Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

Szombat, 1959. február 21. 2 Kádár János elvtárs beszéde a Jan Sverma Gépgyárban (Folytatás az 1. oldalról.) döntő többsége határozot­tan, megfontoltan a nép­köztársaság mellé állt. Ez pedig annak köszön­hető, hogy pártunk egysé­ges, a párt és a néptömegek összeforrtak, s hogy nagy testvéri közösségbe tarto­zunk a szocialista tábor, a nemzetközi kommunista mozgalom közösségébe. Nagy bizalommal nézünk a jövőbe és bizonyosak va­gyunk benne, hogy ha való­színűleg egy kicsit később is, mint önök itt Csehszlo­vákiában — bár reméljük, hogy nem sokkal később — Magyarországon is teljesen felépítjük a szocialista tár­sadalmat. Erőnk a pártunkat, s ez­által népünket is vezérlő marxista—leninista elmélet­ben és a proletár internacio­nalizmusba vetett hitünkben van. Ennek része a magyar —csehszlovák barátság is, amely szépen fejlődik, erő­södik. Évről évre jobban tudunk együtt dolgozni az Ipar­ban. a kereskedelemben, a külpolitikában, a szocia­lista tapasztalatok kicseré­lésében és az élet minden területén. Ez a szocialista barátság mindkét népnek hasznára van. Közösek a barátaink, a nagy Szovjetunió, Kina, a népi demokráciák és elvba­rátaink az egész világon. Közösek az ellenségeink is. A nyugatnémet militarista farkas reális veszély a cseh­szlovák és a magyar népre egyaránt. Azt hiszem, hogy ellensé­geink soha olyan közel nem álltak ahhoz, hogy ve­szélyeztessenek bennünket, mint 1956-ban, amikor Magyarországon tá­madtak. Akkor is a szocia­lizmus erői győztek. Az épí­tésben előfordult hibák sok kárt okoztak. Az imperialis­ták, a reakciósok vad ellen­forradalmi támadása által okozott károk szintén erő­sen sújtották a magyar né­pet. De tanultunk ebből mi is, tanult a többi szocializ­must épitő nép is. Van még valami, ami kö­zös részünkre, és ezt nem tudom, hogy hova tegyem, mert egyszerűen azt monda­ni, hogy ellenség, gondolom, nem jó. Barátnak nevezni még kevésbé lehet. Es ha nem is nevezhetjük ellen­ségnek, azért csak az ellen­ség malmára hajtja a vi­zet. A mi közös kritiku­sunkról, a jugoszláv revizio­nisták csoportjáról van szó. ök mindig megmondják, hogy nekünk mit kellene csinálnunk, ajánlják elméleteiket és gyakorlatukat. Magyarorszá­gon akadt 1956-ban nem is kevés ember, akinek tetszett ez a jugoszláv elmélet és gyakorlat. De azután a magyarok vagy tfs. napig ezen a koszton éltek, s elmond­hatom önöknek, hogy egy életre elment a kedvük a jugoszláv elmélettől és gyakorlattól, még azoknak is, akiknek 1956 tavaszán kimondottan erre támadt étvágyuk. Nem írhatjuk elő a ju­goszláv revizionistáknak, hogy mit csináljanak, vagy mit ne csináljanak, azt azonban megmondhat­juk nekik, hogy tartsák meg maguknak elméletei­ket, meg azt Is, amit eb­ből kifőztek. Nekünk ez nem kell. Nem vagyunk esztelenek, s meg tudjuk különböztetni a re­vizionizmust a marxizmus— leninizmustól. A Magyar Népköztársaság majdhogy belepusztult a revizioniz­musba, a marxizmus—leni­nizmus segítségével azonban feltámadt és él. Látjuk, hogy a marxizmus—leninizmus mit teremtett a Szovjetunióban, milyen eredményeket értek el ott az iparban, a mező­gazdaságban, a tudomány­ban, és a kultúrában. A hétéves terv és a XXI. kong­resszus az egész nemzetközi reakcióra olyan csapás, amelyből talán sohasem fog többet kigyógyulni. A he'yzet gyökeresen megváltozott Nálunk — elvtársak — az emberek jókedvűek, bizako­dóak, a kommunisták öntu­datosak. 1956-hoz képest a helyzet gyökeresen megvál­tozott. 