Kelemen Béláné elnöknö vezetésével, kö­nyörgő hangú memorandum­ban kéri a francia várospa­rancsnokot a nemzeti had­sereg támogatására. Idén, szeptember 4—20 kö­zött kerül sor a hagyomá­nyos Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás és Vásár meg­rendezésére, amely ismét szakszerű és művészi szem­léletességgel nyújt áttekin­tést a magyar mezőgazdaság helyzetéről, fejlődéserői. Az idei kiállításhoz, fontos eseményként kapcsolódik a Nemzetközi Kertészeti Kon­ferencia, amelyet a KGST­beii résztvevő országok ren­deznek Budapesten. E kon­ferencia tiszteletére már ké­szül a kiállítás egyik fontos része, a nagyszabású kerté­szeti bemutató. Ez előrelát­hatóan háromezer négyzet­méter nagyságú területen szemlélteti a magyar mező­gazdaságban betöltött szere­pét. A szabadtéri bemutatón kívül a kertészeti pavilon­ban dokumentáció ad képet a magyar kertészet fejlődé­séről. A sokrétű kertészeti sza­badtéri bemutatón a konyhakerti zöldség­éé gyümölcstermesztés a kerti magtermesztés, a gyógy-, illóolaj és kertészeti ipari növények széles skálá­jának modern termelési módszereit ismerheti meg a látogató. Szerepelnek majd a kísérletezés alatt lévő leg­jobb fajtajelöltek, az elisme­rés alatt álló fajták, vala­mint a külföldi származású, s nálunk a köztermesztés­ben még kevésbé ismert kertészeti növényfajták is. Körülbelül 10—12 négyzet­méter nagyságú parcellákon ültetik el a különféle hazai és külföldi eredetű zöldség­fajtákat, paradicsom, papri­ka, ha ""ma és gyökérrépafé­leségeket. Csupán csemege paprikából 9, paradicsomból 8, uborkából 5 féle fajtát ültetnek el. Fontos része lesz a kerté­szeti kiállításnak a leerfimogtermesztési bemulató, amelynek keretében a mag­hozó növények sok fejtája kap helyet. Mindezeknek is­mertetik nemcsak a helyes, hanem a helytelen dugvá­nyozási eljárását, továbbá a rövid- és hosszú tenyészide­jű fajták vetési idejének he­lyes megválasztását. Szem­léltetik többek között, hogy Magyarország talataHottsága és éghailati viszonyai mi­lyen kiválóan alkalmasak a kertimag-termesztésre. Gaz­dag fajtabemutató keretében díszlenek maid a körülbelül 200 négyzetméternyi parcel­lán a gyógy-, illóolaj és ker­tészeti ipari növények: a mentha, majoranna, digitá­lis, fehérmályva, levendula, orvosi és muskotály zsálya. Ezt egészítik ki az egyes növények legfontosabb ter­melési módszerei. A szabad­földi kiállítás témáinak ki­egészítéseképpen itt is do­kumentáció szemlélteti majd üzemgazdasági jellegű össze­hasonlításokkal a kétéves te­nyészidejű zomségnövények dugványnevelési módszereit, továbbá az öntözéses magter­mesztés megszervezését. Az előző évi kiállítások­hoz hasonlóan az idén is megrendezik a szőlőtermesztési bemutatót, mely a különböző bor- és csemegeszőlő fajtákra, a szaporítóanyag termelésre és a szőlőművelés korszerű módszereire hívja fel a fi­gyelmet. E természetbeni be­mutatóhoz kapcsolódnak a szőlőtermesztés legújabb gé­pei, amelyek működés köz­ben mutatják be a szőlőmű­velés időszerű feladatait. A szeptemberi kiállítás szabadtéri bemutatójának a legimpozánsabb része lesz az egynyári virágok fajtabe­mutatója. Ismertetik a hazai viszonyok között ajánlható 77 egynyári virágféle mintegy 350 fajtaváltozatát. Ez a bemutatás a virágok színei, tenyészidejűk, s az ajánlott felhasználási módok szerint történik. Érdekesség lesz, hogy a kiállítás meg­nyitására az összes egynyári virág teljes pompájában nyí­lik majd. A nagyszabású kertészeti seregszemle előkészületeinek munkáit még a múlt év őszén megkezdték. Speciális talajelőkészítési és talajcse­re munkálatokat végeztek, hogy a bemutató növények tulajdonságaik legjavát pro­dukálják, s ezzel egyttft megismertessék minden lá­togatóval a kertészet kor­szerű termesztésének mód­szereit. Az olaszi Május 1 Tsz istálló-építkezéseinél az ország­ban először használják fel az előregyártott elemeket. A pécsi bányák salakkokszából készült épületelemeket könnyedén illeszti helyérc a szovjet gyártmányú motoros daru. Az új építkezési eljárással két hónap alatt épül fel a tsz 100 férőhelyes szarvasmarha-istállója. Képün­kön: szovjet motoros daruval illesztik helyére az előre­gyártott elemeket irányelvek előírják az ez évi tudnivalókat. Erre nagy szükség volt, mert az év elején bevezetett új termelői árrendszer lényeges válto­zásokat okozott a vállalati elszámolás rendszerében. Éppen ezért az utasítás igen körültekintően határozza meg, milyen módon kell az 1958. évi rentabilitási szin­vonalat az új árrendszernek megfelelően átértékelni. A követelmény tehát az, hogy a vállalatok ez évi munká­juk alapján, a múlt évi jö­vedelmezőségnél magasabb szinvonalat érjenek el. Az utasítás figyelembe veszi az új termelői árrendszer okozr ta nehézségeket, s ezért le­hetőségeket ad arra, hogy nyilvánvalóan tervezési vagy átárazási hibákból származó alapjövedelmezőségi felada­tokat egy ízben módosítani lehessen. Mivel az átárazás rendkívül nagy körültekin­tést igényel, ezért számos lehetőség van meg nem fe­lelő adatok beállítására. A rendelkezés lehetőséget nyújt arra, hogy szándékos torzítás esetén a vállalatot csökkentett nyereségrészese­dés illesse meg. súlyosabb esetekben ki is lehet zárni a részesedésből. Ilyen esetek­ben a valótlan adatokat szolgáltató vállalat vezetőit fegyelmi úton kell felelős­ségre vonni. Az utasítás átalában meg­egyezik az előző évi szabá­lyozással és lényegében azo­nos helyesbítési feltételeket állapít meg. Ennek megfele­lően a többletnyereségből le kell vonni azokat az álla­mi juttatásokat, amelyekkel a múlt évi eredményt kiegé­szítették az alapjövedelme­zőségi feladatokat nem tel­jesítő vállalatoknál. Csök­kenteni kell továbbá az elő­ző éveket terhelő nyeresé­gek és veszteségek esetében, ha az egyenleg nyereséget mutat. Csökkenteni vagy nö­velni kell a többletnyere­séget az árkonstrukciókból, árváltozásokból származó té­telekkel, valamint az éven­ként vissza nem térő nye­reségekkel, vagy vesztesé­gekkel, vagy minden más olyan tétellel, amelyet jog­szabály ír elő. A folyó évi többletnyereség 10 százaléka vállalatfejlesztési alap cél­jait szolgálja, ami azt je­lenti, hogy a vállalatok to­vábbra is megfelelő bázis­sal rendelkeznek a műszaki fejlesztés, gépbeszerzések stb. érdekében, ha az alap­jövedelmezési feladatokat teljesítik. A nyereségrészesedés ez ** évi szabályozásával kapcsolatos utasítás, sajnos, későn jelent meg. Már közel fél év telt el, s a vállalatok nem ismerték feladataikat. Éppen ezért meglehetősen nehezen tettek mozgósító in­tézkedéseket, mert a dolgo­zók általában a konkrét, számukra érthető feltétele­ket szeretik. Megfelelő uta­sítás hiányában a vállala­toknak nem állt más mód rendelkezésükre, mint hogy törekedjenek az önköltség csökkentésére. Ez azonban sok helyen nem valósult meg, sőt az új termelői ár­rendszerrel kapcsolatban egyesek úgy vélekedtek, hogy az önköltségcsökkentést elöl­ről kell kezdeni, s ezért nem használták ki mindenütt a lehetőségeket. A pénzügyminiszteri uta­sítás alapján most már rö­videsen kiadják a vállalatok részére a jövedelmezőségi előírásokat. Szükséges, hogy a vezetők megfelelő körül­tekintéssel, alapossággal tu­datosítsák ezeket a dolgo­zókkal. Ezzel is segítsük a termelési célkitűzések meg­valósítását az egyéni érde­keltség felkeltésével. Ebben a nyereségrészesedési rend­szer igen sokat jelenthet számunkra. Marosi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom