Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-22 / 93. szám

Smrda, 1059. iprilb VL 4 Az olvasó hangja Ismét léptünk tfyyel Készülődés az ANYAK napiARR A napokban nagyon ízléses plakátok jelentek meg a pesti utcán, s gondolom, az ország más városaiban is. Szeged, Szabadtéri Játékok, 1959. júli. 25—aug. 16. — ez áll rajta. Nagyon megörültem, mint színház- és zenekedvelő. Milyen jó, hogy sok évi hallgatás után mégis megvalósult e régi hagyományú és nevezetes ünnepség. Ezzel Szeged is belekerült —az európai nevezetességű — szabadtéri játékokat tartó városok sarába. Ami jelentős idegenforgalmat is eredményez majd. Közben eszembe jutott Szeged it! Be kell vallanom, én is a kiszállók — sokat emlegetett — szektájához tartozom és ezért az ország legtöbb kisebbnagyobb városában megfordultam már. Ezek közül nekem — persze Budapest után — éppen Szeged tetszik a legjobban. Nem tudom, miért! Talán, mert fekvése hasonlít a pestihez, de az egész úgy összhatásában tetszik. A gyönyörű Széchenyi tér a műemléképületekkel. szobrokkal. A Tisza-hld, a parti sétány, a strand, a liget a túlsó oldalon. A görbe, macskaköves utcák, kis Öreg boltok. Végül, de talán elsősorban az egyetemi városrész, s a dám, ez a gyönyörű épületremek, és a kilátás a tornyából, ami feledhetetlen. Ezért tetszik e város, és még sok másért, mely csak hangulat, elfutó kép, egy kislány mosolya, egy halász a Tisza-parton, aki Juhász Gyulát idézi! Erre gondoltam, míg a plakátot néztem. Es arra: mind e szép keret most körülfogja a Szabadtéri Játékokat, és megmutatja magát a külföldi vendégeknek, az ország más vidékeiről odaérkezőknek. Hazánk zeneéletében egy új állomás ez, mely bizonyítja, hogy a haladó hagyományok ápolása is fontos feladat. Ismét léptünk egyet a szocialista kultúra fejlesztésében és ezt a lépést Szeged tette. Ismét bebizonyítottuk a világnak, hogy haladunk előre a megkezdett úton, és nemcsak gyárakat, erőmüveket, lakóházakat építünk, a mezőgazdaságot fejlesztjük, gépesítjük, hanem vele együtt az ország kulturális életét, a dolgozók műveltségét is. Ez jutott eszembe s 02. hogy mindezért elismerés és hála illeti Szegedet, de elsősorban azokat, akik harcoltak és fáradoztak e szén ünnepség megvalósulásáértI Varga Ferenc technikus, Budapest, Erőmű Tröaet Idén ls méltó keretek között ünneplik meg Szegeden az anyák napját Tegnapelőtt, hétfőn délelőtt a KISZ városi bizottságán értekezletet tartottak az állami és társadalmi szervek képviselői a május KM ünnepségekkel kapcsolatosan. Az anyák napjáról valamennyi óvodában, általános iskolában és középiskolában megemlékeztek. A bensőséges háziünnepségeken a gyermekek kulturális műsort adnak, s virággal, valamint maguk készítette kis ajándékokkal köszöntik édesanyjukat. A szegedi üzemekben, hivatalokban, intézményekben a KISZ alapszervezetek rendeznek ünnepségeket a szakszervezet és a nőtanács közreműködésével. Több helyen kitüntetik és megjutalmazzák a sokgyermekes édesanyákat. A kiszisták azt tervezik, hogy köszöntő leveleket Írnak a régi munkásmozgalmi asszonyoknak is. Május 10-én a szegedi Juhász Gyula művelődési otthonban központi ünnepséget tartanak. Itt Kovács Alajos, a KISZ városi bizottságának tagja köszönti az édesanyákat, majd az óvodások, általános és középiskolások rendeznek változatos kulturális műsort. Az anyák napja ünnepségeinek lebonyolítására a szegfdi párt-végrehajtóbizottság, a KISZ városi bizottság, a megyei jogú városi tanács művelődési osztálya, a városi nőtanács és a szakszervezet, valamint a városi úttörőtitkárság képviselőiből bizottság alakult. Szülök és nevelök talélkozéla -Mindnyájunk célja és el- majdnem kicsinek bizonyult sőrendű kötelességünk, hogy a nagy táncterem ls. gyermekeinket igaz haza- A fáradhatatlan szülők pefiakká, becsületes dolgozók- dig mindent megtettek, hogy ká neveljük" — mondotta minden vendég jól érezze beszédében Papp László magát. Érezze mindenki azt, igazgatóhelyettes megnyitó hogy jó szorosan hozzátarszavai után Sziládi Sándor tozni egy közösséghez, hielvtárs a Földműves utcai szen a szülők és a pedagóiskola szülői munkaközössé- gusok csak teljes egyetértésge és a Hazafias Népfront ben nevelhetnek gyermekerendezésében megtartott is- ket. merkedési esten. A barátkozáson, az ismerS mivel ez a hangulatos, kedésen túl pedig az volt a baráti találkozó közelebb cél, hogy a bevétellel a nyáhozta egymáshoz a szülőket ri táborozáshoz járuljanak és nevelőket, a szokványos hozzá, ezzel is bizonyítva, megbeszéléseken — a szülői hogy az új társadalom új értekezleten, a fogadóórán, nevelési rendszere mellett a családlátogatáson — túl, új lehetőségek nyílnak a most a fehérasztal mellett gyermekek előtt, beszédesebbé váltak a szü- Az emlékezetes, szép este lők, s a gyermekekkel kap- után hadd mondjunk köszöcsolatos sok probléma tisz- netet a minden áldozatra tázódott. S miközben száz- kész, összeforrott, s az ískoszámra fogyott a finom, lát mindenben támogató friss, illatos debreceni, s az szülői munkaközösségi taüdítő sör, itt-ott már vidá- goknak. man, énekszó csendült a cl gányzene kíséretével. A tombolasorsolás után pedig az egyre emelkedő hangulat hatására bizony éjfél felé a vidám táncolóknak már R. F. Maghalt a szegedi füvészkert alapítója Székesfehérvárom, 78 éves korában elhúnyt Győrffy István a szegedi egyetem volt botanikus-tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tanácskozó tagja. Tizemkilenc éves szegedi működése (1921—1940) kezdetén 6 létesítette 20 holdnyi területen az egyetemi füvészkertet. Magyarország virágtalan növényeivel foglalkozó tudományos intézete s folyóirata (Fólia Cryptogamica) jelentős tudományos eredményeket ért el. Tudományos munkásságában említésre méltók Szeged környéke moháival és a város növénykutatása múltjával foglalkozó közleményei. Életében a Magas Tátra rajongója voit, a természet iránti mérhetetlen szeretetét átadta számos — köztük sók szegedi biológus — tanítványának. (cs. gy.) 114 mll'IA forint megtakarítás — három hónap alatt A Kölcsönös Segítő Takarékpénztár szervezete a dolgozóknak egyre nagyobb tömegeit ösztönzi a takarékosságra. A jelenleg működő 3800 KST csaknem félmillió tagja az év első három hónapjában 114 millió forintot gyűjtött össze, t a tagok ez idő alatt csaknem 83 millió forint rövidlejáratú kölcsönt vettek fel. Ankétok német kérdésről Szegeden Pénteken a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat meghívására Szegedre érkezik Rudolf Helmer, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete és meghatalmazott minisztere. Délután fél 3 órai kezdettel az Ujszegedi Kender- Lenszövő Vállalatban tart előadást a német kérdésről, Németország újraegyesítéséről és a német békeszerződéerői. Előadása után a résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre a nagykövet válaszol. Ugyancsak pénteken dél után fél 8 órai kezdettel a telmíségieknek. Előadását itt ls ankéttal kapcsolják egybe. Ezek az előadások a TITnek -A békéért harcoló népek élete és hazája- című sorozatába illeszkedik bele, amelyben eddig a Magyar— Szovjet Baráti Társasággal közösen rendezett szovjet esteken kívül egyebek között Romániáról, Csehszlovákiáról, Lengyelországról, Kínáról, Koreáról és Vietnámról hallhattak a szegediek előadásokat. Csehszlovák—magyar ünnepséget rendeztek a Gázgyárban A magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény 10. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek a Szegedi Gázgyár dolgozói. Ünnepségüknek külön jelentőséget adott, hogy a szegedi gázellátás megjavítására épülő földgázlefejtő állomás építésénél csehszlovák szakemberek működnek közre. Magát a földgázbontó egységet is Csehszlovákiából, a Pozsonyi Gázgyártól kaptuk. Az ünnepeégen Szabados István, a Szegedi Gázgyár igazgatója a dolgozók nevében melegen köszöntötte a náluk dolgozó két csehszlovák szakembert, Bucek Andrejt és Karliak Jurajt, s szegedi ajándéktárgyakat nyújtott át nekik. E hét végére csehszlovák mérnök érkezését is várják az üzembe, aki a földgáz lefejtéséhez munkába álló munkások szakmai oktatását és vizsgáztatását irányítja majd. Klubszobát avatott a mihályteleki KISZszervezet A nemrégen alakult ml- ricz Zsigmond Művelődési hályteleki KISZ-szervezet Otthon 32 tagú művelőüési tagjai klubszobát avattak a csoportja és a KlSZ-szervemúlt héten. Az Ingallanke- zet tagjai a jövőben közösen zelő Vállalat dolgozói társa- szervezzenek megmozdulásodalml munkával csinosítot- kat és együtt szórakozzanak ták ki a helyiséget az ifjú- az új, csinos helyiségben. A kommunisták részéra A művelődési otthon vezetősége a KISZ-vezetőséggel karöltve gondoskodott arról, hogy a fiatalok esténként kedvük szerint szórakozhassanak a klubszobában. Biliárdasztal, ping-pong-asztal, sakk és különböző társasjátékok állnak a fiatalok rendelkezésére. Most megbeszélések folynak, hogy a Mó(Szllágyl M. felvétele) mihályteleki fiatalok részére most már lehetőség nyíltarra, hogy estéiket kellemesen töltsék el. Muraközi Boldizsárné, a könyvtár vezetője 200 új kötettel gyarapította a könyvtárat, ezenkívül Erdei András, a művelődési otthon vezetője több új, önálló kulturális megmozdulás és bál rendezését vette tervbe. §IIMIRIIIIlllltlHII!tllt<illllllVJI9tllllllllllllllnlltlllll1llll1IIMIIIII'llllll|lll!!lll|ll|ll|tI|!||l||||M|||||||fi|||| |U||||t||l||||||||||tll|nlll|l»MtlllllftMlllllliMllllllllltH^ Központi Egyetem aulá jé- ban tart előadást a nagykő-1 vet, főként az egyetemi dol-jj gozóknak ég más szegedi ér-g fiz arab „nacionalizmus" válaszúton Béke és szabadság \ címmel rendez érdekesnek I ígérkező irodalmi zenés mű-| sort a szegedi Tömörkényi István Altalános Leányglm-názlum. Műsorukat áprilisi 27-én, hétfőn este 7 órai kez-I dettel mutatják be a Kama-? raszínházban. A kétrészes.? igényes összeállításban fel- lép a gimnázium énekkara, I ezenkívül az iskola növen-" dékeinek előadásában költe-| ményeket, ének-, zongora-, cselló- és hegedűszámokat hallhatunk. I Megyei könyvtárvezetők I országos konferenciája". Kedden reggel az Országos? Széchenyi Könyvtár dísz-7 termében megkezdődött a megyei könyvtárak vezetői-? nek országos tanácskozása.A tanácskozás első elő-? adását Tóth Árpád, a Mű-I velődésügyi Minisztériumközművelödésügyi osztálya^ könyvtári osztályának fő-1 előadója tartotta, majd? Sallai István, az Or-^ szágos Széchenyi Könyvtár? könyvtártudományi és mód-i szertani központja osztály-;; vezetőjének beszámolóját! hallgatták meg a konferen-| cia részvevői. A

történelmi tapasztalat szerint a gyarmatosítás elleni harcnak két alaptípusa lehetséges, aszerint, hogy melyik osztály áll e harc élén: a munkásosztály, vagy a nemzeti burzsoázia. E két osztály szövetségre léphet, amely aszerint lesz tartós, vagy átmeneti, hogy a belső és a nemzetközi értelemben vett fő ellenség elleni küzdelem követelménycinek mennyire képesek alárendelni osztályérdekeiket. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az uralomra jutott nemzeti burzsoázia az erősödő munkásosztállyal szemben, uralma és kizsákmányolása biztosítása végett előbb vagy utóbb az államhatalom erejével lép fel. Másrészt, az imperializmus a második világháború utáni periódusban, a szocialista világrend kialakulása után elsőrendű feladatai egyikének tartja az uralomra jutott nemzeti burzsoáziával a kapcsolatok, sőt a szövetség keresését, a nemzeti burzsoáziának az egyéb haladó erőkkel való szövetsége megbontását. Az "elmaradott országok segélyezése", a "(kommunizmus elleni védekezés" címén szövetségeit és gazdasági segélyt ajánl fel a függetlenné lett gyarmatoknak (ennek haszonélvezője természetesen politikai, katonai és gazdasági értelemben is mindenekelőtt az Imperializmus). E folyamatban bekövetkezik egy időpont, amikor a nemzeti burzsoázia válaszút elé kerül. Választania kell: kibékül-e az imperializmust kiszolgáló, azzal összenőtt komprádor-burzsoáziával, s maga is áthasonul-e az imperializmus szövetségesévé, a volt és új gyarmatosítók helyi érdekképviselőjévé, és ezáltal feladja nemzeti célkitűzéseit, vagy tartós szövetségre lép, amely elvezet a függetlenség teljes biztosításához, az ország felemelkedéséhez. Napjaink egyik aktuális nemzetközi problémája, az EAK és az Iraki Köztársaság közti feszültség mélyén is ez a dilemma rejlik. i gyiptomban 1952-ben döntötték meg a monarchiát. Az imperialisták érdekeit kiszolgáló komprádor-burzsoázia uralmát a nemzeti burzsoázia érdekeit képviselő katonai diktatúra váltotta fel. A kormányra került Nngib—Nasszer-csoport célkitűzései között számos progresszív vonás is volt. Helyesen ismerték fel belpolitikai síkon az iparosiE' tás, az általános nyomor elleni állami méretű fellépés, s nemzetközi méretekben az arab népek összefogásának szükségességét, az imperialisták által, az arab népek függetlensége ellen szervezett helyi szövetségekkel (a tervezett "közelkeleti parancsnokság", a megvalósított bagdadi paktum, Törökország, Izrael) szemben. A céljaik eléréséért folyó küzdelem logikája szükségszerűen elvitte őket annak felismeréséig, hogy az általuk pieghatározatt úton nem remélhetnek támogatást az imperialistáktól. Ha azt nem is Ismerik el, hogy nemzeti mozgalmuk sikere önmagában is következménye és bizonyítéka a nemzetközi erőviszonyokban a haladás és a szocializmus erői javára bekövetkezett erőeltolódásnak, a szocialista világrend kialakulásának, arra saját tapasztalatuk rávezette őket, hogy a Szovjetunió és általában a szocialista államok a nemzetközi politika porondján éppúgy, mint belső problémáik megoldásában készek a segítségre. Nasszer ezredes, az EAK elnökének és csoportjának progresszivitása éppen abban rejlett. hogy a gyakorlatban át tudták lépni saját korábbi nézeteik korlátait. Ez a politika minden vonatkozásban igen hasznosnak bizonyult Egyiptom, a vele együtthaladó Szíria, majd a két ország egyesüléséből született Egyesült Arab Köztársaság számára. 1955-től kezdve sorra kötötték a számukra igen előnyös kereskedelmi szerződéseket a szocialista országokkal, tőlük jelentős gazdasági segélyt kaptak, amely egyszerre törte meg a nyugatiak által egyre fokozott erővel megnyilvánuló gazdasági nyomást, majd bojkottot, másrészt kitűnően segítette elő az ország iparosítását, védelmének megszervezését. E gazdasági segély modern ipari berendezések szállítását tette és teszi lehetővé. Az EAK megalakulásáig Egyiptom és Szíria által élvezett segély összesen 433 millió dollárra rúgott gazdasági, 350 millió dollárra katonai vonatkozásban. Ehhez még hozzá kell számítani az asszuáni gát megépítésére nyújtott 400 millió rubeles, igen kedvező feltételek mellett nyújtott hitelt. A Szovjetunió részesedése Egviptom külkereskedelmében az 1955-ös 2,9 százalékról 20 százalókra, Szíriával ugyanezen idő alatt huszonnyolcszorosára nőtt. A Szovjetuniótól és Csehszlovákiától vásárolt fegyverek tették lehetővé, hogy az állig felfegyverzett Izraellel és Törökországgal szemben ne legyenek a kiszolgáltatottság állapotában. A

Szovjetunió és általában a szocialista országok állandóan és következetesen támogatták az arab népeket a pozícióikat visszaszerezni akaró gyarmati hatalmak elleni küzdelemben; kiálltak Egyiptom mellett a Szuezi-csatorna államosításakor támadt konfliktusban is. A szuezi angol—francia—izraeli hármas agresszió idején a Szovjetunió tizenkét órás határidővel adott igen komoly figyelmeztetése fordította visszájára katonai kudarcukat; ez teremtett olyan helyzetet, hogy az agresszorok kénytelenek voltaik előbb felhagyni hadműveleteikkel, majd kivonni csapataikat az általuk megszállt csatornaövezetből. Az agresszió után az éhínség szélén álló Egyiptomot a szovjet gabonaszállítmányok segítenék át a nehézségeken. Az a tény, hogy az arab országok, közülük hosszú ideig az élen haladó Egyiptom, Szíria, majd az EAK, az imperialista ármánykodás ellenére élhették és élhetik független állami életüket, hogy nem seperték őket el a régi és új gyarmatosítók és szövetségeseik, két tényezőn alapult: egyrészt, hogy a nemzeti burzsoázia a munkásosztályt is magában foglaló antiimperialista egységfrontra támaszkodott, másrészt, hogy a szocialista országok tevékenyen támogatták ezt a küzdelmet. A kialakult s az egyiptomi, szíriai vezetők által is kitűnőnek jellemzett együttműködést, amely a belügyekbe való be nem avatkozás gyakorlatára épült, nem borította fel, hogy Egyiptomban ez idő alatt sem vált legálissá a kommunista mozgalom, sőt, gyakorlatilag még a párt üldözése sem szünetelt. A kommunisták tudatában vannak annak, hogy a forradalmat exportálni nem lehet, viszont annak is. hogy a társadalmi fejlődést sem lehet semmiféle eszközzel megállítani. Az Egyesült Arab Köztársaság külpolitikájának egyik igen lényeges vonása az arab egység megvalósítására irányuló törekvés. Ez a fő vonása a Nasszerék által ún. arab nacionalizmusnak, amelynek a fent említett konkrét politikai célkitűzésen kívül erőteljes vallási színezete is van. E nézet hirdetői szerint az arab népeknek azonnal egyesülniük kejl a régi arab birodalom területén. A Perzsa-öböltől az At-