Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

» Vasárnap, 1959. május H. Fizetik a felemelt családi pótlékot A szegedi SZTK-alköz­pontban szombaton postára adták a forradalmi munkás­paraszt kormány rendelke­zése szerint lehetővé vált emeléssel a májusban esedé­kes családi pótlékot. Néhány napon belül a szegedi csa­ladok százaihoz toppan be az öröm, amint kézhez ve­szik a pénzt A párt és a kormány gon­doskodásának újabb Jele va­lóban sok embert érint vá­rosunkban. Hogy képet ad­junk az emelés nagyságáról, elég néhány adatot felsora­koztatni. A múlt hónapban több mint ezerötszáz helyre 198 ezer 858 forint családi pótlékot küldött az SZTK, most májusban ugyanennyi cím­zetthez 322 ezer 935 forint fog megérkezni. A családi pótlékok Szege­den nagyjából 60 százalék­kal emelkedtek. Eddig a ki­fizető helyekkel együtt csak­nem 1 millió, ezentúl körül­belül 1 millió 600 ezer fo­rint kerül majd kifizetésre. Az új családi pótlék nem­csak összegszerű emelkedést, hanem lényeges változást is hozott a családi pótlék igé­nyek megállapításánál. Ke­vés kivételtől eltekintve, ér­vényesül az a szabály, hogy­ha a szülők külön-külön él­nek, vagy különváltan élnek, a családi pótlékot annak a szülőnek a jogán kell meg­állapítani, akinél a gyer­mekek vannak. Az együttélő házastársak gyermekei után családi pót­lékra elsősorban az apa jo­gosult. Az apa jogán csak legalább két, vagy több gyer­mek eltartása esetében jár családi pótlék. Kivételesen azonban egy gyermek után ls megállapítható, ha a ház­tartásában olyan gyermeket tart el, aki testi, vagy szel­lemi fogyatékossága miatt teljesen munkaképtelen és gondozásra szorul. Egyedül­álló dolgozó nő egy, vagy két gyermeke után is fel­emelt összegű családi pótlé­kot kap. Apa jogán három, vagy több gyermek esetében jár felemelt összegű családi pótlék. Lényeges változást hozott a rendelet a termelőszövet­kezetek tagjai részére járó családi pótlékkal kapcsolat­ban is. Továbbra is érvény­ben van az a korábbi ren­delkezés, hogy a tsz-tagok, az egyéb fel­tételek fennállása' mellett, akkor jogosultak családi pótlékra, ha háztartásuk­ban legalább három tíz éven aluli gyermek van. Az új rendelkezés szerint azonban már egy, vagy két 10 éven aluli gyermek után is jogosult családi pótlékra, ha az igénylő tsz-tag egye­dülálló nő. A tsz-tagok egy­ségesen 70 forint családi pót­lékra jogosultak gyermekeik száma után. A felemelt családi pótlék minden kétséget kizáróan bizonyítja társadalmi ren­dünk magasabbrendűségét minden más formával szem­ben. Sok-sok olyan anyának, olyan családnak enyhíti a gyermeknevelés terheit, akik arra rászorulnak. Szép sza­vak keresése helyett csak annyit lehet elmondani, hogy az öröm megnyilatkozásait talán már holnap hallhat­juk, amikor a postás be­csenget telt táskájával az érintett családok ajtaján. Tovább fo­lyik a Mis­kolc felsza­máiiie bódítására UlŰJUa irányuló had­művelet elő­H készítése. A * ' harcból a Di­ósgyőrből el­menekült munkások is részt kérnek. Közülük a katonailag kikép­zetteket azonnal felfegyver­zik, és egységüket beosztják a hadsereg kötelékébe. Azo­kat, akik még nem voltak katonák, Pestre irányítják, ahol megkezdik katonai ki­képzésüket. A franciák azon fáradoz­nak, hogy az egymással ma­rakodó ellenforradalmi cso­portokból megbízható, és a világ közvéleménye előtt is elfogadható ellenforradal­mi kormányt hozzanak lét­re. A bécsi esoport sem akar kimaradni ebből a kormányból. Bethlen Istvá­nék ma elindították teljha­talmú megbízottjukat, gróf Teleki Pált Szegedre. Az el­lenforradalmárok változat­lanul reménykednek abban, hc&j maguk a franciák is támadásba indulnak a Tanácsköztársaság ellen. Ál­landóan igyekeznek rábe­szélni őket erre. A franciák azonban nem túlságosan tö­rekednek a harc megindítá­sára. Katonáik sem nagyon alkalmasak a Tanácsköztár­saság elleni támadásra. A száműzött direktórium, va­lamint a városban a soroza­tos letartóztatások ellenére állandóan dolgozó kommu­nisták és az őket támogató munkások francia nyelvű röpiratokat terjesztenek a francia katonák között. Agi­táctójuk hatása érezhető is a katonák szellemén. Még az arab és néger katonák egy része ls vörös színű jel­vényt visel zubbonya, vagy sapkája alatt. Két proklamáció ts nap­világot látott ma Szegeden. Az egyikben Somogyi pol­gármester francia intenciók szerint a munkásokat és munkaadókat próbálja bé­kítgetni. A másik az ABC régebben megígért prokla­mációja. Ennek frázis- és rágalomhalmaza mögött vi­lágosan látszik a nyílt el­lenforradalmi szándék. Ne „konszolidáljuk" hibáinkat! A pártélet eseményeiből A Szegedi Kéziszerszám­'árugyár párt-alapszervezeté­nek vezetősége a Központi Bizottság márciusi határo­zatának végrehajtásáért minden párttagnak személy­re szólóan megszabja teen­dőit. A munkatervet az e havi taggyűlésen vitatják meg és egészítik ki esetle­ges újabb javaslatokkal. * Balástyán ls beszámolókat tartanak a helyi tanács tag­jai. A helyi pártszervezet segíti a beszámoló-gyűlése­ket, s egy-egy kommunista az összegyűlt embereknek az időszerű nemzetközi kér­désekről tart tájékoztatót. A lakosság így nemcsak a ta­nács, illetve annak tagjai munkájáról kap tájékozta­tót, hanem a genfi értekez­lettel kapcsolatos kérdések­ről is. * A Szegedi Konzervgyár pártszervezete készül az idénymunka megindulásakor érkező nagyszámú új dolgo­zó fogadására. A pártveze­tőség ezzel kapcsolatban ak­tivaülésen ismertette a párt­tagsággal és a meghívott pártonkívüliekkel a felada­tokat. A munkába álló, mint­egy másfélezer dolgozóval csoportonként, és késóbb egyénileg is elbeszélgetnek az üzem tervéről, s arról, hogy minden dolgozó mit te­het az előirányzott 3 száza­lékos öntköltségcsökkentés megvalósításáért. A pártszer­vezet a vállalat vezetőséggel együtt elhatározta, hogy az új dolgozóknak minden szak­mai segítséget megadnak. * Deszken a községi párt­szervezet vezetősége foglal­kozott az MSZMP Központi Bizottsága március 6-i ha­tározatának helyi végrehaj­tásával. Megállapították, hogy a termelőszövetkeze­tekben lehetőség kínálkozik még több eredmény eléré­sére, a márciusi határozat­ból adódóan. A további te­endőket a termelőszövetke­zetek alaposan megbeszélik. * Az Ujszegedi Ládagyár pártszervezetének vezetősége az üzem vezetőivel együtt felülvizsgálta a pártkong­resszus tiszteletére koráb­ban tett vállalást. Erre azért került sor, mert az I. ne­gyedévi termelési mutatók, valamint az új termelői ár­rendszer elavulttá tették a régebbi vállalásokat. A párt­szervezet megállapította, hogy jobb eredményekre ké­pes az üzem a kialakult, lel­kes munkaverseny alapján. Ezért a műszaki vezetés a dolgozók vállalásai alapján új versenypontokat állított össze. A dolgozók a többi között vállalták, hogy idén 408 ezer forintot takarítanak meg. Pedagógnsküldöttség érkezik Szegedre az NDK-ból Ma délben 11 tagú német pedagógusküldöttség látogat Szegedre, hogy két napon keresztül tanulmányozza az Itt folyó politechnikai kísér­leteket, továbbá a Szeged környéki növény- és madár­világot. A küldöttség tagjai valamennyien biológiaszako­sait. Itt-tartózkodásuk első napján megtekintik a Sze­gedi Nemzeti Színházban az Aida előadását, hétfőn a Radnóti Miklós Gimnázium tanműhelyeit és a Haladás Termelőszövetkezetet láto­gatják meg, kedden délelőtt pedig kirándulást tesznek a Fehértóra és az újszegedi botanikus kertbe. íz miíid bicska, NMhmk sót még több ls van belőle, hiszen összesen húszezer zsebkést gyárt az Orvosi Műszer, Felszerelés és Gyermek­kocsi Kisipari Termelőszövetkezet ezekben a hónapokban. A bicskák jórésze halnyelű, s messze el fogja vinni a szegedi bicska hírnevét, talán még az országhatárokon túl­ra is. Ezért csomagolja mindegyiket olyan nagy gondos­sággal Csikós Pál részlegvezető irányításával Vass Jánosné köszörűs és Burányi Istvánná. A magyar emberek szeretnek szépen járni, csinos, ízléses ruhában és cipőben. Megnézik, hogy milyen bútort vásárolnak, milyen kivitelezésű szőnyegre adnak pénzt, ítb. S ez így van jól. Iparunknak mennyiségileg és minőségi­leg ls alkalmazkodni kell a közfogyasz­tásban felmerült Igényekhez. Nemcsak mennyiségben, hanem szép termékek elő­állítására való törekvésben is. A szegedi ipar e tekintetben nem jár utolsó helyen, hiszen mindent egybevetve az év első ne­gyedében 99,2 százalékra teljesítette ter­vét. De sajnos a szegedi ipar a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 2,4 szá­zalékkal kevesebbet adott. A vásárló nem azt kérdezi, hogy vég­rehajtotta-e tervét a szegedi ipar, — nem ez jut eszébe —, hanem azt kérdezi a boltban az eladótól, van-e gyermekszan­dál a bőrtalpúból? S ha azt a választ kapja, hogy nincs, akkor sem az ipar tervteljesitésére gondol és nem a ha­nyag kereskedelemre, hanem a szocialis­ta rendszer hibájaként rója fel — egé­szen helytelenül — a szandál, vagy a 34 —35—36-os gyerekcipők hiányát. Nálunk a múlt negyedévtől való el­maradást vállalataink vezetői nem ma­gyarázzák a tervszámok teljesíthetetlen­ségével, mert a tervszámok kialakításá­ban a helyi kapacitások Józan mérlege­lése dominál. Tehát nem a tervszámok­kal van baj a szegedi üzemekben a múlt év hasonló időszakával szembeni elmara­dásnál. Az elmúlt években a munkásság ter­melési kedvének lanyhulását emlegették jogosan gazdasági funkcionáriusaink. Ez a tényező most már kiveszett az ipari ter­melést hátráltató »íogalomkörök?-ből. A munkásság termelési kedvét és termelési lendületét nemcsak a megnövekedett ke­resetekben, megemelt családipótlékban, kifizetett nyereségrészesedésben .kereshet­jük, hanem az ellenforradalomból levont politikai tanulságokban is. H a a dolgozókhoz fordulunk azért, hogy segítsék rendszerünk boldo­gulását, építésünk gyorsabb üte­mét, készségesen ajánlják fel szolgálatal­kat. Véleményem szerint a szocializmus építésének gyakorlati támogatásában és e támogatás szükségességének megértésé­ben sokkal előrébb járnak, mint néhány Igazgató, főmérnök, főkönyvelő és egyéb funkcionáriusunk. Tehát a munkásság aktivitása, politikai érettsége előrelendí­tője a szocialista építés meggyorsításának Ipari vonatkozásban ls. Végeredményben hol keressük az át­meneti megtorpanás okait? Az egyik leglényegesebb tényező a kvalifikált ipar, illetve üzemszervezés tu­dományának gyengesége, a közszükséglet közvetlen kielégítését szolgáló iparban is, sőt elsősorban itt. Az elmúlt esztendők­ben műszaki gárdánk és egyéb szakem­bereink a -higanymozgású? termelés technikai, gazdasági, kereskedelmi prob­lémáival csak egészen felszínesen foglal­koztak, mert az ipari termelés nem kény­szerítette őket. Ebben az időben ipartervezésünk hibás felfogása nem állította különösebb nehéz­ségek elé könnyűiparunkat a lakosság el­látását illetően. A lassan változó -nagy szériák? nem Igényelték a szakmai, szerve­zési vitalitás napi csillogtatását. Hiszen egy kicsit az ipar diktálta a kereskedelmet, he­lyesebben a fogyasztást. A vásárló hiába kért lódenkabát helyett mondjuk valami­lyen szép színű kamgarn anyagot húszféle változatban, nem kapott, mert az ipar nem gyártotta széles választékban. Most, hogy a -lóden-vllág? lejárta ma­gát és a kereskedelem a fogyasztó igé­nyeit kutatja s vásárlóközönsége szája­íze szerint rendel, sokszínűen, sokrétűen — mindenből csak annyit, amennyit a piac felvehet — az iparszervezés, a gyors szériacserék tudománya egész könnyű­iparunkban alapvető tényezővé vált. G azdasági életünk vezetői mindenek­előtt Iparunk Irányítói, főként műszaki gárdánk nem volt hozzá­szokva a permanens -szervezéshez, terve­zéshez, azonnali intézkedésekhez. A régi, a mindent uniformizálni akaró iparter­vezés kényelmessé és egy kicsit felüle­tessé is tette műszaki embereinket. És most a kereskedelem gyors igényválto­zásai strapás és fáradságos munkára kényszeritik műszaki gárdáinkat. A ke­reskedelem nem tehet mást, igazodnia kell az élethez és az élet nem engedi magát -lódenba öltöztetni? sem evésben, sem ivásban, sem szórakozásban. Az ipar­nak a közönség ízlését úgy kell kielé­gíteni, hogy a piac választéka bővüljön. Viszont a gyakori gyártmánycserék nem emelhetik a termelés költségtényezőit, sőt csökkenteni kell e költségeket. Egyébként exporttevékenységünkben, a megszerzett külföldi piacok megtartásá­ban az ügyes nyugati konkurrenciával szemben folytatott világpiaci versenyben létjogosultságunk, — többek között — iparunk mozgékonyságával függ össze. Iparunk műszaki gárdája és igazgatóink most teszik le az -alkalmassági? vizs­gát a könnyűiparban is. A mérnök, tech­nikus, tervező, főkönyvelő, kalkulátor, stb. értókét az határozza meg, mennyire képes kielégíteni közönségünk egyre fo­kozódó új igényelt. Mert az Igények ki­elégítésétől függ a vállalat tervének tel­jesítése és nem utolsósorban az évvégi nyereségrészesedés összege ls. A múlt negyedévvel szembeni vissza­esés egyik okát műszaki gárdánk iparszer­vezési gyengeségében keressük és ezen javítsunk is. Az üzemeltetés gazdaságos­sága, nyeranyagellátás és piacbiztosítás a vállalatigazgató elsőrendű feladata. E kérdések jó megoldása mutatja mennyire áll hivatása magaslatán. Másik tényező is az iparvezetéssel függ Össze. Iparunk vezetői sokéves gyakorlat­ban ismerték meg a vezetés csínját-bín­ját és többségükben a munkapadtól nőt­tek ki alkalmas, hasznos vezetőkké. De az ellenforradalom utáni határozottságu­kat most néhány helyen egy eüanyhulás­féle -minden konszolidálódott? helyzet váltja fel. Akad igazgató, főmérnök, fő­könyvelő, aki nem tudja megmondani; hogy a vezetése alatt álló vállalatnál -lent a termelésben? mi folyik. Mi a vé­leménye a munkásoknak a termelés gya­korlati, műszaki dolgairól nem beszélve a munkásság termelési kedvéről, politikai érdeklődéséről. Ezt általunk vizsgált té­nyek alapján állapítottuk meg. V állalatainktól annyian Járnak Bu­dapestre a központokba, hogy In­dokolt felvetni: mennyiben szük­séges ez? Nagyobb felelősségvállalással sokminden megoldható helyben. Ez a különböző kiszállás évente tetemes meny­nylségű pénzt emészt fel és végeredmény­ben ellentétben áll a termelés költségei­nek csökkentésére irányuló erőfeszítések­kel. Nem arról van szó, hogy fontot ügyekben mellőzni kell a központba uta­zást, mi csak a felesleges kiutazást ítél­jük el. Nagyobb felelősségvállalással, ha­tározottabb vezetéssel nagyon sok tíz­zer forintot lehetne megtakarítani. Az sem valami egészséges, hogy e ve­Zetőgarnltúránk tagjai közül sajnos, nem is kevesen többféle megbízatást kapnak és vállalnak melynek következtében nem tudják elvégezni legfontosabb munkáju­kat. Majakovszkij -félemberei? sajnos ná­lunk ls megvannak szép számban — sa­ját hibájukon kivül. Van olyan gazdasá­gi vezető ls, aki huzamosabb Időn keresz­tül csak -vendégként? jár be munkahe­lyére. Ennélfogva nem is tudja irányíta­ni a rábízott termelési egységet, beosz­tottjai irányítják őt. És ha a munka, a termelés zökkenőkkel Jár, elmarasztalják — szintén saját hibáján kívül. Gazdasági életünk vezetőit nem lehet leterhelni annyi társadalmi munkával, hogy végül mellékes foglalkozássá váljék náluk saját hivatásuk. Többet tartózkod­janak -a termelés színhelyén?, és gyakor­latilag irányítsák a munkát, hárítsák el a termelést gátló tényezőket. A harmadik -ok? a negyedévi lemara­dásban az új termelői árrendszer kialakí­tásából fakadó nehézségek tendenciózus felnagyítása és ezáltal néhány termelést gátló tényező -megmagyarázása?. Az új termelői árrendszer bevezetéséből semmi­féleképpen sem fakadhat béralaptúllépés, csökkenő termelés, pangó termelékenység, — a tervteljesítés hiánya. Nálunk szocia­lista rendszerünkből fakadó törvény az önköltség csökkentése, a termelékenység emelése, a minőség javítása: a kulturált, olcsóbbodó, jó minőséget előállító üzemel­tetés. _.öbb tényezőt is felsorolhatnánk, de ezek együttvéve sem változtatnak azon, hogy a párt márciusi határo­zatából adódó 4 százalékos termelésemel­kedést Szeged ipari üzemeiben is valóra kell váltani. Pártszervezeteink és gazdasági funkcio­náriusaink, műszaki gárdánkkal karöltve sürgősen vizsgálják meg üzemenként — ahol elmaradtak — a termelés fokozásá­nak gátló tényezőit és küszöböljék kl. A második negyedévet már szocialista építé­sünk meggyorsult ütemének jegyében, megemelt termelési mutatókkal zárják. Ehhez a munkásság megadta és a jö­vőben még Inkább megadja a maximálta támogatást. SIKLÓS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom