Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

Vásárnap, 1959. JünteS l Nagy sikert aratott a szegedi fiatalok „Béke és barátság" tornaünnepélye A Szegedi Kenderfonógyár fiataljainak és a torna résztvevőinek színpompás felvonulásával kezdődött Szegeden a -Béke és barátság* sportünnepség. Az üzemi fiatalok a népi demokratikus államok zászlajával kezdték meg a sort. Előttük egy szovjet fiatal vitte a proletárinternacionalizmust jelképező vörös zászlót. Deák Béla, a KISZ városi bizottságának egyetemi és középiskolai felelőse közvetlen szavakkal ecsetelte a világ ifjúságának, közte a magyar fiataloknak a békéért és a népek egymás közötti barátságáért vívott harcát. Ezt követte a nagyszabású sport- és tornabemutató műsor, mellyel több ezer általános és középiskolai fiatal gyönyörködtette a nagyszámú nézőközönséget. A bemutató közben a Magyar Honvédelmi Sportszövetség repülői virágesőt hullattak a nézőközönségre és a sportolókra. Különösen kiemelkedett a több, mint ezerhatszáz fiatal impozáns szabadgyakorlata, az általános iskolás fiúk talajtorna gyakorlata, a Tömörkény Leánygimnázium buzogánygyakorlata, továbbá a Ságvári Endre Gyakorlógimnázium zászlógyakorlata. A fiúk és leányok váltófutása, valamint az üzemi népi tánccsoportok bemutatója ugyancsak nagy sikert aratott. Az ifjúsági tornaünnepély élőképpel zárult. A szegedi fiatalok békevágyát kifejezően tükrözte az élőkép: -Éljen a béke* felirata. Na: Honvédelmi Nap A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnöksége rendezésében tegnap, szombaton délután megkezdődtek a honvédelmi nap idei ünnepségei Szegeden, Az erőpróbák és látványos bemutatók résztvevői, az országos és világhírű bajnokok — az MHS központi sportolói — szombat délután 18 órakor ünnepi felvonulást tartottak, majd megkoszorúzták a Sztálin sétányi Lenin-emlékművet: A koszorúzáson részt vett még a KISZ szegedi városi bizottsága, valamint a honvédség helyőrsége is. Az ünnepi koszorúzás után sok* száz néző előtt a Széchenyi téren az MHS életét, gyakorlati munkáját bemutató filmeket vetítettek: A honvédelmi nap rendezvényei — mint ahogy azt lapunkban részletesen közöltük — ma délelőtt tíz órakor folytatódnak a szegedi közforgalmi repülőtéren. Ólakat, istállókat épít terven felül tsz-eknek a Szegedi Építő KSZ Á Szegedi Építő KSZ dolgozói a kongresszusi versenyben termelőszövetkezeti építkezések terven felüli elvégzését vállalták. Ezzel is segíteni kívánják a mezőgazdaság szocialista átalakítását — mint ahogyan azt felajánlásukban írásban is Rögzítették. Ez a szándék most valóra válik. A szegedi Dózsa Tsz-ben például határidőre befejezik egy 2500 férőhelyes csibenevfelő és három 500 férőhelyes tyúkház építését annak ellenére, hogy ez a több mint 700 ezer forintos építkezés faanyag' hiánya miatt egy hónapig szünetelt. Az építkezés befejezéséhez — a tetőszerkezet készítéséhez — a héten fogtak hozzá, s a lemaradás megszüntetésére részben a dolgozók tettek egyéni vállalásokat, részben pedig munkaerő átcsoportosítást hajtottak végre. Hasonlóképpen szívükön viselik az Építő KSZ dolgozói egy újabb — papokban vállalt termelőszövetkezeti építkezés ügyét is. 'A klárafalvi Haladás Tsz 48 férőhelyes tehénistállót rendelt meg október 30-ra. Ehhez — a közel 700 ezer forintos építkezéshez június 15-én vonulnak fel, s az építők vállalták, hogy tizenöt nappal a határidő előtt, október 15-re befejezik a munkát. Ezzel még nem fejeződnek be a szegedi Építő KSZ termelőszövetkezeti munkái. A vállalásukban egymillió forint terven felüli, főképpen tsz-építkezés elvégzése szerepel. Ezt előreláthatólag túl is teljesítik, mert tárgyalásban vannak még a nagymágocsi termelőszövetkezettel, ahol előreláthatólag közel egymillió forint költséggel egy 48 férőhelyes te-' hénistállót, raktárát és egyéb melléképületeket emelnek. Ellenforradalmi összeesküvést lepleztek le Kubában Santiago de Cuba-ban, Kuba fővárosában ellenforradalmi összeesküvést lepleztek le, amely Fidel Castro kormánya ellen irányult. A kiadott hivatalos közlemény szerint a rendőrség leleplezte az összeesküvők öt titkos bázisát. Tizenkét Batista-barát személyt letartóztattak, fegyvereket, lőszert és más hadianyagokat foglaltak le. SZEGED as ország színe előtt 1919 június »Győzelem a frontokon, ellenforradalom, harc az ínséggel — ez a legfontosabb momentuma a mai politikai helyzetnek* —i ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Kun Béla, a budapesti Központi Forradalmi HÉJFORMÁZÁS Csak látszatra bonyolult munkafolyamat, tulajdonképpen egyszerű és szép technológia a héjformázás. Kiss Lajos szakmunkás már feltette a melegítő szálak fölé a mintalapot. Azután néhányszor a gép karjához nyúl. A mintalap ráemelkedik a homoktároló edényre, vele együtt átfordul; és néhány másodperc múlva vissza lehet helyezni az eredeti állásba. A gyantás homok addigra rásül a mintalapra, s azon egy bakelizálődott kéreg keletkezett. Kész a héjforma. Ezzel a modern eljárással készülnek a Szegedi Vasöntödében a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárának szállított kapcsolókarok. A héjformázás előnye, hogy az öntvény sima felületét minden csiszolás nélkül, nyomban lehet nikkelezni. Munkás és Katonatanács mai ülésén. A tanács a Városi Színházban egyébként ünnepi ülésre jött össze a frontokon aratott győzelem örömére. Azonban az ünnepi gyűlés is munkaértekezletté válik a mostani nehéz időkben. Kun Béla kertelés nélkül beszélt a fenti problémákról. A forradalmi háború tovább folytatását, a Dunántúlon egyre inkább mozgolódó ellenforradalmárok fékentartását és az élelmezési nehézségek megoldását véghez vinni rendkívül ]nehéz, de nem megoldhatatlan feladat. Azonban, 'mint Kun Béla mondja: Erre egyes egyedül a proletariátus diktatúrája tesz bennünket képessé. A burzsoá Magyarország e problémák egyikét sem tudta volna megoldani.« Az utóbbi napok kimerítő csatái ellenére folytatódik a Vörös Hadsereg előnyomulása. A mai nap legkiemelkedőbb eseménye, hogy a 16. gyalogezred elfoglalta ]Zólyomot. Szegeden Betrix a jobb'oldali szociáldemokrata vezetőkkel tárgyal. Azok kijelentik, hogy nem támogatják a kormányt, csak akkor, ha Buhinger, Garami és Weltner is. helyet foglalnak benne. A miniszterelnök Garamit szívesen látná kormányában. már meg is bízta a Svájcba utazott Bornemissza Gyulát, hogy tárgyaljon ez ügyben a szociáldemokrata vezérférfiúval. * De Lobit francia tábornok !szemére hányta Károlyinak, hogy a kormányban germanofil egyének is helyet foglalnak. Károlyi közölte, hogy mindegyikük francia barát lesz, ha a franciák belváltják ígéreteiket és segítenek a bolsevizmus magyarországi felszámolásában. V

alami új, szokatlanul nagy dolog érett valósággá Szegeden: a magyar népi demokrácia nemzetközi érdeklődéstől kísérve tálalja fel színmúvészetünk kvintesszencia jak ént: a Szabadtéri Játékokat. E nagy jelentőségű kulturális demonstráció nem "lokális*, hanem össznépi ügy, másként szólva: országos ügy. Klebelsbergékkel ellentétben mi nem vékony póznalábakon álló balkáni kirakatnak tekintjük e játékokat, hiszen Horthyék idején analfabétizmus, fizikai és szellemi nyomorúság húzódott meg e kirakat mögött. Mi széles anyagi és szellemi alapokból indulunk ki színjátszásunk e csúcsainak bemutatósára: dolgos népünket átfogó, benne gyökerező és virágzó kultúránk szilárd alapjaiból. Nemzetközileg is előkelő helyen álló színjátszósunkból olyan gyöngyszemek láthatók, mint a Hunyadi László, János vitéz, Budai Nagy Antal és a program más darabjai. A kitűnő műsor értékét nagymértékben növeli, hogy sikerült biztosítani — az Amerikában is annyira megcsodált — szovjet-balett fellépését, közel száz tagú balettművész részvételével. A legőszintébb elismerés illeti azokat a pártmunkásokat és állami funkcionáriusokat, akiknek kizárólagos érdeme, hogy felszínre hozták kultúrértékeink közé tartozó Szegedi Játékokat, évekig dajkálták, melengették, tisztogatták azirredentizmustól és a passió szellemétő™ Lelkes pártás állami funkcionáriusainknak köszönhető, hogy Szeged e nagy obulusával gazdagítja a honi színművészetek őszinte köszönet központi párt- és kormányszerveknek, hogy kellőképpen méltányolták és értékelték e nagy horderejű helyi kezdeményezést. F

elnőtt, érett nemzet gyönyörködik majd saját művészetében, reméljük évről évre visszatérően. A Játékoknak különleges jelentősége, hogy nem rendezhető meg máshol — sem színházban, sem szabadtéri színpadon — csak a szegedi dóm lábánál húzódó téren. S éppen ezért értelmetlenség olyasmit gondolni, hogy ez is valami "szabadtéri szín pad «, mert egyáltalán nem az. Mindenekelőtt műfajilag nem az. Nincsen olyan színpad se szabadban, se épületben, ahol rendezésben, cselekmények bonyolításában, és a többszázas statisztéria mozgatásában még csak megközelítőt is lehetne alkotni. Az a monumentalitás, természetesség egy-egy darab bemutatásában, csak olyan színpadon lehetséges, amely méreteiben is túlnő bármilyen nagy színházi színpadon, s ahol a díszletek rakosgatása, hordozgatása nem befolyásolja, főként nem szűkíti a játékteret. E műfaji jellegnek megfelelően a bemutatásra kerülő darabokat a Szegedi Játékokhoz kellett igazítani, főként a Budai Nagy Antalt. Hazánk vezető színművészei közül választották kl a színre kerülő darabok szereplőit. De e tér akusztikájában, hangszínezésében egészen mást nyújt, mint egy tiszteletre méltó szabadtéri színpad, vagy színház. S a fénykeverés, különböző, ezerszínű fényhatások felhasználása a megkívánt módon csak itt oldható meg. Az sem mellékes, hogy több mint ötezer néző látja, hallja egyformán ami a színpadon történik. Megjegyzem, hogy az ötezernél valamivel több ülőhely a következő egy-két esztendőben valószínű . több ezerrel bővül. E

néhány vonás is elég világosan mutatja, hogy itt valami nagy, rendkívüli kulturális megmozdulásról van szó. Mit jelent Szegednek, s az egész megyének a Szegedi Szabadtéri Játékok megrendezése? A szegedi munkásságnak és értelmiségnek nem szükséges "magyarázni*, hogy a két évvel ezelőtti időkig a város fejlődésében, gyarapodásában nem sok "új történt*. Viszont két esztendeje annyira "megindult* Szeged, hogy a legjobb szándékkal kérdezgetik a munkások: "konnan vesszük a pénzt?* Közismert, hogy a vendégfogadó gazda csinosítja portáját, lakását, ha vendégeket vár. Mi is ezt csináljuk. Rendbeszedjük az utcákat a belvárosban, s a felszabadult útburkolat anyagát visszük a külvárosba, a telepekre. Eddig évi 4 milliót költöttünk utakra, most 12 milliót fordítunk erre. A "sárga lámpákat* is kicseréljük a belvárosban. A házak tatarozására, rendbehozására annyi pénzt fordítunk, mint azelőtt öt esztendőben együttvéve. Közlekedésünk javítására is többet költünk, a fővárosból néhány autóbuszt küldenek Szegedre. A vendéglátóipart bővítik, a volt Tisza Szálló átalakításának tervezete is edkészül. Erre a célra 7 millió forintot tartalékol a megyei jogú tanács. Az újszegedi strandot "legyalulták* és most folyik a végleges rendbehozása. A kereskedelem kirakatait fénycsövekkel világítják, ízléses, választékos áruk tömegével töltik meg a raktárakat. Csak néhány adatot soroltam a Szegedi Szabadtéri Játékokkal összefüggésben, de ezek is elég blzonyítóak ahhoz, hogy megértsük: a város föllendülésében igen nagy jelentőségű a Játékok megrendezése. Nem három és fél millió forintot kapott a város a Játékok kapcsán (magára a játékokra igen), hanem harmincmilliót a város rendezésére, szépítésére, építkezésekre, stb. Ez a körülmény minden valószínűség szerint örömmel tölti el a szegedi embereket. V

endéglátók leszünk. Ezrével érkeznek hozzánk az ország különböző részéből és külföldről. Vendéglátó gazdaként, szíves magyar szokással illik fogadni vendégeinket. Az idő sürget, gyors intékedésekre yan szükség. A MAV szegedi igazgatója előre biztosítja — lehetőségeinkhez mérten — a játékokra érkezők részére szükséges vonatközlekedést. A MALÉV pedig a repülőjáratokat. Közlekedésünk fogyatékossága ne legyen akadály. Természetesen az sem mindegy, milyen állomásra érkeznek meg a vonatok: a vasút anyagi erejéhez mérten hozassa rendbe az állomásokat, várótermekét, a világítást, stb. Az érkező vendégek ellátásában vendéglátóiparunké a fő gond. Nagy körültekintéssel folyó szervezőmunkát igényel, hogy naponta 2500—3000 "Vidéki*, külföldi étkezhessen, ihasson — szórakozhasson kedvére Szegeden. A vendéglátóhelyeket hozassák rendbe, gondoskodjanak ételekben, italokban megfelelő "szegedi specialitásokról*, különösen szombaton és vasárnap. A kiszolgáló személyzet udvarias, jó munkáján is múlik, hogy milyen vélemény alakul ki vendéglátásunkról. Nem lenne közömbös, ha időben eldöntenék a zárórát, mert a jelenlegi kurta záróra mellett a késő estékbe nyúló előadás végén "éhen vesznek* vendégeink. Éjjel 2—3 órakor kellene zárni reprezentatív üzemeteket és halászcsárdáinkat. K

ereskedelmünk is mutassa meg magát. ízléses, fénycsöves kirakatokkal, szép tiszta portálokkal várja az érkezőket. A piszkos, elhanyagolt portálokat hozassák rendbe, kérjenek pénzt a főhatóságoktól, hogy ne valljon szégyent a szegedi kereskedelem külföld előtt, mer® most a magyar kereskedelmet reprezentálja egy hónapon keresztül. A vendéglátás jusson kifejezésre a kereskedelem áruellátásában és a kiszolgálásban is. Kisipari termelőszövetkezeteink csinosítsák ki üzletei^ ket és a belvánpsban lévő műhelyeket. Építőipari vállalataink és útfenntartó üzemünk igazgatói és munkássága tekint-' se legsajátabb ügyének, hogy a szükséges építkezések tatarozási és útburkolati munkák időre elkészüljenek. E vállalatok tevékenysége városrendezési és városképi szempontból fontos, hiszen a város küllemén is megítélik a város gazdáit: Szeged lakóit. Iparunk kiállítása vizsgának számít az ország és külföld előtt. Ugy rendezzük meg ipari kiállításunkat, vásárunkat, hogy munkásságunk és műszaki értelmiségünk legszebb alkotásai kerüljenek a látogatók elé, szép, díszes -kivitelben. Szükséges az érdeklődést felkeltő reklám, propaganda, vendéglátóiparunk, ipari üzemeink és kereskedelmünk részéről is. Szeged hívja fel a figyelmet magára: termékeire, áruira, ételféleségeire —, díszes, képes újsághirdetéseken, fényreklámokon, röplapokon, stb. A Szegedi Ünnepi Hetek alkalmából városunk szellemi életét is tegyük vendégeink elé. Városunk történetét, képzőművészeti, irodalmi, színművészeti hagyományaiból mindazt, amit magunkénak vallunk és mutassuk be a jelent, tizenötesztendős szellemi munkánk termékeit Is. Köztisztasági üzemünk — a lakosság, és a házfelügyelők, közreműködésével — tartsa tisztán a várost. Ha másként nem megy, kölcsönkért gépekkel. A "Tiszta Szegedért* mozgalom különösen most válik időszerűvé. Kertészeti vállalatunk a parkokat, tereket ültesse be virágokkal. H

at hét múlva, július 20-án nyílnak a kapuk és Szeged az ország színe előtt vizsgázik, hogy mit tud kultúrában, iparban, kereskedelemben. Vizsgázik arról is, hogy milyen emberek lakják ezt a szép Tisza-parti várost. Minden jóérzésű szegedi tekintse személyes ügyének e "vizsga* sikerét, hogy ne valljunk szégyent honfitársaink és a külországokból érkezők előtt. Kormányunk előtt se, mert az is meglátogatja városunkat. SIKLÓS JANOS