1956-ban még nehe­zebb volt a kommunisták helyzete, s könnyebb a re­akciósoké. A kommunisták mellének szegezték a kér­dést: miért volt személyi kultusz, miért voltak tör­vénysértések, s az életszín­vonal miért nem emelke­dett jobban? Es a kommu­nistáknak válaszolniok tel­lett — ami nem volt köny­nyű. Most megváltozott a helyzet. A kommunisták bátran odamehetnek a maradi emberekhez és azt mond­hatják nekik: -mit szólsz a kozmikus rakétához, mit szólsz a hétéves tervhez, mit 6zólsz hozzá, hogy Kí­nában és Bulgáriában le­rakják a szocializmus alap­jait, mi a véleményed róla, hogy Csehszlovákiában nem­sokára befejezik a szocializ­mus építését? Mit szólsz hozzá, hogy Magyarországon is jól mennek a dolgok? Most kicsit könnyebb a kommunistáknak és a ha­, ladó embereknek az egész világon és nehezebb a reak­ciósoknak. Csődbe került a Dutles-féle hidegháborús po­litika. Ezt mindenki látja, s azt is, hogy győzedelmesen ha­laid a maga útján a szo­cializmus. Ezért jókedvűek most ná­lunk az emberek. Szerettem volna önökkel érzékeltetni a magyar dol­gozók reményteljes hangu­latát, amely ma bennünk él és meg akarom önökn»k mondani, hogy mint küz­dő társra, mint testvéri népre, nyugodtan számít­hatnak magyar barátaikra. E meggyőződésben búcsúzom el önöktől. Még egyszer na­gyon köszönöm a testvéri fogadtatást és kívánom, hogy népeink és pártjaink, a cseh­szlovák és a magyar nép, a Csehszlovák Kommunista Párt és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt testvéri vi­szonya fejlődjék és erősöd­jék. Éljen örökké és erő­södjön a mi hatalmas szo­cialista táborunk! Erősödjön és érjen el új győzelmeket a mi nagyszerű példaképünk, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép! Amikor találkozunk a test­véri kommunista pártok és a népi demokratikus orszá­gok képviselőivel, mindig azt mondjuk: egyenjogúak vagyunk, és ez igaz. Ám egy percre sem felejtjük el. hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja és a szovjet nép 40 esztendeje halad az élen és viszi a zászlót. És most is elől halad. E zászló­ra most azt írták: -Felépít­jük a kommunizmust és megvédjük a békét!* Meg­győződésünk, ha jól akarjuk képviselni népeink érdekeit, mindenkor azon az úton kell járnunk, amelyen a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép jár előt­tünk, a kommunizmus és a béke útján. Kedves elvtársak! Elné­zést kérek, hogy kissé hosz­szan beszéltem. Igaz ugyan, hogy nem tudok sem csehül, sem szlovákul, de szerettem volna egyszerű szavakka1 tudtukra adni a bennem élö elvtársi, testvéri érzéseket Tel les szívemből kívánok önöknek. repülőgépmotor­gyári dolgozóknak, férfiak­nak és nőknek, a legifjabb tanulótól a már őszülő Igaz­gatójukig jó egészséget, sok sikert az országuk javára és a salát javukra végzett mun­kájukban. boldogságot csa­ládi életükben. Meggyőződésem, hogy igaz eszme egyesít bennünket. Együtt voltunk a bajban, együtt vagyunk a jobb helyzetben, s együtt hala­dunk a teljes győzelem felé. Minden jót kívánok önök­nek, kedves elvtársak! Befefeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) szövetkezeti mozgalom erő­teljes fellendülése, a ter­melőszövetkezeti községek gazdasági erősítése előrelát­hatóan leköti a rendelkezés­re álló tartalékokat, ezért a kormány nem javasolja a költségvetés előirányzatainak módosítását. Ugyanakkor megígérjük, hogy az indokolt és jogos igényeket megvizsgáljuk és majd lehetőségeinkhez mérten kielégítjük — mondotta. Antos István válaszában végül kérte az országgyű­lést, hogy az idei költség­vetési tervjavaslatot vál­toztatás nélkül fogadja el. Az elnök Indítványára az országgyűlés úgy határo­zott. hogy az 1959. évi álla­mi költségvetést általános­ságban és részleteiben egy­hangúlag elfogadja. Ugyan­csak egyhangúlag elfogadták az idei állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot. az ügyészség az ellen z mulaztást elkövető gaz­dasági vezető, vagy jogász ellen fog perrel fellépni, akinek nemtörődömsége miatt meghiúsul az állami követelés behajtása. — Jelentősek azok az In­tézkedések is, amelyeket bűnüldöző szerveink a tár­sadalmi tulajdon védelme terén a bűnözés megelőzé­sére tettek — mondotta —, majd beszélt a népi ellenőr­zési bizottságok hasznos, eredményes munkájáról, a gazdasági vezetők és a fel­ügyeleti szervek felelősségét hangsúlyozta. Az eddiginél nagyobb se­gítséget várunk a tömegszer­vezetektől, főleg a szakszer­vezetektől — folytatta —, a társadalmi tulajdon tiszte­letbentartására vonatkozó nevelőmunkában még távol­ról sem használtuk ki azo­kat a lehetőségeket, amelyek a társadalmi bíróságok ered­ményes működésében rejle­nek. I\ör eledelt a személyi és vagy onb'sloit ság Ezután dr. Szénást Géza, a Népköztársaság Legfőbb Ügyésze mondta el beszá­molóját. Bevezetőben megállapí­totta, hogy azok a politikai és gazdasági eredmények, amelyeket dolgozó népünk, pártunk és kormányunk ve­zetésével elért, alapvető fel­tételét jelentették a törvé­nyesség további megszilár­dításának. Az általános po­litikai és gazdasági sikerek kedvező hatása mellett a bűnüldöző szervek tervszerű és sokoldalú Intézkedései is hozzá iárultak a személyi és vagyonbiztonsághoz. Ügyész­ségeinkhez tavaly 29,3 szá­zalékkal kevesebb feljelen­tés érkezett, mint 1957-ben. Számos bűncselekmény vi­szonylatában a vádemelé­sek száma 1957-hez viszo­nyítva jelentősen csökkent. A közbiztonság megszilár­dulásában — folytatta — nagy része volt a bűnül­döző szervek: a rendőr­ség. az ügyészség és a bí­róság egyre javuló mun­kájának. A bűncselekmények nyomo­zásánál fokozottan érvénye­sült a jogi kultúráltság. — A bűnüldöző szervek eredményesen dolgoztak a bűncselekmények megelőzé­séért, visszaszorításáért. Ezt mutatja, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elköve­tett bűntettek miatt tavaly 41,8 százalékra emelkedett a vádemelés aránya az 1957-es 38,1 százalékkal szemben. Másszóval az olyan visszaéléseket is le­lepleztük, amelvek koráb­ban büntetlenül maradtak. Számos ilven ügy szálai még közvetlenül az ellen­forradalom utáni időszakra nyúltak vissza. Valamennyi bűncselekmény kategóriá­ban elsősorban a legsúlyo­sabb, a nagv károkat okozó bűncselekményeket igye­keztek lelenlezni. s a bűnesetek üldözése a szokásos bűnözők a huli­gánok és az olya" osztály­idegen. deklasszált, ellen­séges elemek el'en irá­nyu't. akik nem tudtak beletörődni bukásukba és a politikai támadásról a gazdasági kártevésre tértek át. Fokozottan leleplezték az árd-áeftó visszaéléseket, üzérkedéseket, valamint a közélet tisztaságát károsan befolyásoló korrupciós ese­tedet. fVvészségelnk tavalv két­szerannyl esetben emeltek vádat árdrágító visszaélés miatt, mint 1956-ban az el­lenforradalom előtt, s ezt mindaddig folytatjuk, amig csírájában el nem fojtjuk a gazdasági rendünket sértő üzérkedők tevékeny­ségét — mondotta, majd a fiatal­korú bűnözés elleni harcról beszélt. Csökkent a fiatalkorú bűnözök sxáma — A hatóságok, a társa­dalmi szervek és az egész társadalom mindinkább fo­kozódó gondoskodásának eredményeként lényegében megszűnt annak az ideoló­giai és erkölcsi megrázkód­tatásnak a hatása, amelyet az ellenforradalom jelentett az ifjúság számára. A fiatal­korú bűnösök száma az el1­múlt évben tovább csök­kent. Az illetékes hatóságok a társadalmi szervek segítsé­gével felkutatják azokat a gyermekeket és fiatalkorú­akat, akiket körry zctiik­ben erkölcsi züllés, bűnö­zés veszélye fenyeget. Az eddigi eredmények is akkor lesznek igazán tartó­sak, ha tovább erősödik a társadalmi összefogás és a fiatalkorúak bűnözésének megakadályozása már nem­csak rendőri, ügyészi és bí­rói feladat lesz, hanem mindinkább a társadalom feladata — mondotta. A bűnüldöző szervek te­kintélyének növekedéséről, a munkájuk iránt megnyilvá­nuló bizalom fokozódásáról beszélt ezután. Különösen jelentős rendőrségünk tekin­télyének nagyfokú növeke­dése. Az ügyészi felügyelet szi­lárdan őrködik azon, hogy szigorúan megtartsák a bün­tetőeljárás alá vontak sze­mélyes szabadságát, korláto­zó törvényes rendelkezése­ket, de az a szándék mara­déktalanul megvan a rend­őrség vezetőtben is. Előzetes le'ar'óztatásoknt in'nd-nütt csak megfon­tolt és al»oos flgvészi vizs­gálat lóvá^aTyás után fo­ganatosítanak. Az előzetes letartóztatottak száma az elmúlt évben fo­kozatosan csökkent. A továbbiakban hangsú­lyozta- Igen fontos, hogv a bűntetőrttárások idejét meg­rövidítsék. Ax ellenséggel szemben szigorúan, a megtévedtek iránt megertéssel A gazdasáti rezefők fokuxoHahb felelőssége Ezután népi demokráciánk büntető politikájáról szólva a többi között megállapítot­ta: — Büntetőpolitikánk kö­vetkezetes alkalmazása a leg­fontosabb biztosítéka annak, hogy a bűnüldözésben az osztálypolitika torzulásoktól mentesen, revizionista, vagy szektás elhajlások nélkül mindenben érvényesüljön. Ellenségeinkre, a társadal­mi életünket zavaró huli­gánokra és a súlyos bűn­cselekményeket elkövetők­re szigorúan lesújtunk, ugyanakkor a meglévedtek­nek lehetőséget adunk arra, hogy megbélyegzés nélkül, bűnüket megbánva, haszná­ra váljanak a társadalom­nak. — Az ellenforradalom fő­kolomposaira, eszmei irányí­tóira és vezetőire, a terroris­tákra a törvény teljes szigo­rával sújtottunk le. Az elle­nük lefolytatott bűnvádi el­járásokon a bűncselekmé­nyek sértettjelnek és a ta­núk vallomásainak alapján a beszerzett okiratok és egyéb dokumentációs anya­gok alapos megvizsgálásá­val — olykor a köteles mér­téken felül is — bizonyítást nyertek a terhükre rótt el­lenforradalmi cselekmények. A politikai és gazdasági konszolidáció hatásaként a politikai bűncselekm nyek elkövetése igen erősen csökkent. A bUntetőpolitíka elveit, azonban mindkét irány­ban érvényesítjük. Bár lt'58-ban a politikai bűn­cselekmények miatt keve­sebb személyt kellett fele­lősségre vonni, és nyolc szá­zalékkal több esetben alkal­maztak figyelmeztetéssel pá­rosult eljárás megszüntetést, bűnüldöző szerveink fi­gyelmét nem kerülték el azok az ellenséges megnyil­vánulások, amelyekkel egye­sek az ellenforradalom le­verése óta kísérleteztek. A cselekmények felderíté­se és a legszigorúbb fele­lősségrevonás változatlanul feladata bűnüldözésünk­nek. A kisebb súlyú, nem politi­kai bűncselekményeket el­követő, megtévedt dolgozok nevelésére felhasznált jogi eset-űrök változatosak. Felhívta a fipvelmet arra, hopv a büntetésüket letöltött emberek számára lehetővé kell tenni, hogy bebizonyít­sák: a büntetés végrehajtása megváltoztatta őket és a tár­sadalom hasznos tagjai akar­nak lenni. Ax új jogszabályok segítik a törvényesség megszilárdítását A jogszabályalkotás ered­ményeiről és azok hatásáról beszélt ezután. Igazságügyi szerveink az új jogszabályok mellett olyan jogelveket ala­kítottak ki, amelyek segítet­ték a törvényesség megszi­lárdítását a soronlévő gaz­dasági és társadalmi célok elérésére. A fontos és bizal­mas munkakörök betöltésé­vel kapcsolatban kiadott törvényerejű rendelet végre­hajtása például kiválóan al­kalmas volt arra, hogy eltá­volítsuk az állami és a gaz­dasági vezetésből a bűnöző, korrupt, az osztályidegen, ellenséges elemeket. Az alkalmazottak felvéte­lére, kinevezésére, áthe­lyezésére és előléptetésére jogosult vezetők a legébe­rebben őrködjenek azon, hogy ilyen munkakörbe megbízhatatlan elemek ne kerüljenek, másrészt figyeljenek arra is, hegy ne forduljanak elő túl­zások a törvényerejű rende­let végrehajtásakor. Az ügyészi szerveknek a panaszok kivizsgálásával kapcsolatos munkáját ismer­tette ezután. A panasz Inté­zés tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a törvényesség lé­nyegcsen javul. A panaszok száma negyedévről-negyed­évre csökken. A legnagyobb számban változatlanul a la­kásügyi panaszok érkeznek. A panaszosok aT ügyész­ség ú lassan harmad-, vagy negvdtokú lakásü- i fó­rum k''á -lép'e ik elő*, és ez egyáltalán nem kívá­natos állapot. Természetes, hogy a lakásügvintézé«t a lö­vőben is figyelemmel kísér­jük, és ha törvénysértéseket észlelünk, nem marad cl a fegvelmi, indokolt esetben pedig a büntető úton történő felelősségrevonás sem. A továbbiakban hangsú­lyozta. hogy bár a panaszok Jelentős rész? magánszemé­lyektől ered, az ügyészség para«zl"téző tevékenysége közérdekű. — Azokban az eredmé­nyekben, amelyeket a bűn­üldöző szervek a bűnözés leleplezése, a tettesek fele­'ősségrevonása terén elértek, döntő szerepe volt az MSZ­MP Központi Bizottságának, amely több alkalommal megtárgyalta a bűnüldöző szervek munkájának kérdé­sét. A társadalmi tulajdon vé­delmével kapcsolatban be­szélt a károk megtérítéséről is. Fokozott felelősség hárul a gazdasági vezetőkre. Sok helyen még nem tesznek meg rptndent a társadalmi tulajdon védelmére és nem szorgalmazzák kellő eréllyel a kártérítés behaitá«ára Irá­nyuló intézkedéseket. — Fontosnak tartom meg­jegyezni — mondotta —•, hogv 4x ál'ami fegre'em további meger ösiidése tavasz alható Ts7-!áioflalt's és (re'ae'fiödfa Kádíír János elvtárs jiénieái programjában Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára pénteken Antonin Novotny társaságá­ban a Prágától 15 kilométer­re lévő .Terénice termelőszö­vetkez-t-' látogatta meg. Itt megtek'n'ríta a szövetkezeti gazdaságot, majd elbeszélge­tett a szövetkezeti dolgozók­kal. Pél"?á.n Kádár elvtárs megtekintette Prága neveze­tességeit, majd este a Prá­gai Nemzett Színház előadá­sán vett részt. A színház operr.egyiittese Smetana -El­adott menvnsszony* című operáját mutatta be. Az előadás közönsége lel kes ünneplésben részesítette Kádár János és Antonin No­votny elvtársri-r' Beszélt az állami fegye­lemről, az alsífokű ál'am­igazgatási szervek felelőssé­géről. Megál'apította, hogy az állami fegyelem megszilár­dulása terén n megve! ós n városi tanácsrk"á' é-zlelhető a legnrgyobb f-jlődás nern ennyire általános a fejlődés a járási tanácsoknál és a Községeknél Dr. Szénási Gáza végül r-egemlíte'te. hogv a legfőbb ' gyész ég által a miniszté­riumodban tartott törvé­nyességi viz-gilatok tapasz­talata szerint általánsa jelens'g, hogy a minisztériumok ál? az ál­lami vál'a'a'ok felett gva­koro't f fe üt* ele' egves von-1 'hozásokban nem ki­elégítő. Törvényes re-d?lkezés íria c'ő, hogy minden ál'ami szervné' évente legalább egvszer dokumentációs vizs­gálatot kell tartani, ezt a törvényes rendelkezést a mi­nisztériumok nem tartják be következetesen. A miniszté­riumi vlz gálatok fogyaté­kossá va az is, hogy a drk mectácós revíziók során felt irt hlá-yosságn­kut n m kö el k olyan in­tézkedések, amo'ye"- azok kiküszöbölésére irányul­nak. Befejezésül kérte, hogy az ^oiszággyülés fogadja el l>e­számolóját. Az országzyű'és a legfőbb ügyész beszámolóját vita nél­kül, egyhangúlag tudc másul vet'.e. Az ülést Bónai Sándor, az országgyűlés elnöke zárta be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom