Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

• - . Szerda. 195*. április L 2 Á Szovjetunió egyetért o külügyminiszteri értekezletnek május It-re Genfbe tórtónó összehívásával Gromlko szovjet külügyminiszter hétfőn jegyzéket nyújtott át a moszkvai amerikai, angol és francia nagy­követnek. A jegyzékben a szovjet kormány bejelenti: egyetért az emiitett három ország március 26-i jegyzé­kének ázott javaslatával, hogy május 11-re Genfbe hívják ösSae a külügyminiszteri értekezletet a Németországgal kapcsolatos kérdések megtárgyalására, beleértve a német békeszerződést és a berlini kérdést is. Lengyelország és Csehszlovákia részvételének kérdését magán az értekezle­ten döntsék el — indítványozza a továbbiakban a szov­jet jegyzék, majd utal arra, hogy a két német államnak a külügyminiszteri értekezleten való képviselete olyan kér­désnek tekinthető, mint amilyenben megegyezés történt Washingtonban a hétfőn Moszkvában átadott szov­jet jegyzéket úgy tekintik, hogy biztosítja a külügymi­niseterek találkozóját. Ez a találkozó kezdeti lépéz a Németország jövőjére vo­natkozó tárgyalások elő­mozdítására a veszélyes holtpontról — állapítják Az angol külügyminisz­térium szóviVŐje hétfőn este kijelentette, az angol kor­mány örömmel látja, hogy a Szovjetunió elfogadta a külügyminiszteri értekezlet helyére és időpontjára vo­natkozó nyugati javaslato­kat Hozzátette: -Különösen megelégedésünkre szolgál, hogy a Szovjetunió elfo­gadta az értekezlet napi­rendjére tett angol javasla­tokat­• A keddi francia lapok dip­lomáciai kommentátorai a kelet—nyugati tárgyalások biztató jeleként üdvözölték azt a tényt, hogy a Szovjet­unió ilyen gyorsan választ adott a külügyminiszteri ér­tekezletet javasló nyugati Jegyzékret I Rtmzelk&zl Btomenargla ügynökség főigazgatója elismeréssel nyilatkozott a hazánkkan látottakról Sterling Colé, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­ség főigazgatója és két mun­katársa néhány napos láto­gatást tett hazánkban. Ta­pasztalataikról kedden dél­ben a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségében tartott sajtófogadáson számoltak be r— Nagyon meglepett — mondotta többek között Co­la —, milyen kiterjedt, ma­mas színvonalú munka fo­lyik a Magyar Tudományos Akadémia központi fizikai kutatő intézetében. Colé megígérte, hogy se­gítségére lesz az Intézet mfl­szerállományának kibővíté­sében, majd arról beszélt, hogy az antomenergla békés felhasználására vonatkozó kutatómunka fejlesztésére és a tudósok képzésére Magyar­ország számára nyolc tanul­mányi ösztöndíjat biztosítot­tak külföldön. A Magyar "Népköztársaság kormánya minden tekintetben támogatja a Szovjetunió javaslatait Tibet fővárosában visszatér normális medrébe az élet Miaazában, Tibet fflváro- ejtettek és nyolcezer lőíegy- gyelmeztetését. Amikor ne­sában, ahol — mint arról vert zsákmányoltak. dlg március 10-én Lhaszá­beszámoltunk — reakciós # ban kitört a lázadás, a kf­erők által szervezett láza- nai kormány ismét figyel­A R*nmin R,b«®. • Kfnal • reakciós tibeti szatér normális medrébe. Kommunista Párt központi hely' kormányzatot felelős­A< Arletek kanét nvitva 1»PJ« részletesen foglalkozik a de az katonai táma­^ ° tibeti eseményekkel. -A tl- dást Intézett a felszabadító tartanak és a legfontosabb ^ lázadÓB végleges leve- hadsereg Tibetben állomá­élelmisserek ismét kapha- rése- című vezércikkében KOZ° egységei ellen. Így az­ték. rámutat, hogy a tibeti reak- után * kínai népi kormány ciós klikk a helyi kormány- Parancsot adott csapatainak Folynak a tavasza mezőgaz- zatban betöltött tisztségeit a büntető intézkedések vég­dsságl munkák és az erő- használta fel csehzövéseinek rehaitásénL WMÓIT » céljaira. renajtasanL A Renmin Ribao végül Ast hitte, hogy u Impe- hangsúlyozza: a tibeti láza­mű dolgozói Javítják a lá zadók által megrongált ve­zetékeket. Caudzsd-Gelceng, a Pan­csen láma, a tibeti autonóm tartomány előkészítő bizott­ságának ideiglenes elnöke Mao Ce-tunghoz és Csou rlalfzmustól, a csangkaj- dás és annak elfojtása ki­seklstáktól és Indiától, va- zárólag Kína belügye, majd lamlnt több szomszédos or- elismeréssel nyugtázza Nehru szágtól majd segítséget Indiai miniszterelnöknek a kapnak, kínai ügyekbe való be nem En-lajhoz Intézett vasárnapi s figyelmen kívül hagyták a avatkozásról szóló nyilatko­táviratában helyesli a láza- kínai kormány többszöri fi- zatát. dás leverését és bejelenti, hogy a tibeti egyházi és vi­lági tömegek, valamint a maga nevében támogatja a központi népi kormány in­tézkedéseit Táviratát a Kí­nai Kommunista Párt és Mao Ce-tung éltetésével fe­jezte be. Törvényerejű rendelettel Megszüntetik a kizsákmányolást a román mezőgazdaságban m .. A Román Népköztársaság idegen munkát. Ez vonatko­^ Oycsinyikov, a Pravda tu- nagy nemzetgyűlésének el- zik mind a kulákokra, mind • nöki tanácsa törvényerejű a kétlakiakra. Csak annyi ^wfü,; VxJ£ rendelettel megszünteti a ki- földet tarthatnak meg, rf ^ hJ0 zsákmányolás maradványait amennyit családtagjaikkal rámutat, nogy m jf^Qg^dasÁgban. A ren- megművelhetnek. A többire a lázadóknak Tibet egy- delet, miután megállapítja, javaslatot tehetnek, melyik •Minhogy a szocialista rendszer- szocialista mezőgazdasági mimoKeiszazezer IBKOSS ben minden do]gozónak gg. szervezet használatába men­közü! félrevezetéssel és ját munkájával kell biztosi- jen át. A kiskorúak, az öre­fenyegetéssel alig 8® ezer ^„jj, a maga & családja Sek> valamint az állandó be­^álUUnli8"1" °1(U" me8élhetfeét- Tűvei: aiutanioa. tüog a mezőgazdasági terű- tethetnek meg akkora terü­Igy a népi felszabadító had- leteket részesművelésbe vagy letet, amekkorát ők művei­sereg egységei a helyi la- bérbe adni, tilos továbbá, hetnének meg, ha dolgozhat­kosság támogatásával rövid - „ , "ónak. Ugyancsak valamely idő alatt szétverték a Lha- » ™ezögazdasagi ter" szocialista mezőgazdasági szában összevont bandákat, melők bármilyen más for- szervezet használatába men­• négyeseméi több foglyot mában kizsákmányolják az nek át — mégpedig minden tehertől mentesen — az egy évnél hosszabb ideig parla­gon hagyott területek, to­Véget ért az Angol Kommunista ^TSÍS^nzSt Párt kongresszusa Nagy-Britannia Kommu- sen folytatták a politikai be- nyilvántartásban. A tulajdo­nista Pártja XXVI. kong- számoló vitáját. Több kül- nos°k1 foldhasznalatért resszusának szombati ülé- dött élesen bírálta az angol megfelelő pénzösszeget kap­Bén Palme Dutt, a párt vég- kormány gazdasági és nép- *}?*: tesznek , az rehajtó bizottságának elnök- művelési politikáját. Elmon- dtodandó földek növényt helyettese -Az afrikai né- dották, hogy Angliában több S^^ZTtZZmu­pek harca a szabadságért- mint félmillióan vannak LA üz^ I.Lf címmel rendkívüli határo- munkanélküliek a középis- SeSSgilitínéf­zati javaslatot terjesztett a kólák es főiskolák most vég- kfl, át valar£ely kollek_ kongresszus elé zett hallgatói nem tudnak el- t(v gazdaság vkgy más szo. A határozati javaslatot helyezkedni. daltata mezőgazdasági szer­egyhangulag elfogadták. A kongresszus egyhangú- vezet használatába A kongresszus délutáni lag elfogadott határozata el- ^ rendelkezések ném vo­ülésén A. M. Rumjencev, a ítéli a rádió- és televízió tár- „átkoznák azokra a közép­Szovjetunió Kommunista saságoknak a Kommunista parasztokra, akik a velük Pártja Központi Bizottságé- Párttal szemben folytatott közös háztartásban élő csa­nak tagja üdvözölte a kong- megkülönböztető politikáját, íádtagjaikkal együtt maguk resszust. Méltatta Nagy-Bri- Nagy-Britannia Kommu- művelik meg földjüket, jól­^JSSSSTéSSt n'sta Partjának XXVLkong­TOtt harcát resszusa hétfőn befejezte kölcsönösen segíteni egy­A vasárnap délelőtti ülé- munkáját mást (Folytatás az 1. oldalról.) baddá, alig több, mint két éve hárított el a létérdekei­re törő ellenforradalmi kí­sérletet, békében és bizton­ságbán kíván éhül Megmá­síthatatlan akarata; hogy a nép igazi otthonává lett ha­zájában felépíti a szociálist^ társadalmat, s hogy függet­len államát megvédi. A szo­cializmust építő társadalom­ban — a nép tadatos ellen­ségeinek szánalmas csoport­jától eltekintve —, nincs egyetlen ember sem, aki ér­dekelt volna egy Öl világhá­ború kirobbantásában^ A Magyar Népköztársaság kormánya a nép érdekeitől és akaratától vezéreltetve éppen ezért teljes súlyával támogatja a Szovjetunió kormányának a nemzetközi biztonság megnövelésére, a tartós béke megteremtésére tett fenti kezdeményezését és a varsói szerződés tagál­lamaként kész a NATO-or­szágokkal kötendö megnem­támadási szerződés aláírá­sára. A Magyar Népköztár­saság kormánya egyetért az*­zal Is, hogy is szerződések szövegébe Iktassák megfe­lelő rendelkezésként: az ag­resszoroktól meg kell tagad­ni minden nemzetkőzi tá­mogatást. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye sze­rint a varsói szerződés és az északatlanti szerződés álla­mát közti megnemtámadási szerződés megkötése egyút­tal kedvező talajt teremtene a világbéke szemponl iából legfontosabb, megoldásra megérett nemzetközi kérdé­sek rendezésére, békés tár­gyalások útján. A magyar nép érdekel mindenekelőtt azt követe­lik, hogy a német kérdés rendeződjék, a kontinens biztonságának, a történelmi tapasztalatok messzemenő fi­gyelembevételével, az Euró­pa népeinek békéiét oly­annyiszor feldúló'hőmet mi­litarizmus Végleges megfé­kezésével; A Magyar Nép­köztársaság országgyűlése február 18-1 határozatában felhatalmazta a kormányt, hogy vegyen részt s német kérdés rendezésére összehí­vandó konferencián; a kor­mány. tagjai és képviselői már ismételten sfkraszálltak a Németország — akár egy esetleges konföderáció, akár a történelem során kialakult két német állam — képvise­lőivel kötendő békeszerző­dés mellett. Tizennégy év telt el a hit­lerista Németország szétzú­zása óta. Itt a legfőbb Ideje a háború maradványainak végső felszámolására. A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának szilárd meggyőződé­se, hogy a Szovjetunió kor­mányának a német kérdés rendezésére előterjesztett ja­vaslatai reális alapot nyúj­tanak, mind a békeszerződés megkötésére, mind Nyugat­Berlin státuszának rendezé­sére. E javaslatok elfogadá­sa nem ellentétes egyetlen nép, egyetlen békeszerető kormány érdekeivel sem. Ugyancsak Európa, a vi­lág népeinek érdekeit, a nemzetközi biztonság javát szolgálná a szovjet kormány és más szocialista kormá­nyok által már korábban is előterjesztett javaslatok el­fogadása: az atom- és hidro­génfegyverek törvénytelenné nyilvánítása és az államok fegyverzetéből való kiikta­tása, az e fegyverekkel vég­zett kísérletek örök időkre szóló eltiltása, a közép-euró­pai atom- és hidrogén- és rakétafegyverektói mentes övezet megteremtésére tett lengyel kormányjavaslat el­fogadásá, a hagyományos fegyverzet szintjének és a fegyveres erők létszámának lényegés csökkentése, az eu­rópai államok területén ál­lomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentése. A Szovjetunió és a varsói szer­ződés többi tagállamai nem­csak javaslatokat tettek e tárgyban, de egyoldalúan tettekkel Is alátámasztották békés szándékukat. A Szov­jetunió több ízben csökken­tette fegyveres erőinek lét­számát és a varsói szerződés értelmében egyes országok területén tartózkodó csapa­tainak jelentékeny részét ki­vonta. A varsói szerződés többi tagállamai — köztük Magyarország — ugyancsak több ízben csökkentették sa­ját fegyveres erőik létszá­mát. A Szovjetunió egyolda­lúan felfüggesztette azatam­és hidrogénfegyverekkel vég­zett kísérleteket és csak aa­után kényszerült újabb kí­sérletek végzésére, bogy a nyugati hatalmak tovább folytatták klsérletsorosatn­kat. A sor most a NATO-orszá­gok kormányain ván. A szovjet kormány békés««re tó javaslatainak elfogadásával, vagy hasonló célok elérését szolgáló javaslatok tételével bebizonyíthatják, hogy a ma­guk részéről valóban késsek a hidegháború felszámolá­sára és a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjet­unió kormányának állhata­tos kiállását á nemzetközi kérdések rendezését valóban előmozdító legfelsőbb szintű értekezlet összehívásáért, va­lamint azt a mély felelős­ségérzetről tanúságot tevő hajlékonyságát, hogy haj­landó részt venni a NATO­hatalmak által május 11-ra javasolt külügyminiszteri ér­tekezleten, a német béke­szerződés és a nyugat-ber­lini helyzet megtárgyalása céljából. A magyar nép békeaka­ratát Ismerve, a Magyar Népköztársaság kormánya teljes erejével küzd a meg­oldásra megérett nemzetközi kérdések rendezéséért, • ép­pen ezért úgy véli, hogy I Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének kor­mánya által tett javaslatok. Illetve a NATO-hatalmak ál­tal esetleg teendő hasonló eredménnyel kecsegtető elő­terjesztések elfogadása, a születendő megegyezés, ked­vező hatást gyakorolnának az egész nemzetközi hely­zetre és megteremtenék Eu­rópában aa általános béke és biztonság korszakának előfeltételeit. Nyugati hOlüoymfnlszfereK tanácskozása Washingtonban Herter amerikai külügy­miniszterhelyettes, Selwyn hloyd angol és Couve de Murvy francia külügymi­niszter kedden kétnapos ér­tekezletre ült össze Washing­tónban, az Egyesült Államok fővárosában. A külügymi­niszterek ez alkalommal ösz­szehangolják álláspontjaikat a hat hét múlva kezdődő genfi külügyminiszteri érte­kezlet előtt. A megbeszélé­sek mai szakaszába bekap­csolódik von Brentano nyu­gatnémet külügyminiszter is. Csütörtökön délelőtt ugyan­csak Washingtonban ül ösz­sze a 10 éves fennállását -ünneplő- Északatlanti Szö­vetség miniszteri — a 15 tagállam külügyminiszteré­ből álló — tanácsa. Az első napon Eisenhower mond be­szédet, a tordbbi napokon a külügyminiszterek zárt ajtók mögött üléseznek. az orosz Gogol9 kritikai realizmus megalapítója Április 1-én ünnepeljük Nyl­kolaj Gogol születésének 150. évfordulóját. Az író nevével elválaszthatatlanul össze­forrt az orosz irodalomtör­ténet egy új korszaka, amelyet Csernyisevszkij és Dobroljubov, a kor nagy forradalmi demokratái, -az orosz irodalom gogoli idő­szakának- neveztek. Gogol a múlt évszázad harmincas éveiben kezdte meg . irodalmi munkásságát. Elbeszéléseinek . gyűjtemé­nye, a -Tanyai esték-, az orosz prózaírók első sorai­ba emelte Gogolt. A -Máju­si éj-, a -Szorócsinci vásár-, a -Karácsony éjjel- cimű és a többi elbeszélés az uk­rán falu Igaz világát vará­zsolja az olvasó elé. Gogol hitt Oroszország lövőjében és népében, s ez lelkesítette a -Tarasz Bulyba- cimű hazaifas mű­vének megírására. Belln­szkij számtalanszor kiemelte Gogol munkásságát, s ezért a -való élet költőjének- ne­vezte. Az elnevezés rend­kívül találó, mert Gogol ké­sőbbi műveiben a -Mirgo­rrtd—ban, az -Orr^-ban, a -Hlntó—ban, a -Köpenye­ben, s a többiekben bebizo­nyította, hoev világosan látja a való élet jelensége­it. Együtt érez a jogtalan és kisemmizett -kis embe­rekkel- , és éles szatírával bírálja a bürokrata hivatal­nokokat, Az 1838-ban megírt -Re­vizor- már az egész orosz földesúri rendszer szatírá­ját adja. A mű reális erő­vel leplezi le a nemesi-hi­vatalnoki társadalom er­kölcsét, szokásalt. A -Re­vizor- és a -Vőlegény- Je­lentősen hozzájárult az orosz realista színjátszás fejlődéséhez. Az író 1842-ben fejezte be a -Holt lelkek- című regé­nyének első kötetét, amely­ben, Herzen szavai sze­rint, megrázta egész Orosz­országot. Gogol művel körül már az író életében is társadal­mi-Irodalmi harcok folytak. Belinszkij, Csernyisevszkij és Dobroljubov feltárták az iró alkotásainak objektív­forradalmi jellegét. A re­akciós kritikusok ugyanak­kor Igyekeztek úgy bemu­tatni a gogoll szatírákat, mint egy ártalmatlan humor virágait, s ily módon csök­kenteni próbálták a művek társadalmi hatását. Gogol művel napjainkban sem vesztették el időszerű­ségüket. Az előbb emiitett társadalmi-Irodalmi harc az író halála után sem szűnt meg. Néhány külföldi or­szágban az író életének utolsó éveiben fellelhető el­lentmondásokat arra hasz­nálják fel, hogy Gogolt el­válasszák a haladó orosz kultúrától. Viktor Erlich amerikai Irodalomtörténész 1958-ban írt cikkében pél­dául durván eltorzítja Go­gol munkásságának elveit és dekadens szemszögből vizsgálja műveit. A szovjet Irodalomtörténészek alapo­san és sokoldalúan tanulmá­nyozzák a realista író ha­gyományait, s határozottan síkraszállnak a -gogoli mű­védelmében. A szovjet nép szereti Go­gol alkotásalt, s ezt a kö­vetkező számok fényesen bizonyítják: az elmúlt 41 esztendőben Gogol könyveit mintegy 800-szor, összesen 35 500 000 példányban adták ki. A műveket a Szovjet­unió népeinek 53 és a vi­lág sok más nyelvére lefor­dították. A szovjet nép 1952-ben • ünnepélyesen, kegyelettel emlékezett meg Gogol ha­lálának 100. évfordulójáról. A Béke Vtlágtanács határo­zata alapján a világ csak­nem valamennyi országéban megünnepelték ezt a napot. Ebből az alkalomból a vi­lág legkiválóbb haladó író! — Arnold Zwelg. Nazlm Hikmet stb. — felhívtak a figyelmet arra. hogy Gogol irodalmi munkássága nap­jainkban sem vesztette el jelentőségét. -Gogolt a múlt azon nagyjai közé sorolhat­juk — mondotta Cao Ciing­hua kínai iró —, akik se­gítették az utódokat a hu­manizmus, a kultúra és a béke védelmében,"

Next

/
Oldalképek
Tartalom