Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

Szerda, 1959. április 1. Készül a tanácsi rendelet a vízszolgáltatásról Kevesen tudják, hogy Szeged az elmúlt év ele­jén világviszonylatban ki­magasló helyen volt a víz­fogyasztásban. Párizsban például az egy főre eső vízfogyasztás 110 liter na­ponta, addig Szegeden — az egynapos csecsemőt is beleszámítva — 360 liter­vizet használtunk el 24 óránként. E rekordteljesítményben természetesen benne van az avult vezetékhálózaton el­szökő és az ipari üzemek által mind többet igényeit viz is, de a csúcsteljesítmény oka elsősorban a lakosság víz­pazarlása. A nagy fogyasztás közvet­len következménye: a kró­nikus vízhiány, a műit nyár közepén megszűnt, mivel a városi tanács 900 ezer forint költséggel az uj­. szegedi víztorony felhasz­nálható vizét a szegedi ma­gasnyomású hálózatba ve­zette. Ebbe a hálózatba 15 000 köbméter viz jut most naponta, ami bőségesen elegendő Szegednek. Több jel azonban arra mutat, hogy a nyáron ismét vízhiánnyal küzdünk, ,ha ele­jét nem veszik a további vízpazarlásnak. Ezért a vá­rosi tanács építés- és közle­kedési osztálya kezdemé­nyezésére most tanácsi ren­delet készül, amely a víz­szolgáltatás, illetve vízfo­gyasztás rendjét szabályoz­za. Tanácsi rendeleiben a tervezet szerint előreláthatólag napi 130 literben állapítják meg egy személyre a vízfogyasz­tási normát. Túllépés esetén megfelelő rendszabályokat alkalmaznak a vízpazarlók ellen. Az egy főre eső vízfo­gyasztási norma megállapí­tása különösen a külső vá­rosrészekben szükséges. El­sősorban U j szegeden, de Sze­ged más részein is, a köz­művesített telkek, kertek tulajdonosai a városi vízvezetékhálózat vizét öntözési célokra használják. Melegebb időszakokban egész nap gyűjtik a vizet a vezetékekből öntözésre, ezért az utca többi részén még ivóvíz sem jut a la­kosoknak. Az egy főre eső vízfogyasztási norma meg­állapítása lehetővé teszi, hogy ezeknek a kerteknek a tulajdonosai megfelelően megfizessék a víztöbblétet a Viz- és Csatornaműveknek, illetve a tanácsnak. A vízszolgáltatásról szóló tanácsi rendelet tervezetét a városi tanács vég­rehajtó bizottsága legköze­lebbi ülésén tárgyalja, majd a városi tanács esedékes ülésén vitatják meg. Közös erővel a márciusi párthatározat végrehajtásáért Tanulságos kongresszusi verseny a Távközlő és Biztosítóberendezési Építési Főnökség szegedi üzemében, -MÁV Távközlő és Bizto- szerezni és gondosan tárol­sílóberendezési Építési Fő- ni. A jó javaslatot a párt­nökség 22. számú üzemveze- szervezet és üzem vezető­tősége Szeged* — így hívják sége rögtön felkarolta. A azt a Tisza-pályaudvaron pártvezetőség nevében Szabó székelő vasúti műhelyt, András a kiszistákat kérte melynek a nevét csak azért fel, hogy vállalják ezt a felejti az ember, mert hosz- munkát. A fiatalok örömmel szúrariyúlt, mint a rétestész- kaptak az alkalmon, hogy ta. Egyébként megérdemel- megmutassák lelkesedésüket, né, hogy sokan ismerjék s három nap múlva mái­Szegeden, mert nagyon ko- több mint harmincan láttak moly munka folyik itt: az munkához. Hozzájuk csatla­egész ország részére készítik kozott számos idősebb dől­és javítják a vasúti biztosító- gozó is, akiket a szakszer­berendezéseket. vezeti bizalmiak nyertek ... ... meg ennek a feladatnak. Ez­Min' egy nagy csalad idáig már több száz órát töl­— Ügy dolgozunk, mint tí>ttek el társadalmi munká­egy nagy család, segítjük ban> s a jelenlegi ütemben egymást és együtt örülünk április 4-ig teljesen rendbe­az eredményeknek — így fo- teszik az üzem környéket, gadott Kovács Ödön, az ?ok ezer íonnt megtakarítást üzem egyik műszaki vezető- :|el,ent ez. A hányódó anva­S ez valóban így van, fok ,az kulonbozo ál­lomásairól idekerült bizto­Két érde­kes hírt ícő­. zölnek Prá­gából a mai lapok. Az egyik: a cseh­szlovák fővá­rosban hatal­mas mun­kásgyűlésen határozatot fogadtak el, amely üdvözli a Magyar Ta­nácsköztársaságot és figyel­mezteti a burzsoá kormányt, hogy tartózkodjék minden Magyarország elleni akció­tól. A másik: egy prágai lap interjút kért az új kassai főkapitánytól, aki borúlátóan nyilatkozott a szlovák pa­rasztokról, mivel azoknak »nagyon kedvükre van a Ta­nácsköztársaság s a kommu­nista irány". Budapesten befejeződött az árukészletek leltározása, ma újból kinyitottak az üzletek. Csizmadia Sándor földmű­velésügyi népbiztos nyilatko­zott a mezőgazdaság helyze­téről. Hangoztatta, hogy a kormány minden eszközzel termelőszövetkezetek alakí­tására és nem földosztásra törekszik. A földosztó bizott­ságok egyelőre együtt ma­radnak és folytatják az igénylők összeírását. A tava­szi mezőgazdasági munkák egyébként országszerte rend­ben folynak. Ebben elmara­dás sincs. Ismertetik a la­pok azt a rendeletet is, amely a mezőgazdasági mun­kások bérének rendezéséről szól. A felnőtteknek a külön­böző munkáktól f üggően 20— 30 koronában állapították meg a napibérüket. Az ország minden részétől elszakított Szegeden egyre nagyobb méreteket öltenek az élelmezési nehézségek. Katasztrofális a szénhiány. A gázgyár minimális mér­tékben üzemel, a gyárak szü­netelnek, a villamosok leáll­tak. Hosszú sorok állnak a trafikok előtt dohányért, ci­garettáért. A feketepiacon tízszeres árat adnak a füs­tölnivalóért. Az árak más cikkeknél is emelkednek. Elöl jár az áremelésben a vendéglősök és kávésok »szakszervezete«. Berlinbe utazik az elsft nagyobb mihálytelaki retek-szállítmány A mihály telki kiskertek­ben beérett a korai hónapos 1 retek. Á mai napon mintegy 10 ezer csomót készítenek retekből, s csütörtökön reg­gel nagy, zárt tehergépko­csival a Német Demokrati­kus Köztársaságba, Berlinbe indítják útnak. A Német Demokratikus Köztársaság ezt követően is nagyobb mennyiségű korai zöldségfé­lét, retket vásárol Szeged környékéről. A mostani szál­lítmányt hamarosan újabbak követik, de nem egy kami­onnal — ahogy ezeket a nagy nemzetközi áruforgal­mat lebonyolító autókat ne­vezik —, hanem előrelátha­tólag négy ilyen kocsival szállítanak retket Berlinbe, illetve Prágába. A külkeres­kedelmi szervek gondoskod­tak arról, hogy minden el­adó zöldségfélénk időben el­jusson a külföldi fogyasztók­hoz. Amint növekednek az árukészletek, egyre több szállító eszközt is biztosíta­nak. je. eirői számos jel tanúskodik. ,..