Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-22 / 93. szám

5 gserám, 1059. Április «. az erdeszelben Az erdőgazdaságok cse­metekertjeiben elvetett fe­nyőmagot rendszeresen pusz­títják a madarak és a pa­Már a nyarat fogadják az újszegedi partfürdőben Csinosítják a strandot május elsejére Hivatalosan május 1-én ezer forintot fordítanak a képez, aszfaltozza és parko­nyílik meg az újszegedi ver- partfürdői előzetes munká- sítja. Az utca egyik felében senyuszoda, a tiszai strand latokra, amelyekben tartó- kap helyet majd az újsze­pedig... hát akinek kedve sobb munkák is megvalósul- gedi taxiállomás, a másik van, ott is fürödhet majd. nak. A közös öltöző előtt végében pedig gépjárműmeg­A szezon kezdete előtt betonjárdát készítenek, a őrző hely lesz, ugyanis ez azonban sok a tennivaló a nagy öltöző alatti úgyneve- évtől kezdve a partfürdő te­partfürdő területén. Nagy vi- zett csónaktároló részt be- rületén semmilyen gépjár­zet nem várnak már a zöld- tonlapokkal -padolják*, művet nem lehet parkírozni, árral sem, amely az éradas- ugyanakkor a mennyezet ge- (I—) sal tönkretenné a parkiro- rendázatát horganylemezzel zást, amelyet éppen most vonják be, hogy felülről végeznek. Kezdve a bejárat- semmiféle piszok, vagy víz Nnnv In'nnffícAnfi flIít/iC tói a vízpartig, mindenütt ne hullhasson le. Az öltöző "AHj lv CIIIUMtyU U|!IŰS emberek serénykednek, la- alatti részben ugyanis to­páttal, ásóval a kezükben, vábbra is a Hungária Válla­míg mások a kabinsorok lat partfürdői étterme várja közt munkálkodnak. A pan- majd a vendégeket, csoló körüli területet friss .... , fűmaggal hintették be, hogy Uj epületek nyárra kedves zöld gyep fo­gadja a hancúrozó gyerme- minden jól megy, to- jorok. Mohácsi János, a kekek vább terjeszkedik az idén a ladt csemetekert vezetője híd felé a partfürdő. A Sze- arra a gondolatra jutott, Jegenye, nyárfa és lila akác Sedi Ruhagyár modern és hogy a magot csávázni kel­korszerű üdülőházat akar lene, úgy, hogy a csíraké­A strandfürdő területén építeni, s ezzel jó néhány pességben ne essen kár, de több mint 300 darab kana- méterrel kintebb kell vinni a madarak és a pajorok ne dai jegenye- és nyárfa-cse- a partfürdő drótkerítését, fogyasszák. Több mint négy metét ültettek el, míg a ka- Csak a társadalmi munkát esztendős kísérletei sikerre binsorban lilavirágú törpe- tervezték közel 30 ezer fo- vezettek. Mész, rézgállc és akácokat. Az idén a tavalyi rintra a Ruhagyár üdülőhá- agritox keverékkel csáváz­50 betonlábú asztal és pad 20 építésénél. za a fenyőmagot és ezután helyett több mint 100 ilyen Az újszegedi partfürdő év- veti el. Az így kezelt magot kiképzésű asztal és pad vár- ről évre szépül, csinosodik, a madarak nem eszik meg ja a vendégeket, akik a sza- ezt bizonyítja többek között és a pajorok sem pusztítják, badban akarnak pihenni, az is, hogy az Ő6szel csator- Újítását 15 erdőgazdaságban uzsonnázni. názták a területén átfutó próbálták ki sikerrel; Az úgynevezett turul-já- vízlevezetőt A zárt csatorna tékból eredő gödröket — munkálatai is közel 40 ezer sajnos van belőlük elég sok forintba kerüllek. S ha a — mindenütt betemetik, s a partfürdő évről évre szépül, jövőben nem engedik meg, hozzá kell szépülnie az üdü­hogy a partfürdő területén lőházaknak, kabinoknak is. turulozók gödröket vájjanak Nagyon helyes, hogy a nagy­a talajba. és kisebb vállalatok üdülő­_ . . . házait egymás mellett talál­Gyaluljak a partot juk, csak az nem helyes, x.. Xá. .. .. hogy egyik-másik üdülőház A partfürdőt átszelő fő- olyan mintha még Noé épí­utakat mindenütt bogárha- te£te voina túra képezik ki, a gödrös partszegélyt pedig simára További tervek gyalulják, mert éveken át mintegy három-négy méter Furcsa, hogy a csónaktáro­vastag rétegben rakott le a léban megtűrnek olyan roncs víz iszapot, homokot. Eddig vizijárműveket, amelyeknek ugyan már több ezer köb- a gazdái már évek óta nem méter homokot elhordták er- fizetnek tárolási díjat. Ezek ről a partrészről, de ez alig közé tartozik például dr. látszik meg. Éppen ezért Agai Dezső, valamikor mo­szükséges a part gyalulása, torcsónaknak nevezett, de amelyet május hónapban ma már széthullóban lévő végeznek majd el a móra- vizijárműve, amelyet évről halmi gépállomás földgyalú- évre tároltat, jávai. Ez évtől kezdve nem Nem volna teljes a part­bocsátják vízre a mólót, fürdőről alkotott mai kép, hogy ezzel is elkerüljék az ha az érte való holnapi szé­előadódó baleseteket. A mó- pítd tevékenységről is nem •xi x t i j ii •*• - szólnánk. Az I. kerületi ta­felviszik az Ifjúsági nécs a másodjk negyedévben üdülőtelep kikötőjébe. a Torontál teret, amely ma Az idén több mint 100 már tulajdonképpen utcát Igy nem lehet Feljegyzések a Bordányi Munkásőr Isz jogos panaszairól Bármerre Járunk ennek a 70-en, néha még 80-an is nek egy nagy csomó olyan árut, ami az egyénieknek már Ingyen sem nagyon kel­lett. És sajnos, van ez tovább 60 níioUla utcai számét volt, DCiit&nUcfts kézifestésű fiatal cseperedő közösségnek vannak, a földjén, mindenütt szebb­nél szebb látvány tárul elénk. Jonnak a családtagok, Most kezdték az első közös esztendőt, s mári6 olyanok, rokonok, meg a jó barátok is. Nemrég levelet kapott a mintha egy anya, egy apa is. önkénytelenül ls azt tsz, hogy a januári termelői fiai, lányai lennének. A le- mondja az ember, ha látja árrendezés alapján a ezer­romlott, elgazosodott, csak- a szépen megmetszett szőlő- vestrágya 4,10-ről 7 forintra nem sívó homok egy részét ket, évek óta először per- emelkedett mázsánként. Té­rnél yen felforgatták és 25 metezett fákat, s azokat a hét fizessen a tagság utólag holdnyi új gyümölcsöst ül- sík földeket, melyeknek már mdg 24 ezer forintot. A Ta­tettek. Nagyon nagy munka készen vannak telepítési ter- lajjavító és Trégvaértékesftő volt, de megcsinálták. Jel- veik: ez a szocialista pa- vállalat a szabály értelmé­lemző, hogy a telepítéshez rasztélet születése. A Mun- ben követel, de nem így szál­csak szervestrágyából 105 va- kásőr Termelőszövetkezet ntott. Az össztrágyamennyi­gonnal kellett, és kellett még tagjai nem követelőznek az 6<§g 700 mázsa műtrágya is, mely- államtól. Amit kérnek, min­nek nagy részét már szintén denért szabályosan fizetnek, bedolgozták a talajba, s más sem többet, sem kevesebbet, részét később kapják meg a mint más szövetkezet- Elő­vetemények. Nem volt we- ször ls, másodszor is a sa- meiyet egy forintért adott kélység beszerezni, megmet- íát lábukra, a saját erejük- ei mázsánként a Kőztiszta­szeni, elültetni a többezer- sá* Yál,a'*t S YffSL^ ...... . .,, .. tunlk, mintha lathatatlan, az állapotában 4,10-ért ad­nyl kis fát sem. A kiásott legalábbis ismeretlen kezek ták a tez.nek. Ezért a pén­gödrökbe rengeteg víz is azon fáradoznának; hogyan ^^ az utcai SZemetet tőze­kellett, messziről hordták. lehetne ezeknek a szorgal- ges fekáltrágyával kellett Feltörték, kitarackolták az volna feljavítani, de ez el­, „ ' . ... „ szegni, elkeseríteni őket, s maradt. Ugyanígy voltak a elgyepesedett, egyéniek ál- bebizonyítani nekik: -Kér hl"aldal ^rtéstrágyával ls, tal kiuzsorázott állami tar- volt belefognotok, látjátok, meiy szintén nem volt az telékföldeket, s bevetették, nem mentetek többre, mint előírásnak megfelelően elké­38 tagja van még mindössze hogyha megmaradtatok vol- szítVe. A tsz-tagok maguk a te, nelr H» h«\rrM „nn na egyénieknek*. tették a felhasználhatóság a tsz-nek, de ha arról van van ^ldául a áUapotéba. Helyén való, szó, hogy -fogjuk meg*, „^telepítés. A hétholdnyl hogy a Talajjavító VáUalat­őszibarackos csemetéit a Hel- nak nagyon fontos a pénz­véciai Állami Gazdaság szál- ügyi terv teljesítése, de azért lította. Sok munkával ültet- még 24 ezer forint erejéig ték a fákat, itt-ott fakadnak sem lehet megnyúzni ezt a is már. Nem kell avatott szövetkezetet, hiszen ha Jól szem, hogy megállapítsa: az megszámoljuk, már eddig i» -Amszden* barackok legna- szépen nyertek rajta, gyobb része N-YION és tiszta selyem anyagok érkeztek állami Áruházba cjxkluzía minták ! Tekintse meg vételkényszer nélkül. Nyitva reggel 8-tól este 6-ig. Széchenyi tér és Kárász utca sarok. sohasem fog kifakadni. 20 ezer ferinfos számla Panasza van Dudás Imre elvtársnak, az elnöknek a Paprikabeváltóra, meg a Konzervgyárra is. Mindvégig Rosszul vermelt, fagyos fák fgérték nekik, hogy kapnak voltak. Veszteség pénzben, kisegítésképpen ablakkerete­Időben és termésben egy- ket paprikapalánta-nevelés­aránt. A rózsabarackfákat a hez- A keretiek meg is jöt­földművesszövetkezet szélli- tek totta. Ezeknek a megeredé­sükkel nem lenne különö­sebb baj, csakhogy aki ért hozzá láthatja, nagyobbrészt kíséretében: add uram, te­betegek ezek a fák. Sok remtőm, de rögtön. Mire a nem hozza meg közülük még tsz-tagok azt mondták: Kö­az első termést sem. Először szönjük, akkor Inkább hl­is nem csemeték, hanem degágyban neveljük a pa* öreg suhángok. A vénséget léntát. Utóvégre is nem va* még kihevernék, azonban a gyünk mi Nemzeti Bank — nedvkeringéssel megindult mondták, nagyon sok fa oldalán a fo- Ezután a VetőmageHáto lyás is. Ez biztos jele an- Vállalat... A vetőmagbol­nak, hogy előbb halnak ki, tok január óta dugig van­mint ahogy megmutathatnák nak mindenféle vetőmagok­termésüket. Ügy áll hát a kai. Az egvéni parasztok még dolog, hogy az állami gaz- március első napjaiban el­daság is, meg a földműves- vethették a répát. A Mun­szövetkezet is elsütött a tsz- későr Tsz nem vásárolhatott •iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ••tiaKaiiBiiatiatiaiiaiiaiisiiaicaiiBiiaiisitaiisiiaiiBitaiisitattsiisi iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini.. az üzletben — ahová szin­tién a Vetőmagellátó szállf­lanti-óceónig terjedő állam megteremtése lebe- Harun al Rasld nevét említsük) a forradalom lett, együttműködésre — akarva-akaratlan — 4tott n}eJi. ^eKáJlaPodása gett e nézetek hirdetőinek szeme előtt. A nasz- győzelme után a munkásosztály és a nemzeti sor ls került: a moszuli lázadást éppúgy, mint Ivan- A va alaí akkor szeri -arab nacionalizmus* hívei szerint az burzsoázia szoros szövetsége alakult ki. Azon- a bagdadi paktum országai, támogatta az EAK «{T,a8°t a szövetkezetnek, amt­egységes arab államnak egyiptomi vezetéssel, kívül, hogy Irak külpolitikailag kezdettől leg- is (nem rejtették és nem rejtik véka alá, sőt, * r „ ..^u^ nnM a mai Egyesült Arab Köztársaság köré kell ki- alább annyira következetes antiimperialista poli- beígérik, hogy hasonlóra ismét sor kerül). Trir 4 íte W ári kristályosodnia. tikát folytat, mint korábban az EAK, belpoli- . z *arab nacionalizmus* tehát válasz- - apnns s-an, így i<« A gondolat alapvonása önmagában haladó, tikájára a gyorsütemű demokratikus haladás J\ úthoz érkezett. A külpolitikában, va­Nemcsak azért, mert e területen lakók azonos Jellemző, amely a nemzett burzsoázia és lamint a bel- és külpolitika között r'ék meg a tsz-tagok a som­ikórómaggal is. A bordányi n* A M Íímrolil/ hrw - _ lammt a oei- es külpolitika között feffvén(ek már figyelik, ho­nyelvet beszélnek, kultúrájukban igen sok a munkásosztály szövetségére alapul. meglevő ellentmondásnak valamilyen formában s *'an kel a burgonya. A tsz közös vonás, és összeköti őket történelmi múlt- Az EAK vezetői és a forradalomban részt meg kell oldódnia. S hogy ez miként fog meg- ítagiai április 6-án még nem juk is. Ezt mi az arab nép belső ügyének te- vettek kisebbsége a forradalom győzelmétől az történni, azt csak a jövő dönti el. Bizonyos, -"tudhatták' a Magtermeltető kintjük. Az arab függetlenségi mozgalom kép- azonnali egységet várták. Kiderült azonban,' hogy a -nemzetközi kommunista behatolás* » viselői között azonban sokan úgy látják, hogy hogy a nép és a vezetők többsége nem az azon- meséje, a -szovjet ügynökök* elleni boszorkány- - mikor szánja el magát ma még nem lehet beszélni egységes arab nem- nali egyesülés, hanem a fokozatosan végrehaj- Üldözés, az egységbontás stb. óhatatlanul el- ­Tétről — amely egy egységes állam megterem- tandó föderáció híve, nem utolsósorban azért, vezet már nemcsak az esetenkénti, hanem az la burgonyavetőmag leszallí­tésének természetes előfeltétele —, legfeljebb mert előttük volt már Szíria nem éppen vonzó állandó együttműködéshez is az arab népek fására Pedig hát ez a bur­egy, a jövőben lezajló folyamatról, amelynek példája. legádázabb ellenségeivel. A kommunistaellenes- fsonya megvan valahol, nem során kialakulhat az egységes nemzeti államhoz Az Iraki Köztársaság következetesen töre- ségtöl fakult politikusok ezen az úton járva elehet rámondani, hogy »most szükséges egységes nemzet. kedett és törekszik az arab országokkal való kerütoek tehát a régi és új Ic5,X"k;vM8s7ereket sem E nézet lényegét a következőkben lehet Jó együttműködés megteremtésére. Az Egye- ^ff™40?]^®1' a egnap ,mé« eUe"ük ffSy" Ika^tt X a szövetkezet e^ összefoglalni: az évszázados történelmi fejlő- sült Arab Köztársaság vezetői ennek ellenére Y^ff1 támadó hatalmakkal, és - bármilyen íkaf»tt még a szövetketet e^ dés következtében több ismérv ls hiányzik, hogy nem azt a következtetést vonták le az Iiraki l Törökországgal és Izraellel l8ra{£Xnfk ' csupán máris egységes nemzetről beszélhessünk. Hiányzik Köztársaság (egyébként nem kommunista ve- Nem véletlen hogy nyugati kapitalista kö- Jlrrtték az árát mindenekelőtt a közös gazdasági élet. Kultúrá- zetés alatt álló) kormányának politikájából, . f^,elyek f^ég, egy évvel ezelőtt a hitel gon- ÍatfztartahAzúj ültetésű •jában is számos eltérő vonás lelhető fel: évszá- hogy a másik fél álláspontjának tiszteletben doXatótóJ.,,.U elzárkóztál, most egymásnak ad- íjona,hánok pagv részét le­zados volt a török, francia, angol vagy spanyol tartásával kell kiépttenl a kapcsolatokat, ha- ^ a •"üncset Kairóban, s az sem véletlen, *rágták a váratlanul megje­uralom. A gyarmati uralomtól való megszaba- nem 1958 decemberétől (Rountree amerikai kül- " az. araü °rs^fgok .kőzött (példa erre az ?lenő kendermae-bogarak. dúlás is más és más helyi sajátosságok köze- ügyminiszterhelyettes és más, gyarmatosító !Y,a . ga < 1 Hí SC) nem sike" 4 A felhozott hibák, pana­pette ment végbe, az egyes arab államok más szándékaikról közismert politikusok, valamint Kommunista- es lrakellenes platformhoz a |szok mind azt mutatják: és más örökséget vettek át. Ezek miatt az azon- szovjetellenes államférfiak látogatása után) egyre megfelelő támogadást megszervezni. -vannak még o'van emberek, nali egyesülés nemhogy kialakítaná a valódi fokozódó erővel kezdték támadni előbb az arab Mindez nem jelenti azt, hogy az EAK már- ívezetők is, akik nem érzik egységet, de elmélyítené az egymás közti ellen- kommunistákat, majd általában a nemzetközi ja megszűnt semleges ország lenni vaav ép- a termelőszövetkezeti téteket s ezek kiéleződéséhez is vezetne. Már kommunista mozgalmat, tagadták a szocialista penséggel imperialistabarát országgá vált De ^mozgalom gvors iramú fej­Egyiptom és Szíria egyesülése óta is mutatkoz- országok segítségének értékét és szinte szó sze- ,,,, .... , , .... yr , , ' , rlődésének fontosságát. Nem nak ilyen jelek. rint elővették azokat az elcsépelt frázisokat, fz a ^^ly előtérbe került, s a társadalmi ha- |érzenek-e ezek az emberek A belvi saiát^sé^okhól és érdekekből fa- melyeket a szabadságáért és függetlenségéért har- Jadassal való szembekerülés az EAK saját ko- *némt lelkilsmeretfurdalást, kadó különbséged teMt az egyes arab or- coió orsrógok és népek ellen az imperialisták rabbi politikájának ellentétévé csaphat át, ha Iamikor cikornyás Jelentése­szagok népei és vezetői nagyon is jól érzik és ?obbP'sto4 Dulleslg altelaban használtak es következetesen véghez viszik. S hogy véghez vi- Zket Írnak a 7-es törvény­^^Tl^ZJTlTl kí: éwrt'Stt'ls^fbSges^^^aSm^Sqla Szik^ Vagy.sem -véghezakarják-e vinni vagy terejü rendelet végrehajtásá­sem —, még pontosabban; véghez tudják-e *ról. Az imperialisták igen hamar észrevették, vlnni vagy sem ~~> másrészt, hajlandó-e az im- I Cs. J. vül — éveken keresztül kudarc kudarc után ér- . , . . te az azonnali egyesülésre tett nem is kis erő- az EAK-ról beszéltek, vagy írtak. ^^ürftte^fert: ' -P*"^ ' ^Mf ^ (*•• ' r ' JH^ Ez a probléma az iraki forradalom győzel- hogy itt -keresni lehet valamit*. Mit sem kí- PeriaUzmus együttműködni azzal a poltikával, | __ A Tan4rMl8zt4„Mtt ^ me után vált akuttá. Az Iraki Köztársaság vánnak jobban, mint azt, hogy az arab orszá- amely letet koszonheti a nemzetközi munkás- |aaima cimmel előadást tart kikiáltása az imperializmus elleni harc nagy gok antiimperialista frontja gyengüljön - erre mozgalom támogatásának ezekre a kérdé- |Kx.lk6 András győzelme volt. Ebben a nagy múltú, s az ara- a legjobb mód a haladó arab országok egysé- sekre csak jósolni lehetne.^A kerdes nyitott, a bok szemében rendkívül vonzó országban (az gének bomlasztása, és az arab országoknak a J°vo aaJa meg ra a vaiaszi. -bon (Vörösmarty utca s.) Köz­arab birodalom fénykorát a bagdadi kalifátus szocialista világrenddel való együttműködése Pestl Ferene 1 k"S-.^j/íoo,Tsmk^Í WmH jelentette, az arabok számos legendás hősének lazítása. Mindkét vonatkozásban kapóra jött az (Megjelent a Népszabadság 1959. ápr. 21. |áí1uian"'nMindrnf'^7pkiődóEWs^ neve ehhez az országhoz fűződik —, hogy csak EAK magatartása. A lehetőségből valóság is számában.) =vesen lát a vezetőség!

Next

/
Oldalképek
Tartalom