Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-30 / 100. szám

Csütörtök, 1959. április Sfl. 2 Amerikai fi on harcoson látogatnak a Szovje nnicba A múlt évben Philadel­phiában megalakult "ba­ráti kezek- elnevezésű ame­rikai (ront harcos szervezet a közelgő győzelem napja, május 9-e alkalmából üzene­tet intézett a szovjet front­harcosokhoz. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a front­harcosoknak összefogott erő­vel kell küzdeniök a béke megszilárdításáért. Közli, sok amerikai front­harcos nyáron a Szovjet­unióba készül, hogy megis­merkedjék és baráti kap­csolatokat építsen kl az egy­kori szovjet frontharcosok­kal és családjukkal. Sí kerti l-e áthidalni a% ellentétes nyugati álláspontokat? — ez a legf bb kérdés a nrgy nyugati l<ü ügy miniszter legn.p megkezdődölt pauzsi értekezletén Szerdán délelőtt megkez- Az amerikai lapok az ért A News Chronicle cimü dődött Párizsban a négy tekezlettel kapcsolatban angol lap figyelemre méltó nyugati külügyminiszter: megállapítják, hogy a tár- cikkben foglalkozik a pári­Herter amerikai, Selwyn gyalások Herter, az új ame- zsi külügyminiszteri értekez­Lloyd angol, Couve de Mur- rikal külügyminiszter ítélő- lettel. -Mialatt a kelet-euró­vílle francia és von Brentano képességének és erejének pai külügyminiszterek var­nyugatnémet külügyminiszter próbatételét jelentik, mivel sói találkozójukat tömör tanácskozása. A küliigymi- — ez már párizsi és londo- egységük kimutatásóval fe­niszterek megbeszélésének ni politikai körökben elter- jezték be — írja többek kö­célja az, hogy áthidaló meg- jedt vélemény — Herter nek zött ^ angoi iap _ nyugati áldási találjanak a négy or- kell összeegyeztetnie az an- .okk,. '„jióitahb szág álláspontjában a genfi gol, valamint a nyugatnémet KarxarsalK sokkhi znauaDo értekezlet napirendjére, illet- és a francia álláspontban alakulatban vonulnak fel Pá­, ,, jelentkező ellentéteket, ame- rizsba, hogy egységes arcvo­Z " ™ lyeket a nésy nyugati °rszág »alat teremtsenek meg a kérdésekben elfoglalandó kö- megbizottainak nemrég vé- , , . zös álláspontra vonatkozólag, get ért londoni munkaérte- ge"n értekezletre*. kezlete sem volt képes áthi- Áz értekezlet ma folytatja dalni. munkáját. Hruscsov megköszönte a születésnapja alkalmából hozzáintézett jókívánságokat Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, a Pravdában közzétett levelében a legmelegebben megköszöni minden szervezetnek és ma­gánszemélynek a 65. születésnapja alkalmából hozzá in­tézett üdvözleteket. Egész lelkemből köszönöm a szovjet elvtársaknak és külföldi barátainknak — írja Hruscsov —, hogy kifejezték: helyeslik a párt Központi Bizottsága és a szovjet kormány tevékenységét, amely a kommunizmusnak országunkban való elmélyítésére, a béke és a nemzetközi biztonság meg­erősítésére Irányul, köszönöm a személyemhez intézett jókívánságokat. • Kedves elvtársak, meg lehetnek győződve arról — írjr levelében befejezésül Hruscsov —, hogy erőmet nem kí­mélem szeretett kommunista pártunk, a szovjet nép, a világbéke megerősítése szolgálatában. Törvényerejű rendeleteket bocsátott ki szerdai ülésén az Elnöki Tanács (Folytatás az l. oldalról.) sági Kísérleti Intézetet »Mo­hogy kivételesen nyugdíjat sonMagyaróvári Mezőgazda­lehessen megállapítani azok- "ági Akadémia* elnevezéssel nak a kiváló érdemeket egyesitette. js Törvényerejű rendeletet szerzett tsz-tagoknak akiknél a nyugellátás meg­állapításához valamely fel­tétel hiányzik. A mezőgazdasági felsőok­tatás és tudományos kuta­alkotott az Elnöki Tanács a sajtójogi büntetörendelkezé­sek szabályozásáról, vala­mint az adócsalás bűntetté­ről és a pénzügyi szabály­tás megjavítására és haté- sértésekre vonatkozó ren­konyabbá tételére az Elnöki ^lkezések módosításáról-Az Tanács a Keszthelyi Mező- adótartozásokkal kapcsola­gazdasági Akadémiát és a tos pénzügyi bun eltekről Délnyugatdunántúb Mező- eddig tobb jogszabály ren­gazdasági Kísérleti Intézetet delkezett . nttvel ezek az -Keszthelyi • Mezőgazdasági 1936-1951 évek kőzött ke­Akadémia* elnevezéssel, to- letkeztek, áttekintésük meg­vábbá a Magyaróvári Mező- nehezítette az állami szer­gazdasági Akadémiát és az vek munkáját. Ezért az uj Északdunántúli Mezőgazda- törvényerejű rendeletben ezek a bűncselekmények Mezőgazdaság-fejlesztési terveket kell készíteni a termelőszövetkezeti községekben és városokban A magyar kormány rende­letet adott ki a szocialista falu, a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemek tervszerű kialakítása és a mezőgazda­sági termelés fejlesztése ér­dekében a termelőszövetke­zeti községek (városok) me­zőgazdaságfejlesztési tervé­ről. Kimondja a rendelet, hogy Krónikussá vált gazdasági válság Argentínában A kormány a kommunista párt betiltásával akarja „megoldani" a problémákat dasági helyzetét. Ennek oka rosi, fővárosi kerületek- telepítésére, vagy felújítá­ben) a helyi adottságok, sóra alkalmas területek meg­valamint a távlati lehető- jelölését, valamint a fásítási ségek alapulvételével és a célkitűzéseket. Irányelvként népgazdasági érdekeket Jelöli meg a rendelet, hogy szem előtt tartva, mindé- elsősorban a termelőszö­nütt mezőgazdaság fejlesz- vetkezeti községekben kell tésl tervet kell készíteni. elkészíteni a mezőgazda­, , ságfejlesztési terveket, A mezőgazdaságfejlesztesi . , tanács véere_ ífekl JSffVJSSfi: ^ '^SOTJEEt a termelőszövetkezet, kö* & síolgátó'külte- «£g fékben is ségekben (városokban, va- rületeit és az ilyen célú lé- engeoeiyeznexi tesítményeit. Tartalmazzák a A mezőgazdaságfeilesztes. községek bel- és külterülete terv elkészítése a már meg­Jelenlegi határának megjelö- alakított állandó jellegű fej­lését, enne* esetleges módo- lesztési bizottság feladata, sítására vonatkozó Javasla- A bizottság mellé mlnde­tot, a szocialista nagyüzemek nütt tervező brigádokat elhelyezését, az üzemi köz- kell szervezni a szakfel­pontok, egyéb nagyüzemi adatok ellátására, mezőgazdasági épületek tert A tervező brigád állandó ta­vezett elhelyezését, esetleg a gokból, üzemszervezőkből, kialakítandó űj lakótérül©- növénytermelőkből, állattc­tek helyét, a meglevő dűlő- nyésztő mezőgazdászokból, hálózat módosítását, a szük- talajszakértőkből, földmó­séges közlekedési hálózatot, rőkből, építészekből és fijld­a jelenlegi vízrajzi viszonyok rendezőkből tevődik össze feltüntetésével a vízgazdói- de részt vesznek munkájá­kodás, a talajvédelem és a ban az építésügyi, a vízügyi talajjavítás lehetőségeit, az valamint az egészségügyi és állandó kultúrák — szőlő, az útügyi hatóságok kikül­gyümölcsös, legelő, erdő — döttei is. Argentfna, ez a hatalmas, képes lesz Argentína egyre kétmillió 778 ezer négyzetkl- kétségbeejtőbbé váló gaz­lométer amerikai kiterjedésű köztársaság dél­már elsősorban az, hogy intézke­dései során elsősorban a gyárosok, földbirtokosok és a külföldi tőkések érdekeire volt tekintettel. Hogy milyen rossz körülmények között élnek Argentínában a mun­kások, kitűnik abból is, hogy amíg egy négytagú csa­lád havi létminimuma 1956 végén 2340 peso volt, addig egy munkás havi jövedelme az 1000 pesót sem érte el. Ezek az arányok azóta még­inkább a munkások hátrá­nyára tolódtak el. Frondizl politikájával szemben egyre inkább meg­mutatkozik az elégedetlen­ség. Vasárnap a Mendoza­tartomónyban tartott idő­szakos választás során a kormányon lévő Radikális Párt elvesztette többségét a helyi parlamentben és a harmadik helyre szorult. Ez­zel szemben a kommunisták viszont előretörtek, ameny­nyiben az elmúlt évben ka­pott szavazataik dupláját érték el. A gazdasági problémák dasági problémáinak belát- _ _ - , ..». ható időn belüli rendezésé- kai szembeni tehetetlensége hosszú esztendők óta politi- re. Frondizl politikája azon- és az amerikai tőkések »bi­vólsággal ban nem járt eredménnyel zalmának elnyerésére való azért, mert csak a külföldi törekvés- indíthatta az ar­tőke beáramlásának meg- gentin kormányt arra, hogy könnyítésére törekedett, ar- a kommunista pártot betiltó ra azonban nem, hogy a intézkedéseket foganatosft­munkósok és a bérből élők son. A kiadott rendelet sze­helyzetén valamit is vóltoz- rlnt Argentína területén ti­n.ura - tasson. Kudarcot vallott a los a kommunista párt, va­szert, elsősorban fagyasztott behozatalt megtiltó politiká- [amint° párttal kapcsolat­húst és lisztet szállított ja is, mivel Argentína az bon álló szervezet vagy élelmiszeripar termékelt ki- egyesület tevékenysége. úgyszólván minden Ilyen intézekedésekkel, másból behozatalra szorul, amelyek csupán a Frondizi Amikor azután ez év elején által is annyit hangoztatott Argentínában szabaddá lett demokratikus szabadságjo­a külföldi árubehozatal, a gok teljes hiányára mutatnak, helyzet semmiben sem vál- nyilván nem lehet gazdasá­tozott. Ugyanis a külföldi gi problémákat megoldani. _ árukat terhelő vámilleték Ezt a módszert már több sági dekonjunktúra hatósá- olyan magas, hogy az ese- európai és más országban is ra Argentínában is egyre tek többségében az áru ér- megpróbálták — és meg­növekedett a munkanélküli- tékének két-háromszorosát buktak vele. Erre a sorsra ség és az 1944-től 1955-lg teszi kl. Az eredmény: a Jut a Frondizi-kormány is, uralmon volt Peron-kor- dolgozók képtelenek megfl- amennyiben továbbra is ezt mány kezdetben apró-cseprő z.etni a rendkívül magas a politikát folytatja. Mert szociális segélyekkel, majd árakat. Kísérletezett Fron- Frondizi ha'almát nem a dlzi a bérek befagyasztásé- kommunisták fenyegetik — az Argentin Kommunis'a nve volt az ez év elején ki- Pórt az elmúlt évben indult robbant hatalmas szlróik, első ízben választáson —, amely végül is sok terüle- hanem a robbanással veszé­ten a munkásság győzelmé- lyez'etö szociális feszültség,. kai és gazdasági küzd. A 21 millió lakosú, állat­tenyésztéséről, hús- és ma­lomiparáról Ismert Argentí­na gazdasági -felfutása- a második világháború idősza­kára esik, amikor élelmi­Angliának és az angol gyar­matoknak. A konjunkturális véve lehetőségek mellett az ar­gentin Ipar termelésének ér­téke a második világháborút követő esztendőkben már felülmúlta a mezőgazdaság termelésének értékét. A háborút követő gazda­államosítással Igyekezett változtatni a nehézségeken, val is,_s ennek az eredmé­azonban Intézkedései nem voltak következetesek és át­fogóak, s emiatt nem is jár­hattak eredménnyel. Amikor az elmúlt év ele- vei végződött amelyet az elkéoesztő titem­jén tartott választások után Arturo Frondizi, a Jelenlegi elnök került hatalomra, úgy nézett -ki, hogy az új elnök tatni Argentína nehéz gaz­Egvszóval Frondizi eddigi, ben növekbö lakosság sorai közel egyéves elnöksége közli' ti négymillió munka­alatt sem tudta megváltoz- nélküli támaszt. Perényi István egységes és olyan szabályo­zást nyertek, amely vala­mennyi adónemre és illeték­re egyaránt kiterjed. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyá­ban 1959. március 6-án alá­írt szerződést, valamint a Magyar Népköztársaság kor­mánya és az Iraki Köztár­saság kormánya között Bag­dadban 1959. Január 6-án aláírt kereskedelmi megál­lapodást. Hrrcsov fogadta Montgomery marsallt Kedden Montgomery mar­sall, az angol haderő volt főparancsnoka, a NATO volt főparancsnokhelyettese há­romnapos magánlátogatásra egy szovjet katonai repülő­gépen Moszkvába utazott. N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán fogadta Montgomeryt Hazaérkezett Helsinkiből a magvar par amenti kiíldttt ség Szerdán délután hazaérke­zett Helsinkiből a magyar országgyűlés küldöttsége, amely a finn parlament meghívására baráti látoga­tást tett Finnországban. A delegációt Dinnyés Lajos, az országgyűlés alelnöke vezet­te, a küldöttség tagja volt Olt Károly, Cseterkl Lajos, dr. Germánus Gyula, Pála Kórolyné, Csikós József kép­viselők. A küldöttséget a Ferihe­gyi-repülőtéren az ország­gyűlés tisztikarának és kül­ügyi bizottságának több tag­ja üdvözölte. Külpolit kai vitát kezdett a francia nemzetgyűlés A francia nemzetgyűlés bocsátását. Ugyancsak szót szerdán kezdte meg a kül- emelt a kommunista képvi­politikai vitát, amelyet Cou- selőcsoport az ellen, hogy a ve de Murville külügymi- vitákat nem szavazással zár­niszter keddi deklarációja ják le. A kommunista kép­indított el. viselők el vannak szánva ar­* ra, hogy ilyen körülmények A nemzetgyűlés keddi ülé- között is harcoljanak a dol­sén az elnök, a degaulleista gozók követeléseiért, a de­Chaban-Delmas igyekezett mokratíkus szabadságiogok­belefojtani a szót a napiren- ért, az algériai probléma di javaslat ellen felszólaló tárgyalások útián való meg­kommunlsta képviselőkbe. oldásáért, a béke és a nem­Waldeck-Rochet és Bal- zeti függetlenség politikájá­langer kommunista képvise- ért. lók tiltakoztak ellene, hogy a nemzetgyűlés a fontos vi­ták végén nem szavazhat. Mitől fél a miniszterelnök — vetette fel a kérdést Róbert Ballaneer —, amikor a nem- A Magyar Szocialista Mun- politikai tevékenységével se­zetgvulésben nagy többsége káspárt Központi Bizottsága gítette a párt harcát a szo­van? A mai nemzetgyűlés- mé]y fájdalommal tudatja, cializmus győzelméért. Ki­ben lehet "csevegni* de rfön- hogy Fogarasi Béla elvtárs, emelkedő szerepe volt a feni. szavazni nem — han- a munkásmozgalom régi har- munkásosztály tudományos goztatta a kommunista sző- cosa, a Magyar Kommunista világnézetének, a marxizmus nok- Párt alapitó tagja, a Ma- eszméinek terjesztésében. A A kommunista képviselő- gyar Szocialista Munkáspárt legutóbbi időben is, kora és csoport közleményt adott ki. Központi Bizottságának tag- gyenge egészségi állapota el­nmelvben hangsúlyozza. hogv ja> a neves tudós, a magvar lenére odaadóan kivette ré­„ lAtmtőhbf választóéi ered- értelmiség eg-.-ik vezető kép- szét a néphatalom védelmé­utónvek is htaonvítlák. az ú1 viselője, 1959. áprllh 28-án ért és megszilárdításáért nerrzetrvűlés nem kénvisell 68 éves korában, súlyos be- végzett küzdelemben. n7 országot. A kommunista tegség következtében el- Fogarasi Béla elvtárs har­tiltalentmnU elte- hünyt. Fogarasi Béla elvtárs Cos életének emlékét pár­-- honn n vemseinuMi, ej. halálával pártunk olyan har- tunk kegyelettel megőrzi. - lile**,* a r>*nrünnl. bl- cosa távozik sorainkból, aki Meghalt Fogarasi Béla zottság a kom- egész életét a munkásosz­—Uejő'- törvénn- tály és a nép felszabadulása tervezeteinek a nlénum elé nagy ügyének szentelte. Tántoríthatatlan híve volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. * .KÜLTURA" NYUOAT-NEMETORSIZAGBAN . , , Közleményben tudatja Fo­JHM kommunizmus eszmélnek, tu- garasi Béla hatóiét a Magyar A mnnrheni nie Kuitur érde- dományos munkásságával és Tudományos Akadémia is. kes rücket ktzttl arról, hogvan esHkken az érdeklődés a szín- AZ MSZMP KÖZPONTI BTZOTTPÁOA ÉS A MAGVAR TUDOMlNVOS AKADÉMIA ELNÖKSÉGÉNEK KÖZLEMÉNYE vonalas Irodalom Irőnt Nyugat­Mémet orszAcban. Mii a hábo­rít után Camus, Sartre, Ha­mlngway, raul'tnnr és Dos Pas­RO» vopak a „bestsel'erek", az­óta teltcsen megfordult az ér A Magvar Szocialista Mun- mia alelnöke temetésének káspárt Központi Bizottsága megrendeze-?ére. A bizottság dokDdés iránya és a köonyü- és a Magyar Tudományos elnöke Káilai Gyula tagjai: m>nyva^rodTiont^ foalalta tl 'l Akadémia elnöksége bízott- Rusznyák Istvánf Benke Va­tereoet. Thomas Mann művei ságot küldött ki Fogarasi léria, Borka Attila. Hevesi kózOl az Egy szélhámos val- „--,„„ Gvutó Nemes Dezső Orb-in lomásal kiszorította a varázs- Bel a elvtáns, az MSZMP "Z™™ I>«~ft és a noktor Fsustus-t. RöZDonti Blzotteáca tngln n László, OrluUv Gyula. Hetnrlrh Mann legkevesebbet ol- K-°zpOTU' BIZOItsRga ta81a- a A temetés időpontjáról ké­Helnrtch Mann legkevesebbet ol­vasott német író. Magyar Tudományos Akadé- sőbb történik intézkedés

Next

/
Oldalképek
Tartalom