„„, ... „„. , , .... , sitoberendezesi kellekek, on­Mi mas lenne például az tödébe való mé fe]_ oka, hogy a fiatalok es ~ore- használható alkatrészek, gek a legnagyobb egyeter- jjost, ha összegyűjtik és ki tesben mar napok ota mun- válogatják ezeket, javaré­kaido utan is szívesen es lel- szüket fel lehet újítani be kesen rendezik az üzem kor- Iehet építeni a hasznavehe­nyeket? Kozos szándék ve- tetlen anyagok pedig —, me­zérli okét, mely a szép célok lyeket 6_g tonnára becsül_ megvalositasara erlelodot-t nek elkerülnek bennük. Verba József elvtárs, a pártszervezet titkára elmon­dotta, hogy a nagy nekibuz­dulás akkor kezdődött, mi­kor a kommunisták, majd a a vas­öntödébe. Segítik az ország vasútállomásait Az üzem dolgozóinak e dolgozók valamennyien meg- szép tettén kívül még szá­tárgyalták a március 6-i mos értékes vállalása van. párthatározatot. Párttaggyű- A pártszervezet vezetősége lésen és termelési tanácsko- az üzemi bizottsággal és zéson és KISZ taggyűlésen üzemvezetőséggel alaposan egyöntetű volt a vélemény: megvitatta, milyen verseny­az üzemnek is ki kell ten- forma lenne a legcélszerűbb, nie magáért, hogy 1959 vé- am] valóban a márciusi gére elérjük azt a termelési parthatározat szellemében szintet és önköltségcsökken- Yiszi előre a termelést. Vé­tést, melyet csak a jövő év §ulis ágy döntöttek, hogy végére terveztünk. Mivel pe- negyedevrol-negyedévre a dig ennek egyik lendítője a legfontosabb féladatokra, és szocialista munkaverseny, a határidők rövidítésére hív­nem fukarkodtak az erre vo- Jak. fel 3 figyelmet, a helyi natkozó ötletekkel és elhatá- sajatossagoknali megfelelően. rozásokkal sem. Ai ifjú kommunisták megbízatása Az egyik kommunista, Bi­linecz István, például azt ki­Az üzem ugyanis az ország különböző vasútállomásai ré­szére dolgozik. Meg van az éves, forintösszegben kifeje­zett terve — de éppen az együttműködés miatt egyes munkák sürgősebbek. Példa­fogásolta, hogy az üzem te- U1 X város állomásának biz­vületén szerteszét sok anyag tosítóberendezését III. 1— hányódik, s így értékes al- ív. 28-ig kell felszerelni, katrészek kallódhatnak el. Ilyenkor az ezt készítő dol­Véleménye szerint ezeket gozók arra tesznek felaján­össze kellene gyűjteni, rend-lást, hogy korábban befeje­zik a munkát. Ez az üzem­nek tervtúlteljesítést, az il­lető állomásnak költség­csökkentést jelent. A haszon tehát kettős, sőt az ilyen munkának más eredménye is van. Az előkészítő és az összeszerelő műhely, vala­mint az asztalosok, esztergá­lyosok és festők együttes vállalásai között szerepel például az a pont, hogy a Budafok—Hárosi őrház állí­tókészülékét 30 órával ha­marabb készítik el, mint ahogy tervezték. Az ilyen felajánlás teljesítése azt is jelenti, hogy hamarabb vá­lik gyorsabbá, biztosabbá a forgalom. Ugyanis a biztosí­tóberendezések rendbehoza­tala előtt legtöbbször lassí­tott járatokban közlekednek a vonatok, sőt menetkorlá­tozások is szoktak lenni az illető pályán. Hegyedévről — negyedévre Ezeket a körülményeket a dolgozók is jól ismerik, több­ször felhívta már rá a fi­gyelmüket a pártszervezet, vagy az üzemvezetőség. Ab­ban a tudatban törekednek vállalásaikat teljesíteni, hogy saját eredményeik növelésén kívül ezzel másokat is segí­tenek. Ezért olyan megfon­toltak és pontosak a felaján­lások. Az érdekelt üzemré­szek dolgozói külön össze­jönnek, s megbeszélik, hogy most milyen feladat végre­hajtására indítsanak versenyt. A mostani vállalások között ilyenek vannak: A jelző I. műhely a konzolos kétkarú áthaladó jelzőt két nappal, a jelző II. műhely a vágány­záró sorompózárat ugyancsak két nappal hamarabb készí­ti el,« a beton- és rakodó műhely oldal- és középlap­ból kettő, fedlapból pedig három darabbal készít töb­bel az eddigi átlagnál. Több felajánlást már teljesítettek is — s amikor készen van­nak a negyedévre vállalt fel­adatokkal, újabb pontokkal, vállalásokkal folyik a ver­seny. Mert az üzem dolgozói a nagy lendületet vett ver­senyt a pártkongresszus tisz­teletére folytatják, s addig még sok szép eredményt akarnak elérni. Koloszár Béla Olasz grafikai kiállítás nyílt Szegeden Vasárnap délelőtt ünnepé­lyesen nyílt meg a Horváth Mihály utcai képtárban a »Mai olasz grafika« című ki­állítás, a Kulturális Kap­csolatok Intézete, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műcsarnok közös rendezésé­ben. Megnyitó beszédet Gá­dor Emii festőművész, a Műcsarnok művészeti osz­tályvezetője mondott az ün­nepélyes megnyitó résztve­vőinek, akik között megje­lent ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a városi pártbizott­ság első titkára is. A kiállításon 29 művész szerepel, általában három­három alkotással. A művé­szek a fiatalabb nemzedék soraiból kerültek ki, s bár ábrázolási módszereik, for­manyelvük erősen különbö­ző, mégis világosan és fél­reérthetetlenül kidomborod­nak közös tartalmi gyöke­reik, művészi magatartásuk és társadalmi felelősségérze­tük közössége, érzékenysé­gük és fogékonyságuk kör­nyezetük jelenségei és azok összefüggései iránt. E kiállí­tásnak különösen ez teremti meg igazi értékét. A túlnyo­móan grafikai anyagot tar­talmazó bemutatásban ki­domborodik a rendezőknek az a helyes célja, hogy rá­irányítsa a figyelmet a mai olasz képzőművészet realista törekvéseinek sokoldalúságá­ra, arra a változatos és lan­kadatlan mozgásra, amely a mai olasz festészetet és gra­fikát jellemzi. A kiállítás a mai szünnap után április 19-ig minden nap — hétfő kivételével — délelőtt 10-től este 6 óráig tekinthető meg. Elmúlt a megyében a száj- és körömfájás A Csongrád megyei tanács v. b. mezőgazdasági osz­tálya értesíti a megye lakosságát, hogy március 31-én a megye területén a száj- és körömfájás megbetegedés rteg­szúnt. Ezzel kapcsolatban ettől a naptól kezdve a megye területén fennálló zárlati intézkedések is megszűntek. Ké­rik azonban a lakosságot, hogy hasított körmű állatai­kat továbbra is kísérje figyelemmel és minden gyanús megbetegedést azonnal jelentsen az állatorvosnak. Felkerestük dr. Jánosi Gergelyt, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás fő­orvosát, s megkértük, tájé­koztassa lapunk olvasóit az influenzajárványról. — Az influenza, mint jár­vány, megszűnt városunk­ban — mondta Jánossy dok­tor. — De most is előfor­dul megbetegedés azok kö­zött, akik még nem estek át az influenzán. Tehát a védekezés és a megelőzés szabályait továbbra is szi­gorúan be kell tartani. Eddig a város lakosságá­nak körülbelül 45 száza­léka esett át a betegségen. Minden korosztályt egyfor­ma mértékben érintett. Hogy : mit jelentett ez a jár­vány, erre a kérdésre nem­csak a betegek, hanem az orvosok is pontos választ tudnak adni. — Mint már említettem, a lakosságnak 45 százaléka jelentkezett a betegség tü­neteivel az orvosoknál. Szö­vődménymentes esetben is általában 3—5 napos lázas állapot után a beteg leg­alább egyheti levertség, gyengeség érzéssel ágyban maradt. Sajnos, igen jelen­tős a szövődményes esetek száma is. Ez főképpen tü­dőgyulladásban nyilvánult még. A rettegett idegrendszeri szövődmény szerencsére nem nagy számban fordalt elő. A szövődményeket általában a korszerű gyógyítás jó irányba befolyásolta. — Szegeden az influenza­járvány nemcsak a minden­napi életet akadályozta, ha­Vége az influenzajárványnak Továbbra is tartsuk be az egészségügyi szabályokat nem bizonyos nehézségeket gondozták, ápolták a rá­okozott a termelésben is. szoruló heveny-betegeket. Hiszen a járvány ideje alatt _ A kerületi orvosaink­nak is hatalmas megter- js dolgoztak, jelentett a jár­ről irányítottak orvosokat azokba a körzetekbe, ahol megemelkedett a betegek száma. A járvány idején ugyan volt egy-két egyéni jogos kifogás, de általában az orvosi apparátus kielé­gítő munkát végzett. Hiszen nemegyszer napi 12—16 órát lényegesen megnövekedett a hiányzás az üzemekben. Csak jó munkaszervezéssel lehetett nagyobb arányú hátráltató körülményeket >>Harcok<< árán tudtuk a ^ ban Hogy terjedését meg. megelőzni. A termelesen tui tegellátást bizt0sítani. De az akadályozzuk, óvatosságra helést vány. Sok esetben igen Az influenzás megbe­tegedés csak szórványosan kemény jelentkezik már városunk­az iskolai oktató-nevelő munkát is zavarta a jár­illetékes egészségügyi és ál- van szükség, tehát tartsuk lami szerveink átcsoporto- be az egészségügyi szabá­vany Az iskolai munkaban sftásokat hajtottak végre. lyokat _ fejezte be nyUat_ mutatkozo kieseseket az is- Kórházakból kikerült és is- kozatát dr. Jánossy Gergely kolai ev hatralevo szakasza- k I i j munkahelyek_ főorvos. ban kell behozni a tanulok­nak és a pedagógusoknak. — Ha a városunkban le­zajló influenzajárványt ér­tékeljük, feltétlen beszél­nünk kell a megnövekedett gyógyszerforgalomról. Je­lentős mértékben emelke­dett. Szerencsére az okos előrelátás folytán a létesí­tett tartalékok felhasználá­sával sikerült minden különö­sebb zökkenő nélkül bizto­sítani a gyógyszerellátást. — Mindazoknak, akiknek kórházi kezelésre volt szük­ségük. — jó szervezéssel — hozzájutottak ehhez. Gyógy­intézeteink apparátusát ne­héz helyzet elé állította az influenzajárvány; De külö­nösebb fennakadást nem ta­pasztaltunk a betegellátás területén. Nagy segítséget jelentett a megszervezett házi ápolási apparátus. Olyan esetekben, amikor az otthoni ápolás nem volt biztosítva, ott orvosok irá­Változásoh egyes külföldi postadíjakban A Postavezérigazgatóság sek. Leveleknél a díj 20 közli, hogy április 1-től né- grammig 1 forint — minden hány postai díjban változá- további 20 gramm 60 fillér sok lépnek életbe. így töb- — a levelezőlapok díja pe­bek között a külföldre szóló dig 60 fillér, csomagok szállításáért járó díjakat felemelték, s ezért valamennyi külföldi csomag­díj megváltozott. Ugyanak­kor — körülbelül 20 száza­lékkal — csökkentették a légiszállítási díjakat. A posta a vakok részére szolgáló dombornyomású sen újabb előrecsomagolt írásokat ezentúl díjmentesen árukat hoz forgalomba. Uj­szállítja. donság a polyetilénbe és az Az osztrák postaigazgató- alumíniumfóliába »csoma­ság kívánságára az Auszt- golt" leves, a baromfiapró­riával eddig érvényben levő lék, a tisztított zöldség, a alacsonyabb levél- és levele- gyóoysókkal ízesített tejhús. zőlap-díjakat megszüntették. A diétásoknak puffasztott Április 1-től Ausztriába is tarhonyát, hántolt rizst és az általános külföldi levél- babot, diétás krémsajtot és Több előrecsomagol! élelmiszer keiül forgalomba Az élelmiszeripar rövide­nyítása mellett ápolónők és levelezőlap-díjakérvénye- tehéntúrót készítenek. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom