Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-30 / 100. szám

3 Csütörtök, 1959. április Sfl. 2 A szegedi Táncsics Tsz tagjai már eldöntötték a nagy versenyt Ezerkilencszázötvenhat gedi egyéni gazdaság átlagos mények, ipari nyersanyagok őszén, amikor a néphatalom birtoknagysága csupán 0,7 árából számítódnak ki. kegyetlen — egyébként túl- katasztrális hold. Ennyi föl- . ... korai — halotti torát ülte dön nem élhet meg egy pa- bVOfSVOnai mODjara az ellenforradalom, a szege- rasztcsalád Érthetően ipar- Tehát nem keU na böl. di Táncsics Tsz tagjainak is ban is vállalnak munkát, s csesség ahhoz hogy jól lát. színt kellett vallaniok. To- pénzért veszik meg azokat hassuk- az egyéni gazdasávább közösen, vagy pedig a mezőgazdaságból eredő fo- gokban szinte gemmi fejlőszétrombolni mindent, amit gyasztasi cikkeket, melyeket dés nem tapasztalható eledig építettek? összesen saját földjükön éppen a lenben a szövetkezeti g'azda142-en ültek a teremben, széttagoltság miatt nem tud- sá k gyorsvonat módjára amikor az elnök szavazta- nak megtermelni. Hovato- húznak e, mellettük Egyet. tott: -Ki van etoe Hu- vabb oda jutunk a fej tegete- len sz di da számára szónkét kéz emelkedett fel. sekkel, hogv- kiderül: a va- • - • -Ki marad?? 120 paraszt- ros földbirtokos gazdái összököl szökkent a magasba, átlagukat tekintve elavul', Nekünk jobb így — hallat- kisüzemi viszonyaik között szottak erről is, arról is a alig termelnek annyit, közbeszólások. A szegedi el- amennyi saját szükségletiilenforradalmárok tapasztal- ket fedezi, hatták: a szegedi paraszt- Ezzel szemben hogyan vá'sággal is kegyetlenül el- tozott meg ez a nem éppen számították magukat. Gazdagodó közösség sem mindegy, hogy mikor hagyja ezt a -gyalogolást?, s mikor száll fel a fejlődés gyorsvonatára. Nem közömbös ez népgazdaságunknak sem. Ezért hát a Táncsics Tsz tagjainak is becsületbeli kötelességük egyéni gazdavigasztaló^eíyret * a Táncsác's társaikat felvilágosítani terTsz-ben? veikről, eredményeikről. OkAmi az árutermelést illeti, talan dolog lenne továbbra Azóta immár három esz- még itt is igen sok a kíván- is hallgatni arról, hogy az tendő telt el, s nem ered- nivaló. A Táncsics Tsz eredménytelenül. Cséplési ered- ményeivel azonban az egyéménylapok, pártatlan mérle- niekét még csak említeni gelési könyvek konokul bi- sem lehet egy napon. Az zonyítják: a ságváritelepi egy munkaegységre kioszTáncsics Tsz ma már min- tásra kerülő összeg 44 fodenben, kezdve a fűszer- rint lesz terv szerint az paprikától a répafélékig ma- idén. Ebből 35 forintot készga mögött hagyta a város pénzben kapnak meg a tsztagok, felét minden hónap végén előlegként, a többit zárszámadáskor. Ez a pénz a saját szükségletükön felül idő őket igazolta. Csépi József Segítség az asszonyoknak A városi nőtanács újabb fontos kezdeményezései A Szeged városi nőtanács A városi nőtanács tagjai kekre, amíg a szülők ottsokirényú és áldozatos mun- kis csoportokban felkeresik honról távol vannak. A Vákát végez a dolgozó asszo- a termelőszövetkezeteket és rosi nőtanács is tervezi; nyok érdekében. Napon- ott a vezetőkkel, a tsz asz- hogy Szegeden életrehívja a ként sokan felkeresik a szonyaival elbeszélgetve -pótmama--szolgálatot. Ennőtanács Vörösmarty ut- elősegítik a helyi nőtanács nek érdekében előkészítő cai irodáját, hogy a tenni- megalakítását. Fiatalos lel- bizottságot kívánnak alakivalókat megbeszéljék. Má- kesedéssel tevékenykedik tani, s kérik a városi tanács sok meg azért jönnek, hogy ebben a munkában is Len- segítségét is. tanácsot, segítséget kérje- gyei Jánosné, a munkásmoz- Különböző jogi vonatkonek ügyes-bajos dolgaikban, galom egyik veteránja. ö zású kérdésekkel is sok aszaz újszegedi Haladás Tsz- szony keresi fel a nőtanáLátogatás a tsz-ekben be látogat majd el. Ta'átkoznak a munkás ás paraszt asszonyok A nőtanács tagjai most újabb hasznos kezdeményezésekhez fogtak. Elhatározták, hogy valamennyi szegedi termelőszövetkezetben megalakítják a nőtanácsot. Erre nagy szükség van, csot. A kérdésekre a választ — éppen bonyolult jogi vonatkozásuk miatt — gyakran csak bizonyos idő után tudják megadni. Ennek elkerüléséért tervezik, hogy hetenként egyszer jogügyi Helyesen és igen eredmé- tanácsadást tartanak majd nyesen baráti beszélgetése- a Vörösmarty utcai irodában. A tanácsadó bizottságban természetesen jogot végzett nők lesznek és így pontos ni. legtapasztaltabb egyéni gazdáit is. Bár a nagy előrelendülés még csak ezután következik. A mihályteleki és a szabadkai műút ollójában eladott áruk értékeként jön fekvő, nagy szövetkezeti ma- a tsz-hez. Ami pedig még •jor kívülről nem sokat árul ezt az összehasonlítást illeti: el most még abból, ami be- ez nagyon is szerény a teljes lül látható. Villanymotorok, igazsághoz képest. Mert az darálók, keretfűrészek ál- évente százezer forintokra menő beruházások, adó, újabb állatok vásárlása és efélék, mind az eladott terUtíörők május elsejéje mert a szövetkezeti asszo- kgt h{v életre a varosj nőnyok ^ problémáival eddig tar)ács amelyeken a falvak nem törődtek eleget. Nem S2Övetkezeti tagjainak és ketseges hogy a tsz-ekben egvéni gazdáinak feleségei, a notanácsok megalakításá- valamint mnnVácase7nnvnk «=»?««=>» '»-r »-»«>•»— val az eddigieknél nagyobb vesznek részt. Legutóbb a vaiaszt, tanacsot tudnak adlehetőség kínálkozik az asz- mIhályteIeki művelődési szonyok problémáinak meg- otthonban rendezett ilven oldasara, -második mu- megbeszélést a városi nőtaszakjuk? gondjainak enyhi- nács a földművesszövetkezet és a szakszervezet nőbizottsága, valamint a falu nőtanácsa. A rendkfvül szívélyes hangú megbeszélésen tésére. Könnv lés „második műszak" gondjain íandó moraja, a kovácsok üllőpengetése hallik itt reggeltől estig naponta. Mindenki siet, megy a dolga után, szervezetten halad a munka. Erősödik, gazdagodik a közösség. Senki Bevetheti a szemükre: persze, könnyű is ez az állam pénzén. Mert a Táncsics Tsz tagsá- Szeged megyei jogú városi tanács végrehajtó biga — néha helytelenül is — zottsága felkéri Szegeti intézményeit, vállalatalt, valamint azon a véleményen van: hi- Szeged város dolgozóit, hogy a világ dolgozói nagy üntelből lehetőleg semmit, an- nepe, május 1 alkalmából épületeiket vörös és nemzenál többet a saját zsebünk- tiszínű lobogókkal díszítsék fel. bői. Ezzel a gondolattal láttak hozzá idén az állatte-I* • nyésztés további fellendítéKészülnek májas elsejére kedvelők a játszótéren, a a szegedi általános iskolák- víztorony előtt, a lepényevőban is. Sok örömet tartogat versenynek, zsákbanfutásez a nap mind a kisdobosok- nak, kötélhúzásnak és rúdnak, mind az úttörőknek, de mászásnak lehetnek szemtajátékaikban méltán gyö- núi. Az iskolákban már szányörködhetnek a felnőttek mosan jelentkeztek ezekre a is. Délután 3 és 5 óra kö- versenyekre, annál is inzött például nagyszabású, kább, mert híre ment, hogy vidám roller- és görkorcso- az idén is jutalmat kapnak lyaversenyen vehetnek részt a győztesek. Sőt — a tervek Újszegeden, a Liget vendéglő szerint — a lemaradóknak is és a védőnőképző intézet kö- jár vigaszdíj; csokoládé, zötti útszakaszon. Ezzel egy- vagy cukor, idejúleg a tréfás jeleneteket Lobogózzuk lel házainkat! A szegedi úttörők a délutáni játékok előtt a komolyabb ünneplésből ls kiveszik részüket. Kilenc iskola úttörői május l-re feldíszítik a Széchenyi teret, a nagygyűlésre pedig 150 fiúból és ugyanennyi leányból álló egyenruhás úttörő díszszázad vonul fel a dolgozókkal együtt. A dolgozó asszonyok -második műszakjának? megsokan vettek részt és életük- könnyítésére a nőtanács ről, terveikről beszélgettek a mind a belvárosi, mind a ielenlevő asszonyok. Sokáig külvárosi területeken a házbarátkoztak egymással a tartási kisgépek használatánarasztasszonvok, valamint nak fontosságáról bemutaa Kenderfonóftvár, a Textil- tókat rendez. Különösen a művek, az Újszegedi Szö- mosógépek kelendők és a vőgyár és a Ruhagyár mun- nőtanács közbenjárására a kásnői Belkereskedelmi Kölcsönző A szülői munkaközösségek Vállalat készségesen segít, hogy a dolgozó asszonyok háztartási kisgépekhez jussanak. A gépeket igen kifizetődő, olcsó díjért adják kölcsön és folyamatosan a külterületeken maradhatnak, ha ott a családok egymás után használják azokat. A dolgozó asszonyok köréből Budapesten sikeresen mű- máris többen örömmel foködik az úgynevezett -pót- gadták a kezdeményezést, mama?-szolgálat. Azt je- mert — mint mondották — lenti ez, hogy a szórakozni a gép, különösen a nagyinduló szülők helyett nyűg- mosás nehéz munkáiénak díjas pedagógusok és óvó- gondját veszi le a válluknők vigyáznak a gyerme- ról. valamennyi iskolában eredményes ankétokat tartanak az ifjúság nevelésének kérdéseiről. Az ankétok látogatottak és sok hasznos tanulsággal szolgálnak a résztvevőknek. „Pófmama"-szo!gálal séhez is. • Iz állattenyésztés beszédes számai : Kószó István elvtárs, is- • mert alsóvárosi gazda, ki * most brigádvezető ebben a* tsz-ben, így számol be: J — A tenyészmarha-állo- • mány gyarapítása mellett' igen kifizetődőén foglalko- • zunk bikahizlalással. Tes- * sék meggondolni, hogy az • utóbb eladott hízóállomány-" ban olyan -kis? bikák isi voltak, amelyekért darabon-" ként kilencezer forintot kap-1 tunk. Most állítjuk be az» új hízóállatokat: eddig 24 JJ bikát vásároltunk, de még* több is lesz. J Az egyik istálló belsej'e" kőművesek, ácsok kopácso- J lásától hangos. Uj jászlakat* építenek, mint mondják, J modernebbeket. A munka • egprébként sietős, mert a J pénz már összegyűlt hozzá, , hamarosan indulni kell az* új törzskönyvezett tehénál-1 lományért, mellyel gyara- • pitják a régi törzset. A ser-JJ tésfiaztatókban csak úgy • nyüzsögnek a kismalacok. J Ezüstösen fehér szőrük csil-a lámlik a meleg napfényben.* A malacokból tenyésztörzse- ket válogatnak össze, s el- J lenőrzött törzsállományként • értékesítik őket. Gyakorlat • szerint 35—40 forintért ve-I szik ezeknek a malacoknak • kilóját. A tenyészállat-neve-1 lés mellett sokat hoz a • konyhára a sonkasüldö- ésj általában a disznóhizlalás is • Most 60 darabból álló új" állomány kerül hamarosan • hízóba. J Meglepő összehasonlítás j El kell mondani még azt" is, hogy ez az alig több, • mint négyszáz katasztrális J holdon gazdálkodó közösség B lényegesen több árut ter-* mel. mint arányosan a sze-" gedi egyéni parasztság álta-* Iában. Az utóbb készített J városi statisztika meglepő, • sőt megdöbbentő tényeket J derített ki a szegedi egyéni, gazdaságokról. Egy-egy szeA Magyar Tanácsköztársaság egészségügyi intézkedéseiből \ z első magyar proletárdiktatúra vezetői egyik legfontosabb feladatuknak tekinüdülöhelyeken levő gyógyintézeteket (szanató- is a kapitalista rendszer megszűntetése adhat riumokat), szállodákat és penziókat köztulaj- komoly alapot. Tehát az új társadalom, amely donba vették, hogy azokat mindenekelőtt a a proletárforradalom eredményeként máris kirászoruló munkások egészségének helyreállttá- alakulóban van.? Hollós József munkássága sára, illetve munkaképességének fokozására megérdemelné, hogy most, amikor a Tanácsközhasználhassák fel. Minden munkás a betegségi társaság negyvenedik évfordulóját ünnepeljük, és baleseti biztosítás hatálya alatt állt. A táp- minél alaposabb feldolgozást is nyerjen. Egész pénzkérdés is megnyugtatóan rendezést nyert, életében a szegények orvosa volt, ezért is állt tették, hogy egészségügyi és szociális intézke- a baleseti sérülteknek a táppénz mindaddig oly lelkesen a proletárdiktatúra mellé, désekkel is kiemeljék a magyar dolgozókat ab- járt, amíg gyógykezelésre szorultak a betegek. ból az elmaradottságból és kétségbeejtő hely- a közalkalmazottak után a betegségi biztosi- R övid fennállása alatt példamutatóan nazetből, amelybe a feudál-kapitalista Magyar- tási járulékot a munkáltató fizette. gyot alkotott a Magyar Tanácsköztársaország vezetőinek súlyos mulasztásai, bűnei Megváltozott a munka-egészségügy alakú- a szocialista egészségpolitika egyik alapelkövetkeztében került A Tanácsköztársaság ez ]ása is. A proletárdiktatúra lényegéből folyik, vének, az egészségügy egységének megteremtése irányú intézkedései elsőként a gyermekekről hogy az eddig elhanyagolt területen annál se- terén is. Kimondták az egészségügyi igazgatási igyekeztek egyetemesen gondoskodni. A gyei- rényebb tevékenységet folytasson. Megindult a ágak átszervezését. mekeik testi és lelki védelmét a legfontosabb munkahelyek egészségi viszonyainak az ellen- A szocialista egészségpolitika másik alapfeladatok közé sorolták. Felállították az iskola- őrzése. Tervbe veszik a munkahelyek légromlá- elve: a megelőzés gondolata. Ez nemcsak az orvosi intézményt és az iskolákban úgynevezett sának megakadályozása végett a munkánál ke- egészségügyi szervek egyik fő feladata, hanem gyermekvédő, gyámi állásokat rendszeresítet- letkező ártalmas por, gáz, füst azonnali eltá- egyben az állami intézkedések olyan széles tek. A betegségre hajlamos, általában az egész- volítását. A munkahely levegőjét állandóan ségileg vagy másképpen veszélyeztetett, gon- frissíteni kell, huzat vagy más egészségre kádozatlan gyermekek számára különleges intéz- ^ jelenség keletkezése nélkül, menyeket állítottak fel. Ilyenek voltak az er- Az át{ ó egészségügyi intézkedések a fődet, kerti napközi otthonok, a kerti iskolasza- váms helyzetében ugyancsak éreztették határendszerét is jelenti, amely a dolgozók munkaés életkörülményeinek gyökeres megjavítására irányul. Erre is nagy gondot fordított a Tanácsköztársaság. Az elhanyagolt kórházügy területén fontos natónumok es a kulonfele gyermekotthonok sukat A háború következtében nagyon lerom- lépések történtek. A gyógyintézmények köztuolyanok réuere. akiket keUő gondozás toanya lott a köztisztaság a körúton kívüli városré. lajdonba vételétől elválaszthatatlan volt a folytan kellett emeiyezni i^uion speaaus in- szekben Legelőször a szemétügyet akarták mo- gyógyszertárak szocializálása. Valamennyi gyógytézményeket állították fel az idegbeteg es a dem alapon, egészségesen megoldani. Elren- szertár köztulajdonba került, akárcsak a gyógygyengeelméju gyermekek gondozására. Fontos delték M addi hanyagolt vízvezetéki és csa- szertermelés és a gyógyszerellátás. intézkedés volt meg a gyermekek orvosi vizs- tomázási felszerelések karbantartását. A ke- _ 4 . , , galatanak es nyaraltatásanak megszervezése. ^jgy lakásbizottságok főként olyan proletár- Fontos feladatanak tekintette a tanacskorA Magyar Tanácsköztársaság oz anyákat is családok lakásügyeit intézték, akiknek a la- .az egészségügyi ismeretek terjesztését. írhetetlenül egészségtelen volt. Ez fok^ ™ódon to,rtfnt: "^ff™ ,íel" vilagosíto eloadasok, nyomtatványok es falraüzdelmet indított a pusztító tüdőbeteg- gaszok útján. Az orvosok szakszervezete előkülünös gonddal és szeretettel övezte. A terhesség idejére könnyebb munkahelyekre osztották be a nőket, biztosították a szülési szabadságot, és erre az időre gyermekágyi segélyben részesítették a családot. Gyermekágyi segélyK ség és az alkoholizmus ellen is a Tanácsköztársaság egészségügyi politikája. E mánként az átlagos napi bér teljes összegét jut- kához egy kiváló, haladó gondolkozású szegedi tatták és a nem biztosított családtagok részére orvos, dr. Hollós József neve fűződik, ö vezetis napi három korona gyermekágyi segélyt fi- te azt a nyolchetes tanfolyamot, amelyet a zettek ki. Mindehhez járult a kifogástalan szii- tüdőgyógyító és gondozó intézetek leendő allőotthonok létesítése. adássorozatot rendezett olyan betegségekről, amelyeknek terjesztésében társadalmi okok működnek közre. Igy különösen a tűdővészről és a nemibajokról. Megtárgyalásra került a prostitúció kérdése, az alkohol szerepe a társadalomban, a csecsemőügy és az általános iparkalmazottai részére indítottak. Ö vetette meg egészségügy. Az alkoholellenes propaganda teáz alapját a szegedi tüdőbeteggondozó intézet- rén ugyancsak serény munka folyt. Külön taT ényegesen megjavította az egészségügyi nek, amely egyik maradandó alkotása. Való- nács tekintette feladatának az alkoholellenes ellátottságot az egészségügyi intézmé- sággal életét tette fel arra, hogy az emberisé- társadalmi mozgalom megszervezését. nyek államosítása és a társadalombiztosítás get megmentse a legpusztítóbb népbetegségtől, fsak első lépéseit tehette meg a Tanácskiterjesztése. A Magyar Tanácsköztársaság va- a tüdőtuberkulózistól. Hollós József másik ma- köztársaság a dolgozó nép széles rételamennyi nem állami kórházat, gyógyító-ren- radandó alkotása a szegedi partfürdő. Szelle- geinek egészségügyi felemeléséért. A Horthydelő- és gondozóintézetet, szanatóriumot és a mesen, keserűséggel írta az ellenforradalom fasizmus uralomra jutása után megakasztotta gyógyíthatatlan betegek menhelyeit köztulaj- idején neki egy barátja: -Mindabból, amit va- ez intézkedések végrehajtását, sőt megindult donba vette. A munkások, katonák és földmű- laha Szegeden létesítettél, csupán az maradt azoknak a haladó orvosoknak, gyógyszerészekvesek helyi, járási és megyei tanácsai egész- meg, amit homokra építettél: a strand? ö va- nek és egészségügyi dolgozóknak az üldözése is, ségügyi bizottságokat választottak. Május hó lósította meg Szegeden a Tanácsköztársaság akik a Tanácsköztársaság egészségügyi rendeleelsejétől a napi ápolási díj megszűnt. Az álla- idején és támogatásával az alkohol pusztító ve- teinek megvalósításáért munkálkodtak. A felszamilag átvett intézetekben minden beteg ingyen szedelme elleni intézményes küzdelmet is. Ar- badulás után indult meg ismét a széleskörű részesült ápolásban és gyógykezelésben. A be- ra törekedett, hogy a munkások ne a kocsmák egészségvédelem, s napjainkban már szemtanúi tegtől díjazást semmiféle címen nem volt sza- borgőzös levegőjében jöjjenek össze. Fáradha- lehetünk, hogy népi demokráciánk miként vabad elfogadni. Különböző ellátási osztályok és tatlan harcosa volt a nemibetegségek elleni lósította meg és fejlesztette tovább azokat az a különszobák megszűntek. A gyógyfürdőkel, küzdelemnek is. Erről a többi között a követ- elképzeléseket, amelyeket első proletárállamunk a gyógyforrásokat, továbbá a gyógyvizet, ás- kezőket írta: -A bajt gyökerében kell megtá- az eg&zséges dolgozó társadalom érdekében yányvizet feldolgozó, a mesterséges ásványvi- madnunik, nem ellenőrizni, hanem megszűn- megkezdett zet előállító és ilyen árukat forgalomba hozó tetni kell a prostitúciót. De ez csak mélyre- Farkas Márton üzemeket valamint a gyógyfürdőkben és az ható reform útján lehetséges. Erre viszont csak- 6zágorló orvos